Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-26 / 48. szám
4. oldal 1980. február S6, péntek Az igazi művészet nemcsak szórakoztat, hanem nevel is! KiskunUoiasi tanulságok A közelmúlt napokban Kiskunhalasra utaztam a Kecskeméti Hírős Együttessel, s az előadás előtt megkérdeztem a szakmaközi bizottság egyik vezetőjétr mi az oka, hogy ily kevés jegy fogyott el elővételben? Az illető elvtárs két tényezőre hivatkozott, melyek közül csak egyet fogadhatunk el meggyőző érvnek. Az előadás a szakmaközi bizottság művelődési házában zajlott le, mely épület még nem is olyan régen a kulturá- lódás helyett a kártyázok »művészi« igényét elégítette ki. Így rossz hírnévnek örvendett a városban, s emiatt kevesen tátogatták az ultizókon és a tömi kedvelőin kívül. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jóvoltából megszüntették a »kártyabarlangot« és a művelődési házat átadták a szakrhaközi bizottság kezelésébe. A művelődési otthon gazdájt helyes műsorpolitikai tervek vezérlik, amikor kultúrát akarnak teremteni a népművelési célokra hivatott intézményben. Éppen ezért látták vendégül a Kecskeméti Hírős Együttest is, hogy sikeres előadásukkal ők is segítsenek a kibontakozóban levő kulturális munka megalapozásában. Tehát a régi hibák megszüntetésére való törekvés, s a művelődési ház tekintélyének visszaszerzésére irányuló új módszerek keresése az egyik ok, hogy kevés jegy fogyott el elővételben. Ez érthető, s nem is hibáztatható senki a gyenge látogatottságért. De... és vitába kell szánnunk a másik érv helytelenségével. Barátunk ugyanis azt fejtegette, hogy hiába hirdette a városban 150 terebélyes plakát, meg a hangoshíradó a Hírős Együttes műsorát, a halasi közönség kulturális igényeit csak a pesti művészek előadása elégíti ki. Többek között a magyarnóta-estek, amelyekre már az előadás előtti A VÁROS üzleteiben néhány nap alatt kifogytak a bőröndök... — A katonák szétkapkodják — mondják a helybeli lakosok. — Haza készülődnek. Valóban, haza készülődnek a katonák. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa által a szovjet fegyveres erők újabb jelentős csökkentéséről hozott törvény a katonákat visszavezeti a békés munkához, a gyárakba és üzemekbe, a kolhozokba és szovhozokba..; Arszenyij Lebegyev kapitány százada a közeljövőben teljesen leszerel, a harcosok pedig — még azok is, akik szolgálati idejüket még nem töltötték le — szétszélednek az országban. — Rövidesen elindulok a Bratszki Vízierőműhöz — mondja Borisz Laptyev szakaszvezető. — Rokonaid, vagy ismerőseid vannak ott? — kérdi tőle fegyvertársa, Szergej Sztagnyuk sorkatona. — Ismerőseim. Biztosan emlékszel Leonyid Margaszjukra, aki tavaly szerelt le a századból. Levelet küldött. Hallgassátok csak, mit ír... — Kedves Borisz! Gyere hozzánk az építkezésre! A vidék csodaszép, a munka érdekes. Az építkezéssel együtt fejlődnek az emberek is. Hiszen tudod, hogy én egy évvel ezelőtt szakma nélkül érkeztem ide. Kedvesen fogadtak, munkaruhát adtak, kitűnő szálláson helyeztek el, s tanítani kezdtek. Most az armatúra-szerelő brigád vezetője vagyuk, havi 150ű napokban elkelt minden jegy. Még említett néhány »művészi« rendezvényt — bizony azok is csak az esztrád keretén belül mozogtak. Mindebből kitűnik, hogy Kiskunhalas állítólag csak budapesti művészeket igényel. De vajon hány nevelő hatású, mai életünk fejlődésével foglalkozó prózai darab került előadásra a város művelődési házaiban, a fővárosi művészek közreműködésével? Jó lenne visszapillantani az elmúlt évekre és elgondolkodni a tényeken. Bizony, még egyáltalán nem minden kifogástalan, amit a fővárosi »csak szórakoztató művészek« nyújtanak a vidéki közönségnek... Erről már volt néhány szomorú tapasztalatunk Halason is. Mi azt valljuk, hogy az eszmei nevelés is feladata a művészetnek, nemcsak a ne- vettetés és a szórakoztatás. Az igazi művészet minden korban elősegítette az emberek nevelését. Nem hinnénk, hogy a halasi közönségnek ne tetszenének a nevettető és szórakoztató darabokon kívül az Othello, a Viharos alkonyat, az ..; és a holtak újra énekelnek, a Kormos ég vagy a Kötéltánc című darabok, ha ezeket kitűnő előadásban láthatnák. Természetesen az emberek nem egyik napról a másikra jutnak el a mai életünket tükröző alkotások megkedveléséhez. Idáig csak a realista, őszinte élményt nyújtó előadások lépcsőfokain lehet elérni. Ahhoz pedig, hogy a kiskunhalasi közönség valóban az igényeinek megfelelő műveket láthasson a színpadon, elengedhetetlenül szükséges e darabok népszerűsítése és a jó közönségszervezés is. Reméljük, hogy a Kecskeméti Hírős Együttes látogatása alkalmából ezt a tanulságot vonják le a halasiak. Bicliczky Sándor Szakmájuknak nieiftrti luzntk! Mezőgazdasági tanulók közt a Tajói Állami Gazdaságban Hányszor és hányán panaszkodtak már amiatt, hogy a magyar falu fiatalsága »menekül« a földtől, városra megy, s iparban szeretne elhelyezkedni! Szép munka a kertészkedés! Most egy olyan helyre vezetjük el olvasóinkat, ahol ez egyáltalán nem gond, s ahol — a mezőgazdasági tanulóképzésről szóló rendeletnek megfelelően — tizenhat, nyolcadik általános iskolai osztályt végzett fiatal készül, hogy majd mesterévé váljon választott szakmájának, a kertészkedésnek. A Tajói Állami Gazdaságba látogattunk el, ahol nagy szeretettel fogadták a múlt év júliusának derekán a Kecskemétről, Kiskunalasról. Kiskunma jsáról jött fiatalokat, s azóta is úgy gondoskodnak szakmai és jellem-nevelésükről, mint akármelyik apa vagy anya. Megérkezésük után jó helyen szállásolták el őket, van szórakozásukra televízió, filmvetítés, s időnként egy-egy közös összejövetel is. Szóval egyáltalán nem érezhetik, hogy »istenhátamögé« kerültek. Munkájuk nem nehéz, de az igazgató, Miklós János elvtárs szavaival élve, olyan munkát is rájuk lehet bízni, amit még az idősebbek sem végeznek el különbül. Lelkes, választott szakmájuk minden csínját-bínját megismerni akaró fiatalok ők. Most, téli időben segédkeznek a fák nyúlrágástól való védelmében, tanulják a szemzést, oltást, gyakorlati munkára osztják be őket a tehenészetbe, vagy a gazdaság más brigádjaiba, s mindenütt ellesik szakmájuk fortélyait. Hiányuk az elmélet... A pénz — igaz — még csekély. Most, első féléves tanulóidejük letelte után, ugyan bizonyos béremelést kapnak, de tavasz nyíltával már teljesítménybérben dolgozhatnak. Mivel még új a mezőgazda- sági tanulóképzés rendszere, több panasz is merül fel. Mint mondják, a szerződés megkötésekor úgy volt, hogy télen mindnyájan iskolába mennek, s a valóságban csak páran részesültek ebben a szerencsében. Ez a gazdaság igazgatóságának is sérelmes, de kormányzatunk bizonnyal mindent megtesz, hogy a jövőben elegendő iskola álljon az országban a leszerződtetett kertészeti mezőgazdasági tanulók elméleti képzésére. s a MÁV igazolvány! A másik panasz a kedvezményes MÁV-igazolvány hiánya. ök tulajdonképpen tanulók, diákok. Ennek ellenére — mivel a mezőgazdasági tanulók részére szabványosított igazolvány még nem szerepel a MÁV szabályzatában — nem adják meg számukra a kedvezményes tanulójegyet. Mindnyájuknak, s a gazdaság vezetőségének is az a kérése, hogy a MÁV minél gyorsabban intézkedjen ebben az ügyben, mert a fiatalok saját zsebükből nem tudják kifizetni a havi két-háromszori hazautazás költségét. Ügy véljük, kérésük méltányolható, annyival is inkább, mert új oktatási formával állunk itt szemben, amely reméljük, a falusi fiatalok mind szélesebb körét érinti majd. A kedvezményes vasúti jegy elmaradása hátrányosan éreztetné hatását a mezőgazdasági tanuló-szerződtetésnél is, s ez pedig mezőgazdasági terveink akadályozását jelentené bizonyos mértékben. Jó munkát, jó tanulást kívánunk a Tajói Állami Gazdaságban tanuló kertész-fiataloknak, s ügyük megoldására vágjuk a MÁV válaszát! Vidám úttörőélet Lászlófalván Haza készülődnek a katonák —2000 rubelt keresek. Sok mindent vásároltam, rövidesen lakást is kapok. Gyere hát, nem bánod meg!« — AMIKOR az újságban az új törvényről olvastam — mondja Sztyepan Halileckij sorkatona — levelet írtam Za- porozsje-be, a kohászati üzembe. Nagyon tetszik ez a város, ott kezdtem a katonai szolgálatot. Oda is szeretnék visszatérni. Megkérdeztem, szükség van-e munkáskézre. Rövidesen megérkezett a válasz. A személyzeti osztályról írta egy elvtárs: »Csak jöjjön, kedves elvtárs. Munka akad, lakást biztosítunk.« Így hát én már választottam. Szergej Pusnov sorkatona ugyancsak arra készült, hogy Leszerelési főpróba a Szovjetunióban. (A moszkvai lirukogyiL-bpij A TERMÉSZET téli álmát alussza, az úttörők viszont szorgoskodnak és legalább annyira elfoglaltak, mint a tanyákon lakó emberek tavasz- szal és nyáron. Jóleső érzés hallgatni Székely Lenke tanítónő lelkes szavait, ahogyan sorolja az úttörőcsapat és az egyes rajok munkáját, A tanító néni az úttörőcsapat vezetője, s a gyermekek úgy szeretik mint édesanyjukat. Meg is érdemli a szeretetet, hiszen szabad idejének nagyobbik részét az úttörőkre fordítja. A FORRADALMI nyomolvasói munka nagyon romantikus feladat és a gyerekek szívesen, örömmel járják a házakat, kutatva azol<M a nyomokat, amelyek 1945-ben születtek az akkor még pusztaság számba tartott mai községben. A »Mókus« őrs tagjai a tanácsházán szedték össze a forradalom helyi dokumentumait, amelyet aztán megismertettek a csapat valamennyi tagjával. Egy málevelet ír, de megelőzték. Abból a kolhozból írták, ahol Pusnov gyermekéveit töltötte: — »Büszkén értesültünk róla, hogy derekasan teljesíted a katonai szolgálatot, hogy a harci és politikai kiképzésben kiválóan helyt álltái. Tudjuk, hogy rövidesen hazajössz. Ezért hát elhatároztuk, hogy megírjuk: feltétlenül térj vissza hozzánk a kolhozba. Szükségünk van rád a terméshozam növeléséért, az állattenyésztés fejlesztéséért vívott harcban. Várunk...« A LAKTANYÁKAT rövidesen elhagyó sok tízezer katona közül mindenki talál kedvére való munkát. Ma indítják útnak a leszerelt katonák és tiszthelyettesek első csoportját. Felsorakozva hallgatják a hazatérési parancsot. — Kedves bajtársak — mondja az egység parancsnoka — hazátokat becsülettel szolgáltátok és teljesítettétek köteles- ségteket. A haza most békés munkára szólít benneteket. Legyetek méltók a szovjet harcos megtisztelő nevéhez,-mutassátok meg, hogy számotokra a hadsereg remek életiskola volt. RÁZENDÍT a zenekar, a katonák elbúcsúznak a csapat- zászlótól. Még néhány óra, s a vonat elindul velük a végeláthatatlan Szovjetország különböző vidékei felé, hogy elvigye őket szülőföldjükre, ahol szeretteik élnek, ahol várja őket a béke és a boldogság jegyében végzendő, örömet hozó munka. L, Gorjanoo sik csapat agyagból készíti a község makettjét, már a há- zak készen vannak. Majdnem befejezték már a munkát, ami- kor jöttek a villanyszerelők, akik hatalmas betonkarókaí állítgattak fel az utak mentén, s utána a vezetékeket szerelték. Mindezt a maketten is fel kell építeni, mert az egykor elérhetetlennek látszó villanyáram is megérkezett a falúba, ŰJABB munkát ad a pajtásoknak az is, hogy felépült a művelődési otthon is, amire több mint egymillió forintot költöttek. A makettre kerül végül egy újabb televíziós vevő antenna is, amelynek vásárlásához már gyűjtik a pénzt az úttörők. A GYERMEKEK a komoly munka mellett szórakoznak is. Készülnek a farsangi karneválra, amelynek jelmezeit máris tervezik a pojtások A színjátszó csoport 15 tagja szorgalmasan tanulja a »Csipkerózsika« c. darabot, az első felvonást máris jól tudják. AZ tJTTÖRÖCSAPATOT ve* tanító néni elmondta azt is: 35-en készülnek gyönyörű fővárosunk meglátogatására. Erre akkor kerül sor, amikor az Operaház jegyet biztosít számukra a »Diótörő« című balett megtekintésére. A csapatvezetőség ez évi tervében szerepel az is, hogy az Úttörő Tsz vezetőségétől kérnek két hold földet, amelyben kukoricát termelnek. Így töltik a téli napokat a szorgos lászlófalvi úttörők és ezért dicséret illeti őket és a csapatvezető tanító nénit. Horváth Ignác Kérdezz-felelek est a bajai diákotthonban Diákotthonunkban ebben aa évben rendszeresítettük az újságolvasást. Kéthetenként minden osztály saj tóbeszámoló tj illetve vitát rendez. Újságolvasás közben felmerült néhány olyan kérdés, amelyre eddig nem kaptunk világos, 3d elégítő feleletet, ezért az igazgató nénihez fordultunk, aki javasolta, hogy rendezzünk kérdezz-fele- lek estet. Kérdéseinket összegyűjtöttük, s meghívtuk Horváth György elvtársat, a városi párt- bizottság ágit, prop. osztályvezetőjét. ö szívesen eleget tett a kérésnek cs a napokban megtartottuk a politikai estet. A kérdezz-felelek est sikeres volt. Ezért elhatároztuk, ;hogy a jövőben több ízben ia ; rendezünk ilyen eseteket. ; (Molnár Regina és Szép Ilona leveléből)
