Petőfi Népe, 1960. április (15. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-14 / 88. szám

i. oldal 1960. április J4, csütörtök Pedagógusok fényképkiállítása; a Kecskeméti Gépgyár történetét kutatják; dicséret Csereklyei Ferenc főorvosnak; előadások a szabadszállási gépészképző szakiskolán A szakszervezetek életéből A május 1-én megnyíló fény­képkiállításon — amelyet a pe­dagógus szakszervezet rendez Kecskeméten — megismerked­hetünk majd a megyénkben és az ország más részein élő pe­dagógusok fényképfelvételeivel. A zsűri a beküldött pályamun­kák közül közel 150 képet ja­vasolt kiállításra. Megállapí­totta egyben a bíráló bizottság azt is, hogy a kiállításra kül­dött fényeképek várakozáson fe­lüliek. A kiállításra május 1-én kerül sor a Piarista Gimnázium dísztermében. Megkezdődik az egészségügyi dolgozók gyermekeinek üdülte­tése. Az Orvosegészségügyi Szak- szervezet a szakszervezeti tagok iskolás gyermekei részére újra Gárdonyban rendezi meg üdül tetési akcióját, amelyen 13 egész­ségügyi dolgozó gyermeke vesz részt megyénkből. gálatban jelenleg hatan vesznek részt. MEGALAKULT a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának' művelődési otthonában a nép­rajzi és munkástörténeti szak­kör. A kecskeméti gépgyárban ebben az évben vizsgálatot foly­tatnak a szakkör tagjai:- meg­nézik a gyárral kapcsolatos munkásmozgalmi emlékeket, a dolgozók egészségügyi helyze­tét, kulturális igényeit. A vizs­Mérgező virágok Mindannyian örülünk az első tavaszi illatos virágcsokornak. Az ártalmatlan külsejű hírnö­kök közül azonban néhány ve­szélyeket is rejt. A gyerekek, sőt még a felnőttek is gyakran szájukba veszik a virágok szá­rát, vagy egyes füveket, holott ez ártalmas követkeményekkel járhat. Így pl. a ragyogó sárga nárcisz szárában levő nedv há­nyást, hasmenést okozhat. Az aranyeső nedvében nikotinsze- cű mérget tartalmaz, amely na­gyobb adagokban még halálos is lehet. A bájosan illatozó gyöngyvirágban erős hatású szívméreg van. Nem árt a gye­rekeket idejében figyelmeztetni rá. A mocsári gólyahír szárá­ban levő tej szerű anyag bélbe­tegséget és .bőrgyulladást okoz­hat. A tátikaféléktől is óvakodni kell, mert a virágjuk szintén ártalmas az egészségre. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a szabadszállási gé­pészképző szakiskolában rendez legközelebb munkavédelmi elő­adást. Az április 27-én este 7 órakor sorrakerülő előadáson Nőé Gábor munkavédelmi fel­ügyelő beszél a dolgozók egész­ségvédelméről a mezőgazdaság­ban. Az SZMT és a szabadszállási gépészképző szakiskola szak- szervezete megállapodást kö­tött, hogy ezentúl — havonta legalább egyszer — filmvetí­téssel egybekötött előadásokat rendeznek, központi előadók részvételével az iskola hallga­tóinak; Nagy látogatottságnak örvend az Épületlakatosipari Vállalat munkásakadémiája. Április hó 25-én fél 5 órakor dr. Csereklyei Ferenc főorvos tart előadást Mozgásszervi és reumatikus megbetgedések hőhatás követ­keztében címen. Az előadás iránt máris nagy az érdeklődés, hiszen a vállalat­nál hideg helyen, szabadban dol­goznak legtöbbször az emberek é$ így könnyen előfordulhat ilyen megbetegedés. Dicséret illeti az előadás ősz- szeállításáért dr. Csereklyei Fe­renc főorvost, mert az előadáson kívül azt is vállalta, hogy a helyszínen ad egészségvédelmi tanácsokat az akadémiai hallga­tóknak. A KISKUNFÉLEGYHÁZI Bá­nyászati Berendezésele Gyárá­nak művelődési otthona az SZMT szakmaközi bizottság ke­zelésébe kerül. A Szakszerve­zetek Megyei s Tanácsa 40—50 ezer forintot fordít a berende­zések korszerűsítésére. OTTHON IS JÓ LENNE V! ' ó. V. ■ -■ iBfrgiiífT.rma Dr. Saunyoghy János útleírása III. Afrika „forró“ üdvözlete Utunkat egészen Mombasáig rendkívüli időjárásban tettük meg. Ez azt jelentette, hogy az igazi trópusi hőséggel még a Vörös-tengeren sem találkoz­tunk, hiába jósolta meg Szé­chenyi előre, hogy na, most jön aztán az igazi döglesztő hőség. Mombasában tapasztaltuk meg először, hogy ml is az a tró­pusi éghajlat a maga meleg és páratelt levegőjével. Ez a kettő együtt bizony nekünk, mérsé­kelt éghajlathoz szokott embe reknek nem sok gyönyörűséget nyújt. 1960. január 11-én olyan meleg volt ' Mombasában, hogy éjszaka a nyitott verandán aludtunk — illetve a nagy me­leg miatt csak próbáltunk aludni — egy szál pizsamában. Ez utóbbi még soknak is bízó nyúlt. A trópusi éjszakák egy má­sik kellemetlensége, hogy reg­gelre mindenünk nyirkos lett. A forró égövön emellett nagy a különbség a nappali és az éj­szakai hőmérséklet között. Pél­dául Észak-Tanganyikában tá­borozási helyeinken — ahol több ízben végeztem hőmérsék­let-mérést — nappal árnyékban felment a higanyszál 30—34 fokra, éjszaka pedig lehűlt a levegő 13—15 fokra. Így aztán éjszakánként rendszerint két pokróccal kellett takaróznunk. Ezt a hőmérséklet-ingadozást valamennyien igen jól bírtuk és igen hamar alkalmazkodtunk az itteni időjárási viszonyok­hoz. Persze egy kicsit vala­mennyiünk számára furcsa volt az európai tél-kezdetből átug­rani a nagy nyári hőségbe. A kereskedelem bemutatta egyik szellemes újítását, a cipő­tisztító automatát. A tervek szerint ezzel az ötletes géppel néhány szállodát és forgalmasabb vendéglátóhelyet is fel­szerelnek. Aki vadász akar lenni.. Mambasában már várt ben­nünket a vadászati ügynökség (Trans Africa Ltd.) egyik veze­tője. Expedíciónk ugyanis még Magyarországon szerződést kö­tött ezzel a hivatásos vadászati ügynökséggel, hogy a vadászat zavartalan és eredményes vol­tát biztosítsa. Vadászni ugyanis Afrikában saját szakállára az embernek lehet ugyan, de nem tanácsos. Az idekerült külföldi nem is­meri a vadászterületeket, a vad tartózkodási helyét, az ott élő nép nyelvét stb., így csak pénzt és időt fecsérel fölöslegesen. Valamennyi magyar afrikav. dászunk a második világijából előtt — az egy Kittenbcrgf Kálmánt kivéve — sohasem v; dászott egyedül, hanem hívást; sós fehér vadásszal. A hivatásos fehér vadás (white hunter), mint foglalkc zás, kelet-afrikai specialitás. . nagyobb vadászati ügynökségei nek rendszerint van álla id foglalkoztatott fehér vadás aki azután elkíséri az ide vt tődött vadászt vagy vadászoké olyan területekre, ahol a It lőni szándékozott vad előfordu Meg van szabva, hogy minde­két vendégvadász köteles alka mazni egy fehér .vadászt. A fehér vadász, amellett hog jói ismeri a terepet, a vad tai tezkodási) helyét, biztosítja ve szélyes vad esetén a vendé vadász életét. Nem életbiztosítás UaklauoT regénye A fehér vadászok, akik ige; jó fizetést kapnak — a vadász szezonban havonta 250—300 an goi fontot is megkeresnek, am nagyjából 17 500 forintnak íe lel meg U>, igaz, hogy a mes térségük nem jelent életbiztu sítást. Az egyik fehér vadászunké egy jóképű, magas, kb. 24—2; éves fiatalembert például nem régen egy oroszlán csúnyát megszabdaita, lába, válla telt volt az qroszlánkarom nyomai val. Amint mondotta, fékéit fegyverhordozója lőtte le ról; az utolsó pillanatban. Ügyszól ván mindegyiknek volt má: kellemetlen kalandja valame lyik veszélyes afrikai vaddal az elefánttal, a bivallyal, af oroszlánnal, a leopárddal vág. a rinocerosszal. A fehér vada szók között van olyan híres, la. Ián mondhatnám úgy is, hog felkapott, aki már évekkel előr.< foglalt. Minden fehér vadásznak var egy angol; vagy amerikai gyárt­mányú terepjáró személygép­kocsija, melyen a kliensét és s fegyverhordozóit szállítja. Hs tehát én egy vadászati ügynök­ség útján vadászom — másként tudniillik |nem igen tanácsos —, amint mondottam, két személy után egy! fehér vadászt sóz a nyakammá, persze nem ingyen, hanem elég magas díj ázás mel­lett. Ilyenkor a fehér vadász autójával lés fekete alkalmazot­taival, akik között fegyverhor­dozó, kiváló nyomolvasó, nyúzó, azaz preparátor is van, jön a segítségemre. Autós cserkészés A jelenlegi afrikai vadászat igen sokban eltér mind attól, amit mi hazai vonatkozásban vadászatnák nevezünk, mind attól, amit könyvekből — akár Kittenbergéböl, akár Széche­nyiéből —r eddig erről a terü­letről ismertünk. Afrikában a vadászatot két tényező döntően befolyásolja, s egyúttal meg is szabja. Az egyik a vadászterületek óriási kiterjedése, a másik pedig a vadászni akaró ember rendel­kezésre álló ideje. A legfonto­sabb a vadászni akaró ideje, azaz mennyi ráérő napja van, vagy ami ezzel egyet jelent* mennyi pénze van. A legtöbb vadász a lehető legrövidebb idő alatt szeretne eredményt elérni, így pi. a mi expedíciónk csupán 6 hétig tar­tott, s ez alatt az idő alatt kellett lelőni, begyűjteni mind azt, amit a kívánságlistán a vadászati ügynökségnek bead­tunk. A vadászati ügynökség fehér vadászai révén pedig gon­doskodik arról, hogy az illető olyan területre jusson el, ahol azokat az állatokat, emberileg számítva, ki is lövi. lí'olytaUtóa következük hozzászokott a mozgáshoz és a rlngatózáshoz, hogy most, amikor már-már elszenderedett, a íöldpriccs megingott, minden úszott, ringott. De abban a pil­lanatban felriadt, s most lám, csak fekszik a hálán és ere­geti a füstöt. Tízpercenként hallotta az ügyeletes német üteg lövéseit, ; melyek sóhajként hangzottak a; föld alatt. A lövedék sokáig. süvített a levegőben, s még mielőtt becsapódott volna, Be- licsenko befödte tenyerével Tonya arcát: mindig lehullott valami a mennyezetről. Óva­tosan, nehogy felébressze a lányt, kihúzta karját a feje alól és felkelt. Tonya a kályha kialvó fényénél álmosan csillo­gó szemével felpillantott. — Hova mész? — Aludj. Mindjárt jövök, j Aludj! Belicsenko kinyitotta az aj­tót. A magasban világitórakéta himbálózott egy ejtőernyőn. Az őr beugrott a futóárokba, fel­szegte fejét és tekintetével kö­vette. Végre a rakéta kialudt, csak szikrák hullottak még alá a koromfekete égből és a né­meteknél azon nyomban kele- pelni kezdett egy géppuska. Egészen közelről hallatszott, az; éjszaka csöndjében mindig így érződik. '< jobb lovakat az ütegnek. Bo- gacsovot, az esztergályost, a lo­vak hidegen hagyták. De be­csülte a felderítők találékony­ságát. Amíg a front mögött tartóz­kodtak, Bogacsovot többször is hivatták a parancsnokságra. Aztán egységét a frontra irá­nyították és minden vétkét egyszerre leírták... ... Bogacsov befejezte a bo­rotválkozást, teletöl'tötte a mar­kát parfümmel, s prüszkölve bedörzsölte kivörösödött arcát és hegyes ádámcsutkás nyakát. Aztán csizmája orrát a prices szélére rakta, s a kefére köpve, kifényesítette, gyönyörködött benne egy darabig, majd le­dobta a csizmát és lefeküdt aludni. A fedezék mennyezetén egy­re tompult a kályhából rá­vetődő tény. A tűz elhamvadt. Senki sem tett rá. A hátán fekvő Belicsenko nézte a lassan elsötétedő fö­démgerendákat. Cigarettázott és gondolkodott. Tonya egyenle­tesen lélegzett a karján, gim- nasztyorkáján keresztül is érez­te meleg leheletét. A lány azonnal elaludt, de neki nem jött álom a szemére. Azokban a napokban ugyanis, amikor a vagonok polcain heverve a front felé közeledett, annyira derítőkre és egyebekre. A har­cokban az ő szakasza volt a legjobb. De ha egységét hátra­vitték, az első vonal mögé, a legtöbb szabálytalanság az ő szakaszában fordult elő. Egy­szer megjelent náluk a falun éjszaka átvonult lövcszezred parancsnokának sápadt, szánal­mas adjutánsa (ütegük a falu­ban állomásozott), és panasz­kodott, hogy ellopták a lovát. Nagyszerű ló volt, a küldönc maga legeltette, lábát a saját­jához kötötte, és esküdözött, hogy nem aludt el. Valamelyik felderítő kúszott oda, levágta lábáról a kötelet, felpattant a lóra és elvágtatott. Noha senki sem tudta, ki lehetett ez a fel­derítő, Rebrov őrnagy termé­szetesen Bogacsovot hivatta. Megismételtette előtte a törté­netet. Bogacsov higgadtan hall­gatta, csak a részletek után érdeklődött. Volt a szakaszá­ban egy lóbolond, Alsejev, aki ha tehette volna, az egész vi­lágról összeszedte volna a leg­Bogacsov hallgatta, s köz­ben nagyujjának körmével az asztal lapját karcolgatta. Rá se nézett a technikusra. Hirtelen bal kézzel vállon ragadta, s anélkül hogy lendületet vett volna, az arcába vágott. A technikust fel kellelt locsolni. A »nyelvért« kitüntették Bo­gacsovot, Tonyával azonban maradt minden a régiben. Telt-múlt az idő, s ő ismét vidám történetekkel szórakoz­tatta a leányt, újra könnyekig megnevettette, és Tonya el­hitette magával, hogy most lettek igazi barátok. Aztán, amikor az üteghez új parancs­nok került, Belicsenko száza­dos, a jóbarátok száma há­romra szaporodott. Legelőször Bogacsov olvasta ki Tonya sze­méből, amely egészen másként tekintett Belicsenkóra, mint reá, hogy hármuk közül ki fe­lesleges. De azért barátja ma­radt Belicsenkonak. Rajta kívül az embereket Bogacsov két ka­tegóriára szokta felosztani: fel-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom