Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BA'CS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Ára SO fillér I960. FEBR. 6, SZOMBAT Világ proletárjai,, egyesüljetek^-Zmeiikö Ltunkat (uet/hiulrik az ovizágos kamasa-fjuzlioálru. Az idén is megrendezik az ország zeneiskolái számára az országos kamara-fesztivált. — Megyénk zeneiskolái újra meg­hívást kaptak a fesztiválra, amelynek műsorain részt vesz majd a kecskeméti, bajai és kiskunhalasi zeneiskola is. Múlt évben Veszprémben és Bala- tonfüreden zajlottak le a fesz­tivál ünnepségei, az idén pe­dig áprilisban Budapesten rendezik meg a nagyszabású kamarazene-találkozót. iWlAWVWWWWW A JO INDULÁS FÉL SIKER (W. D.) Az utóbbi egy-két hónapban millió számra cseré­lődtek azok a szavak, ame­lyeket a párt váltott a parasz­tokkal. A rövidre-hosszúra nyúló beszélgetések alkalmával sok szó esett a jelenről, nem kevesebb a holnap kilátásairól és szinte minden alkalommal felrémlett a múlt; Az egyik parasztember ezeket mondotta: •»Mikor már elfogyott a fél éle­tem csip-csup darabokban öt holdon gazdálkodtam. De ho­gyan jutottam idáig? Évekig nem látott új ruhát a család. Szalmazsákon aludtunk. Még „stelázsink” sem volt, falba vert szögre akasztottuk a lá­basokat. Függöny helyett új­ságpapír volt az ablakon. Ha­jat is csak háromszor nyírat- tam évente, mert minden ga­ras a földnek kellett. Ólat építeni, kocsit venni, padlás­ajtóhoz létrát ácsoltatni nem lehetett a levegőből. Bizony, nehezen kezdett az ember éle­tet. Kölcsönt meg ki adott a koszos parasztnak, ha csak nem uzsorakamatra, hisz’ csak az adóért bármikor dobra verhet­ték azt a nyomorult kis föl­det.« Apró motívum ez a múlt­ból, de jól példázza azt, hogy milyen emberfeletti erőfeszí­téssel, kínlódással lehetett va­laha életet kezdeni. A többre, nagyobb darab kenyérre tö­rekvő társtalanul állt a világ­azonos véleményen. Hogy a gazdálkodás gyorsan és zökke­nőmentesen induljon, az élet felvetett olyan igényeket, hogy helyes volna, ha a szövetke­zett parasztok holdanként any- nyi forinttal társulnának be, amekkora összeget az állam biztosít. S mikor arról esett sző, hogy ezt meg kell be­szélni az új szövetkezet tag­ságával, akkor az egyik köz­ségi vezető azt válaszolta: »■Hát most voltunk náluk, hogy lépjenek a szövetkezetbe, és máris menjünk, hogy adjanak pénzt a közösbe?« S az arca azt árulta el, hogy ennek ke­resztülvitele szinte lehetetlen. Ezzel a véleménnyel azért kell szembeszállnunk, mert sú­lyos tévedéseket tartalmaz. A leglényegesebb az, hogy a pa­rasztemberek maguknak szö­vetkeztek. És ha jól végzik azt, amit tenniök kell, akkor abból elsősorban nekik lesz hasznuk, persze az országnak is. S ha a szövetkezett pa­rasztok magukénak tudják, ér­zik a szövetkezetét —> mint ahogy magukénak érzik —•, ha a szövetkezet terve, gondja, baja az övéké is, akkor bizo­nyos, hogy kinyílnak a »buk­szák« és a holdankénti 2—300 forint odajut a szövetkezeti kasszába, hogy ne kölcsönnel, adóssággal induljon az élet, hanem a közös gondok közös kasszából fedeződjenek. ban. Szinte minden ellenére volt, senki sem segítette. Az ember magára hagyatottságá­ban született azután az a mondás, hogy segíts magadon és az isten is megsegít. Hi­szen mindenki jól tudta, hogy a szegényember bajára nincs gyógyír. Mennyivel más az élet mos­tanság. A parasztok tízezrével szövetkeznek, hogy végre meg­szűnjék a nyugalmat és még családi életét is feldúló »ka­parj kurta« gondolkodás, hogy visszavonhatatlanul vége sza­kadjon annak a több százéves mepróbáltatásnak, amelynek a magyar paraszt — ha lázadt is, de — csak szenvedő ala­nya lehetett egészen a 15 év­vel ezelőtti időkig. Persze, az élet ma is gond­dal jár. De vajon azért nyug­talanok-e álmaink, mert hol­nap nincs mit enni adjunk gyermekeinknek, vagy pedig azért, mert a száz férőhelyes istálló építésének gondja köti le minden figyelmünket. Az utóbbi gondokban osztoznak ma nagyon sokan, akik az uj utón járva az új élet gazdag­ságáért, parasztok igazi boldo­gulásáért fáradoznak. E gondokat illetően persze még távolról sincs mindenki Ma nem ugyanaz a paraszt- ember sorsa, mint valamikor. Nem kell tartania a bizonyta­lan holnaptól, a dobraveréstől, a társadalmi számkivetettség- től, az urak piszkálódásaitól, a bank- és kulák-uzsorától, Ma az új életbe vetett hit és bi­zalom egy egész ország, egész társadalmunk gazdasági és er­kölcsi támogatását élvezi. És ha valaki is úgy gondolkod' nék, hogy a tavaszi munkák beindulásához, a közös állat- állomány férőhelyéhez nem segít, nem veti latba erejét, akkor nagyon rossz szolgála tot tesz elsősorban önmagának. Parasztembereknél a tavaszi hónapok mindig a pénztelen' ség hónapjai voltak. A tavaszi vásár volt a legszegényebb vá­sár, hiszen az éves termelés megalapozása érdekében min­dig jócskán a zseb mélyére kellett nyúlni. Most pedig az állam azt mondja: segítek, ha te is segítesz magadon. A jó indulás fél siker, és lehet, de kell is jobban in­dulni, hogy teljes legyen gazdálkodás sikere. A dolgozó parasztok a maguk útjára lép­tek, éppen ezért, ha adnak, akkor maguknak adnak. Tehát nem túlzás a szólás-mondást emígy en módosítani: kétszer ad, aki maganak ad! . Közlemény a varsói egyezményben rész! vevő államok politikai tanácskozó bizottságának Moszkvában tartott értekezletéről A varsói szerződésnek megfelelően I960, feb­ruár 4-én Moszkvában megtartották a politikai tanácskozó bizottság rendes ülését. Az ülésen részt vettek az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság képviselői, valamint a Kínai Népköztársaság, a Koreai Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Mongol Népköztársaság megfigyelői. Az értekezlet munkájában részt vett I. Sz. Konycv marsall, a varsói szerződés egye­sített erőinek főparancsnoka. Az ülésen dr. Münnich Ferenc, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnöke elnökölt. Az ülés megvitatta a mai nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseit és véleménycserét folytatott olyan fontos problémákról, mint az általános és teljes leszerelés, a német béke­szerződés megkötése. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke bejelentést tett a Szovjetunió újabb, jelentős hadseregcsökkentéscről és a Szovjetuniónak a küszöbön álló csúcsértekezle­ten követendő álláspontjáról. Az értekezlet részvevői sokoldalú eszmecseré­vel egyeztették további lépéseiket, amelyeknek célja a bekövetkezett nemzetközi enyhülés meg­szilárdítása és fejlesztése. Az értekezlet részvevői elhatározták, hogy a párizsi kormányfői találkozó előkészítése során folytatni fogják kölcsönös tanácskozásaikat. A politikai tanácskozó bizottság értekezlete a teljes megértés és a szilárd barátság szellemé­ben folyt. Az eszmecsere megmutatta, hogy tel­jes az egyetértés mind a nemzetközi helyzet fel­mérésben, mind pedig a megvitatott konkrét kérdésekben. A politikai tanácskozó bizottság elfogadta a varsói szerződésben részt vevő álla­mok nyilatkozatát, amelyet kivonatosan lapunk második oldalán köziünk. A megyeszékhely vendéglátó iparának helyzetéről tauáeikozoU a Xexukent&ti ^Oávöii Zjanács (Végneluiftá -BizoUiájga. A városi tanács végre­hajt ó bizottsága csütörtöki ülé­sén tárgyalta az I960, évi köz­ségfejlesztési feladatok megva­lósításához szükséges intézkedé­sek életbeléptetését, és értékelte múlt évi községfejlesztési cé­lok megvalósítását. A napiren­di pont előadója Gyöngyösi Im­re, a községfejlesztési alap mű szaki előadója volt. Az adóügyi munkáról Fehér Sándor pénz­ügyi osztályvezető, a vendéglá­tóipari egységek helyzetéről és működéséről Molnár János, a Vendéglátóipari Vállalat igazga­tója terjesztett jelentést a vég­rehajtó bizottság elé. Végül a bejelentések után Hévízi Mi­hály, a mezőgazdasági osztály munkatársa tartott szóbeli tájé­koztatót a város termelőszövet­kezeti mozgalmának fejlődésé­ről. Napirenden szereplő jelen-! tések és beszámolók közül kü­lönösen a vendéglátóipart egy­ségek helyzeténeit és működésé­nek elemzése váltott ki nagy vi­tát. Mint a beszámolóból, s a hozzászólásokból is kitűnt — s _ amit egyébként a város lakói is j naponta kézzel ioghatóan ta- • pasztáin alt — Kecskemét ver,- ; déglátóipari hálózata nagyon el­maradott és korszerűtlen. A 48 vendéglátóipari egység között mindössze egy-két olyan egység akad, amely rendelkezik az elő­irt követelményeknek megfelelő adottságokkal. Több egység ál­lapota — mint például a Jókai utcai, Korona utcai italbolt, a Bugaci Csárda stb. — tarthatat­lan, s azok megszüntetését, illet­ve bezárását javasolta a végre­hajtó bizottság. A többi üzem­egységekben a lehetőségekhez mérten felújítások és tatarozá­sok útján a lehető legrövidebb időn bőiül meg kell teremteni a kulturált, higiénikus környeze­tet, kiszolgálást. A vállalatnak erre a célra ebben az évben kö­zel kétmillió forint áll rendel­kezésére. karbantartási, felújítá­si és tatarozás!, továbbá válla­latié jiesztési keretből. A vitából az is kiderült, hogy bár a Vendéglátóipari Vállalat eredményesebb, jobb munkáját jórészt a korszerűt­len üzemegységhálózat gátolja, saját hatáskörükben sem tettek meg minden tőlük telhetőt a helyzet javítása érdekében. Szó­ba került a Hírős vendéglő ud­varán lévő nyitott szeméttároló, s az is, hogy gyakran az esti vacsoraedényeket csak reggel mosogatják el. Az, hogy nem rendelkeznek minden tekintet­ben megfelelő adottsággal, nem teszi indokolttá, hogy az Alföldi­ben piszkos poharakban szolgál­ják fel az italokat, vagy poros szobákkal várják a szálló vendé­geit. A v. b. javasolta a válla­latnak hálózatbővítés céljából a Wesselényi és a Nagykőrösi ut­cai sarok-telek beépítését, a strand étterem üzembeállítását* továbbá egy műkerti szórakozó­hely létrehozását. Ezentúl hat­tagú bizottság alakítására is határozatot hozott, melynek feladata a vendéglátóipart egy­ségek bővítési és átalakítási le­hetőségeinek felkutatása lesz; Csak már szükség lenne rá Jöhet már a kánikula, a júliusi, augusztusi meleg — a Szai badság téri Csemegébe megérkeztek a jégszekrények. A 61 ezer forint értékű, egyenként 1000 literes elektromos jégszekrények a legnagyobb hőségben is megőrzik majd az ízletes húsféleségeket a romlástól. Bárcsak szükség voina mát rá juhi

Next

/
Oldalképek
Tartalom