Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
4. oldat 1960. február 19, péntek a A PetQti Népe szerkesztősége a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezések Gyárában »Az olvasó kérdez, a Petőfi Népe válaszol« olvasóankétot tartott. A megbeszélésen Igen sok közérdekű sérelmet vetettek fel a gyár munkásai, amelyekből néhányat, az illetékesektől kapott' válasszal együtt, az alábbiakban közlünk. Javítsák meg as autóbusz- közlekedést Meredi István és Molnár Sándor elmondották, bogy a gyár második műszak iához háromnegyed négykor indul az autóbusz. Jó lenne, ha az indulás időpontját fél négyre előre hoznák és a lehetőségekhez mérten az éjszakai műszak befejezésekor egy külön autóbusz állna a városba visszamenni kívánó munkások rendelkezésére. Felvetették azt is, hogy jó lenne, ha visszaállítanak a régebben meglevő autóbusz körjáratot. SOLYMOSI ISTVÁN, AZ AUTÓBUSZÜZEM! VÁLLALAT IGAZGATÓJA — A délutáni autóbusz indulásának időpontján változtathatunk, ha a gyár megbízottja — akivel eddig is intéztük az autóbusz-ügyeket — felkeres bennünket és hivatalosan kéri az indulási időpont megváltoztatását. Az éjszakai autóbuszt nem tudjuk üzemeltetni, mert a vállalat kapacitása erre nem ad módot. Az autóbusz körjárattal kapcsolatban a legrövidebb időn belül intézkedünk. A lehetőségekhez képest szeretnénk a gyár munkásainak igényét kielégíteni. 0 Néhány váron fej less lé* i kérdés Szabó Ferenc elmondta, hogy a gyár munkásai 84 darab villanyoszlopot készítettek határidőre, s a városi tanács, amikor ezt leszállították, Ígéretet tett, hogy 1939. november 7-re elkészül a város fénycső-világítása. Sérelmesnek tartja, hogy ezt a mai napig sem valósították meg. Hcrédi István és Bcnse Jenő a járdaépítéssel kapcsolatban tett fel kérdést. Nem tudják megérteni, hogy a nemrég lerakott téglajárdákat betonjárdára cserélik ki, ugyanakkor az utca másik oldalún térdig cr a sár. Majuú Imre a kerékpárutak állapotát knogásolta, s arra kéri a városi tanácsot, bogy javíttassa meg. Komló József gépészmérnök arra kért választ, miért nincs víz a B. B. Gyár bér- házában. IlOSAY LÁSZLÓ, A VÁROSI TANÁCS MŰSZAKI ELŐADÓJA — A fénycsővilágítás megvalósítása nem a városi tanácson múlik. Ugyanis nincsen úlközepes lámpatest. Előreláthatólag csak 1961-ben tudunk ezekből a lámpatestekből vásárolni. A hideg idő beállta miatt a kábeleket nem tudtuk lefektetni, s a villanyoszlopokat felállítani. A város járdaépítési tervét • községfejlesztési állandó bizottság állapítja meg. Sajnos, a város téglajárdái olyan rossz állapotban voltak, hogy fel kellett azokat szedni. Azért betonoztattuk le a téglajárdák helyét, mert az utcának az a forgalmasabb oldala. A tervek szerint 1960—61-ben a város utcáinak mindkét oldalát betonjárdákkal tudjuk ellátni. A kerékpárúttal kapcsolatban köszönjük Hajdú Imre észrevételét és azokat a legsürgősebben megjavíttatjuk. Köztudomású: a város vízellátása szegény. Nemcsak a B. B. Gyár bérházát, de több más épületet sem tudunk vízzel ellátni. A város vezetősége már megrendelte a végleges vízhálózat kiépítésének tervét, ami előreláthatólag teljes egészében megoldja a város vízellátásának gondjait. E Hiba van a kenyér körül Tassi Istvánná, Pintér László és Bense János a kenyér minőségére panaszkodott. Azt sérelmezték, hogy sokszor sülct- len, sótlan, lapos vagy égett a kenyér. A város külső részén levő üzletekben gyakorlattá vált a szikkadt kenyerek forgalomba hozatala. Nem az anyagiak miatt, de furcsának tartják a gyár dolgozói, hogy a városban egy kétkilós kenyér ára legtöbbször nem hat, hanem 6,30, 6,30 forint. FORGO PÄL TELEPVEZETŐ — A közelmúltban még sehonnan sem érkezett panasz a kenyér minőségére. A sót a meghatározott keverési norma szerint adagolják a kenyértésztába. Sületlen, lapos cs égett kenyeret a vállalat nem hozott forgalomba. A szikkadt pékáruval kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy a kereskedelem nem tudja felmérni a fogyasztást és ezért kerül sokszor forgalomba szikkadt kenyér. Telephelyünk még nem rendelkezik automata szaggatógéppel. ezért sokszor a két kilósnak szánt kenyér nagyobb súlyú. EÜ legyek jobbá a* unott etláiu«! Fekete Emil és Sipos József az orvosegészségügyl ellátásban levő hiányosságokról szólt. Elmondották, hogy az egészség- házban nem vizsgálják meg rendesen a betegeket. Különösen a körzeti orvosok munkájával kapcsolatban hangzott cl több észrevétel. Előfordult, hogy K. doktor a megszabott két órás! rendelési időből csak fél órát rendelt. L. doktor, amikor vasárnap ügyeletes, kikapcsolja a telefonját, hogy ne tudják hívni. Mészáros Illés, a gyár egyik dolgozója kijelentette, hogy a Bercsényi utcai óvodában hideg van és a gyerekeket nem a megszabott időben, hanem később veszik át. DR. VÁMOSI JÓZSEF VÁROSI FŐORVOS — A Bercsényi utcai óvodáról érkezett már ilyen panasz. Sajnos, a hidegebb napokon 19—20 Celsius fok hőmérsékletnél nagyobbat nem tudtak elérni a szén minősége miatt. A tél beállta előtt áirakatták a kályhákat, amivel már nagyobb meleget tudnak biztosítani a gyerekek számára. Rövidesen vizsgálatot indítunk, s amennyiben mulasztás fortéul a gyerekek átvételével kapcsolatban, úgy a fegyelemsértőket felelősségre vonjuk. Az egészségházban csak a panaszolt betegségeket vizsgálják meg az orvosok. Ezért fordul elő, hogy néhány betegnél nem terjed ki a vizsgálat mindenre. A körzeti orvosok munkáját illetően intézkedünk és szigorúan kötelezzük, hogy a rendelési időt pontosan betartsák. Ül Uxcmi gondok Molnár Imrcnc kifogásolta, hogy szakmunkás létére munka hiányában lehelyezték a konyhára. Azt szeretné, ha ott is szakmunkás-fizetését kapná. Szlkszai Sándor hasonló panasszal élt. Szakmunkás létére süprögetni küldték, ezenkívül egyik műhelyből a másikba helyezik, s emiatt nem tud keresni. Késik Sándor elmondotta, hogy az öntvények megmunkálására kevés az idő. Azt szeretné, ba a normát korrigálnák. Tajti Józsefnek sérelmes, hogy másfél milliméteres lemezt keli esztergálnia, amire mástéltized milliméteres tűrés van hagyva. Képtelen megmunkálni ilyen pontosan a munkadarabokat. HAJBA OTTO FŐMÉRNÖK — Molnár Imréné az állásidő alatt — amíg a konyhában dolgozott — a személyi kategóriájának 80 százalékos bérét kapta. Többet keresett, mint a konyha többi dolgozója. Az említett hónapban 1277 forintot kapott kézhez. Igyekezni fogunk Szikszai Sándort a képességének megfelelő munkával ellátni. A művezetői figyelmeztetjük, hogy a szakmunkásokat ne osszák bo segédmunkási munkák végzésére. Késik Sándor export-öntvényeket esztergál. Amíg a munkadarabok megmunkálását be nem gyakorolták, lazább normát kaptak. Miután gyakorlatot szereztek, megszigorítottuk a normát, de forgácsoló szakmunkásaink ennél a munkánál így is 120 százalékot tudnak teljesíteni. Tajti József által készített munkadarabokból nem készül széria. Mindössze 70 darabot gyártunk belőle, amit mar úgy tudom, el is készített. Ilyen kis mennyiségű gyártmány előállítására nem volna helyes présszerszámot készíteni. * A Bányászati Berendezések Gyárában tartott olvasóankét kérdéséi közül a legfontosabbakat választottuk ki. Reméljük, olvasóinkat kielégítették a válaszok. Megjegyzés Hiánycikk a 11-es Egy-egy falu villamosítása után a község lakói, amikor a villany szóbakerül, ezt mondják: »Megfizethetetlen.« Mi, akik a tanyákon élünk, nem is tudjuk kellően értékelni a villany nyújtotta könnyebbségeket. Akármikor bekapcsolhatjuk a rádiót, nem kell lesni, hogy kaphatunk-e anódot vagy fűtőtelepet a boltban. Sűrűn előfordul a csengődi vas-műszaki boltban is, hogy üres kézzel mennek el a vásárlók, nem kapnak sem anódot, sem fűtőtelepet, még sokszor a patróleumlámpához használatos 11-es lámpaüveget sem. Jelenleg az a helyzet, hogy a Csengőd környéki tanyavilágban 8-as és 5-ös lámpa mellett olvasnak, kézimunkáznak, vakoskodnak a lakók. A földművesszövetkcze# árubeszerzője járt már a járási és megyei székhelyen* de 11-es lámpaüveget még ott sem kapott. Kecskeméten azt mondták, hogy az egész megyében hiánycikk a 11-es lámpaüveg. Ügy vélem, hogy a Porcelán- és Üveg- értékesítő Vállalatnak jobban meg kellene szerveznie az üvegáruk szétosztását, mert tarthatatlan állapot, hogy egy ilyen néhány forintos Cikk nem kapható a boltokban. Hargitai Béla levelező KÖTÉLTÁNC A Kecskeméti Katona József Színház tájeiőadása Kiskunfélegyházán A KECSKEMET! Katona József Színház tájszínházának egyik kiemelkedő előadása a Kállay István: Kötéltánc című háromfelvonásos műve. Az író bátran nyúl az értelmiség problémájához és kitűnő jellemábrázolásával tárja elénk azokat a társadalmi fonákságokat, amelyek nehezítik, ferde vágányra terelik a becsületes, haladó gondolkodású értelmiség tudományos célkitűzéseinek megvalósítását. Kállay nagyszerűen tudja fokozni a cselekményt, művészien tün- döklik jellemábrázoló gazdagságában, a szereplő figurák egyéniségének sokrétűségében, a mondanivaló nagyszerű lebonyolításában, valamint színpadtechnikai biztonságában. A színdarab mai életünkből meríti eszmei tartalmát. Pellengérre állítja azokat, akik karrierizmusból, hiúságból más becsületes embereket akarnak »megsemmisíteni«, lehetetlenné tenni, csak azért, hogy a mások által elért eredményekkel ők kerüljenek a dicsőség és az elismerés reflektorfényébe. Káiiay lerántja a leplet a reprezen tálast kedvelő, a mások tehetségével boldoguló karrieristáról, altit feleségének nagyravágyása a becstelenség, a rövid életű »népszerűség« hínárjába sodor. Az író felhívja a figyelmet, hogy a társadalom előbbrejutása az egyén és a közösség lelkiismereti ösz- szefonódásánalt serkentő őszinteségéből és megértéséből fakad. Az iguzság győzelme kíméletlen harcokban születik. Az ötszemélyes színdarab szereplőinek alakításából kitűnik, hogy a művészek átérzik és átélik az izgalmas cselekmény legapróbb részleteit is s ezáltal sikerül az előadást felejthetetlenné kovácsolniok. /yVVW^WVWWWVJVWWWWt Közgyűlést tartott a kecskeméti Kodálykórus Egy esztendő sok örömét és gondját összegezték a kecskeméti Kodály-kórus tagjai legutóbb tartott közgyűlésükön. A családias hangulatú összejövetelen Galamb Lajos elnök megköszönte a tagok áldozat- készségét és a tanácsi, társadalmi szervek segítségét, majd Bartha Mihály ügyvezető tő- titkár elemezte az 1959-es da- Los-esemén y ek e t. Ádám József vezető-karnagy az idei terveket ismertette: részt vesznek a KISZ kulturális szemlén, a Szegedi Szabadtéri Játékok dalos ünnepélyein is. Tóth László örökös elnök költői szárnyalású rögtönzésében a kórus-éneklés közösségi érzést fejlesztő vonásait hangsúlyozta. Az énekkarban a "ini« mindig megelőzi az "én«-t. A városi népművelési felügyelő árra kérte a tagokat, hogy a jövőben többször keressék fel az üzemeket és a termelőszövetkezeteket. A közgyűlést vidám »bicskás-vacsora« követte. Pártnap Vaskúton (Községi tudósítónktól.) Nagy érdeklődés előzte meg Vaskút községben az elmúlt napokban megrendezett szabad pártnapot. Gallai Lajos elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa volt az előadó, aki részletesen foglalkozott a pártkongresszus irányelveivel és a soron következő feladatokkal. A nagy érdeklődésre jel- emző, hogy a pártnapon köze! .JU-eu vettek részt» Jánoky Sándor Völgyesi István Kossuth-díjas igazgató figurájában mértéktartó maga- biztossággal ábrázolja a karrierista érzésektől fűtött, a családi hatásoktól befolyásolt tudomá- njvos kutató gyengeségét, a tudós által fel nem ismert, de végső soron egyéni tragédiájához vezető út buktatóit. Jáno- kynak a Viharos alkonyat óta ez az egyik legjelentősebb alakítása. Demeter Hedvig Vera szerepében nyújtott alakításával remekül oldja meg férje, Völgyesi és a fiatal kutató közötti konfliktus kirobbanását. Simon György Benkő Zoltán Kossuth-díjas laboratórium-vezető szerepében kitünően érzékelteti a becsapott, félrevczo;- tett ember vajúdó lelkivilágát, aki mindenáron az igazságért harcol és a becsület útján akar maradni. Megdöbbentő erővel jeleníti meg azokat a lelki küzdelmeket, amelyekkel egyéni jólétét és kitüntetését is mérlegre dobja a méltúnytalu- nul félreállított s a nála tehetségesebbnek vélt munkatársa ügyének tisztázásáért. Üde színnel, sok kedvességgel alakítja Mcdgyest Mária Benkő Zoltán feleségének, Évának szerepét, aki a váratlanul kapott Kossuth-díj és főbérleti lakás örömében s ennek megtartásáért, pillanatnyilag meg- tántorodik férje iránti hűségében, de a tiszta szerelem és az igazság felismerése győzedelmeskedik benne és vállalja a nehezebb körülményeket is kettőjük boldogságáért. A legkiemelkedőbb alakítás, a darab koronája, Tánczos Tibor, Zalai Sándor figurájának ábrázolása. A hivatása és embersége magaslatán álló kutató, aki mint mondja: nem alkalmas, hogy harcoljon a maga igazáért, elkeseredett, szürke, kedélytelen emberré válik s maró öngúnnyal veszi tudomásul, hogy munkájára nincs szükség, mégis első mondataiból megérzi a néző, hogy az igazság az ő oldalán áll. Az öttagú együttes összehangoltságával, elmélyült és kiforrott művészetével elősegíti a darab sikerét. A legnagyobb elismerés hangján kell megemlékezni Simon György rendezői munkájáról, aki az egyik főszerep vállalása mellett, számtalan új színnel, ötlettel gazdagítja az előadást cs nyújt felejthetetlen élményt a közönségnek. REMÉLJÜK, hogy a színház igazgatósága a megyeszékhely publikumát is megörvendezteti azzal, hogy Kecskeméten is előadásra kerül a Kötél- tánc.' Dieliczky Sándor AhcUiu_ camui Q mami
