Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
február 19, péntek 3. oldal Tíz százalékkal több gyümölcsöt exportál az idén a MÉK Megyénkben évről évre növekedik a gyümölcstelepítések területe, ezzel természetesen a gyümölcstermés mennyisége is. Minden évben több jut exportra. Az 1959. évi export-tervét a MÉK túlteljesítette. 125 vagon meggyet, 1000 vagon kajszi- barackot és 600 vagon szőlőt szállított, elsősorban Nyugat-Né- metországba, Csehszlovákiába, Kelet-Németországba és a Szovjetunióba. A fő gyümölcsféleségeken kívül még 30 vagon Bács megyei körte, 15 vagon eper, 40 vagon cseresznye került a külföldi piacra. Az export-szállítás most sem szünetel. Az ősszel, illetve a télen eddig 250 vagon téli almát exportáltak és még további exportot terveznek. A MÉK és a HUNGAROFRUCT illetékes vezetői kidolgozták az idei tervet a már meglevő és az idén termőre forduló gyümölcsösök várható termése alapján és megállapították, hogy ez évben előreláthatólag ló százalékkal több gyümölcsöt exportálhat a MÉK, mint 1959-ben. Tizenötezer naposcsibét nevel a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz Kiskunfélegyháza és környéke évtizedek óta baromfitenyésztéséről híres. Jelenleg is az a helyzet, hogy a város termelői több baromfit adnak közfogyasztás céljaira, mint néhány szomszédos megye együttvéve. A város termelő- szövetkezeteinek többségében van baromfitelep, ahol már évek óta foglalkoznak ezzel a fontos gazdálkodási ággal. Megfelelő épületek hiányában mind ez ideig nem sikerült azonban megoldaniuk a nagyüzemi baromfitenyésztést. Tyúkot, kadl termelőnek és ne. államnak is kaszno-s Vessünk több burgonyát! A burgonya, a gabonafélék után, egyik legfontosabb nép- élelmezési cikkünk. Ugyanakkor azt tapasztaljuk, hogy. a városi lakosság burgonya-ellátása nem mindig kielégítő, nem egyenletes, s főleg minőségileg nem megfelelő. Mi ennek az oka? Elsősorban az, hogy a szocialista szektorok — ezen belül a tsz-ek — burgonyavetésterülete kevés, A kisparaszti gazdaságok viszont nem biztosítják a lakosság egyenletes és megfelelő minőségű ellátását. A szocialista szektorok idegenkedése főleg onnan ered, hogy a burgonyatermesztést nagy munkaigényes, kisüzemi termelési ágnak tekintik, amely nagyüzemi feltételek között nem kifizetődő. Ez azonban nem így van! A burgonyatermesztés valóban munkaigényes, de nagy jövedelmet biztosító belterjes termelési ág. Legmunkaigényesebb folyamatai — szinte az összes növények közül — a legjobban gépesíthetők, a gépi munka viszont olcsó, s így a burgonya alacsonyabb költséggel nagyobb terméshozamot biztosít, kézi erővel végeznek — a nagyüzem géppel oldja meg. A gépi betakarítás kézi erő szükséglete csak mintegy harmada a kézi szedésének, amellett a betakarítási veszteség is jóval alacsonyabb. A nagy teljesítményű burgonyarosták a válogatást, osztályozást is pontosabban, olcsóbban végzik, mint a kézi erő; A nagyüzem másik előnye a műtrágyázásból adódik. A burgonya egyike azoknak a növényeknek, amelyek a műtrágyákat legjobban hasznosítják. A kormányzat pedig a szocialista nagyüzem műtrágya-ellátását minden eszközzel biztosítja, s a kiszórásra is nagy teljesítményű gépek állnak rendelkezésre. A magas terméshozamnak döntő feltétele a jó minőségű vetőgumó is. Ezen a téren elsősorban a szocialista nagyüzemek vannak előnyben, mert az állam a szükségletet elsősorban nekik biztosítja. Emellett a leromlás üteme is lassúbb lehet, mert helyes tábla megválasztása esetén a szomszédos kisparcellák vírus- fertőzésének veszélyét csökkenthetjük. A munkaerővel bőven rendelkező nagyüzemek még külön jövedelmező burgonyatermelési ágakat vezethetnek be; ilyen az előcsiráztatásos termesztés. A korai burgonya a teljes érésben szedettn'él is nagyobb jövedelmet ad. További előnye, hogy a korán felszedett burgonya után kiváló eredménnyel termelhetünk másodvetésű növényeket. A burgonyatermelés növelése tehát a termelőnek és az államnak is egyaránt érdeke. Teichmann Vilmos, a Mezőgazdasági Kutatóintézet vezetője csat, libát, pulykát stb. szövetkezeti gazdaságban, kisüzemi módszerekkel, tanyaudvarokon tenyészteni, — úgy ahogyan eddig történt — elég költséges és nem is biztonságos. Ha Bácsbokodon kifizetődő — akkor Félegyházán is az A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet vezetőinek fejében ötlött fel a gondolat, hogy változtatnak az eddigi gyakorlaton. Bebizonyítják, hogy a termelőszövetkezet képes igen nagy mennyiségű baromfit olcsón és biztonságosan, a legkisebb veszteséggel tenyészteni és közfogyasztásra adni. Tapasztalatok szerzésére helyben nem volt lehetőség, ezért még a múlt esztendő végén ellátogattak a Bácsbokodi Szal- vai Mihály Termelőszövetkezetbe. Itt már évek óta korszerű nagyüzemi baromfi- tenyésztés folyik, s az ott szerzett tapasztalatokat 'minden bizonnyal Félegyházán is jól lehet hasznosítani. Üres istállóból — korszerű búrom finevelő Mikor a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői visszatértek a tapasztalatcsere-látogatásról, nem sokáig tanakodtak, hanem nyomban munkához láttak. Egyik szarvasmarha-istállót, ahonnan a tenyésztésre szerződött vemhes üszőket már eladták, átalakították baromfi előnevelővé. Saját erőből építkezik a Tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet A 4 ezer holdas Tiszakécskei Béke Termelőszövetkezetben létrehozták a szőlő-, a növénytermesztő, a kertészeti, az állat- tenyésztő és az építő brigádot. A brigádvezetőket megválasztották. Máris megrendeltek 2400 mázsa vegyes műtrágyát. Kértek engedélyt 100 köbméter fa kitermelésére és megrendeltek 20 ezer kéve nádat, hogy saját erőből istállókat, ólakat építhessenek. 200 holdon öntözőberendezést is létesítenek. Első próbálkozásként több mint háromezer naposcsibét vásároltak és azokat az átalakított épületben helyezték el, Barna Gáspárné és Kiss 'Jánosáé tsz-tagok gondjaira bízva. A két asszony, Héjjá István mezőgazdász irányítása mellett, szakszerűen gondozza az aprójószágokat. A helyiség fűtéséről az úgynevezett fék- vőkemencés' megoldással gondoskodtak. Hogy emellett a hőmérséklet állandó legyen, csőrendszert szereltek fel, melyben állandóan melegvíz kering, biztosítva az előírt 25—28 fokos hőmérsékletet az előnevelőben. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet ebben az esztendőben 15 ezer csirkét vásárol. A naposcsibéket egy hónapi tartás- után 70—80 dekagrammos súlyra nevelik és nagy tételben, 2500—3000 darabos csoportokban adják át a felvásárló vállalatnak. Jövőre már 30—40 ezer baromfi A szövetkezet vezetősége a két baromfigondozó asszony számára olyan javadalmazási módszert dolgozott ki, hogy azok megtalálják számításukat. És ha a megengedettnél kisebb elhullás mellett nevelik fel a baromfit, a. rendes járandóságon felül prémiumot is biztosít számukra. Az 1960-as esztendő a Vörös Csillag Tsz-ben elsősorban a baromfitenyésztés nagyüzemi tapasztalatainak megszerzésére irányul, hogy az eddigi jő adottságok mellett és megfelelő gazdasági épületek beállításával jövőre és az elkövetkező években 30—40 ezer pecsenyecsirke és több ezer vízi- szárnyas nevelésére legyen mód. Ez egyáltalán nem elérhetetlen célkitűzés, s a szövetkezet tagjai eddigi sikereik birtokában ezt is képesek megvalósítani. —s. t-I. Jól bizonyítja ezt az, hogy a burgonyatermelő állami gazdaságok és tsz-ek holdanként! hozama magasabb.. mint az egyéni gazdaságoké. De nehéz is elképzelni, hogy amíg a lóval vagy tehénfogattal szántó és kézi erővel dolgozó kisparaszti gazdaságok számára egyik legjövedelmezőbb ág a burgonyatermesztés, .—. addig a szocialista gazdaságok számára nem lenne az! Milyen előnyökkel rendelkezik a szocialista nagyüzem a kisüzemekkel szemben a burgonyatermesztésben? Mindenekelőtt nagy előnyt biztosít a gépesítés lehetősége. Az eredményes, jövedelmező burgonya termesztés legfontosabb feltétele az őszi mélyszántás, — ehhez pedig megfelelő gépek csak nagyüzemben vannak. A jövedelmező termesztés jelentős feltétele a korai vetés, — a tavaszi talaj- előkészítést tehát rövid idő alatt és jó minőségben kell elvégezni, ami szintén csak gépi munkával lehetséges. A munkaigényes ültetést is a nagyüzemben géppel, gyorsan, olcsón és jó minőségben lehet elvégezni. Ugyancsak gépi erővel oldható meg a növényápolás: a fogasolás, sarabolás, töltöge- tés. Így a kézi erővel végzendő munka mindössze a sorok egyszeri gazolására, s a virágzás utáni gyomtalanításra szorítkozik, A szedést — amelyet a kisparaszti gazdaságok szintén drága A kecskeméti járásbíróság épületében talán leglátogatottabb helyiség a telekkönyvi hivatal. A kecskemétieken kívül naponta sok-sok vidéki ember fordul meg itt a járás területéről, hetipiaci napokon százon felül van a telekkönyvi ügyeket intézők száma, de a többi hétköznapokon is meghaladja ez a szám a hatvanat. A hivatal története — Az utóbbi időben pedig csökkent az adás-vételek száma. Az érdeklődés most különösen a belterületien levő házhelyek, telkek, szőlők átírása iránt növekedett. Ezen felül sokan jönnek olyan igazolásokért, amelyeket egyes hatóságok kémek a felektől, hogy az eladott, elcserélt vagy felajánlott ingatlan már nincs a nevükön — világosít fel Bújna Oszkár, a telekkönyvi hivatal vezetője. A hosszú teremben levő polcokon közel 70 ezer betétkönyv sorakozik, s közöttük gyakorlott ügyességgel mozognak a telekkönyvi dolgozók — pedig nem is olyan egyszerű az elő- keresés. A telekkönyvi betétek még az 1900-as években készültek, s a háború alatt nagy részt megsemmisültek. Ez többmilliós kárt jelentett népgazdaságunknál-:. A háború borzalmai után — amikor az élet már kezdett visszatérni medrébe, a telekkönyvi dolgozók sok-sok telekkönyvi betétet a piacon szedtek össze — az árusok ebbe csomagolták árucikkeiket. Megsemmisült a térképek nagy refihol a Járás legkisebb parcelláját is nyilvántartják sze is. A közel 59—55 százaié- az ajtó. Az éx-kezők közül töb- kos veszteséget sürgősen pó- ben adás-vétel ügyben kiván- tolnl kellett. Kataszterekből, csiskodnak: van-e valami kö- adóhatóságoktöl, banki szem- vetélés a vásárlandó ingatlaAz érdeklődök egy csoportja. Bújna Oszkár (balról) éppen az egyik vidéki embernek ad telekkönyvi felvilágosítást. lékből szedték össze az adatokat, amely hosszú évek fárasztó munkájába került — és kerül még, mert teljesen eddig nem sikerült pótolni a háború által előidézett veszteséget a telekkönyvi hivatalban. Nagy feladat: új házhelyek sorrendje Amíg ezeket a felvilágosításokat hallgattuk, egy.re nyílt non, mert természetes, hogy a vásárló — ha már ingatlant vesz — azt tehermentesen akarja magáénak tudni. A tagosítás során többen kaptak csereingatlanokat. Ezek most az iránt érdeklődnek, hol fekszik a terület, kik a szomszédok. Mások ingatlanuk felajánlásával kapcsolatban telekkönyvi szemlét kérnek. A házépítési kérelemhez szintén csatolni kell a telekkönyvi szemlét — ezért is többen várakoznak. Különösen figyelemre méltó — és ez a telekkönyvnél mérhető le a legjobban —, hogy az utóbbi időben nagyon fellendült Kecskeméten és könnyé- . kén a- magánerőből történő házépítés. Havonta ilyen célra 59 —60 darab szemlét adnak lei. Az összes igazolások száma • amelyek előkutatása nem csekély fáradságot okoz — 150-nél is többre tehető. Tanács az érdeklődőknek Sokan keresik még fel viszont tévesen a telekkönyvi hivatalt az aranykorona-igazo- iás végett, pedig itt ilyen igazolásokat már 1930. óta nem adnak. Ezekkel az ügyekkel á községekben a tanácsok, Kecskeméten pedig a városi tanács adótelekkönyve foglalkozik. Látogatásunk alkalmával a telekkönyvi! dolgozók kéréssel fordultak hozzánk, amelyet ezúton továbbítunk: a telekkönyvi hivatalban gyakran nehézséget okoz, hogy a felek nem hozzák magukkal az ingatlanokra vonatkozó iratokat, 3 ilyen esetben a hiányos segédkönyvekből való kikeresés nehéz. Előfordult, hogy napokig kerestek valamit hiába — éa amikor a fél másnap behozta, az iratokát, perceken belül megtalálták. Mindenkinek érdeke tehát ügyének gyors in-i. tézése, ezért mindenkor hozzák,1 magukkal a kérdéses ingátlarvA ra vonatkozó irataikat. (márkusj
