Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-26 / 48. szám

1960. február 26, péntek S. oldal Megérte a fáradozást, a vasárnapi munkát Egymillió forintos nyereség a Kiskunfélegyházi Gépállomáson Kis szövetkezet híres készítményei rülményeit az egész évi munka alapján megszabják. A gépállomás körzetében év eleje óta három termelőszövet­kezeti község alakult. Tehát a tavalyihoz képest körülbelül 70 —80 százalékos munkaigény növekedés várható. Ezzel szem­ben a tervezett gépberuházá­soknak 1960-ban is csupán ki­sebb részét kaphatja meg a gépállomás és rendkívül sok múlik a traktorosok munkasze­retetén, az üzemhez való ra­gaszkodásán. Ezt az anyagi ér­dekeltség fokozása csak nö­velné, s ebben jelentős szere­pet tölt be a nyereségrészese­dés, melynek megfelelő kiiga­zítását több mint egy hónap óta várják a kiskunfélegyhá- ziak. Bíznak abban, hogy a kormány nyereségrészesedésre vonatkozó rendeletét a Gépál­lomások Főigazgatóságán is helyesen értelmezik. —s —I >wwvww>/vvwvwv Csak egy kis ktsz', a munkájukat mégis messzi földön is­merik. Szállítottak már úgynevezett oxigén-kolonnákat kínai gyárak építéséhez, rendszeres megrendelőik a hazai gyógysze­részeti vállalatok, élelmiszeripari üzemek, kutatóintézetek. A Félegyházi Kézműves- és Lakatosipari Ktsz kiváló hírnevet vívott ki magának a speciális rézműves munkával, saválló be­rendezések, tartályok készítésével. Képünk: Készül a Hajdúsági Gyógyszergyár számára a le­párló üst hűtőcsöve. (Pásztor Z. felvétele.) A párt csoport ok nélkülözik tet lenek a politikai munkában a nagy termelőszövetkezetekben Sikeres volt az 1959-es esz­tendő a Kiskunfélegyházi Gép­állomáson. Eleget tettek szerző­déses kötelezettségeiknek, s az előirányzottnál 13 300 normál­holddal több talajmunkát vé­geztek el. Az önköltség és egyéb tényezők is kedvezően alakultak. Egy évben 3 új terv A szerződések megkötése után évközben három ízben módosult a gépállomás terve, és a teljesítmények zömét — több mint 70 százalékot — a talajmunka tette ki. Évközben nyolc régebbi típusú traktort kiselejteztek, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy a közel 8000 normálholdas teljesítmény­kiesést a gépállomás vissza­maradó gépeivel kellett pótol­ni: A nyári mezőgazdasági munkák idején is számos olyan termelőszövetkezet jelentkezett igénnyel, amelyek korábban csali kisebb mértékű munkára szerződtek. Több mint 1000 hold talajmunka gépenként A félegyházi traktorosok azonban ezeknek a követelmé­nyeknek is eleget tettek. Így többek között 467 hold gépi aratást végeztek kisparcellá- kon, egyáltalán nem nagyüze­mi feltételek mellett. Külön­böző okok miatt a tervezett gépi beruházások túlnyomó ré­sze elmaradt, s ennek tudható be, hogy az 1958-as 803 nor­málholdas évi átlagteljesít­mény helyett — az igények nö­vekedésével — 1959-ben már 1048 normálhold lalajmunkát Községi tudósítóinktól az utóbbi időben több levelet kap­tunk, amelyekben a község szénellátásáról panaszkodnak. Ezúttal közülük kettőt kívá­nunk ismertetni. Alpári tudósítónk Egy ku­pac szén, egy kupac homok cí­mű írásában közli, hogy a Fél­egyházáról Iáhozott 50 mázsa szénnek csak a fele volt szén, a másik fele homok és hasz­nálhatatlan por. »Summa sum- márum — közli tudósítónk — mivel a fuvar 400 forint volt, a használható szén pedig 25 má­zsa, így egy mázsa háztartási szén ténylegesen 55 forint 20 fillérbe került, annyiba, mint: a jóval drágább brikett. Aki aj fentiekben kételkedik, az néz­zen be az alpári tanácsháza udvarára, s ott erről személye­sen meggyőződhet.« Felsőszenti vénről közli má-1 sik tudósítónk, hogy bár a köz­ségi tanács ülése már az el­múlt évben kérte a helyi föld­mű vessző ve tkezetet: gondoskod­jon elegendő tüzelőről, — a ké­résnek nem lett foganatja. A földművesszövetkezet arra hi­vatkozik, hogy a megrendelést elküldte, de idáig még nem kapott rá választ A Középdunántúli Napló, Veszprém megye újságja a kö­zelmúltban írta, hogy az ottani községek szénellátásával is ba­jok vannak. Mivel a Középdu- nántúl szénbányái kiváló ered­ménnyel dolgoznak — szén te­hát ott bőven van. Felteszi háti a kérdést: »Nem csodálnánk, ha Kiskunfélegyházáról, s az; Alföld más községeiből pa-: naszkodnának szénhiányra. De itt, a szénbányák tövében miért nincsen szén?« A Középdunantuli Napló ok­fejtéséből arra következtetünk, hogy nem bányászainkat, s még i>jk. nem iá egyes helyi föld-' kellett elvégeznie mindenegyes félegyházi traktorosnak: Mégsem maradtak alul. Ami­kor az idő sürgetett, nem szá­mított az ünnep vagy a pihenő­nap. A múlt év 52 vasárnap­jából tizenhármat munkában töltöttek a félegyházi traktoro­sok, Megérte a fáradozást: az évi nyereség, a sikeres munka következtében meghaladja az egymillió forintot. Sorolhatnánk tovább azokat a tényezőket, amelyek mind ar­ról tanúskodnak, hogy a gép­állomás 124.6 százalékos évi tervteljesítése nem a véletlen szüleménye, hanem a gépállo- mási dolgozók áldozatos mun­kájának eredménye. Mindeze­ket a körülményeket azonban a felettes szervek — úgy lát­szik — nem vették figyelembe, mert jelen pillanatban a kis- kunfélegyháziak valamivel ke­vesebb nyereségrészesedésre számíthatnak annál, amelyet eredményes munkájuk alapján méltán megérdemelnének. Mekkora lesz végül is a részesedés? Nehéz azt elképzelni, hogy egy mezőgazdasági üzem, mely­nek munkáját az időjárás is eléggé befolyásolja, az évi kam­pány-időszak befejeződése — november 30-a — után lénye­gesen tud változtatni a terme­lési eredményeken. A megyei gépállomási igazgatóság ugyan­is a múlt év december 12-i kel­tezéssel juttatta el Kiskunfél­egyházára az FM Gépállomási Főigazgatóság utasításait, mely­ben a nyereségrészesedés kö­müvesszövetkezeteinket, a me­gyei vállalatokat okolhatjuk a szénellátás gondjaiért, hanem a nagykereskedelmi vállalato­kat. Ha hiba van, akkor annak okának is kell lennie, s ha oka van, okozó is van! Ennek részletes kiderítésére azonban szerkesztőségünk nem vállal­kozhat, viszont részletes vá­laszt és teljes megoldást vár­hat Alpár, Felsőszantiván, s a többi község lakosságával együtt a szénellátás megjaví­tása érdekében. Dolgozó parasztságunk a ko­rábbi évek gyakorlatától elté­rően az idén számos ezer hol­don felüli nagygazdaságot ho­zott létre a tsz-fejlesztés során. A nagy termelőszövetkezetek létrejöttével olyan helyzet ala­kult ki, hogy egy-egy brigád területe sokszor nagyobb lesz, mint régebben egy-egy kis termelőszövetkezeté volt. Je­lenleg számos olyan termelő- szövetkezetünk van, amelyik­nek 5—600 tagja több ezer hold földön gazdálkodik. Ez a helyzet arra késztet bennünket, hogy szervezetileg is keressük meg a legjobb for­mákat annak érdekében, hogy rendszeres átfogó politikai munka folyjon ezekben a ter­melőszövetkezetekben . Az okos, felvilágosító szóra ugyanis a jövőben is szük­ség lesz a tsz-ekben. Napjainkban pedig különösen megnőtt a felvilágosító munka jelentősége azzal, hogy egész falvak dolgozó parasztjai lép­tek be a szövetkezetekbe, Korábbi tapasztalataink azt mutatják, hogy a politikai munka legjobban bevált esz­köze a pártcsoportok kiépítése a brigádszervezetek szerint. Több száz ember kérdéseire, kételyeire, problémáira rend­szeresen, nap nap után, köz­pontilag válaszolni szinte kép­telenség. Másképpen alakulnak azonban a dolgok, ha brigá­donként működik párícsoport cs annak tagjai ott, a hely­színen közvetlen kapcsolatba kerülnek az emberekkel és azonnal válaszolnak kérdé­seikre. Természetesen a pártcsoport feladatait nem lehet csupán a napi kérdések megválaszolásá­ra leszűkíteni. Legfontosabb tennivalóik közé tartozik, hogy céltudatosan ismertessék a párt politikáját és formál­ják át az emberek kistu­lajdonosi gondolkodás­módját. A tegnap egyéni parasztjai, az­által hogy beléptek a terme­lőszövetkezetbe, gondolkodás­módjukban még nem váltak szocialista emberekké. A nagy­üzem csak a lehetőségét te­remti meg az emberek jólé­tének növelésére. A tsz gaz­dasága azonban olyan lesz, amilyenné azt tagjai formál­ják. Ha nem vesznek részt rendszeresen a munkában és gazos marad a kukorica, vagy nem permetezik meg időben a szőlőt, a nagyüzem adta elő­nyöktől bizony elmaradnak. A nagy szövetkezetekben évente sok tíz- vagy százezer forintot lehet megtakarítani azzal, ha a pártcsoport a brigád tagjait a közös vagyon megbecsülésére serkenti. Hasonló eredmények­kel jár a munkafegyelem meg­szilárdítása is. A pártcsoporl létrehozása feltétlenül helyes és szük­séges minden olyan brigád­ban, ahol legalább három­négy párttag tevékenykedik. A pártcsoport útján a párt­vezetőség jobban át tudja te­kinteni a területet és irányí­tani tudja a politikai nevelő­munkát. A pártcsoport eredményes tevékenységéhez szükséges, hogy a pártvezetőség a párt­bizalmiak útján rendszeresen tájékoztassa a kommunistákat a feladatokról és legalább két­hetenként megtartsák a párt- csoport-értekezletet. A pártcsoport ismerkedjen meg a brigád termelési fel­adataival és annak megoldása képezze munkájának alapját: Nagy szükség van arra. hogy a pártcsoport tagjai bátorítsák a termelőszövetkezet új tagjait és elősegítsék kezdeti bizony­talanságuk leküzdését. A nagyüzem nem öncélúj azért hozták létre a dolgozó parasztok, hogy a nagy táblá­kon nagyobb terméseket érje­nek el és több jusson az or­szágnak, több jusson minden egyes embernek. Ezt a célkitűzést szolgálják a termelőszövetkezeti párt- szervezeteink, ha minden olyan helyen, ahol arra lehetőség van, meg­alakítják a pártcsoportokai. A termelőszövetkezetbe tömö­rült dolgozókat a termelési tervek túlteljesítésére, a közös gazdaság megszilárdítására lel­kesítik a pártcsoportok. Túli József t vvyv^^vVS/VWVWyVWVWVVVVVVVVVVVWWWWWWVVVVWVVVWVWWVVVVVVXA/VVVVVV U\ idők az asztalosok utcáidban KISKUNFÉLEGY­HÁZÁN a Jókai ut­cát »asztalosok utcá­jának« is hívták, mert egymást érték ott az asztalos kis­iparosok műhelyei. Az Asztalos Szövet­kezet 11 évvel ez­előtti megalakulásá­val a kisiparosok a szövetkezetbe tömö­rültek. A szövetkezet gyorsan kinőtt az apró műhelyekből és néhány éve épített egy tágas, világos helyiséget. Most, amikor újra ellátogattunk hozzá­juk, nagy munkában találtuk őket. Az iro­dában rajzok, szám­adatok fölé hajolva ott ült a Budapesti Ybl Miklós Tervező Iroda egyik mérnöke, hogy megtervezze azt az újabb, még tága­sabb és még korsze­rűbb üzemházat, amelyet a szövetke­zet a megvásárolt tel­ken, a szomszédos kertek helyén ’ akar felépíttetni. KISS JÓZSEF el­nök mindjárt el is mondja, hogy az új üzem 40 méter hosz- szú és 12 méter szé­les, vagyis 480 négy­zetméter területű lesz és egymillió forint költséggel építik fel. De ez nem távlati terv, mert 60 ezer téglát már a hely­színre hordtak és a tervrajzok elkészülte után megkezdik az építést. Móczár Sándor fő­könyvelőtől is érde­kes adatokat hallunk. A termelési érték 1959-ben az 1958. évi­hez viszonyítva 25 százalékkal emelke­dett, az összérték 4 435 800 forint volt. SOROLHATNÁNK tovább a szövetkezet jó eredményeit bizo­nyító számadatokat, de inkább a sikerek »titkát« kutatjuk. Ezt sem nehéz megtalálni. A jó vezetés, a párt, a tanács, az OKISZ, a KISZÖV messzeme­nő támogatása mel­lett a legdöntőbb té­nyezőnek a tagság összeforrottságát, min­den áldozatra is kész kollektív munkáját tartjuk. BIZONYÍTÁSUL csak néhány szám­adat. A pártkongresz- szus tiszteletére indí­tott versenyben 5 kombináltszekrényt, 124 éttermi asztalt és 50 függönykarnist ké­szítettek terven felül. A Korona átalakítá­sánál 25 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Terven felül készí­tették el két önki­szolgáló bolt berende­zését. 120 ezer lóriul értékben, terven felül készült a FŰSZERT 12 ezer forint értékű munkája is. Kombináltszerényeik híresek, a nagy ke­reslet miatt a két év előtti 80 darab he­lyett ma már 145 da­rab készül belőlük. A lakosság bútorigé­nyeit teljesen kielé­gítik a szövetkezet bútorai, hálószobái, melyek az elmúlt évi Kiskun Napokon is első díjat érdemeltek. A JÖ MUNKÁNAK »kézzelfogható« ered­ményei is vannak a tagság körében, mely nemcsak a magasabb munkabérben, az or­szágos hírnévben mu­tatkozik meg, hanem a március 5-i köz­gyűlésen kiosztásra kerülő százezer fo­rint nyereségrészese­désben is. Tóth Miklós AOtílaizt odrunk az iUetéketektőt.! Miért rossz a szénellátás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom