Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

I960, január 7, csütörtök "FsT A. TI*IRT f* 35TBTRW A TELEVÍZIÓ TÉRHÓDÍTÁSA Ma már a rádió mindennapos dolog, hiszen ritka az a lakás, ahonnan ne szűrődne ki Buda­pest, vagy a világ valamelyik adóállo­másának műsora. A rádió igazi térhódí­tása a leiszabadulás utáni Időre esik, s ma már több mint 2 millió hazánkban a rádióelőfizetök száma. Ami az országra elmondható, az me­gyénkre is Vonatko­zik. A rádió teljes győzelmet aratott, s jelenleg a televízió egvre »agyóbb tér­hódításának va­gyunk tanúi. 1857- ban még alig 60 XV- készOlék antennája tarkította Bács me­gye házainak tető­zetét. 1958-ban ez a szám 250-re, 1959- ben pedig több mint 1100-ra emel­Képünkön: két francia szakmunkás: A Rambouillet palotát előkészítik! Hruscsov látogatására : A villanyszerelők, mázolok, j kéményseprők, gáz- és vízve-1 zetékszerelők hada lepte el at Rambouillet palotát, hogy elő-! készítse Hruscsov márciusi lá-| togatására. | A palotában két új fürdő­szobát és 14 új zuhanyozót rendeznek be. Hruscsovot az első emeleti lakosztályban, az; I. Ferencről elnevezett szár­nyon szállásolják majd el. Ar­ra számítanak, hogy Hruscsov négy napot tölt a Rambouillet kastélyban.-------------------------- : — Benevezett az országos! kulturális seregszemlére a drág-J széli népi együttes. Az együttes] úttörő csoportja raásfélórás mű­sorát már bemutatta a község-£ ben. Veszélyes járdák Éppen be akarok lépni a Gyenes cukrászdába, amikor zuhanást, ezt követően élénk szltkozódást hallok a Nagy­kőrösi utca túlsó feléről. Amint hátrafordulok, látom, hogy egy középkorú, termetes férfi tápászkodik fel a járda szélé­ről és fájdalmas ábrázattal tapogatja oldalát, miközben az összes szenteket a Járda készítőinek nyakába zúdítja. A helyzet komikusán hatott — s bár legszebb öröm a káröröm —mégsem húzódott mosolyra a szám, mert Kecs­keméten több ilyen esetet láttam már. Sőt! Nem azért em­lítem most, hogy egyesek jót nevessenek rajtam, — de én is így jártam nemrég. Ezek a járdaszélek nap nap után megkeresi tik a kecs­keméti járókelők életét, különösen a Nagykőrösi utcán, Wes­selényi utcán, Rákóczi úton, a Béke és a Szabadság téren. Bocsánat a kifejezésért, — de nem tudom, miféle agyalá- gyult ötlet volt annakidején — néhány évtizeddel ezelőtt —■ a járda széle mellett sok helyen 45 fokosnál is meredekebb szögben lejtőt építeni a keramlt téglából épült úttesten. Ezért azután az utcakereszteződéseknél és egyéb átkelő he­lyeken valóságos artista bravúrokkal kell az embereknek le­lépni a járdáról, nehogy nyakukat törjék. Csúszós, jeges időben még inkább ügyeskedhetnek a járókelők, hiszen életük forog kockán! Egy Ízben, amikor egy fiatalasszony, kis gyermekkel a karján vágódott el, már képzeletben agyvclejét láttam szétloccsanni. Szerencsére nem Így történt. Báb- és kartörésről azonban már hallottam. Jobb lenne megelőzni az ilyen eseteket! At kell építeni az úttestek meredek, csúszós, járda melletti részelt! Ügy gondolom, minden eddig elesett és a Jövőben el­eső kecskeméti lakos nevében beszélhetek hát, amikor arra kérem a városi tanács végrehajtó bizottságát; az idei város­fejlesztési alapból építtesse át ezeket a közveszélyes járda** széli »lejtőket«! — no — A társadalmi tulajdon védelmében Bűnszövetkezet, amely a hígító hígításából gazdagodott kedqtt. Míg kezdetben csak a különböző vállalatoknak, hi­vataloknak, s klub­helyiségeknek vol­tak televíziós ké­szülékei, ma már a legtöbbet a lakos­ság vásárolja. Mi­után megyénk déli részében a buda­pesti adó műsora csak gyengén ve­hető, a megyei ta­nács több mint fél­millió forinttal já­rult hozzá a szen­Pierre Delcsques mérnök és Gerard Le Gallo technikus a szentesi adóállomás i antennáját szereli. tesi adóállomás fel­építéséhez, amely előreláthatólag feb­ruárban kezdi meg adását. Ez az adó Szilveszter este már próbaadást sugár­zott-és aki a szen­tesi adás vételére állította be anten­náját, azt tapasz­talta, hogy. máris csaknem olyan jó képet kap Szentes­ről mint Budapest­ről. Az új adóállo­más is hozzájárul a televízió további térhódításához. Me­gyénk kereskedelmi szervei számoltak ezzel, s ezért 1960- ban mintegy 2500 televíziós készülé­ket hoznak forga­lomba. dl keeikeniíti. háztatíáii boUotzetök elleni vádiratból Ország Jenő, a kecskeméti 113-as számú háztartási bolt volt vezetője és helyettese, Csá- nyi József szoros kapcsolatban állott Lakatos Jenővel, a Vegyi­anyag Nagykereskedelmi Vál­lalat festékosztályának vezető­jével. Már régebben megálla­podtak, hogy a nagykereskedel­mi vállalatnál az üzlet részére PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bacs-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. FeLelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szám. Szerkesztőségi te'efonközpont: 26-19, 25-16. Pártépítés és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság; 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknal és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bacs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Tel.: 15-29. 27-49 Ülök a fogorvos vá­rószobájában. Nézem sorstársaim arcát, de aztán megunom; job­ban mondva saját ba­jomat látom arcukon tükröződni, — hát in­kább elfordítom fe­jem: ne emlékeztessen az ö arcuk is saját fáj­dalmamra. A fadat kezdem bámulni. Majd a kilincset, az ajtó ci­rádáit, az előszoba- falat, rajta a kabáto­kat. .. De mit lehet egy orvosi előszobában so­kat nézelődni? Mivel feledtesse az ember saj ':t fájdalmát, s a rákövetkező fúrást, tö­mést, húzást? Hát hallgatom a fogorvosi lakás hang­jaié: a konyhában a fogorvos édesanyja du­ruzsol a lánnyal, a szobából kihallatszik a fogorvos-gyerek tanu­lása. .. Még arra sincs időm gondolni, hogy *ejnye, milyen szor­galmas is ez a fogor- VQi-aycrék. hiszen még Hagy.afty.oi szeneid a jajgató öreg nénit: — Tessék mondani! Annyira fájt? Húzás volt? — Tömés!.. i Ügy fúrták szegénykémnek, majd a szívem hasadt, ahogy ránéztem tátott kis arcára a kis uno­kámnak. .. Neki tö­mött a doktor úr két fogat... A kis magyar már unhatja a nagymama álldogálását, megránt­ja a hárászkendö szé­lét, s az egész tortúra: fúrás, tömés, kapirgá- lás alatt most halljuk az első szavát: — Menjünk mán... Oszt tessék adni mán abbul a cukorbul... Előkerül a zacskó, belőle a cukor, a csiz­más kisfiú büszkén ballag ki az ajtón, én pedig kihúzott derék­kal lépek a rendelőbe: Ha a kisfiúnak nem fájt — nem fájhat nekem se. Csak volna egy nagy­mama, aki helyettem is jajgatna... C—ng—) egy hét a téli szünet, s ő máris tanul«, — mikor onnan, a kín­vallató szoba, a ren­delő felől suttogást, hallok: — Jaj, ne tessék... fáj... a másikat in­kább holnap... Erre pedig a fogor­vosnak, szegénynek, fegyelmezett, de a fe­gyelmezettség alatt is ingerültségtől rezgő hangja következik: — De, kedves néni! Ezt el lehet ma is in­tézni ... Tessék csak rám bízni... Bármilyen csúnya dolog js a hallgatózás, de csak tovább duru­zsolnak a fülembe az odabenti hangok. Nem is én, nem is a fülem hallja már a szísze- gést, fojtott jajgatást, hanem a — fogam. Sajgó, lüktető fogam: — Mégis... nem lehetne hol... — Kinyitni a szói vásárolt 10,30 forintos szinte­tikus hígító helyett — amely- lyel a nagykereskedelmi válla­lat a háztartási boltot terheli — drágábbat, a kilónkénti 23,50 forintos zsíros hígítót szállíta­nak — érte csak az olcsóbb hígító árát fizetve ki a nagyke­reskedelmi vállalatnak, s az értékesítés után osztozkodna* a -»nyereségen-«. Így a nagyke­reskedelmi vállalatot károsítot­ták meg. Egy hordó 160—170 kilogramm hígítót tartalmazott, s Országék rövid idő alatt 30— 32 hordóval szállítottak el. Az árkülönbséget elosztották. Keveri-kararja, ahogy u vevő nem akarja A jól jövedelmező »»üzlet« felbátorította a festékkel ma­nipuláló üzletvezetőket, s ez­után Ország Csányival együtt különböző folyadékokkal ke­verte a vásárlók által nagyot, keresett hígítókat. A különböző anyagokból összekevert hígító­kat természetesen a legdrágább >hígítóként hozták forgalomba >Egy-egy hordó hígítóból ezáltal é2008 forint jogtalan haszonra nettek szert. 1957—58-ban 24 5hordót kevertek, s a 48 ezer ^forintból 15 ezret Csányi tar­tott meg magának, a többi Or- 5szagé lett. Ezekből a hígítók­éból a többi boltokba is szállí­tottak. Az. 57-es és 58-as évek­ében a 14-es számú háztartási j boltnak például évenként több ? hordó »házigyártmányú« keve- Sréket adtak át. A kereset: 16 > <ezer forint. Ajándék a hanu s leltárért A jogtalan jövedelmeket nem [»pénzben vették ki a kasszából, > hanem egyes árucikkeket adtak sát blokk nélkül a többi üzlet­vezetőknek, akik értékesítették é azokat. Ország Jenő összeját- 5 szőtt több vállalati áru beszer­ező vei is. A Kiskunfélegyházi > Vágóhíd Vállalat árubeszerzője, ? Dávid Imre például 1958-ban >20 mázsa ömlesztett ammóniák- é szódát vásárolt. Az 1,70 forintos Sár helyett 6 forint 80 fillért C számláztak kilónként, s a 10 Sezer forintnál nagyobb hasznon ^ pedig osztozkodtak. Nem csoda, hogy az 1958-as ’év végi leltárnál hiányt észlel­itek Országék és csaláshoz fo.­lyamodtak. Az olcsó festékeket drágábbnak tüntették fel a lel­tárnál, s az egyik tételnél 5800 forint helyett így került be 10 800 forint. Egy másik festék­fajtánál szintén 2900 forinttal -növekedett« — a hamis be­mondás alapján — az árukész­let. Ország több esetben leltá­rozott más üzletben. Ahol hi­ányt észlelt, — hiszen bűntár­sakról volt szó! — nem szá­molta el azt, a többleten pedig természetesen újra osztozkod­tak. Ezért nem egy boltvezető külön ajándékkal, például 1400 forintos fényképezőgéppel is jutalmazta az elnéző leltározót.: Építkezés — „önerőből^ A bűnszövetkezet tagjai úgy éltek, mint a kiskirályok. Volt miből. A sikkasztásokból és csalásokból Lakatos házat épít­tetett a villanegyedben, Ország 120 ezerért egyik! bűntársával közösen vett házat, s a rend­őrség Országnál még így is 60 ezer forint készpénzt talált Egy másik vádlott villát épít­tetett — állítólag — a 2000 fo­rintos havi fizetéséből, Csányi- nak Félegyházán pazarul be­rendezett lakása Van és Ország pedig már egy másik ház épí­tésébe is belekezdett Rákoscsa­bán. A bűnszövetkezet tagjai felett rövidesen ítélkezik a bíróság. (Márkus) Egy wuppertali hímzőüzem­ben megkezdték a sokat vita­tott közös német olimpiai jel­vény készítését, amely a meg­egyezés szerint fekete-vörös­sárga színű, a középső sávon az olimpiai karikákkal. i jat... — zárja be a vitát a határozott or­vosi szó, s rá pillanat múlva: — Na látja, kedves néni! Máris készen van! Már mehet­nek is! »■Mehetnek is«? így, többes számban? Ezt már nem a fo­gam, a sajgó fogam gondolja, hanem az eszem. Végre, van mi­vel lefoglalni maga­mat, s nem kell a kö­vetkező kínszenvedés­re gondolnom: »Akkor a néni nem magában van bent...« így is van. Már jön­nek is kifelé. Hárász- kendőbe bugyolált idős parasztasszony tessé­keli kifelé unokáját a rendelőből. Szemét tö- rölgeti, a csizmás kis magyar pedig pecke­sen áll előtte. Szomszédom, aki ugyancsak hallgatta a beszélgetés*, megkérdi

Next

/
Oldalképek
Tartalom