Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

TflGÖ. január 27, szerda .A VtAŰVAt? SZOCIALISTA K/HJNKÄSPÄP'T BÁCS-KISKUN MEGYEI LAPJA Közel 12000 holdon gazdálkodik, félmillió forint nyereségrészesedést oszt szét * a Solti AUami Gazdaság A SOLTI Állami Gazdaság az elmúlt esztendőt — akár­csak az előző kettőt — nyere­séggel zárta. Pontos adatokat még nem lehet közölni, mint­hogy a leltárok íelülvizsgálása és jóváhagyása a felsőbb szer­vek részéről e hónap végére, a mérlegeké pedig februárban várható, — a háromnegyed­éves mérleg adatai és az utolsó negyedév hozamai alapján azonban úgy látszik: két és félmillió forint nyereséget ért el az állami gazdaság. ESZERINT a dolgozók kö­zött — az azelőtti évek gya­korlatától eltérően egy hónap­pal előbb, márciusban — a rendelkezésnek megfelelően 20 százalékot, vagyis körülbelül félmillió forintot fizetnek ki nyereségrészesedés címén, ami esetenként nagyjából egyhavi fizetésnek felel meg. A dolgo­zók minden rétegét képviselő üzemi tanács bizonyos korrek­ciót végez ezzel kapcsolatban, mégpedig olyan értelemben, az alacsonyabbfizetésűek a jö­vedelmükhöz mérten több ré­szesedést kapnak mint azok, akik egész évben át jobban ke­restek. Azt is az üzemi tanács dönti el, hogy fegyelemsértés, a munkák hanyag végzése mi att, kiket zárnak ki a részese­désből. Egyébként a 250 állan­dó dolgozó közül ez a »•'■ve­szély-« keveset fenyeget, az idő­szakosak soraiból viszont már lényegesen több dolgozót, minthogy jónéhányan vagy nem teljesítették a szerződés­ben vállalt kötelezettségüket, vagy csak a tennivalók dan­dárján — aratás, stb. — kívül elvégzendő munkákra szerződ­tek, azokban vettek részt. NÉZZÜK MEG, hogy az öt­ezerholdas gazdaságban mi biztosította a nyereséget. Az eredmények azt mutatják, hogy minden vonatkozásban jelentős hozamtöbbletet értek el a Soltiak, ami a korszerű agro­technika alkalmazásának az előnyeit, a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét bizonyítja. Búzából például 553 holdon 16,5, őszi árpából 336 holdon 21 mázsa átlagot értek el, a száz holdon termesztett cukor­répa átlagtermés» 213, a 255 hold szokványkukoricáé pedig 25,43, az 50 hold hibrid kuko­ricáé 18,04 mázsa. ' JELENTŐS a növekedés az állattenyésztés hozamainál is. A 220 tehén fejési átlaga meg­Szabálysértés Nagy Mihály soltszentimrei lakos engedély nélkül darálót üzemeltetett. 300 forintra bír­ságolták. — Bócsak Kálmán kaskantyúi lakos bérfűrészelést végzett ipar jogosítvány nél­kül, amiért 400 forint pénz­bírságot fizetett. — Palla István és Tóth Ambrus fülópszállási lakosok a Páiii Keleti Fény Tsz erdejéből 23 darab szilfát loptak. Paila Istvánt 1000 fo­rintra, Tóth Ambrust pedig 300 forintra bírságolták. Rá­adásul mindkettőjük 100 forint rendbírságot is fizetett, mivel az első tárgyaláson nem jelen­tek meg. — Turcsik Jánosné keceli lakos konyakot, rumot és fekete borsot lopott a solt- vadkerti önkiszolgáló boltban, amiért 300 forintra bírságolták. közelítette a 4000 litert, ami az előző évhez képest tíz szá­zalékos eredményjavulást je­lent. A gazdaság az elmúlt év­ben több mint nyolcezer hek­toliter tejet adott át a Tejipa­ri Vállalatnak. A juhállományban változta­tást hajtottak végre, a cigójá- kat a Pankotai Állami Gazda­ságból és a Gyapjútermeltető Vállalattól merinói juhokra cserélték ki, s ez bizonyos mértékig éreztette csökkentő hatását a hozamnál, — így is azonban 5600 kilogramm gyap­jút adott át a gazdaság az ál­lami felvásárlónak. A SZAKSZERŰ gondozás a tehenészeten kívül a sertéshíz- lalásnál is bizonyította ered­ményességét. A 300 darab hús­sertés súlygyarapodása egy ta­karmányozási hónap alatt át­lag 19,45 kilogramm volt a tervezett 14,25 kilogrammal szemben. Tagadhatatlan, több takarmány adagolására volt ehhez szükség, a ráfordítás emelkedésénél azonban jóval nagyobb a hozam növekedése, így érte el a gazdaság, hogy amíg a terv szerint összesen 594 mázsa húst kellett volna az elmúlt évben »termelnie«, már a harmadik negyedév vé­gén 726 mázsa össz-súlyban szállította a hízókat. A MÉG NAGYOBB renta­bilitás biztosítása végett ta­valy júliustól a fehér hússertés tenyésztésére kísérleteket is vé­geznek a Solti Állami Gazda­ságban, minthogy a világpia­con az effajta sertés iránt nagy a kereslet. Két, Svédország­ból importált kant és száz fe-: hér hússüldőt állítottak be az) említett célra, s az erdőben - külön telepet rendeztek be szá-1 mukra az adottságokhoz való; edzés, valamint a fertőzés ve- ) szélyének az elhárítása végett.! Ez év első negyedévében vár- - hatók az ellések, s a szaporu- • latot fogják be hizlalásra (lé­nyegesen magasabb áron ér­tékesíthetik majd e hízókat), s ha a fertőzésmentességet si­kerül megtartaniok, akkor a továbbtenyésztést is ebből az állományból biztosítják. Január 1-én egyébként a Solti Állami Gazdaság — a Bösztöri Állami Gazdasággal és a Gyapjútermelő Vállalat kunszentmiklósi üzemegységé­vel történt egyesüléssel — meg­növekedett, ebben az évben már eddigi területeinek több mint kétszeresén, 11 645 ka- tasztrális holdon gazdálkodik. A fúzió kétségtelenül nehezebb feladatok elé állítja a gazda­ság vezetőségét, dolgozóit, vi­szont az is igaz, hogy a na­gyobb területeken még inkább megvan a lehetőség a nagy­üzemi gazdálkodás fölényének a bebizonyítására. S REMÉLHETŐ az is, hogy az elmúlt három, s fokozato­san több nyereséget nyújtó esztendőhöz az idei még jobb eredményekkel sorakozik. T. I­J&rcfazz/ Milyen támogatást —T—>»» ad a 3004/7--rendelet Hogyan lehet kialakítani a tsz-ek törzs-állatállományát? VI. Kormányzatunk gondoskodik ró­la, bogy a tsz-ek törzsadatokkal rendelkezhessenek. Azok a szövetkezeti gazdaságok kaphatnak tenyésztörzsct, amelyek a tagok által bevitt állatokból nem tudnak megfelelő törzsállományt kialakítani. Természetesen minden termelőszövetkezet csak egy eset­ben részesülhet tcnycsztörzs-jutta- tásban és abból kell kialakilaniok állatállományukat. A rendelet javasolja, hogy közös állatállományuk növelésére a ter­melőszövetkezetek kössenek szerző­dést a tagjaikkal a háztáji gazda­ságokban levő jó minőségű borjak felnevelésére, és gondoskodjanak a háztáji állatállományban, felesleg­ként jelentkező borjak felnevelésé­ről is. Azok a tsz-ck, amelyek megfelelő állatállománnyal nem, férőhellyel és takarmánnyal azonban rendel­keznek, borjak nevelésére szerző­dést köthetnek az Allatíorgalmi Vállalattal. A szerződésre neveli borjak árának a kifizetésére a ter­melőszövetkezetek rövidlejáratú hi­telt kapnak. A szövetkezeti gazdasagoknak a* ily módon nevelésre átadott minden borjú után (6 hónaposr ,kor elérése­kor) egy mázsa korpát JícII bizto­sítani kedvezményes árori. (Folytatjuk.) vwvwvwwwwwv A jóból is megárt u sok S. Allantenti detroiti lakos elámult, amikor a I posta nem­rég az általa megrendelt fo­lyóirat ugyanazon i számából 1125 példányt szállított neki. Végül kiderült a rejtély: a ki­adóvállalat címzéseket nyom­tató gépe elromlott és soroza­tosan ugyanazt a címet nyom­tatta az összes példányokra. Képek a járás életéből 400 szőlőtermelő Komoly Megfelelően működött PETÖFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Felelős szerkesztő: Weither Dániel. Kiadja: a Petőfi Népe Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi tér 1. szá-.in Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Pártépités és ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-38 Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 11 Ft. Bács-Kiskun megyei i\ . - nda V. Kecskemét = Tel.; 11-29. S'i-M az elmúlt évben a kiskőrösi járás állategészségügyi szolgá­lata, állapíthatjuk meg dr. Horváth József járási íőál- latorvos most készült éves be­számolójából. A részletes je­lentés több érdekes adatot tar­talmaz. A szarvasmarhák gü- mőkórja elleni védekezés ke­retében, az egyénileg dolgozó parasztoknál 8000 szarvasmar­ha került tuberkulihozás alá. A szocialista szektorok állat- állományát már évek óta rend­szeresen ellenőrzik. Ez a ma­gyarázata, hogy még a járás átlagos íertőzöttsége 12 száza­lék, addig a termelőszövetke­zetek állománya csak mintegy 7 százalékban fertőzött. A községek állatorvosai 22 ezer juhot fürösztöttek rühes- ség ellen. Sertéspestis ellen 5000 állatot, lépíene ellen pe­dig 2500 szarvasmarhát oltot­tak be. A sertésorbáncot meg­előző oltások száma inegha­Szóváfesszük " Vagy alusznak, vagy nem hallják-* Az alábbi sorokat Tázlár község vezetőinek címezzük. Rösteiljük leírni, de tény, hogy a község egyik legelhanyagol­tabb épülete a művelődési ott­hon. Sajnos a belbecs semmi- val sem különb a külcsinnél. Az otthon egyetlen olyan hely lenne, melyben kulturá­lis életet élhetnének, de azt a tanács a művelődési otthon igazgatójának megkérdezése nélkül »kiutalta« öltöző céljá­ra a sportegyesületnek. Jelen­leg is csak egy rozzant szek­rény és néhány szék -van ben­ne. Az épület többi részét a MOKÉP bérli. Eddig csak va­sárnap adtak műsort. Most már heti két alkalommal ját­szanak. Azon túl a helyiség kihasználatlan, pedig hosszúak a téli esték, az emberek is szívesen összejönnének egy kis szórakozásra, művelődésre. Ilyen körülmények között azonban tanácstalan a műve­lődési otthon vezetésével meg­bízott pedagógus. Nem tud eleget tenni annak a feladat­nak, amire a tanács kötelezte. ladta az 52 ezret, eredményeket hozott a barom­fipestis elleni küzdelem is. Az önkéntes és kötelező oltások együttes száma megközelítette a 400 000 darabot. Ennek kö­szönhető, hogy a baromfifel­dolgozó vállalatoktól egy rek­lamáció sem érkezett fertőzött szárnyasokról. választotta a közös gazdálko­dás útját legutóbb Tabdi köz­ségben, s ezzel új felírás ke­rült a község táblája alá: Tabdi termelőszövetkezeti köz­ség. Értesülésünk j szerint, az üj Élet Tsz melleit, melybe 35 család kérte feltételét, még két új termelöszö|Vetkezet ala­kul. Tanácstagi beszámolók A járási tanács tagjai február hónap első felépen a követ­kező községekben tartanak tanácstagi beszámolókat: Soltvadkert február 2. Fitus Mihály Csengőd február 4. Tömör Ferencné Kiskőrös február 5. Szerencsés j Ferencné Pirtó február (i. id. Mészáros János Fülöpszállás február 9. Magyar Gjéza Soltszentimre február lü. Morvái Ferenc Kiskőrös február 10. Sipiczki János Kecel fepruár 11. Pataki Miklós Soltvadkert február 12. Eifert Adám Kiskőrös február 13. Vékony Benjámin Követendő kezdeményezés Megindulása óta egyre na­gyobb érdeklődés kiséri a Szü­lőföldem című élőújság hétről hétre megjelenő számait. A változatos tartalmú hangos hír­adó eddig csak a járás szék­helyén jelent meg. A tapaszta­latokon és a sikereken felbuz­dulva a szerkesztő bizottság most elhatározta, hogy február­tól kezdve azokban a közsé­gekben is megjelentetik a han­gos újságot, ahol állandó kes- kenyfilmvetítő gép van. A Kiskőrösi Művelődési Ta­nács és a TIT hangos heti hír­adója január H9-(n az alábbi műsorral jelenik [ meg: Csehovról emlékezünk szüle­tésének 100. évfordulóján. Iro­dalmi ismertetőt' mond Cser« ményi Lehel. A Dohányzás ár- talmasságáról szaló monológját Berényi István tolmácsolja. Dr, Horváth József járási jöállator-. vos a mételykórról tart elő­adást. A tenyészsertések helyes kiválasztása, dokumentumfilm. Piruett a jégen, látványos kis- film a téli sport szépségéről. A Szeleburdi tapsifiiles, kacagtató rajzfilm. 100 000 forint takarékbélyeg A járási OTP-fiókhoz tar­tozó nyolc község általános is­koládnak több mint 4000 tanu­lója az 1959—1960-as tanév megkezdése óta, közel 100 000 forint értékű takarékbélyeget vásárolt. A nagy létszámú is­kolák közül a legszebb ered­ményt a Kiskőrösi Petőfi Sán­dor Általános iskola úttörői érték el. Vásárólt takarékbé­lyegeik összege j meghaladta a 38 000 forintot. A kis létszámú iskolák közül, a mozgalomban való aktív részvételért, dicsé­ret illeti a Kaskantyú-gyógy- tói, valamint a Fülöpszállás- telekpusztai iskola pedagógu­sait és tanulóit. Kórházzá lépett efő Kedves kis belső ünnepség színhelye volt péntek délután a járási tüdőgondozó. A fekvő­beteg osztály, melyet az elmúlt évben adtak át rendeltetésé­Dicséret A járási tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi - ülésén részletesen tárgyalta a járás 1959, évi adóbevételi munká­jának tapasztalatait. A végre­hajtó bizottság a pénzügyi osz­tály jelentését elfogadta. A vita lezárása után Fülöpszál- lás, Pirtó és Páhi községek ta­nácsait és a pénzügyi csopor­tok oolgozóit dicséretben ré­szesítették. nek, hogy- úgy mondjak, elő­lépett. Az Egészségügyi Minisz­térium hozzájárult ahhoz, hogy 1960. januárjától önálló tbc- kórházként működjön. Az ün­nepségen a rpegyei tanács egészségügyi és 1 pénzügyi osz­tályának vezetői) mellett, részt vettek a Kiskunhalasi Kórház vezetői is. A megye nyolcadik kórházának igazgató-főorvosa dr. Vén Ferenc j főorvos, járási tanácstag lelt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom