Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
Kenyérkérdés Lapunk hasábjain már sokat és sokszor foglalkoztunk a kenyér minőségével. Különösen olyan esetekben, amelyekben egyszerű megoldással javítani lehetne azon. Most nem akarunk a sütőipari vállalat jánoshalmi telepének munkájával részletesen foglalkozni, bár megállapíthatjuk, hogy a vezetés jó kezelőben van és a kenyér minősége az utóbbi időben javulást mutat. Ebben nagy szerepet játszik a jánoshalmi malom őrleménye is. Van azonban egy műszaki hiba, amely a kenyér minőségét lerontja. A meglévő kemencék alja ugyanis nem síma, s a 9-es számú sütődéből kikerült kenyerek alján példá- nl keresztbe-hosszába olyan hurkák keletkeznek, amelyek miatt a kenyér nem is tud „megállni” a mérlegen. Sokszor ehetetlenné válik emiatt a kenyér. Nemcsak nem szépek, de a deformálódás miatt gusztustalanok is. Mivel ez nemcsak a jános- halmiak számára kenyérkérdés, — de bizonyos más értelemben kenyérkérdés a sütőipar számára is — reméljük, soraink meghallgatásra találnak majd! Lusxtlg József Világító harisnyák Amerikában újfajta nylon- fizálból készült „világitó" harisnyákat hoztak forgalomba. A harisnyák, ha fény éri őket, arany vagy ezüst árnyalatban csillognak. Az új nylonszál egyelőre kis mennyiségben készül és kizárólag harisnyákat gyártanak belőle. A későbbiek ben valószínűleg fátyolt, művirágokat és egyéb díszeket is készítenek majd ilyen anyagból. I960, február 21, vasárnap TAVASZI DIVAT .A MAGYAP SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BACS-KISKUN MEGYEI LAPJA Községfejlesztés Hajós termelőszövetkezeti községben •— Miért bőgsz, Laci? — Egy új fiú jött az osztályba, aki nem tudta, hogy a mi csoportunkban én vagyok a legerősebb. Hajós igen régi település, s mert a vasúttól és a főútvonalaktól távol esik, mégjobban elhanyagolt falu maradt, mint a többi. Utcái nem olyan rendezettek és a házak külsejére sem adtak annyit mint másutt. A régi „község-atyák” pedig — éppúgy mint mindenütt — kulturális életével sem sokat törődtek. A felszabadulás óta természetesen — s különösen az elmúlt két-három évben — sok minden előnyére változott a községben, de a lakosság egységes összefogása hiányzott ahhoz, hogy gyökeres változás történjen. Elmarad a KÖFA-járalék, ki fedezi a községfej lesztést Most, hogy termelőszövetkezeti község lett Hajós, egyszerre nagy tervek születnek a lakosság és vezetői fejében egyaránt. Szeretnének új köntöst adni falujuknak, s egyben pótolni a régi hiányokat. Jól tudják a hajósiak is, hogy máról-holnapra csodáikat még ők sem művelhetnek, ezért most jól átgondolt tervezéssel készítik elő a község fejlesztését. Az idén főleg a járdaépítést folytatják, mert ebben a községben is nyáron a por, ősz- szel-tavasszal a vendégmaraszta- 16 sár uralkodik az utcákon. A Kalocsai Községgazdálkodási Vállalattal kb. 500 méter betonjárda építésében állapodtak meg. 'Ezenkívül utak rendbehozásával, parkosításával foglalkoznak majd, amit kizárólag társadalmi munkával valósítanak meg, s amelyen a termelő- szövetkezetbe tömörült parasztok mellett a ktsz-ek és az állami gazdaság dolgozói is részt kívánnak venni. Kidőlt a nagykocsma fala... Jövőre már sokkal nagyobb fejlesztést hajtanak végre. Még ebben az évben elkészülnek a törpevízmű vízvezeték-hálózatának tervei, A vízmű mélyfúrású kútja már kész van. Napirendre kerül a villanyhálózat bővítése is. amelyet csak azért nem tudnak az idén elvégezni, mert a régi vezetékek korszerűtlenek, már nem bírnák el a bővítéssel járó terhelést. Kicserélését 1961-ben központi alapokból végzik el, s ezzel egy időben 730 méterrel bővítik a községi hálózatot a fejlesztési alapból, amelyre a fedezet jórészt már megvan. A hajósiak legnagyobb terve egy új művelődési otthon építése. Most erre tartalékolnak minden pénzt s amint elegendő összeg gyűlik, hozzákezdenek kivitelezéséhez. Ez annál is fontosabb, mert az utóbbi években szépen fellendült kulturális életet visszafejlődés fenyegeti. A régi nagy kocsma ugyanis — ahol eddig a kultúrműsoGondos Kéz kendőbe kötötte; legyen mit ennem az utón. Friss kenyér, szalámi közötte, s bár nem néztem, vaj is, tudom. Ütőn de jó is: kézbevenni, mit csomagolt a szeretet, nincs véle gond, baj, semmi, semmi, csak enni keU az izeket. Kibontom bát, mit útra adtál, eszegetem, és közben más nem tudja: minden új falatnál Izesebb a Kádgondolás ... ANTALFY ISTVÁN rókát rendezték — még 1803- ban épült, s egyik fala nemrég kidőlt. Ezt már rendbehozatni nem érdemes, le keli bontani. ...új művelődési otthont építenek A bontás elvégzését a KISZ- szervezet, a ktsz-tagok, továbbá kisiparosok társadalmi munkában vállalták amellyel mintegy 70 ezer forintot takarítanak meg a községfejlesztésá alap javára. A tanács végrehajtó bizottsága úgy határozott, hogy a madarasi művelődési otthon terveit adaptáltatja, s ezzel a tervezés költségeinek jó részét is megtakarítja. A továbbiakban pedig az anyagszállítástól az összes földmunkáig amit lehet, mindent társadalmi munkában vállalt a lakosság. Hajóson amint látjuk, az új módon való gazdálkodás mellett a község fejlődésében is új korszak kezdődik. N. O, Sükösd is részt vesz a tisztasági mozgalomban Sükösdön a községi tanács egészségügyi állandó bizottsága, a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt közösen tárgyalta meg a tisztasági mozgalom egyes kérdéseit. Elhatározták, hogy a tisztasági mozgalomban Sükösd község is részt vesz. A községi tanácstagok az elkövetkező időben három-három tagú bizottságot alakítanak és elmennek választóik lakására, ahol ismertetik majd a tisztasági mozgalom jelentőségét. Termelőszövetkezetet alakított 39 orgoványi úttörő Az orgoványi Petőfi Sándor úttörő csapat tagjai nagy fába vágták fejszéjüket. Az elmúlt napokban 39 pajtás jött össze az egyik tanteremben, hogy megalakítsa az úttörő csapat termelőszövetkezetét. Az ülést az Iskola ideiglenes szervező bizottságának elnöke, Szabó Szeréna nyitotta meg és felkérte Fekete György tanárt, hogy ismertesse a termelőszövetkezet szabályzatát. A tagság tsz-elnöknek Süveges Sándort, pénztárosnak B. Farkas' Máriát, könyvelőnek pedig Szabó Szerénát választották meg. Az alakuló közgyűlésen részt vett a községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Balogh Péter is, aki üdvözölte az úttörők kezdeményezését és jó munkát kívánt nekik. Az úttörők termelőszövetkezete OrEgéssségügyi intelmek goványon 3 és fél hold földdel kezdi meg működését. Az úttörők elhatározták, hogy ezen a területen cukorrépát és mákot termelnek, s bevételükből közös táborozáson vesznek részt. JE» ne öseüeíe:^ Az előjelekből Ítélve még sajnos, messze van a tavasz —> de a divattervezők előre gon* dolkoznak a divatról. Legújabb ajánlatuk: női sportkosztüm, durva szövésű kiskockás gyapjúból. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyéi tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőü Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépités es ipari rovat: ll-V Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon; 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — TeL: 15-29, 27-19 Orvosok a tsz-községekben Jelzések érkeztek szerkesztőségünkbe arról, hogy a termelőszövetkezeti községekben mostanában igen sok dolga akad a körzeti orvosnak, sőt egyes helyeken túlterhelésüktől is tartani lehet. Ez érthető, hiszen addig, míg a parasztok egyénileg gaz- dalkod tak, kétszer is meggondolták, mire rászánták magukat, hogy betegség esetén igénybe vegyék az orvost, mert az — pénzbe került. Most az orvosi ellátás ingyenes lett és sokszor talán egyszerű fejfájással is elmennek hozzá. Államunk tervbevette a körzeti orvosi hálózat további bővítését — annak ellenére, hogy hazánkban az orvosi ellátottság világviszonylatban is a legfejlettebbek közé tartozik — de ez csak fokozatosan történhet úgy, ahogy a fiatal orvosok kijönnek az egyetemekről. Addig is orvosírnokok és körzeti ápolónők beállításával könnyítik a körzeti orvosok munkáját. Megfelelő számú ápolónő képzése természetesen nem megy máról-holnapra, ezért a helyi szervek segítségének most nagy a jelentősége. Elsősorban a tanácsok egészségügyi állandó bizottságaira és a vöröskeresztes szervekre gondolunk. Az egészségügyi szabályok betartásával és széleskörű egészségügyi propagandával a betegségek nagy részét meg lehet előzni. Helyes lenne ezért, ha a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai, a körzeti orvosok, egészségügyi állandó bizottságok, vöröskeresztes szervezetek összeülnének és megtárgyalnák az e téren felmerülő tennivalókat. A bajai járásban például a Vöröskereszt máris felfigyelt e lehetőségre, s 2B elsősegélynyújtó-, anyákiskolája-, közegészségügyi-, háad- beteg-ápoló tanfolyamot indított. A termelőszövetkezetekből például 50-en járnak elsősegélyt-nyújtó tanfolyamra. Egyes helyeken a körzeti orvosok még nem ismerték fel e vörös- keresztes szervezetek és aktívák segítségének jelentőségét. Éneikül pedig nehezebb dolguk lesz, s ha bátrabban támaszkodnának a különböző egészségügyi szervekre, az megköny- nyítené munkájukat. Ha a helyi egészségügyi szervek az orvosokkal karöltve megfelelő egészségügyi propagandával társadalmi üggyé teszik az egészségvédelmet, a betegségek megelőzését, a balesetelhárítást, csökkenteni tudják a körzeti orvosok túlterheltségét is. Véleményünk szerint ez most sürgető feladat, — különösen a termelőszövetkezeti községekben. Nagy Ottó megveri egyszer az isién őket. Amikor utolsó szavait elmondja, útitársaim és jómagam is alig bírjuk nevetésünket magunkba fojtani. De a nevetségen kívül kicsit dühösek is vagyunk ennyi badarság hallatán. Amikor Pofiin megáll a vonat, a néni felkapja kosarát és lekászálódik. Már indul az „expressz”, mikor a néni helyén kis csomagot veszek észre. Szalvétába csomagolt tízórai, s mellette egy félliteres üvegben pálinka. Az ablakhoz ugrok és a már távolodó asszony után kiáltok: — Néni! Itthagyta a gyógyvizét...! Szabó Attila válja a fejét, s az egyik hitetlenkedésének bizonyításául ki mondja: — Az meg hogy lehet, hogy a levegő rossz? — Hogyan lehet? Megmondom én! De ez maradjon magunk között, mert manapság ... -— és jelentőségteljesen legyint kezével, majd suttogom fogja a szót: — Ez a sok betegség azért van, mert tele a levegő méreggel, — meg a vizek is! Aki sokat van levegőn és sok vizet iszik, az megbetegszik és valamilyen belső nyavalya viszi a sírba. Persze hiába mondom én ezt, mert sokan nem hiszik el. vedig majd vöm nagy erős ember és képzelje egyszer hazajön este, megvacsorázik és neki az ágynak! Végigaludta az éjszakát, de reggel csak panaszkodik, hogy fáradt. Hát mitül? — kérdem tőle. De nem tudja megmondani, csak fáradt. Most már mindany- njfián figyeljük a néni előadását, okfejtését, akit ez nem is nagyon zavar meg. mert még nagyobb lendülettel fog beszédbe: — A múlt héten Bodzás tanyáról bevittek Kecskemétre egy kisgyereket valamilyen betegséggel. Tudják, hogy mi volt a baja? — Rossz levegőt szívott! A két asszony csőGyors fékezés után zökkenve áll meg a «bugaci expressz”. Űti- társaim, egy húsz év körüli fiatalember, két középkorú asszony és egy idős, vastag gyapjúkendőbe bugyolált néni kibújnak egyhangú hallgatásukból: •n Biztosan tanuló- vezető — mondja a fiatalember és a nagyobb nyomaték kedvéért szemére tolja kalapját. — Az is lehet, hogy nem aludt az éjszaka, aztán most pótolja — igy az idősebb néni. Kis lélegzetet vesz, majd a közelében levő asszony felé fordulva folytatja: *-r Tudja lelkem, manapság keveset alszanak az emberek. A
