Petőfi Népe, 1960. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-23 / 45. szám

; . 4 Világ proletárjai, egyesüljetek! Hasznos tanfolyamok MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS - KISKUN MEGYEI LAPJA XV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ära SO fillér I960. FEBRUÁR 23. KEDD „A tudás hatalom \ a Járási aktívaértekezletek a megyében Amikor megszületettek az el­ső híradások a nagyüzemi mun­kásság új típusú brigádszervc- zctcinek, a szocialista brigá­doknak a célkitűzéseiről, öröm­mel és lelkesedéssel olvashat­ták a kultúra munkásai, hogy a legtöbb brigád, amellett hogy nagyszerű termelési célkitűzé­seket állított maga elé, a leg­korszerűbb termelési módsze­rek bevezetésével foglalkozik, — s a termelékenység nagy­arányú növelésének programját tűzte maga elé —, az együtt­működés más tormáit is meg­határozta. A vállalások között szép számmal találhatók olya­nok, melyek közös művelő­désre, a brigádtagok ismeretei­nek gyarapítására vonatkoznak. Büszkén emlegetik az első szocialista brigádok tagjai, hogy közülük igen sokan egye­lőmre, főiskolára, technikumba iratkoztak be, sokan közösen vásároltak hangverseny-, szín­ház-, opcrabcrlelcl, elolvassák és közösen beszélik meg az új könyveket. Egyszóval kifejlesz­tik magukban az új típusú szocialista ember harmonikus tulajdonságait, nagy gondot fordítanak arra, hogy művelt­ségi színvonaluk, kulturáltsá­guk magas fokra emelkedjék. Talán az a régen majdnem minden munkásotthon falán ott tataiható felirat emléke is fel- ködlött bennük, amely arra figyelmeztette a, tőkés elnyo­más ellen harcoló munkást, képezze magát, mert »a tudás hatalom!'«. Hatalom, amely a leghaladóbb társadalmi osztály, a munkásosztály győzelme felé haladó utat rövidíti meg, fegy­vert ad a munkás kezébe. Ma, nálunk, szocializmust építő országunkban, nem erről van sző, hiszen a hatalom a munkásosztály kezében van. De — elképzelhetetlen a szo­cializmus teljes felépítése, s a kommunizmus távlataiba teendő első lépés a termelés hatalmas méretű emelése mellett a kul­turális színvonal eddig nem tapasztalt magasságokig való fokzása nélkül, f Ez a felismerés vezette nyil­vánvalóan a Kiskunfélegyházi Gépgyárban cs a Bányászati Berendezések Gyárában tevé­kenykedő szocialista brigádok tagjait, akik szakmai és poli­tikai oktatásban vesznek részt, s arra is vállalkoztak, hogy be­kapcsolódnak az üzemi műked­velő csoport munkájába. Ezekben a példákban csírá­jukban fellelhetők a szocia­lista brigádmozgalom célkitű­zései, kulturális vonatkozásban való kibővítésének szándékai. De csak csírájukban! Célokat tűzni a szocialista brigádok tagjai elé, útmutatást, lelkesítő biztatást adni, a kezdeménye­zők mögé való felsorakozásra, — ez a jövő feladata. Remél­jük és bízunk benne, hogy nem a távoli jövője, mert a szakszervezetek, az üzemek ve­zetői, de nem utolsó sorban a szocialista brigádok legkultu­ráltabb tagjai ébresztői, élhar­cosai lesznek a szocialista bri­gádokban rejlő kulturális le­hetőségek kibontakoztatásának Megyénkben is. j Február 20-án. szombaton j megyénk öt járási székhelyén tartottak pártaktíva-értekezle- tet. Uunavecsén a járási párt­bizottsági tagok, a községi ta­nácselnökök, párttitkárok, vala­mint a tsz-párttitkárok, elnö­kök, a gépállomások és állami gazdaságok vezetőinek részvéte­lével a községi pártbizottság helyiségében rendezték meg a nagyaktívát. Az értekezleten Bíró Géza, a járási tanács el­nöke számolt be a termelő­szövetkezetek jelenlegi helyze­téről és a megszilárdítás fel­adatairól. Az aktíván részt vett és fel­szólalt Molnár Frigyes, a me­gyei pártbizottság első titkára is. Felszólalásában elemezte a tsz-szervezés tapasztalatait és rámutatott a közös tevékeny­ség megszervezésének első lé­péseire és a pártszervezetek fel­adataira. Az értekezleten fel­szólalt még Búza Dezső, a Solti Gépállomás igazgatója, Tiboldi János, a Hartai Lenin Tsz párttitkára, Kiss József, a járási tanács építési előadója, Kurucz József, a Solti Gép­állomás párttitkára és Tcsch Rezső, a járási pártbizottság titkára. h is k u nfélegyh ásá it mintegy másfél száz részvevő­vel a Bányászati Berendezések Gyára kultúrtermében zajlott le a nagyaktíva. Az értekezle­ten Tóth János, a járási párt- végre'najtőbizottság tagja tartott előadást, a tsz-ek megszilárdí­tásának feladatairól. Az elő­adást követő vitában felszólalt Csányi Imre, a Tiszaújfalusi Tisza Tsz elnöke, Stankov László, a Kunszállási Alkot­mány Tsz agronómusa, Vujno- vics Antal, a Kiskunfélegy­házi Gépállomás igazgatója, A. Molnár József, az Alpári Köz­ségi Tanács elnöke, Szegedi Jó­zsef, a járási tanács elnöke és Deák József, a járási rendőrka­pitányság vezetője. Baján a Központi Mozi he­lyiségében rendezett nagyaktí­ván több mint 400-an vettek részt. A pártbizottság tagjain kívül jelen voltak a termelő- szövetkezetek párttitkárai, elnö­kei és agronómusai is. A ta­nácskozáson Szabó István, a já­rási pártbizottság. titkára mondott beszédet. Foglalkozott a termelőszövetkezetek soron- levő feladataival, a politikai és gazdasági megszilárdítás tenni­valóival. Bácsalmáson a gépállo­más kultúrtermében rendezték meg a kibővített járási párt­bizottsági ülést, amelyen a ter­melőszövetkezetek párttitkárai és agronómusai is részt vettek. A tanácskozáson Karpov Fe­renc, a járási pártbizottság tit­kára mondott beszédet. Össze­gezte a tsz-fejlesztés tapaszta­latait és meghatározta a közös gazdaságok politikai, gazdasági megszilárdításának tennivalóit. Indítványozta, hogy a tsz-ek csatlakozzanak a 30 mázsás ku- koricatcrmelési mozgalomhoz. Az értekezleten felszólalt Szebellcdi Nándor, a Tataházi Üj Tavasz Tsz elnöke. Selymes János, a Kunbajai Vörös Csil­lag Tsz elnöke, Somogyi Antal, a Tataházi Aranykalász Tsz elnöke, Soős József, a járási tanács mezőgazdasági osztályá­nak dolgozója, László József, a járási tanács tsz-szervezője és Hegedűs István, a járási ta­nács elnöke. Tissakécskén i9-én mint­egy 100 részvevővel. Kecske­méten 20-án a IV. kerületi pártszervezet helyiségében több mint 120 részvevővel tartottak tanácskozást. Mindkét helyen Vörös Vilmos, a járási párt­Ssántítanak as asssonyokra Elkészítette előzetes termelési tervét Bácsalmáson a tél fo­lyamán alakult Haladás Termelőszövetkezet. A 800 holdas 155-ös taglétszámú közös gazdaságnak 35 nőtagja van, s a termelési terv összeállításánál — nagyon helyesen — gondoltak az asz- szonyok munkalehetőségeinek biztosítására is. öt katasztrális holdon ültetnek paprikát, 7 holdon mákot, 15 holdon pedig cukorrépát vetnek, — s ezek megmunkálása teljesen az asszo­nyok feladata lesz. Ebből a tervezett bevétel 236 ezer forint, bizottság titkára mondott beszédet. A Központi Bizottság február 22-i határozata alapján foglalkozott a termelőszövetke­zetek feladataival és rámuta­tott az árutermelési tervek tel­jesítésének fontosságára. Az értekezleten felszólalt Lörincz Mihály, a Hetényegy- házi Micsurin Tsz elnöke, Ve- zsenyi István, a KISZ járási bizottságának titkára. Somogy- vári Jakab, a kunbaracsi köz­ségi párt-alapszervezet titkára, dr. Kiss József járási ügyész, Száraz Elemér, a járási tanács mezőgazdasági osztályának ve­zetője, Födi János, a Jakabszál- lási Űj Élet Tsz párttitkára, Misányi Gyula, a Városföldi Állami Gazdaság párttííkara és Eozóki István a járási tanács vb-elnökhelyettese. Az év kezdetén a kiskőrösi járásban igen sok egyénileg dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját. A já­rás vezetői ezért nyolc helyen külön tanfolyamokat rendeztek az új tsz-tagok részére. Fülöp- szálláson négy, Tabdin kettő, Császártöltésen pedig szintén két téli tanfolyam működik. Hallgatóik politikai előadások keretében megismerkednek a • VII. pártkongresszus anyagával, határozataival, másrészt szak­előadásokat hallgatnak olyan fontos tudnivalókról, mint a szövetkezeti alapszabály, a munkaegység-számítás, munka- szervezés, különböző jogszabá­lyok és időszerű tudnivalók. Ezeken a tanfolyamokon több mint 1000 új termelőszövetke­zeti tag vesz részt. Különösen nagy az érdeklődés Császártöl­tésen, ahol a moziban rende­zett legutóbbi előadáson közel háromszázan vettek részt. JCét tíj váróterem @iéti/aift.álc)iO(i: (Községi tudósítónktól.) Két autóbuszmegállóhoz épült váróhelyiség társadalmi mun­kával Csólyospáloson. Az épü­letekhez minden anyagot a köz­ség lakói adták. A községet a műút 10 kilométer hosszan szeli át, s a hosszú útszakaszon ezelőtt csak két megálló volt. A két új autóbuszmegálló ké­nyelmesebbé teszi a község la-,- kóinak utazását. A váróhelyi­ségek megépítését Balázs Ala­jos tanító és Csongrádi Zoltán-, né tanácstag szervezte meg, sőt maguk is segédkeztek az épít­kezésnél. FAVÄQÖK A nagybaracskai határban az országút szélén hosszú sorban húzódó öreg fákat ássa ki és dolgozza fel rönkökké Széli Béla fakitermelő brigádja. Vajda Péter, Krizsán Ferenc, Boros Antal, Erdei János, Pósa Károly és a brigád vezetője egy esztendő óta dolgozik a Kecskeméti Közúti Üzemi Vállalatnál, amely a közel­jövőben az említett országút korszerűsítését fogja végezni. A Kecskeméti Hírős Együttes Kiskunhalason A Kecskeméti Hírős Együt­tes ének- és tánckara vasárnap este Kiskunhalason szerepelt A U&dáity kcdi/CMC a szakmaközi bizottság műve­lődési házában. A jól össze­szokott együttes -kétórás műso­rát nagy tetszéssel fogadta a közönség. Az énekkar- magyar és orosz népdalokat tolmácsolt nagy si­kerrel, — Lörincz Béla kar­nagy vezényletéveli A szóló­számok közül Forró József, a Hírős Együttes kis kórusának tagja, a virágénekek és a Mississippi című néger népdal­lal lopta be magát a kis szá­mú, de lelkes publikum szí­vébe. A táncegyüttes látványos produkcióit többször visszatap­solta a hallgatóság. Műsoruk­ban V. Kiss Ibolya és Vincze Miklós kecskeméti tánctaná­rok állal gyűjtött Bács megyei táncok szerepeltek. A műsor­számok közül a drágszéli és a cigánytánc aratta a legnagyobb sikert. A büszkeség másik oka szenzációszámba megy: a bari ugyanis egyetlen ebesből szár­mazó harmadik ‘'gyer­meke« egy zuhanyá­nak. Az ikerelléseket ezen a télutón egyéb­ként megszokták az állami gazdaságiak, minden ötödik-hatodik anyajuh két bárányt hozott világra, de ál­modni sem merték, hogy akad olyan is, amelyik hárommal örvendeztél! meg őket. Bizony, a bárányka nem a »reguláris rend«-nek megfele­lően látta meg a nap­világot, — ezért is keresztelte el a ju­hász Partizánnak. »És — mint mesélik — érti már a kis- btidös a nevét, mert bárki ha említi, fel­üti fejét, s nyekegve- bégetve elindul a megszólitója felé.« Kedvence az anya­juhoknak is. Néhány perccel idősebb test­vérei erősebbek ugyanis uala, t> az »étkezésnél« bizony eltúrják a tőgy- mel­lől. Nincs azonban baj, »Partizán« - — szól a szoptatásra fel­ügyelő juhász —, s a bari máris valame­lyik, biztató bégetés- sel adakozó idegen anyától szívja magá­ba az életet adó tejel. Kétségtelenül\ erős birka lesz belőle, s később ezzel válik ki majd társai közül, mert törvényszerű dolog, hogy akinek meg kel) küzdenie az életért, s akit rá­adásul szeretnek is, az különbbé fejlődik, mint a többiek. Itarján). Nincs több kéthe­tesnél, s úgy beszél­nek róla az Üjbögi Állami Gazdaság ve­zetői, hogy közben mosoly bujkál a sze­mükben, szavukban, S némi büszkeség is. Mondják, hogy pár­ját ritkítja az aprócs­ka jószág, — mert »akiről« szó van, nem más, mint kisbárány. S hogy szót érdemel a több mint félezer új­szülött juhfi és juh- leányka közül, annak kettős oka van: Az egyik a poíikája há­rom színben tündököl; fekete, sárga és fehér gyap j úy ih.ék borítják buksi fejűt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom