Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

1960. április 14, csütörtök 8. oldal Ledőlnek a válaszfalak nik á kulákság is és nem lesz­nek kizsákmányolásból élő do- logtalan nagygazdák. A z egységes paraszti osz­tály létrejöttének érde­kében tsz-pártszervezeteinknek nagy figyelemmel, gonddal kell foglalkozniok az egyes paraszti rétegek nevelésével, nem sza­bad bizalmatlanságot tanúsíta­ni a középparasztok iránt és arra kell törekedni, hogy va­lamennyi tsz-tag a legjobb tu­dása szerint vegye ki részét a közös munkából. A dolgozó pa­rasztok valamennyi rétegének megbecsülése, a közös munká­ba való bevonása, a termelő- szövetkezet megerősítése, a szo­cialista elosztási elvek érvé­nyesítése fogja véglegesen meg­szüntetni az ellentétet a sze­gény- és középparaszt között. Eltűnik a válaszfal és létrejön az egységes paraszti osztály, amely a munkásosztály hű szövetségeseként munkálkodik szocialista társadalmi rendünk megerősítésén, saját jólétének gyarapításán. Túri József Naponta ezer fekete Megnövekedett a feketeivók tábora Kecskeméten. A Rákó­czi úti Pálma cukrászdában na­ponta ezernél is több dupla feketét főznek. Délelőtt 300— 400 fekete fogy el általában, de este Kelemen Ilona presszósnő gyakran ennek a kétszeresét is megfőzi. yvwwvwvs^vwvyvwvwvwyvw^/wsíVWWW^V'^AA/vw>> 400 forintot fizetnek egy mázsa babért: érdemes termeszteni! Szépen sorol a vetés Bácsalmás határában — kerrleMaink írják a tss-mkbol — A Lenin Termelőszövetkezetben szépen halad a tavaszi munka. A tagok az őszi vetések fejtrágyázását 100 kát. holdon fejezték be. Megtörtént a kora tavasziak vetése is. Árpából 42, zabból 20, burgonyából 39, takarmányrépából pedig 15. kát. holdat ültettek. A termelőszövetkezet 90 kát. holdas szőlőjében már 80 holdon végezték el a metszést. A tsz földjein az ősziek mellett szépen sorol- a tavaszi vetés is. Varga Gábor levelező A Rákóczi Termelőszövetke­zet földjein szépen sorol a ta­vaszi árpa- és a zabvetés. A cukorrépa és a takarmányrépa sorai is látszanak már. Az újonnan alakult közös gazda­ságban már korán hozzákezd­tek a munkákhoz, tavasszal 40 kát. holdon árpát, 40 kát. holdon zabot, 20 kát. holdon cukorrépát, 36 holdon pedig takarmánynövényeket vetettek. Említésre méltó, hogy 30 holdon olajlent és ugyanekkora föld­területen borsót vetettek, mely­re szerződést is kötöttek. A ter­melőszövetkezet 33 holdnyi ker­tészetében 8 hold dohányt, 3 hold uborkát és egyéb kerti Ve- teményeket ültettek. Az építő- brigád is ez évben kezdett munkához, s már befejezte a 26 férőhelyes lóistálló átalakí- asátj Körmöczi János levelező rvwvwwwww^wwwwwvs Ami tetszett és ami nem Pesti levél Kecskemétről A napokban Kecskeméten jár­tam, s rövid sétát tettem a vá­rosban. Szépen fejlődő városuk A bab belföldi fogyasztásra évről-évre növekszik, külföldre is sokat szállítunk belőle. Érde­mes tehát termeszteni, mert o MEK bármilyen mennyiséget megvásárol. Elsősorban a közép­szemű, fehérszínű, egyöntetű „dunai” bab keresett, utána az aprószemű fehérgyöngy és a nagyszemű fehér lapos fajta. A kormányzat lényegesen fel­emelte az étkezési bab árát. A fehér gyöngy, a fehér cukor, a fehér lapos és a soproni hosszú fehér-fajtáért mázsáként 460, a szokvány fehér és a gömbölyű vagy hosszú fürj-fajtáért 410, a Szabolcs—Szatmár megyei ecse- dj barnáért pedig 360 forintot fizetnek mázsánként. Ebben az összegben benne van az átvételi és a szerződéses felár is. Ha a termelőszövetkezet legalább 20 mázsát szállít, akkor mázsán­ként 20 forint nagyüzemi felárat kap. A MÉK a szerződésre lekötött bab minden mázsája után 100 forint előleget fizet. A babot jó táperőben levő, gyorsan melegedő talajba ves­sük; kitűnően alkalmas kukori­cába köztesnek. A fagy iránt ér­zékeny növény, csírázáskor 8— 10 fok melegre van szüksége. Takarmánynövény után másod­vetésként is lehet termeszteni s mint a többi hüvelyes, a talaj nitrogéntartalmút jelentősen gazdagítja A szemtermést kedvezően be­folyásolja az istállótrágya mel­lett a foszfor és a kálisó, amit előző ősszel juttatunk a földbe. Gyengébb talajon a vetés előtt vagy az első kapáláskor holdan­ként 50 kg pétisót is szórjunk ki. A vetés módját mindig asze­rint válasszuk, hogy a talajt a leggazdaságosabban kihasznál­juk. Igen fontos a bab gondos ápolása. A talaj legyen állan­dóan gyommentes, de a virág­zás idején ne kapáljunk, mert a virág könnyen lehullhat s a bab ebben az időszakban nagyon ér­zékeny. A termés tárolásánál ügyel­nünk kell arra, hogy a helyiség száraz, szellőztethető, pormen­tes és szagnélküli legyen, mert a bab a különféle bűzöket köny- nyen átveszi s ezzel a táplálko­zásra élvezhetetlenné válik. Ambrus Jenő főagronómus MÉSZÖV ^Oáood. is euzt aesz a tisztasági otritntjben (Községi tudósítónktól.) A Dávodi Községi Tanács leg­utóbbi ülésén a község egész­ségügyi helyzetéről, valamint az 1960. évi költségvetésről tár­gyaltak. Az egészségügyi helyzetről dr. Hars Emil községi orvos tar­reprezentatív arculatát néhány apróság elrontja. A kiépített Rá­kóczi úton végigmenve látható a fejlődés az állam, a városi tanács gondoskodása. Sajnos, az ebbe torkolódó mellékutcák lehangoló képet nyújtanak. A Bercsényi utcán — amely elég forgalmas* nak látszik — sok házon még olt vannak a háború nyomai. A 16, 18, 20, számú házak teljesen el­hanyagoltak, s visszataszítóan csúnyán festenek a lemállott fa­lak, lövedék- és szilánkbecsapó­dások, vakolatlan villanyvezeté­kek. Amikor érdeklődtem, meg­tudtam, hogy ezek magánházak, s tulajdonosaik a felszabadulás óta egyáltalán nem tatarozták az épületeket. Ügy vélem, hogy ez megen­gedhetetlen. Az államunk sokat áldoz a házak karbantartására, az egységes városkép kialakítá­sára, ugyanakkor a város belte­rületén egyes háztulajdonosok másfél évtizeden keresztül elha­nyagolják a házak külsejét. Bí­zom abban, hogy o városi tanács hathatós intézkedést foganatosít, hogy a háború nyomai a magán­házak faláról is eltűnjön. H. Szabó István, Budapest. Uj sziget született A Csendes-óceánban Ecuador partjainál száz méter széles, majdnem két kilométer hosszú és helyenként negyven méter magas sziget emelkedett ki a tengerből. A sziget születésének szemtanúi elmondották, hogy a tengerfenék felemelkedését apró földrengés és földalatti moraj­lás jelezte. Az új sziget körül­belül 60 kilométernyire fekszik a Caraquez öböltől északra, Manabi tartományban. KI ÉRTI EZT? Még az elmúlt év decem­berének első napjaiban tör­tént, hogy a Szabadság tér és a Móricz Zsigmond utca sarkán levő emeletes ház két üzletét először pánikszerűen kilakoltatták, majd az utcát eltorlaszolva megkezdték a belső és a külső bontást. A járókelők joggal hitték, hogy itt valami egészen rend­kívül gyors építés váltja fel a bontást, s Kecskemét gaz­dagabb lesz egy korszerű bolttal. Nos, nem ez történt, leg­alább is, a mai napig még nem! A bontási munkák decem­ber közepén befejeződtek, a munkások szép csendben szétszéledtek, viszont az áll­ványok ottmaradtak »díszí­teni« a városnak egyébként sem legszebb részét. Emlékszem, januárban újabb esemény történt a nevezetes sarkon. Ekkor néhány nap alatt eltávolították az állvány­zatot, a bejáratokat oly töké­letesen elbarikádozták, mint­ha legalább is mostanában nem akarnának az építéshez hozzákezdeni. Közben kitavaszodott, s a mai napig is minden válto­zatlan a Móricz Zsigmond utca sarkán. Vajon mi lebet az oka an­nak, hogy olyan gyorsan szét­szedték azokat az üzleteket, hogy még a karácsonyi for­galmat sem engedtek ott le« bonyolítani? S ha olyan sürgős volt a bontás, miért késik az építés megkezdése? Lehet, hogy valami nyo­mós oka van a késedelem­nek? Az illetékeseknek szí­vesen adunk lapunkban he> lyet, hogy erre a közérdek­lődésre méltán számottartó kérdésre választ adjanak, M. I, zen kívül minden számosállat után jár 10 kiló kenyérgabona, — de ezt már az illető gazda adja. Azt számítva, hogy egy- egy emberre 100—120 állat is jut, — igencsak kipásztorkod- ják az évi kenyérnekvalót. Nem pásztor azonban a pász­tor kutya nélkül — tartják az akasztóiak, ők pedig csak tud­jak. Azt mondják: egy jó te­relőpuli felér öt málésZájú boj­tárgyerekkel is. Ilyenkor ta­vasztájt aztán magasra is szö­kik a négylábú őrizők „árfo­lyama”. Akinek elöregedett, vagy éppen eldöglött a régi ku­tyája, — 2 mázsa gabonát is megad egy-egy jófajta puliért, mert a pásztorkodásban más­féle kutya nemigen jön számi- tásba. „Arra születni köll még a kutyának is!” — tartják büsz­kén és nyilván bölcsen is. • •• Pár hét múlva, má-1 jus elsejének reggelén eljön a kieresztés napja. Felrikolt a kar Asz kürtje, pattog az ostor, s a nagyon megunt istállókból, ólakból kiszabadulnak a friss fűvel megterített pusztába a lomha tehenek, virgonc bor­jak, s a nyerítő csikók. Ettől a naptól számítódik Akasztón az igazi tavasz... ti. K. rr.osállat után. Az idén ezer jószágot vállaltunk a falubeli­ektől, mert a később jelentkező vidékiekre is számítunk. 485 hold legelőt a juhászoknak ad­tunk ki, ezek egész évre szer­ződést kötnek — sorolja Turu József. — Aztán hányféle állat jár a legelőre? — Ajjaj, talán csak a kutya meg a macska nem jár. Mert van kérem először is a ménes, aztán három kijáró meg három kintháló marhacsorda. Vagyis a tehénfélét reggel kihajtják, este meg haza, a növendékmar­ha pedig május elejétől novem­berig kint tanyázik éjjel-nap­pal. No, ezenfelül van még a sertéskonda.., A pásxtorfogadás fel­ér egy népgyűléssel. Mert nem lehet akárki kezére rábízni a drága jószágot: a vemhes te­henet megdobhatja a bunkós­bottal, hogy elvetél, a kocának lábát törheti, akinek nincs a vérében az állat szeretete. De akit aztán megválasztanak, azt meg is becsülik a fizetséggel. A hat hónapra kap a legelte­tési bizottságtól 12 ezer forin­tot, de ebből köteles fizetni a bojtárját, 600—800 forintot ha­vonta. kinek hogy. A készpén­Aagyon téved, aki azt hiszi, hogy egy falusi legelte­tési bizottság elnöke amolyan Untában mosakodó, aktába tö­rülköző hivatalnok, aki csak az íróasztal mellett rágja a penna- izárat. Aki így gondolja, be- izélgessen csak Turu Józseffel, Akasztó község legeltetési bi­zottságának vezetőjével: mind­járt megváltozik a véleménye. Azért beszélek Akasztóról, mert itt majdnem száz éves Érintetlenségben dívik a régi pasztorélet. Van is hol, mert több mint háromezer hold le­gelő öleli a falut, s erre a rop­pant mezőre még Soltvadkert vs Kecel határából is hajtanak fel jószágot. — Á legeltetési bizottság már % hó olvadásakor mozgolódni kezd. Felmérjük a legelők állapo­tát, ahol gyengécske, ott istálló-, meg műtrágyával orvosoljuk, iztán fogasoljuk, gazoljuk. Majd jön a jelentés, hogy ez vagy amaz a kút is javításra szorul, leszakadt az ostorfája, bedőli az oldala- Nosza, gyorsan csi­nálni kell, mert a juhászok legkorábban hajtanak ki, s hell i víz. — Aztán jön a legeltető gaz­iák összeirása. Kihirdetjük a fűbért, ami ugyan ritkán vál­tozik: 250 forint minden szá­A puli árfolyaméi A mezőgazdaság szocialists átszervezésének előre- íaladásával folyik az egységes paraszti osztály kialakulása is Eltűnnek a válaszfalak a pa­rasztság különböző rétegei, az igrárproletárok, a szegénypa- asztok és középparasztok kö­tött. Ez a folyamat természete­sen nem magától megy végbe. \nnál gyorsabb és eredménye- iebb, minél elevenebb, lelke- iebb a kommunisták tevékeny- iége, felvilágosító munkája. Tapasztalataink szerint a Jártszervezetek zöme helyesen útja ezzel kapcsolatos tenni- /alóját. Számos termelőszövet- tezetben a kommunisták javás- atai alapján jól dolgozó kö- x'pparaszlot választottak meg sz-elnöknek vagy brigádvezető­iek. A pártszervezet ilyen kez- leményezése elősegíti, hogy a tözös munkában egységbe ko­vácsolod janak a termelőszövet- tezetek tagjai, hogy ledőljenek t válaszfalak a szegény- és i középparasztság között. A termelőszövetkezetek létre- öttével még nem szűnt meg ninden különbség a dolgozó larasztság különböző rétegei cözött. A tsz-tagok sem egy- isapásra válnak szocialista em­berré. Átformálódásuk időt vesz igénybe. A türelmetlenség ■s bizalmatlanság itt sem se- íít. Ahol a pártszervezet meg­értést tanúsít a középparasztok ánt és tudatos, tervszerű ne­velő munkát végez közöttük, íamarabb megy végbe gondol­kodásuk átformálódása. M ár vannak olyan közép­parasztok, akik egy-két ívig közösben töltött idő után kommunistává nevelődtek. Az íjonnan alakult termelőszö­vetkezetekben olyan középpa- asztokat is találunk, akik a várt szavára hallgatva, szívvel- élekkel részt vettek a közös jazdaság megszervezésében és na már a párttagok sorában aláljuk őket. Ezek a tények ízt mutatják, hogy a dolgozó larasztság szocialista tudatának kialakulása meggyorsul a kö- ös gazdaságban. Történelmi jelentőségű vál- ozásnak vagyunk szemtanúi a nezőgazdaságban. Ennek so- án megszűnik az emberek ki- sákmányolása és kialakul az gységes paraszti osztály. A kö- ös gazdaság tagjai valameny- lyien felemelkednek a közép- laraszti élet színvonalára, sőt nég el is hagyják azt. Megszű­tott beszámolót. A tanácsülésen határozat született, hogy Dávod község is részt vesz a tisztasági versenyben. A tisztasági moz­galmat havonta értékeli majd az egészségügyi állandó bizott­ság. Ezután Gál József, a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke terjesztette a tanácsülés elé jóváhagyás végett az 1960. évi költségvetést. A tanácsülés végül határozatot hozott, hogy a községfejlesztési alapból 3 ezer forintot osztanak szét a tanulmányi versenyben kiváló eredményt elért diákok között. Ebből az összegből köny­veket és töltőtollakat vásárol­nak majd. j I

Next

/
Oldalképek
Tartalom