Petőfi Népe, 1960. március (15. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
4. oldal I960, március 2, szerda V Még nem úttörőház, mégis... A kaht&ai fflzitttcUpO’UMUcs&fn&etfv Csak helikopteren? Mintha forgószínpad előtt ülnénk: egyik szobában a foto- szakkör, a másikban a kézimunkázó lányok, a harmadikban a tánccsoport, s kint, a Kalocsai Ifjú Természetkutató Állomás udvarán pedig, a melegházban, a kertészeti szakkör működik. Forr és pezseg az élet as egykori úrikassinó nagy épületében, ahol minden délután összejön a 15 szakkör valamelyike, hogy rendszeres vezetés és foglalkozási terv szerint ismerkedjenek meg Hasznos és szép munkákkal a kalocsai úttörők. Jakkel István gondnoktól érdeklődve megtudtuk, hogy legyen bármilyen elfoglalt is egy-egy szakkör, s legyen annak bár igen sok tagja, mégsem tud versenyezni a mesedélutánnal, amelynek legtöbb látogatója szokott lenni. Mit tudtunk meg a gyerekektől? A fotoszakkörben megkér-1 gal árasztják el a kalocsai piacot. Igen, az állomás szakköreinek tagjai öntudatosan, magabiztosan készülnek az életre. Semmi, csodálni való nincs hát, ha válaszaik így kezdődnek: raivá, szocialista emberekké válnak a Kalocsai Ifjú Természetkutató Állomás szakköreibe járó úttörők. p“ Hát az elvtársak hogy kerültek ide, tán helikopteren? — kérdezték tőlünk a napokban a Kalocsai Gépállomáson, amikor betoppantunk az irodába. S mikor elmondtuk, hogy csak egy erős gépkocsival vergődtünk át a félméteres kátyúkat rejtő, süppedős foekötőúton, őszinte elismerésüknek adtak kifejezést. Mi tagadás, sofőri merészség kell az ilyesmihez, mert a kb. 250 méteres kis bekötőút mindenhez'hasonlít csak úthoz nem. Valamikor makadámúinak becézték, de hol van az már! Tavaly pontosan 19 vagon salakot hordtak rá, hogy járhatóvá tegyék, de azt is elnyelte a süppedős talaj. Elképzelhető, hogy felvágják a nehéz jármüvek. — Betonút kellene ide — mondják meggyőződéssel — már két éve, hogy ígéretet is kaptunk rá, de eddig még nem lehetett róla szó. Pedig mi megcsinálnánk há2ilag negyedannyi költséggel mint a külső vállalat. A kaputól a műhelyig vezető betonútat (hej, hogy néz most ki ez a »■'betonút«, ráhordják a tengernyi sarat a rossz bekötő- útról) szintén házilag csináltuk, s a műhelyelőteret is. Szakember is megnézheti. A műhelytől az üzemanyagkú- tig is beton kellene, mert ott is hasonló a helyzet... Megígértük, hogy szóvátesz- szük problémájukat, amit biztosan a megyei igazgatóság is ismer, hiszen az ott dolgozó elvtársak sem járnak helikopteren. Talán megtalálják a módját, hogy az a nem is hosszú bekötőút, mielőbb korszerű burkolatot kapjon; Ez is a gépállomás további jó munkáját segítené.-— f. tóth — Benczúr Gyula emlékkiállítása Kecskeméten deztük Kákonyi Istvánt: miért tanulja a fényképezést? Válasza a mai fiatalságra jellemző: — Hogy értsek ehhez is... Az üvegházban, ahol rózsatöveket oltanak, orgonát szemeznek, s a tavaszi virágon termesztésére készülnek, egy kisfiú kérdés nélkül is így beszélt: — Ha felnőtt leszek, ezzel már nem kell az időmet tölteni: tudni fogom a kertészkedés fogásait. Felnőtiesek és öntudatosak a válaszok. Igen. De ez így helyes. Államunk éppen azért látja el a Kalocsai Ifjú Természetkutató Állomást — ez a hivatalos neve egyelőre, de Kalocsán már mindenki előlegezi az épületnek az Üttörőház nevet — mindenféle drága eszközzel, hogy látogatói az iskolai tanulás mellett itt fejlődjenek társadalmunk számára hasznos és teljes értékű emberekké. Tavaly például több mint 77 ezer forint értékű felszerelést: nagyítógépet, szerszámot, táncruhát, gyalugépet, konyhafelszerelést kapott az állomás, s éppen ottjártunkkor szerelték a televíziós vevőkészülék antennáját, amit már az idén kaptak a kalocsai úttörők. De máris „kihízták” az épületet. A sok és elven életet élő szakkör zsúfoltan tartja minden délután a házat, s a kertészeti szakkör terjeszkedéséről már nem is érdemes bővebben szólni. A pincében gom- batenyészetet létesítenek, üveg- házukból, melegágyukból pedig nagy bevételt hoznak tavasz- szal a közösség számára: virágSegítség a tsz-eknek Február 26-án ülést tartott. a hartai községi pártvezetőség. Az értekezleten elhatározták, hogy a községi párt- alapszervezet tagjait atjelentik a termelőszövetkezetek párt- szervezeteibe. ,,Ha felnőtt leszek .. Mert ha felnőnek, valóban a szocialista társadalom polgaA z elmúlt esztendőben — a Magyar Nemzeti Galéria nagyarányú Benczur-ernlékki- állítása után — a nagy magyar mester szülővárosában, Nyíregyházán, majd több vidéki városban, így Szegeden, Debrecenben, Tatán és Balassagyarmaton is bemutatásra került festészetünk e kimagasló alakjának műveiből megrendezett impozáns tárlat. Most a Kecskeméti Katona József Múzeum látja vendégül Benczúr művészetének sokrétűségét bizonyító alkotások sorát, melynek mindegyike a technikai felkészült- i ség, kifejező, dús anyagszerűség. zseniális kompozíciós készség magas fokát mutatja, s mindenek felett az élet szere- tetét sugározza. Benczúr Gyula reprezentatív történelmi festészetünk legnagyobb alakja. Ünnepélyes, monumentális jelenetei a magyar történelem dicső korszakait elevenítik fel — Hunyadi László búcsúja, Vajk megke- resztelése, II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Budavár visszavétele és a két Mátyás-kompozíció olyan művek, melyekkel Benczúr a magyar festészet vezető gárdájához tartozását bizonyította, s a magyar művészet nemzetközi rangját emelte. M int történelmi festő aratta legnagyobb sikereit. Adottságai, képzelőereje, nagyszerű képszerkesztő tehetsége e műfaj művelésére predesztinálták. A Müncheni Akadémián a historizmus nagy mestere, Kari von Piloty vezetése mellett művészete egyre csiszolódik, míg bensőségesen lírai és egyéni lesz. A látványos, sokszor tartalmatlan, hatalmas tör. ténelmi vásznak idején BenVWWW/WVWVWWVW^VV«'WWWWS^»WWWV>^WVW»AW Okos és hasznos kezdeményezés Munkához látott a megyei nápkutató munkaközösség Szerelőién A megyei népkutató munka- közösség keretében megalakult a bajai népkutató csoport. Elsőnek Szeremle község monografikus feldolgozását vette tervbe. A munkában részt vesz a munkaközösség elnöke, Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese és Varga Mihály, a megyei tanács népművelési előadója, valamint bajai kórházi orvosok, a Türr István Múzeum dolgozói és külső munkatársai. A munkacsoport január hó 31-én bemutatkozó előadást tartott. Szerénáién. Henkey Gyula, a munkaközösség titkára röviden ismertette a munka célját és különböző ágait. Utána dr. Mihály Gyula járási fő- otvos szólt az orvosi kutatócsoport, munkájának céljáról és jelentőségéről. Majd bemutatta a felsőszentiváni orvosi szűrőmunkáról készült hangosfilmet. Az érdekes és hatásosan megrendezett film nagy tetszést aratott és megteremtete az értekezlet lefolytatásához szükséges kedvező légkört. Utára Liikő fiábor muzeológus beszélt a néphagyományok gyűjtésének céljáról, a gyűjtött anyag történeti és gyakorlati értékesítésének lehetőségeiről. Magnetofonon bemutatott néhány szép régi pásztornólát a múzeum bácsborsódi gyűjtéséből. Végül Henkey Gyula szemléltette a közönségből kiválasztott egyéneket a különböző antropológiai típusokat és ennek kapcsán az antropológiai mérések célját. A munkaközösség hamarosan megkezdi a kutatást, amelyhez a megyei tanács v. b. Is megígérte támogatását. A csoportban egyelőre az orvosi vonal van erősebben képviselve. Szükséges volna a nép kulturális helyzetének tanulmányozására több szakember bevonása a bajai iskolák pedagógusai közül is. A múzeumból Sólymos Ede a halászatot és a vízi életet, Lükő Gábor a zenei és az irodalmi műveltség állapotát, Kőhegyi Mihály a község területének őskorát és középkori történetét kutatja. A külső munkatársak közül Báldy Flóra tanárnő a hagyományos textilmunkát és népviseletet, Mis- kolczy Ferenc ny. tanár pedig a nép képzőművészeti műveltségét tanulmányozza. Szép kis família A bajai járásbíróság dr. Lantos büntetőtanácsa ítéletet hirdetett Szabó Lajos bajai kisvendéglő-vezető, valamint felesége, Szabó Lajosné vendéglővezetőhelyettes bűnügyében. — Ugyanitt nyert alkalmazást két fiuk és vejük is. Szabó Lajos és felesége 1958 tavaszától hetente rendszeresen két kilogramm húst vásároltak saját céljukra. Később már nem lakásukon főztek, hanem a vendéglő konyhájában készítették el, természetesen a vállalat számlájára, sőt amit ebből nem tudtak elfogyasztani, körítést hozzátéve, eladták a vendégeknek. A nyereséget megtartották maguknak. Több esetben előfordult az is, hogy megromlott pörkölthúsból készítettek ételt oly módon, hogy a húst lemosták, új zsírra, hagymára, paprikára tették és frissként szolgálták fel a vendégeknek. Előfordult az is, hogy a megromlott pörkölthúsból fasí- rozottat készítettek. Schmidt Henrik, bajai lakos egy alkalommal ilyen íasírozottól lett betea A bajai járásbíróság folytatólagosan elkövetett egészségrontás, valamint üzérkedés miatt Szabó Lajost és feleségét három—három hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, — valamint 400—400 forint pénzbírságra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Késsel támadt a rendőrökre Február 2-án Bóna Gyuláné kecskeméti lakos a rendőrségre szaladt segítséget kérni, mert a vele egy udvarban lakó Nagy Miklós, Budai utca 22. szám alatti lakos behatolt a lakásába és életveszélyesen fenyegette meg a családot. A rendőrök a helyszínre siettek és figyelmeztetni akarták Nagy Miklóst, aki azonban késsel akart a rendőrökre támadni. Nagy Miklóst csak újabb rendőri segítséggel tudták bekísérni a rendőrségre. Hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt rövidesen a bíróság elé kerül. ezurt hazafias érzelmei, dús koloritja, alakjainak hajlékonysága, értelmes képszerkesztése megmenti attól, hogy mesterének epigonjává váljék. Történelfni festészetével szinte egyenrangú portréművészete. A századvégi, vezető polgárság személyiségei valósággal versenyre keltek, hogy Benczúr ecsetje örökítse meg vonásaikat az utókor számára. A virtuóz anyagszerűséggel, reprezentatív külsőségekkel megoldott számtalan arckép mellett a legértékesebbek barátairól, családja tagjairól festett, meleghangú, egyszerű ábrázolásai. A nagy munkabírású mestert vallásos témák feldolgozására is igénybe vették, így készült az olasz barokk mesterek ha-' tását tükröző több, lendületes kompozíciója, pl. „Szent István felajánlja a koronát” — melynek néhány ragyogó, friss yáz- latát is ismerjük. Művészetének monumentális, ünnepélyes felfogása csak a saját gyönyörűségére festett mitológiai jeleneteiből hiányzik, a képeken az élet szeretetének, derűjének megnyilvánulása gazdag festői- séggel párosul. Sokrétűségért? jellemző, hogy a természet fes-j tésével is kísérletezett, ezt mutatja néhány szép erdőrészlelc:, B enczúr hosszú időt töltött, Münchenben, mint fiatal festő. Művészetét II. Lajos bajor király is értékelte, aki elhalmozta megrendelésekkel. Ö mégis haza kívánkozott, s amikor 1882-ben a Mesteriskola vezetésére kérik fel, szívesen tett eleget a meghívásnak, s ettől kezdve haláláig, 1920-ig oktatta a fiatalokat. Hosszú élete folyamán elhalmozták az elismerés minden jelével; a századvégi társadalom hálás volt, hogy tehetségét itthon kamatoztatta. A kecskeméti kiállítás Benczúr művészetének sok, szép emlékét mutatja be, pompás, színdús, életörömöt sugárzó alkotásokat, melyek tanításul szolgálhatnak a jelenkor számára is. Mert bár tisztában va-> gyünk azzal, hogy egy örökre letűnt világ festője, hogy mentalitása a millenniumi időszak politikai irányvonalát köveit hogy művészete az akadémiz- musban gyökerezik — mégis értékelnünk kell mai művészetünk számára is átmentheti hagyományait. N em az alkotórendszerél akarjuk átvenni, mel; menthetetlenül idejét múlta csupán arra szeretnénk felhívn a figyelmet, hogy Benczúr íes tői realizmusa a valóságba: való gyönyörködtetésre tanít, i bennünket körülvevő emberei» tárgyalj, tájak szeretetére, s magasszínvonalú festői tuda megbecsülésére. Telepy Katalin
