Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-19 / 15. szám
4. oldal i960. január 19, kedjr! Zk sy,.\K>f,\J TA3fUX,ÁS XIKTT művelődnek is a szabadszállási traktoros iskola hallgatói A Szabadszállási Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolán kőzet 2000 hallgató ismerkedik a traktorvezetés tudományával. A tanfolyam elvégzése után a fejlődő szocialista mezőgazdaság jói képzett szakemberei lesznek. Az iskola életéről beszélgettünk Sarkadi Pál elvtárssal, az elméleti oktatás vezetőjével. A ssuííinui oktatás mellett politikai és kulturulis nevelés is Jolyik .— Nemcsak szakmai oktatás, hanem a kultúra jelentősegének megismertetése és megszerettetése is feladatunk. CélUik, hogy a hallgatók a szakmai ismereteken kívül ízelítőt kapjanak a művészet, a tudomány, a politika, a technika világából is. Szeretnénk, ha az itt tanultak után az önképzés útján eljutnának az általános műveltség szükségességének felismeréséig, s töretlen akaraterővel buzgólkodná- nak szellemi kultúrájuk további gyarapításáért — kezdte a beszélgetést Larkadi elvtárs. A mezőgazdasági gépészképző szakiskolán tanlerv szerinti oktatás folyik. A szakmai előadások keretében a hallgatók megismerkednek az erő- és munkagép-elmélettel, e tárgyak gyakorlati oldalával, valamint a KRESZ-ben előírt szabályokkal, s a vezetési gyakorlattal. Ezenkívül politikai oktatásban is részesítik a jövő új szakembereit. E témakörben szerepel a VII. párlkongresz- szus anyagának ismertetése, a nemzetközi helyzet megvitatása, s más egyéb fontos politikai kérdések elemzése. — Önálló szervezeti életet élünk — folytatta Sarkadi elvtárs. — Ügy rendezkedtünk be, hogy ne zavarjuk meg a falut kulturális tevékenységének folytatásában. Képzelje csak el, ha kétezren kivonulnánk kollektív mozilátogatásra! Elvennénk minden művelődési lehetőséget a község lakosai tói. Éppen azért úgy döntöttünk, hogy az iskolán biztosítunk művelődési lehetőségeket hallgatóinknak. Sokoldalú művelődési lehetőségek Ezután felsorolja: Van négy televíziós készülékük, keskeny- film vetítőgépük, a hálószobákba bevezették a vezetékes rádiót. Szakszervezeti könyvtáruk is hozzájárul a holnap traktorosainak kulturális képzéséhez. Több ízben vendégszerepeit náluk a KISZ Központi Együttese és a Szegedi Nemzeti Színház jó néhány művésze. A közeli napokban várják a csepeliek műkedvelő csoportját. A szakszervezettől a közel múltban kaptak ajándékba 250 kötet szépirodalmi és szakmai könyvet. A hallgatók szeretnek olvasni. Legutóbb a Ma'-'A^WVS^VWWVWWVW^ Öt év A SOLTI Szikra Termelőszövetkezet általános iskolájában tanít Csekő Rózsa fiatal pedagógus. A szerény, de tisztán tartott tanterem helyén a felszabadulás előtt gróf Teleki Sándor mosókonyhája állt. A »méltóságos« urak bukása óta eltelt másfél évtized, s ma már az egykor analfabétizmus jellemezte pusztán tetszetős iskola, rádió, televízió neveli és szórakoztatja a volt cselédeket, s gyermekeiket. Ebbe a megváltozott világba került öt évvel ezelőtt tanítani Csekő Rózsa. Az első években egy rozzant állapotban levő világtérkép volt minden vagyonuk. Nagy- apjuk-korabeli nyikorgó padokban üllek a gyerekek. Szemléltetőeszközt csak képeslapokban láttak. S ma már modern fémvázas padok, fizikai és kémiai szemléltető eszközök, iskolai könyvtár várja a tanulókat. Az ablakokat virágok és frissen vasalt függönyök díszítik. TIZENNÉGY gyermek jár ebbe a pusztai iskolába. A felsősök már vörösnyakkendős úttörők, az alsósok még csak pajtások. Ha összevetjük az osztályok tanulmányi eredményét, 3,1 az átlag, első negyedéves szorgalmuk értéke. Minek köszönhető ez a fejlődés? Elsősorban is a tanítónőnek, aki a gyermeknevelésen kívül foglalkozik a szülők felvilágosításával is. Felkeresi őket otthonukban és elmondja tapasztalatait a gyermek előmeneteléről, magatartásáról, jellembeli erényeiről, illetve fogyatékosságairól. A jószándék, a segíteni akarás vezérli gondolatainak, cselekedeteinek végrehajtásában. Nem fukarkodik véleményével a - szülői értekezleteken sem. Még nem fordult elő olyan eset, hogy egy szülő is ellenkezett j volna megállapításaival. Tud-j ták, érezték, a tanítónő igazat j beszél. '■ A Csekő Rózsa által elért eredményekhez az is hozzájárult, hogy a Solti Központi Általános Iskola igazgatónője, Farkas Magda szívügyének tekinti a tsz-iskola támogatását. Szakmai tanácsaival, anyagi juttatásaival ő is »zsírozza« az előbbrejutás kerekét. ÖT ÉV. Nem nagy idő az ember életében, de Csekő Rózsa tanítói pályafutásának első sikereit hozta. Ifjú nemzedékek kerültek ki védőszárnyai alól, akik később hálával és szeretettel gondolnak az örökké mosolygó Rózsa »nénire«, mert becsületes embert faragott belőlük. Bicliczky Sándor gyár Könyvterjesztő Vállalat Művelődési autója ellátogatott a mezőgazdasági gépészképző szakiskolára, s ezen alkalomból a hallgatók közel 40 000 forint értékű szépirodalmi könyvet vásároltak. A kulturális élet szervezői a KISZ’tagok A kulturális munka fellendítésében jelentős szerepe van a KISZ-nek. A pártbizottság irányításával a KISZ-tagok a kezdeményezői, szervezői és mozgatói a művelődési tevékenységnek. Ebben a munkában részt vesznek a fiatal mérnökök és technikusok is. Most szervezik a színjátszó és népi tánccsoportot, ezt követően pedig megalakítják az énekkart is. Vasárnap nyílik első önálló fénykép- és bélyegkiállításuk. Mindezek azt bizonyítják, hogy a Szabadszállási Mezőgazdasági Gépészképző Szakiskolán sokoldalú, változatos élet van kibontakozóban B. S. Mire kitavaszodik, szőlőnek, gyümölcsösnek szántanak a Sztalinyecek Üj tervek szüleinek a szövetkezeti Jászszeutlászlóu (Községi tudósítónktól.) Jászszentlászló lakosai számára 1960. január 9-e történelmi jelentőségű nap marad. Ettől kezdve ugyanis naponta 90—100 család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára, s január hó 14-én községünk területének már 85 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz. Kilencediké előtt négy termelőszövetkezetünk volt és 12-én Céczi Mihály tanácstag szervezésével megalakult a Béke Tsz, amelybe mintegy 50 család lépett be tö\ b mint 600 hold földdel. A rákövetkező nap, 13-án pedig Juhász Károly megyei tanácsi tag, Csányi József községi tanácstag, ifjú Pintér Sándor 10 holdas és Vass Jenő 12 holdas egyéni gazdák szervezésével mintegy 30 család 500 holdon alakította meg a Rákóázi Tsz-t. Ezenkívül még két termelőszövetkezet alakítására kértek engedélyt egyéni gazdák. Termelőszövetkezeteink előreláthatóan átlagban több- mint ezer holdasok lesznek. Községünk vezetői máris megkezdték a tárgyalást a Kecsi keméti Kísérleti Intézet igazgatójával gyümölcsös, szőlő és kertészet létesítésére vonatkozóan. Bízunk abbanj hogy mire kitavaszodik, már szőlőnek, gyümölcsösnek szántanak a Sztálinyocek. Nem volna teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy Jász- szentlászló népe eddig is mindig jó gazda módjára végezte munkáját, s teljesítette állam iránti kötelességét.] Községünk hosszú éveken át mindig rendben és arányosan fiíette az előírt adót. A nagy elhatározás is, amely ezekben a napokiban érlelődött meg a jászszentlászlótakban, bizonyosan a jó gazda számvetése voll A községi tanács végrehajtó bizottsága ezútdn is a- legnagyobb elismeréssel adózik Jászszentlászló népének. Papp Ádám Január végén megkezdi munkáját a bajai népkutató munkacsoport Szeremlén Január végén kutatókból, orvosokból, múzeológusokból, régészekből és néprajzi szakemberekből álló népes munka- csoport kezdi meg vizsgálódásait Szeremlén. Az elmúlt év őszén a megyeszékhelyen megalakult népkutató munkaközösség bajai kutató csoportja határozta el a közelmúltban, hogy a délvidék e jellegzetes községét társadalomtudományi, egészségügyi, néprajzi, régészeti vonatkozásokban felméri és kutatásainak, vizsgálódásainak eredményéről tudományos igényű beszámolót készít. A bajai munkacsoport dr. Mihályi Gyula járási főorvos vezetésével tartotta meg első, munkatervvel foglalkozó megbeszélését. Jelen volt az értekezleten dr. Henkey Gyula, a közösség megyei titkára, a jól ismert antropológus és Varga Mihály, a művelődési osztály megbízottja, aki a csoportban is vállalta egy munkaterület felmérését. Az 1960-as évi munkaterv, az összejövetelen, tartalmazza Szeremle teljes egészségügyi szűrővizsgálatát, tehát a tbc, a vérnyomás, a fogászati, nő- gyógyászati vonatkozású, a rákszűrés, a szemészet, a fül, orr, gége és bőrgyógyászat, valamint a gyermekegészségügy szempontjából való általános vizsgálatát. A megyénkben az elmúlt esztendőkben már megindult embertani vizsgálatok Szeremlén is folytatódnak. Ezt a munkát dr. Henkey Gyula végzi. Igen érdekes része lesz az egyébként vasárnaponként, társadalmi munkában végzett tudományos igényű kutatótevékenységnek a társadalompolitikai vizsgálat. Egy, bizonyos célok szerint összeállított kérdőívet száz szeremlei személy tölt ki, hogy véleményt mondjon a mai élet, a helyi politika, a gazdasági és kulturális fejlődés néhány kérdésére. Ezt a fontos és országos viszonylatban is egyedülálló vizsgálatot Madarász László, a megyei tanács elnökhelyettese és több munkatársa végzi. Összegyűjtik a hajózás és a halászat emlékeit is. Sólymos Ede bajai múzeumigazgató vezetésével. Dr. L/ükő Gábor egyetemi magántanár a sze- remlei népdalokat és népzenei emlékeket kutatja fel. A nép- művészeti gyűjtést Miskolezi Ferenc és Báldi Flóra végzi, Szeremle történetét pedig ur. Zalotay Elemér és Kőhegyi Mihály muzeológus állítja ösz- sze. Baja legjobb orvostudósai, egészségügyi szakemberei végzik a sokoldalú egészségügyi vizsgálatokat dr. Mihályi Gyuia járási főorvos vezetésevei. Részt vesz a kutató csoport Ilyen természetű munkájában dr. Jancsin József egyetemi magántanár, dr. lijsági Pál egyetemi magántanár, dr. Aszalós Imre kórházi főorvos, dr. Abonyi József tüdőgondozó, intézeti főofvos, dr. Kovács István egyetemi magántanár, dr. Bruszt Pál kórházi főorvos, csatlakozik január folyamán a kutatócsoporthoz egy idegszakorvog is és megindul a Szeremle népi gyógymódjainak történeti vonatkozású felkutatása is. A helyi népi táncok felmérésére Vincze Miklós és Kiss Ibolya vállalkozott. Országos vonatkozásban sem voltak ehhez hasonló, részletes és a különböző tudományágak együttműködése szempontjából alapvető jelentőségű kezdeményezések a felszabadulás óta. Sajátos jellegzetessége a kutatócsoport tevékenységének az is, hogy a különböző társadalmi megnyilvánulásokat vizsgáló tudományágak művelői között állandó véleménycsere, kölcsönös együttműködés alakul ki. A vizsgálatok megkezdésé előtt tájékoztató előadást tartanak a kutatócsoport tagjai Szeremlén, a művelődési házban a munkálatok céljáról és jelentőségéről. A program befejezése után pedig az eredményekről füzetso- rozatban számolnak be a részvevők. A teljesen részletekbe menő, elemző jellegű összefoglalásait a munkanap a munkaközösség tervezett évkönyvéiben publikálják majd a kutatók. A népes szakembergárda nagy lelkesedéssel készül ixi egyedülálló, nagy Jelentőségű vizsgálatokra. Ca, L, ’Híécj.is mtfyícke<z a &usz t autóbusz vezetője a közelgő > két fényponta meredt. — Szétverem a kerékvetőt i kalapáccsal — mondotta — 5 akkor kijön... Sietnünk kell,; jön a vonat! — tette hozzá. < A havas téli estét, szinte el- j viselhetetlenné tette az észak 5 felől meg-megújuló szélroham,} ami finom porhavat szórt az í autóbusz alatt dolgozó gépko-1 csivezctök nyakába, szemébe. J A kalapács először szikrát ve- { tett a fagyos betonon, majd a 1 hangjából lehetett ítélni, lassan < engedett, töredezett a kerék-j vető... { Az állomás előtt tolongtak j az utasok. „Hol van a busz?” í „Ilyenkor persze nem jönnek' ki, félnek, hogy megfáznak.” i — hallatszottak a türelmetlen J s nem éppen hízelgő mondatok. | U álinkáznalt az elága- ‘ ■* zásnál — mondta vi-1 dáman egy pirospozsgás mun- f kás külsejű ember, de szava- > ira nem figyelt senki, ■ mert | hangos bugással megérkezett < egy „derékig” havas autóbusz. j Gémes Gábor * Szerencsétlenség nem történt, de az utasok combig érő hóba szálltak ki a kocsiból. — Kihúzlak! — fordította barátságosra a szót a most érkezett. — Nem állhatsz itt reggelig, szállítani kell az utasokat. — Nem megy! A hátsó kerék előtt ott van a kerékvető és egészen felemelte a 1 kocsit... talán egy Zetor segítene. /J gyors párbeszéd után a vezetők és jegyvizsgálók munkához láttak. Néhány perc múlva pedig a gépállomás egyik Zetora ott pöfögött az autóbusz előtt. — Gyerünk! — kiálltották. A Zetor mint egy fiatal paripa, nekirugaszkodott. Zúgtak, harsogtak a motorok, feszült a lánc, a vonórúd, de az autóbusz nem mozdult. Távolban felderengett a közelgő vonat mozdonyának két fényes szeme. Messze volt még, de egyre közeledett, magával hozva a munkában s az War ’’sban megfáradt embereket. A besüppedt /ű Kunszentmiklós és a vas- útállomás között közlekedő autóbusz a vasúti töltés melletti úton szuszogva megállt. A befagyott ablakokon nem lehetett kilátni a sötét estében fehéren hallgató tájra, s a három késői utas leszálláshoz készülődött. A jegyvizsgáló után elsőnek egy pirospozsgás, munkás külsejű ember lépett le a lépcsőn s amikor térdig süppedt a hóban, meglepetésében felkiáltott. Rövidesen kiderült, hogy az autóbusz az állomástól közel háromszáz méterre állt meg, mert az út árkában, egy hófúvásba »derékig« süppedt egy másik autóbusz. — Mi történt? — kérdezte az autóbusz vezetője a másikat, aki lapáttal serényen tisztogatta a kerekek elől a havat. A kérdezett felnézett s dühösen mondta. — Nem jól kotorták el a havat a kereszteződésnél és a kanyarban, amikor fordultam, be- le.cxiLszrnt n >,kaszni« az árokoa.
