Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-06 / 31. szám

1. •»’•iái '19G0. február G, szombat A nyilatkozat megelégedéssel állapítja meg, hogy a politikai tanáeskozó bizottság 1058 má­jusában megtartott értekezlete óta a nemzetközi helyzetben határozott javulás tapasztal­ható. A hidegháború sok eve után először történik, hogy az egymással szemben álló cso­portosulások államai között békeidőben normális viszonyok kezdenek megteremtődni, ész­revehetően enyhült a feszült­ség, utak nyílnak a kölcsönös bizalom megszilárdulására, A világ jelenleg az alapvető vi­tás nemzetközi problémák ren­dezésére irányuló tárgyalások szakaszába lépett, a tartós béke megteremtése céljából. A hidegháború hívei vereséget szenvedtek. A nemzetközi helyzet e ja­vulásának alapját azok a fon­tos változások alkotják, ame­lyek az erőviszonyokban a vi­lág küzdőterén az utóbbi évek­ben mentek végbe. A nyilat­kozat ezzel kapcsolatban rá­mutat, hogy rohamosan növe­kedett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság cs a többi szocialista ország gazdasági ereje. Ezek az országok még inkább tömörültek az egysé­ges szocialista táboron belül. Ezeket az éveket a Szovjet­unió legnagyobb tudományos és technikai eredményei tet­ték nevezetessé. Végül az jel­lemezte ezeket az éveket, hogy új fellendülés mutatkozott a szocialista táborhoz tartozó va­lamennyi országnak a béke megszilárdítására irányuló te­vékenységében, valamint to­vább növekedett a gyarmati és félgyarmati függőségtől megszabadult kínai, afrikai és latin-amerikai országok nem­zetközi szerepe. A varsói szer­ződés politikai tanácskozó bi­zottságának nyilatkozata ez­után hangoztatja, hogy a né­pek tudatában, és számos po­litikai és állami személyiség gondolkodásában többek kö­zött Nyugaton is, egyre inkább tért hódít az a vélemény, hogy a háború egyáltalán nem le­het többé a nemzetközi viták megoldásának módszere, mi­vel a tömegpusztító fegyver és az azokat szállító eszközök, amelyek e fegyvert pillanatok alatt a földgolyó bármelyik pontjára szállíthatják, nagy fejlődést értek el. így a nem­zetközi viták megoldásának egyetlen gyakorlatilag lehetsé­ges útja az, hogy a békés együttélés alapjára építjük az államok kapcsolatát. Egyre nagyobb jelentőségű lesz az államok közötti kapcso­latok olyan formája, mint a különböző keleti és nyugati or­szágok vezető államférliainak találkozásai és tárgyalásai. E tekintetben különösen kima­gasló szerepet játszott Hrus- esovnak az Egyesült Államok­ban tett látogatása, amelynek eredményeként megtört a hi­degháború jege. Nagy jelentő­sége volt Macmillan moszkvai látogatásának is. Az értekezlet részvevői ki­fejezték reményüket, hogy Hruscsov franciaországi látoga­tása és Gronchi olasz köztársa­sági elnök szovjetunióbeli útja az államok közötti, elsősorban az európai államok közötti, kölcsönös megértés megszilár­dulásához vezet. Az értekezlet részvevőinek általános és egy­öntetű kívánsága, hogy Eisen­hower szovjetunióbeli látoga­tása a Szovjetunió és az Egye­sült Államok viszonyának to­vábbi fejlődéséhez vezessen, a barátság és az együttműködés útján. Ezt követően a nyilat­kozat megállapítja, hogy a nemzetközi helyzet javulása a kapcsolatok számos területén kezdi már meghozni gyümöl­cseit. Ezzel kapcsolatban meg­említi az Antarktisz békés fel- használására kötött egyezményt és a világűr békés kutatására létrehozott ENSZ-bizottságot. A nyilatkozatban az értekez­let részvevői ugyanakkor meg- I A varsói szerződésben részt vevő államok nyilatkozata állapítják, hogy a nyugati or­szágok bizonyos befolyásos erői továbbra is konokul szem- beszállnak a béke megszilárdí­tásával. A NATO-tagállamok tovább növelik felduzzasztott hadseregük létszámát. A nyu­gatnémet hadsereget rakéta- fegyverrel látták el, és mind több, további intézkedéseket tesznek a nyugatnémet hadse­reg atom felfegyverzésére. Ez­zel párhuzamosan megy végbe a japán militarista erők nyil­vánvaló újjáéledése. A nyugati hatalmak befo­lyásos politikai és katonai sze­mélyiségei cs a sajtó egy ré­sze továbbra is rendszeresen terjesztik a különböző társa­dalmi rendszerű országok kö­zötti bizalmatlanságot és az el­lenségeskedést. A béke megszi­lárdulásának ellenfelei nem akarnak tárgyalásokat a vitás nemzetközi kérdések rendezé­séről és még ott is igyekeznek megakadályozni a megállapodás megszületését, ahol már határo­zottan kirajzolódott a megegye­zés lehetősége. A hidegháború híveinek semmiféle kísérlete sem ké­pes azonban megváltoztatni azt, hogy a békés együttélés szük­ségességének tudata ne váljék napjainkban a nemzetközi vi­szonyok fejlődésének döntő tényezőjévé. A politikai tanácskozó bi­zottság nyilatkozata ezután a nemzetközi élet fő kérdéseivel, a leszereléssel foglalkozik. Az emberiség érdekében meg kell gátolni azt, hogy valaha is működésbe hozzák a hallatlan pusztító erejű nukleáris rakéta­fegyvert. E cél eléréséhez leg­biztosabb út minden állam ál­talános és teljes leszerelése. A Szovjetunió ezen előterjesztett javaslata ezért hat óriási erő­vel a népekre. A varsói szer­ződésben részt vevő államok arra a következtetésre jutot­tak, hogy jelenleg jobban, mint bármikor, megvannak a ked­vező feltételek ahhoz, hogy a Kelet és a Nyugat államai gyümölcsöző leszerelési tárgya­lásokat folytassanak. A varsói szerződésben részvevő vala­mennyi állam kifejezte azon törekvését, hogy részese akar lenni az általános és teljes leszerelésről kötendő egyez­ménynek. A nyilatkozat ezután mél­tatja a Szovjetunió kezdemé­nyező lépését, amely szerint 1200 000 fővel csökkenti fegy­veres erőit. A szovjet hadse­reg létszáma most alacsonyabb lesz annál a színvonalnál, amelyet 1936-ban maguk a nyugati hatalmak javasoltak a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok számára. Továbbá alacsonyabb lesz az amerikai fegyveres erők tényleges lét­számánál, noha az Egyesült Államoknak jelentősen kisebb a területe és határaik hosszú­sága- mint a Szovjetunióé. A szovjet fegyveres erők lét­számcsökkentése olyan kezde­ményezés, amely megkönnyíti az általános és teljes leszere­lésről szóló egyezmény meg­kötését. A varsói egyezmény­ben tömörült államok azért küzdenek, hogy véget vessenek a fegyverkezési hajszának. A szervezet megalakulása óta a tagországok fegyveres erőinek ősszlétszámát a Szovjetunió­ban végrehajtott jelenlegi egy­oldalú hadscregcsökkentéssel 3 796 500 fővel csökkentették. A nyilatkozat ezzel kapcsolatban rámutat, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság önként 90 ezer főre csökkentette fegy­veres erőinek állományát és le­mondott a hadkötelezettség be­vezetéséről. Az értekezleten képviselt ál­lamok felhívják az Észak-* Atlanti Szerződés tagállamait, hogy kövessék a Szovjetunió példáját. A tízes leszerelési bizottság március 15-én kez­dődő értekezletére a varsói szerződés tagállamainak képvi­selői azt az utasítást kapják, hogy minden módon segítsék elő a bizottság gyümölcsöző munkáját és törekedjenek ar­ra, hogy mielőbb kidolgozzák az általános cs teljes leszere­lésre vonatkozó szerződést. Ilyen erőfeszítéseket kell tenniük a nyugati hatalmak­nak is. A továbbiakban a nyi­latkozat hatékony nemzetközi ellenőrzés szükségességéről szólt, majd pozitív tényként állapítja meg, hogy már hosz- szabb idő óta egyetlen nukleá­ris bombát sem robbantottak a földgolyó egyik részén sem. E robbantások betiltásáról azonban nincs még nemzetközi egyezmény. Ennek nyélbeüté­séhez kedvező feltételeket biz­tosít a szovjet kormány dön­tése, hogy a jövőben sem foly­tat nukleáris kísérleteket, ha csak a nyugati hatalmak nem újitják fel a robbantásokat. A varsói szerződés politikai tanácskozó bizottságának nyi­latkozata a leszerelés után a német kérdéssel foglalkozott. Ezek az országok saját tapasz­talatuk alapján érdekeltek ab­ban, hogy a német militariz- mus soha többé ne fenyegesse szomszédai biztonságát és a világ békéjét, ezért ezek az országok határozottan síkra- szállnak a német békeszerző­dés aláírásáért. A Német Szö­vetségi Köztársaság azonban akadályozza e szerződés meg­kötését. A bonni kormány ar­ra számít, hogy beköszönthet egy kedvező időpont, mikor megváltozhatnak a fasiszta Né­metország szétzúzásának ered­ményeként Európában megvont határok. A nyugatnémet kor­mánynak ezek a számításai azonban kudarcra vannak ítél­ve. A szocialista tábor egyesí­tett ereje szilárd biztosítéka annak, hogy nem engedi meg sem a Nemet Demokratikus Köztársaság függetlenségének megsértését, sem Lengyelország nyugati területeinek ismételt elrablását, sem Csehszlovákia határainak megsértését. Az értekezlet részvevői ki­fejezik meggyőződésüket, hogy a nyugatnémet revansvágyo terveket nem támogatják a Német Szövetségi Köztársaság jelenlegi szövetségesei sem. A Németországgal való békés rendezés, amelyet a varsói szerődésben részvevő államok igyekeznek elérni, a békeszer­ződés megkötését jelenük. Ha azonban a mindkét német ál­lammal való békeszerződés megkötését célzó erőfeszítések nem találnak támogatásra, és ha megoldásuk halogatásba üt­közik, a varsói szerződésben képviselt államok számára nem marad más kiút, minthogy békeszerződést kössenek a Né­met Demokratikus Köztársaság­gal, az erre kész valamennyi allam részvételével és ezen az alapon megoldjak Nyugat-Bér­űn kérdését is. A nyilatkozat befejező részé­ben a nemzetközi együttműkö­dés fejlesztésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban megemlíti a nemzetközi kereskedelmet, a kulturális, tudományos, tech­nikai vívmányok cseréjét, majd hangoztatja, hogy az ál­lamok viszonyában meglevő gyanakvás felszámolása érde­kében óriási jelentőségű lenne, ha megszüntetnék a háborús propagandát. A varsói szerződés országai készek további intézkedéseket tenni, hogy az államok viszo­nyában a kölcsönös gyanakvás és kiélezett vita légköre at­adja helyét a jóindulatnak és a bizalomnak. Az előző évek­hez képest ma még nagyobb jelentősége van annak a ja­vaslatnak, hogy a varsói szer­ződés szervezete és az Észak- Atlanti Szerződés szervezete kössön meg nem támadási szerződést. A nyilatkozat vé­gen az értekezlet részvevői nagy megelégedéssel üdvözlik a csúcsértekezlet összehívását. Ügy vélik, hogy a májusi pá­rizsi találkozón oly nagy je­lentőségű és fontosságú kérdése­ket kell megvizsgálni, mint az ál­talános és teljes leszerelés, a német békeszerződés, beleértve Nyugat-Bcrlin szabad várossá változtatását, a nukleáris fegy­verkísérletek megtiltását, vaIa-4 mint a kelet—nyugati kapcso­latok kérdését. Az értekezlet részvevői re­mélik, hogy a kormányfők megtalálják a szóbanl'orgó kér­dések sikeres megoldásához vezető helyes utakat, az egye­temes béke megszilárdítása ér­dekében és remélik, hogy a közelgő csúcstalálkozó forduló­pont lesz a Kelet és Nyugat viszonyában. A varsói szerződésben rész­vevő országok kormányai egy­öntetűen vallják, hogy korunk­ban az államoknak nines és nem is lehet nemesebb, ma- gasztosabb feladatuk. mint hozzájárulni a tartós béke biz­tosításához — fejeződik be a nyilatkozat. /WWWWV^Vl/WWyVWV>AA»W>l Fogadás a moszkvai értekezlet résztvevői számára A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány csütörtö­kön este a Lcnin-hegyen, a kor­mány új épületében nagyszabá­sú fogadást rendezett az euró­pai szocialista országok kom­munista- és munkáspártjai me­zőgazdasági tapasztalatcsere ér­tekezletének —, valamint a var­sói szerződési Politikai tanácsko­zó bizottság értekezletének rész­vevői tiszteletéig. A fogadáson megjelent az értekezletek vala­mennyi részvevője, a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a kormány vezetői, a szocialista országok nagykövetei és a szov­jet közélet képviselői. yVwVWWWWW\'VWs/v*/WWV>KWWWW^/WVWS'Si Algír központjában katonák és ejtőernyősök lebontják «• zendülők barikádjait és az utcakövek ismét eredeti hiva­tásuknak szolgálnak. Megyei és városi tanács vezetők országos értekezlete Csütörtökön délben Budapesten, a parlament épületében tanácskozásra jöttek össze a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottsági elnökei, elnökhelyettesei, és titkárai. A kétnapos értekezleten megjelent Apró Antal elv­társ, a kormány elnökének első helyettese és a kormány több tagja. Az értekezlet napirendjén a tanácsok új feladatai, a tavaszi munkára való jó felkészülés, a demokratikus centra­lizmus kérdései szerepeltek, — különös tekintettel a tanács és a lakosság szoros kapcsolatára. Megalakult a tsz-pártszervezet és azonnal munkához látott Február 4-én, csütörtökön este tartotta alakuló taggyűlését a Tiszabögi Tiszagyóngye Tsz pártalapszervezete. A ter­melőszövetkezet megalakulását a jelenlévő helyi tanyai párt- szervezet tagjai kezdeményez­ték, akik most valamennyien beléptek a tsz-be és itt vannak az üzemi pártszervezet alakuló taggyűlésén. A termelőszövetkezetben dol­gozó kommunisták feladatait a,kola János elvtárs, a volt ta­nyai pártszervezet titkára ismer­tette és javasolta, hogy alakít­sák meg a pártszervezetet. A jelenlévő párttagok ezt a ja­vaslatot egyhangú szavazással jóváhagyták és Sikola Jánost választották meg 9 tagú párt- szervezetük titkárává. A gazdasági feladatokról és a tsz-vezetőség terveiről Miskó István, a KXSz-szervezet titkára számolt be. Elmondotta, hogy most készítik a munkaerő-mér­leget. Ennek során minden dol­gozóval beszélgetnek és megál­lapodnak velük, mennyi terület megművelését vállalják. A gazdasági feladatok megvi­tatása után a párttaggyűlés olyan határozatot hozott, hogy a szö­vetkezet vezetőségében tevé­kenykedő kommunisták java­solják a vezetőséginek, hogy a munkaerő-mérleg elkészítésével egyidejűleg már a közeli napok­ban kezdjék meg a háztáji föl­dek kimérését és a megműve­lésre váró szőlők kiosztását, hogy a dolgozók azonnal mun­kához láthassanak. _ N. J. Amerikai műhold-kudarc Wandenberg. Nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint a wandenbergi amerikai rakéta- támaszpontról kilőttek egy Dis- cower típusú mesterséges hol­dat. Súlya 136 kiló. A terv az volt, hogy leválasztják a mes­terséges hold tartályát és az Hawai közelében a Csendes-óce­ánba zuhan, A Reuter jelenté­se szerint azonban a mestersé­ges hold nem tért rá pályájára, mivel nem érte el az ehhez szükséges sebességet, hanem visszazuhan!) a Főidre,

Next

/
Oldalképek
Tartalom