Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1960. január 27, szerda

5. oldal

Újjáalakult Bács-Kiskun megye Labdarúgó Szövetsége

Bács-Kiskun megye Labdarúgó Szövetségének; személyi összetételét az i960, évre a Megyei TST januári elnökségi ülésén a következőkben hagyta jóvá:

A szövetség elnöke: Deák Pál, el- nőkheíyetesc: Dezs; István, titkára: Meréríyi Béla, tagjai: Bodó Mátyás, Fehér Sándor, Kiss Károly, Lisztes Mihály, Lugossy István, Mészáros . Momar Ferenc és Szántó Ferenc.

Az egyes bizottságok és tanácsok elnökei és tagjai: Szervezési és Technikai Bizottság: Lisztes Mihály, Deák János, Hemberger Jenő, Somogyi Ferenc. — Gazdasági Bizottság: Rozgonyi Kálmán, Dormány Lajos, Kiss Károly. — Felülvizsgáló Bizottság: Csenki Ferenc, Peták János, Siklós Andor, Virányi Imre. — Igazoló Bizottság: Mészáros Lajos, Fuchs Alfonz. Poór István, Virágh Imre. — Felnőtt-csapat Válogató Bizottság: Donáth Tibor, Fehér Sándor, Köves! Károly. — Ifjúsági-csapat Válogató Bizottság: Szántó Ferenc, Deák János, Molnár Ferenc. — I. sz. Fegyelmi Bizottság: Lugossy

István, Csatári Lajosa dr. Egyedi Ernő, Koltai Ferenc, Miklós Zoltán.

— ii. sz. Fegyelmi Bizottság: Szabó Géza, Boronkay László, Dorogi Lajos, Havasi László, Váczi József. — III. sz. Fegyelmi Bizottság: Kiss Károly, Kozma István, Madari József.

— Edzők Tanácsa: Molnár Ferenc, Bodnár Béla, Fenyvesi Károly.

A Labdarúgó Játékvezetők Tanácsa: elnök: Dézsi István, elnökhelyettes: Hegyes Gyula, titkár: dr. Kákonyi József, az elnökség tagjai: Fehér László, Grulich Ernő, Perragh József, Rozsnyai József. — Játékvezető Küldő Bizottság: Hegyes Gyula, Boronkay (László, Horváth Ferenc, dr. Kákonyi József, Kiss Károly, —<■ Gazdasági Felelős: Fehér László. — Gazdasági Ellenőrző Bizottság: Hegedűs Lajos, Bodó Mátyás, Faragó Ferenc. — Oktatási és Módszertani Bizottság: Grulich Ernő, dr. Batka László, Szeghalmi József. — Mérkőzéseket Ellenőrző Bizottság: Rozs- nyai József, Horváth Ferenc, Par- ragh József. — Fegyelmi Bizottság: Parragh József, Mácsai Endre, Szelei Mihály.

Megkezdődött az olimpiai év

A XVII. Olimpiai Játékok 17 napig tartanak: 1960-ban az egész világ Rómára tekint és a város ki is tesz magáért, nehogy szégyent valljon. A sportolók és látogatók részvétele minden eddigi számon túltesz. Az Olimpiai Bizottságban képviselt 97 ország közül 82 lesz jelen Rómában. Melbourne-ben csak 67 ország sportolói versengtek. Az újságok már megállapították, hogy 1960-ban annyi koronázott és koronázatlan uralkodó találkozik majd Rómában, mint soha sehol az emberiség történetében. Rómában lesz Anglia, Svédország. Norvégia, Hollandia, Luxemburg, Belgium, Monaco, GöMindeni

rögország uralkodója, a perzsa sah és Szaud király. Az államelnökök száma még nem ismeretes. A biztonsági intézkedéseket igénylő államfők gyülekezete már most komoly fejtörést okoz a római rendőrségnek, de nem okoz gondot az OB-nak, hiszen az olimpiai szabályzatban — hála a bölcs előrelátásnak — olyan záradék található, amely szerint a játékok alatt a stadionban »a királyok vagy államfők egyszerű nézőnek tekintendők« és az elsőbbség kizárólag a sportküldöttségek vezetőit illeti. A protokollnak itt tehát nincs munkája.

tt ásnak

Bármennyire is örülnek a rómaiak az olimpiának, mégis sok kényelmetlenséggel jár. Mindenütt ásnak, mindenütt építkeznek és a gépkocsivézetők már belebolondultak, mert a kitérőket is ki kell kerülni. Csák egy vigasztalja őket: a 18 milliárd lírát — ennyibe kerülnek az olimpiai játékok — nem a polgárok adójából fizetik, hanem a totóból.

A rómaiak nem szórják a pénzt. A város elutasított minden ideiglenes jellegű épitkePiros méz

Az alsó-szászországi Wuns- lorf városka méhészei nagy meglepetéssel tapasztalták, hogy a megszokott aranysárga méz helyett égőpiros méz tölti meg a méhkasokat.

Rövidesen kiderült a vörös méz titka: az egyik wunstorfi cukorkagyár igazgatója panasszal fordult a méhészekhez, hogy a gyár helyiségeit elárasztják a méhek, amelyek nyilvánvalóan kiváló mézforrásnak tekintették a hatalmas cukorfőző üstöket,

A cukorgyáros saját költségére jó messzire elszállíttatta a torkos méhcsaládokat.

zést. Az olimpiai faiu például nem barakokból épül, hanem a korszerű lakásokat az állami hivatalnokok később részletfizetésre megvásárolhatják. Ezenkívül Róma csak az olimpia révén jut új stadionhoz, uszodákhoz, salakpályákhoz stb.

Rljma városatyái is örülnek, mert az olimpiai játékok talán kissé helyrebillentik a város pénzügyi mérlegét. A város adóssága jelenleg 200 millió Ura; több mint akármelyik más olasz városé.

A mezőgazdasági tervezés jelentősége

A népgazdaság szükségleteinek zavartalan kielégítése a mezőgazdaságban is megköveteli a messzemenő tervszerűséget,

A mezőgazdaság szocialista üzemeiben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezeKATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Január 27, szerda este 7 óra Csizmarek—Csanak: ÉRDEKHÁZASSÁG Zenés vígjáték 3 felvonásban 4. sz. szelvénybérlet

OZIK

LSORA

Január 27-cn, szerdán:

Baja Központi: A tenger törvénye, Baja Uránia: A vörös tinta, Bácsalmás: Pár lépés a határ, Dunavecse: Rakéta-támaszpont, Jánoshalma: A boldogság vasárnap jön, Kalocsa: Rakéta-támaszpont, Kecskemét Árpád: Szerelemcsütörtök, Kecskemét Városi: Hárman az éjszakában, Kiskőrös: Hárman jöttek az erdőből, Kiskunfélegyháza: Katonaszív, Kiskunhalas: Akiket a pacsirta elkísér, Kiskunmajsa: Nehéz

kesztyűk, Kunszentmiklós: Ge- rolsteini kaland. Szabadszállás: Még sötét a hajnal, Tisza- kécske Petőfi: Kölyök, Tisza- kécske Tisza: Emberi sors.

Apróhirdetések

HASZNÁÉT könyveit, könyvtárát február 2-án megvásároljuk. Kecskemét, Szabadság téri könyvesbolt.

172

ELADOK: szmoking, csipkefüggönyök karnissal, szárnyas ajtó, fűrészporos kályha. Kecskemét, Baj- csy-Zsilinszky utca 23. sz. 9298

HÁROMÉVES gyermekhez délutánra idősebb gondozónőt keresek. Kecskemét, Darab utca 8. 9297

ÖTÉVES Moszkvics személygépkocsi sürgősen eladó. Kecskemét, Báthory utca l. Telefon: 13-92. 9299

BAGS fnegye területére kereskedelmi munkában jártas üzletszerzőt (utazót) keresünk, lehetőleg kecskeméti, vagy esetleg ahhoz közeli lakóhellyel, február 1-i belépéssel. Keresünk továbbá 2 fő (férfi) több éves kereskedelmi gyakorlattal rendelkező személyt, belső lerakat! munkára. Papírértékesítő Vállalat Kecskemét, Hornyik János utca 2. 166

350-ES IZS motorkerékpár eladó. Bolezer József Solt. 159

GÉPÍRÁST és német fordítást vállalok. Badilz Pál, Miskolc, Tass u. 15. szám, 136

Az É. M. 45. sz. All. Építőipari V. Bp., VI. Szív u. 60. kőműves- és ács- tauulókat vesz fel. Jelentkezhet az a 14—17. életév közötti fiatal, aki a VIII. általános iskolát elvégezte. Teljes ellátás és szállás biztosítva, sport és kulturális lehetőséggel. Jelentkezés írásban vagy személyesen a fenti cím alatt. — Bővebb felvilágosítást a jelentkezéskor aijonk. 78

Régi legenda alapján olajat találtak a geológusok

Azerbajdzsánban, a sziadzani kőolaj-lelőhelyen az első olaj- kutakat a völgyben fúrták. Később már a zord, erdős hegyek lejtőire is felkapaszkodtak a fúrótornyok. Sok népmonda regél ezekről a hegyekről.

Egy ilyen monda felkeltette a geológusok figyelmét. Eszerint egyszer régen, amikor idegen hódítók próbálták ieigázni Azerbajdzsánt, a szabadság védelmezői erődítményeket építettek a sziklacsúcsokra. S egy zivataros, villámfényes éjszakán az ostromlott erőd közelében fel- morajlott a föld, köveket hányt ki gyomrából, s roppant tűz- oszlopot lövellt ki. Az idegen hódítók rémülten menekültek:

»Isten átka sújtott ie ránk« —- jajveszókelték. A nép Csirah- Kabának, azaz uizes erődnek nevezte el az erődítményt.

A geológusok a mondat hallva, ősrégi olajkitörésre gyanakodtak. Felkeresték az erődítmény romjait, s ott mintegy ezer. méter magasságban kutat fúrtak. A kútból egy-kettőre igen jó minőségű olaj szökött fel. A hegyen most már egyre- másra állítják fel a fúrótornyokat.

j Műszaki Anyag- : és Gépkereskedelmi \ \ Vállalat

(MŰSZAKI BIZOMÁNYI) j

f. évi január hó 28-án • (csütörtökön) a Finom- mechanikai Vállalat, Kecskemét, Kéttemplomköz alatti helyiségében becslést, illetve lebonyolítást végez, 146

— Az idén tovább bővül a

Fóti Gyermekváros: lö tantermes iskola, diákotthon és 600 személyes konyha épül.

tekben évről évre elkészített tervek, az egyes termelési ágak távlati tervei határozzák meg a termelés irányát. (Jegyezzük azonban meg, hogy ezzel szemben az egyéni gazdaságok túlnyomó többségénél a termelés tervszerűtlen, sok 'esetben még a gazdaságon belüli szükségletet sem veszi figyelőmbe. Bács megyében például az egyéni gazdaságok nem kis százaléka nem termel kenyérgabonát. Ugyanakkor e parasztgazdaságokban dolgozók nyilván számot tartanak kenyérre, — se szükségletüket maradéktalanul ki is elégíthetik.)

A termelés tervszerűtlensége esetenként zavart okozhat az ellátásban is. Jelentkezhet ez akár a túltermelés esetén, vagy az egyes fogyasztási cikkek hiánya miatt. Számos példa bizonyítja, hogy egy év tervszerűtlen — a fogyasztási igényeket meghaladó — túltermelése a piacon nagyarányú árcsökkenéshez vezetett, ugyanabból a terményből aztán, a kereslet megcsappanása miatt, a következő évben a szükséglethez viszonyítva lényegesen kevesebbet termeltek.

Államunk a mezőgazdasági termények árát igyekszik egy szinten tartani. Ehhez is szükséges a tervszerű termelés, amit azonban csak a jól gazdálkodó jól vezetett nagyüzemek képesek folytatni. A termelőszövetkezeti gazdálkodás döntő fölénye a kisparaszti gazdálkodással szemben e téren is érvényesül.

A mezőgazdasági nagyüzemek termelésének bevétel-kiadási tervei most készülnek. A tsz-ek tagságának, vezetőinek a felelősségteljes munkáját igényli, hogy a termelési tervek az adottságok figyelembe vételével tükrözzék a termelékenység fokozásának lehetőségeit.

Az államhatalom helyi szervei minden eszközzel segítik a szövetkezeteket abban, hogy reális terv elkészítésével és végrehajtásával több legyen a munkaegység értéke, s növekedjenek a közös gazdaságok további fejlődését biztosító alapok. A terv- és irányszámok megadásán kívül a megyei tanács végrehajtó bizottsága is messzemenő segítséget nyújt a tervek realizálásához.

A legfőbb tervmutatókat a járási tanácsok végrehajtó bizottságai tanulmányozták, s a tervek a végrehajtás helyére, a községekbe, a termelőszövetkezetekbe kerültek. Itt a tanácsülések és a termelőszövetkezeti közgyűlések széles plénumái dolgozzák ki azokat a módszereket, amelyekkel a tervek maradéktalanul teljesíthetők.

A termelőszövetkezetek többsége is készített a zárszámadással egy időben térveket A szakemberek segítségével elkészült tervek bár még előzetesek — az árutermelés, valamint a közös alapok 1930. évi jelentős növekedését tükrözik.

A vetésszerkezeten belül a kenyérgabona aránya a múlt évihez viszonyítva növekedett. A szövetkezetek többsége helyesen törekszik arra, hogy a gazdasági szükségleteken kívül a kenyérgabona áruértékesítésben is meghaladja az egyéni termelők egy katasztrélis holdra eső átlagát.

A takarmánygabonák területei a múlt évihez viszonyítva,

egyéb, kevésbé értékes növények területének a rovására szintén növekszenek. Ezt elsősorban a jelentősen fejlődő állatállomány takarmányszükséglete követeli meg. A kukorica vetésterülete azonban nem mutat kedvező képet. E takarmány- növénnyel kapcsolatban számos ferde nézet uralkodik. Egyik helyen a megengedettnél nagyobb mértékben kalászos takarmány- gabonával akarják helyettesíteni, másutt pedig a munkaigényességre hivatkozva nem tervezik nagyobb terület bevetését. Pedig a kukorica egyik legnagyobb takanmányértéket adó növényünk. Különösen a nagyobb arányú hízlalási tervek végrehajtásához nélkülözhetetlen.

Ugyancsak az előtervekből tűnik ki az is, hogy a burgonya, valamint az évelő pillangós takarmányok területét is növelni szükséges.

A tervek azt is elárulják, hogy a megye termelőszövetkezetei ebben az évben jelentős mértékben termelnek zöldségféléket. A szerződéses zöldségnek több mint az 50 százalékát ők termelik. Mindemellett a városokban és a városok környékén működő tsz-efenek tovább kell növelniök zöldségtermelő területeiket.

A tervezéseknél nem szabad megfeledkezni a jól szervezett trágyagazdálkodásról sem. Minden lehető eszközzel növelni kell az istállótrágya mennyiségét és minőségét, s ki kell szélesíteni a zöldtrágyázást és a tőzegek trágyázására való felhasználást. A termelőszövetkezetek a trágyagaadálkodásnál feltétlenül vegyék figyelembe a háztáji gazdaságokban található jelentős trágyamennyiségeket is.

Már ebben az esztendőben jelentős feladatokat kell megoldani a szőlő- és gyümölcstermelés nagyüzemi formáinak a kialakítására is. A termelőszövetkezetek ez évi telepítései meghaladják a 2000 katasztrális holdat. Az új telepítések mellett az újonnan alakult szövetkezeteket kell elsősorban segíteni a nagyüzemi művelés formáinak kialakításában.

Az állattenyésztési tervek 3 tsz-ek állatállományának nagyobb arányú növekedését tűzik ki célul. A számszerű növekedést elsősorban saját tenyésztésből és a tagok által behozandó, valamint a háztáji állományszaporulat felvásárlása útján kell biztosítani. Az állatállomány mennyiségi és minőségi növekedésével együtt nagymértékben fokozódik a tsz-elc hízlalási tevékenységé is. A regi társas gazdaságok — változatlan területre vonakoztatva ■— kereken 20 ezer darabbal hizlalnak meg több sertést mint 1959- ben. A megye termelőszövetkezeteinek 100 holdra eső áruser- tés-hízlalása' meghaladja a 30 darabót. &(JÍ

Ami a beruházást illeti, az erre a céh*ái’'előirányzott összeg a tervek szerint több mint 100 millió forint. Az elmúlt évhez viszonyítva itt is lényegesen növelni kell a saját erőből történő beruházásokat. Állati férőhelyekből egyébként a múlt évinek több mint a kétszeresét építik meg a tsz-ek.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a termelőszövetkezetek tervezése jó irányba halad. A legfontosabb feladat most az, hogy a közös gazdaságok elsősorban saját maguk formálják meg tovább a terveiket.

Szükséges azonban az is, hogy a helyi tanácsok messzemenő segítséget nyújtsanak a tervezéshez, mert bár a tervek a termelőszövetkezetek sajátjai, de szerves részei a nagy népgazdasági tervnek is, amelynek az eredményes végrehajtása dolgozó népünk életszínvonalának a további felemelkedését biztosítja.

Bank Gyula a megyei tanács v, b. mezőgazdasági osztályának vezetője