Petőfi Népe, 1960. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-27 / 22. szám
19G0. január 27, szerda 3. oldal 9700 ajtó- és ablaki oh, 27000 négyzetméter parketta Szép eredmények után, új feladatok előtt a Hegyei Faipari Vállalat * lió lakás építését vette tervbe 1975-ig, s ez nagy feladatokat ró a Megyei Faipari Vállalatra is. A megyei tanács és az üzem vezetői a termelés növelését már ehhez az igényhez méretezik. Az új, 63 méteres gépműhely elkészültével több mint 50 százalékkal nő az üzem munkaterülete. Falegyenben vannak az új készáruraktár építésével is. Ennek átadásával is tovább lehet majd bővíteni a gyártáshoz szükséges területet. A vállalat az idén letudta a korábbi évek tandíját. Minden adósságukat rendezték. Értesültünk arról .is, hogy önköltség- csökkentési hitelből megrendelték második négyfejes parketta- gyártó gépüket. Az üzem mű szaki gárdája pedig egy olyan gépkonstrukción dolgozik, melynek segítségével az eddig alkalmazott négy gép helyett a jövőben két gépen fogják legyártani ugyanazt a parkettamennyiséget. 1960-ra 10 millió forint értékű termelést vállalt az üzem. Szép eredményeik elérése után az idén új, jövőre pedig még nagyobb feladatokat szeretnének megoldani. A második ötéves terv első évének számai szerint további ötven százalékkal kívánják növelni termelésüket. Sándor Géza A húzószerkezettel ellátott, tengelyen mozgó körfűrésszel az egész gépműhelyt ellátja munkával Budai Ferenc szabász a szép teljesítmény beszédes bizonyítéka annak, hogy milyen eredménnyel jár, ha a vezetők és a dolgozók tervszerűen keresik a belső tartalékok feltárásának lehetőségeit. A Megyei Faipari Vállalatnál így vált lehetővé, hogy 450 helyett 650 kétszobás lakáshoz, illetve családi házhoz elegendő ajtót, ablakot, valamint parkettát adjanak a lakosságnak és az építőipari vállalatoknak. A párt és a kormány 1 milNagyot lépett előre az elmúlt esztendőben Kiskunhalason a Megyei Faipari Vállalat. A folyamatos termelés műszaki feltételeinek biztosítása, valamint a kongresszusi verseny során kibontakozott nemes vetélkedés azt eredményezte, hogy a vállalat éves előirányzatát 125 százalékra teljesítette. Forintban kifejezve ez annyit jelent, hogy a felajánlott 800 000 forinttal szemben, több mint 1 millió 800 ezer forint értékű nyüászáró szerkezetet (ajtó- és ablaktok), valamint padlóburkoló anyagot és kisbútort gyártottak terven felül. Az említett időszakban 35 százalékkal emelkedett a munka termelékenysége, az egy főre eső termelési érték a tervezett 84 ezer forinttal szemben, meghaladta a 113 000 forintot. E jelentős munkasiker elérésénél igen nagy segítség volt a négyfejes parkettagyártó gép beállítása, később pedig a második műszak megszervezése. Így az első félévben gyártott 8000 négyzetméterrel szemben, 1959 második felében már 19 000 négyzetméter parkettát termeltek. Ha nem is ilyen mértékben, de szép emelkedést értek el másik fő profiljuk, az épület- asztalosipari cikkek gyártásában is. Több gépet «házon belül« alakították át. A rendelkezésre álló helyhez mérten fejlettebb gyártástechnológiát vezettek be. Egész sor munka- íolyamatot gépesítettek melyeknek együttes eredményeként, terven felül, 3100 darab ajtó- és ablaktokot állítottak elő. Ez a teljesítmény külön is dicsérendő, hiszen a vállalat a nyílászáró szerkezeteket nem liGlyilG0 becsült htinom orszó—* gos norma alapján készíti. Ez Barkóczi István szegező brigádja az új gépműhelyben dolgozik. VVVVVVWV%0«VVVVWVVVVVVVVVVVVVVVVVyVVVVVVVVV»iVVVVVVVV>A^VVVVVVVVVVV» Hogyan készült I Hold-glóbus? A moszkvai politechnikai múzeum rakétatechnikával és űrrepüléssel foglalkozó terme új kiállítási tárggyal — a Holdglóbussal — gazdagodott. A múzeum munkatársai sok leleményességről tettek tanúságot, míg elkészítették a glóbust. A gömböt átlátszó műanyagból formálták, a krátereket és a tengereket fogorvosi fúrógéppel vájták a gömbbe. A glóbus. a Hold látható oldalát ábrázoló fele pontos térképek, a nem látható oldal pedig az önműködő bolygóközi állomás által küldött fényképek alapján készült, «... az utánuk jövő vonatok pontosan indulhattak..." Két levél fekszik a kecskeméti fűtőház vezetőjének asztalán* A levelek arról tudósítanak, hogy milyen dicséretes munkák végzett négy vasúti dolgozó. Kelő Ferenc mozdonyvezető a napokban La kiteleken állt meg szerelvényével. A pályát teljesen elborította az éjszakai, hófúvás, s az állomás mellett levő víztorony is felmondta m szolgálatot: befagyott a : :eték. Márpedig viz nélkül a to* vábbjutás nem lehetsér,_ -í tudta ezt a mozdonyvezető é» Varga Sándor fűtővel elhajózták; bármi áron, de vizet fakasz* tanak a befagyott csővezetékből... így is tettek. Minden uta4 sítás nélkül tüzet raktak és nemsokára felolvasztották a jegeti Az utánuk jövő szerelvények már pontos időben érkezhettek állomáshelyükre. Hasonló eset történt a minap Fülöpszálláson is. A fag& megbénította a vízszolgáltatást. Lemberger Lajos mozdonyvezető és fűtője gyorsan elhatározták: a csatornában levő gőzcsővel megtoldják a vízdaru kivezető csövét, hogy a vízellátás ne ütközzön akadályokba. Miután készen voltak vele, csakhamar tovább mentek, s a soron következő vonatok percnyi pontosa Sággal indulhattak. Dicséret illeti mindnyájukat azért az önfeláldozó munkáért, amiért sok ezer ember pontos munkábajutását segítették elő. Ügy gondoljuk, méltó példa ez azok számára is, akik ok nélkül panaszkodnak a vasút pontatlansága miatt. (kohl) flz elmúlt évben is iái dolgozott a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Ktsz Amikor a múltkor náluk jártunk, valaki jóakaratúan megsúgta, hogy a ktsz egyes dolgozói neheztelnek az újságírókra. Mert az már mégsem járja, hogy mindig csak az asztalosokat dicsérik, az építőipari részleget még éppenhogy csak megemlítik. Ezúttal tehát az építőkkel kezdjük a beszámolót, s reméljük, az asztalosoktól nem kapunk ezért szemrehányást. Amint a ktsz vezetői elmondták, az elmúlt évben kilenc millió forint értéket termeltek, s ennek a fele építőipari munka volt. Befejezték többek között a drágszéli, öregcsertői és géder- laki tsz-ek istállóépítését, illetve újjáépítését. Épületeket tataroztak, iskolákat festettek, szinte nincs olyan község a járásban, ahol valamit ne dolgoztak volna. Ez évben sertésólak, górék, baromfiólak — termelőszövetkezeti létesítmények .— építése foglalja el a fő helyet munkájukban. Sok belső munkát is végeznek majd, pl. a vibrátor gyár építésénél stb. A termelési érték inásik fele főként asztalosipari munkából adódott. Az asztalosrészleg 320 garnitúra Tisza hálót, 120 festett hálót, négy garnitúra fényezett hálót, 50 konyhagarnitúrát, 200 politúrozott ágyat, 150 sezlont készített. részben a kereskedelemnek, 150 négyzetméter parketta ké- lzul naponta a négymarófejes gyalugépen. Képünkön: munkában Takács Mihály. Hallottam én n ár olyan garázsépítőkről is, akiknek a «remekműve« éppen ezekben a napokban összédő- léssel fenyegeti a megrendelőket, hanem ezúttal nem ilyen elfuserált autószállás építőiről lesz szó. A nevüket ugyan nem tudom, a történet mégis megragadta a figyelmemet, elmondom úgy, ahogy hallottam. Vállalati emberek élőit nem titok, hogy néha év végén kimarad egy-egy kis pénz némelyik üzemnél. Nem költötték el időben, elkótyavetyélni pedig ’nem engedi a íe- lettes szerv. Nos, az ilyen »kimaradt« pénzeknek néha nagy hasznát veszi az a másik üzem, ahol viszont még tudnának mii kezdeni vele. Így iáit Garázsépítők — azt hiszem nem először — a Kalocsai Sütőipari Vállalat is, amelynek szemfüles igazgatója az elmúlt év vége felé kiszimatolt 150 ezer «elfekvő« forintot, s mindjárt meg is indította ette a hadműveletet. — Aztán mire Kellene? — kérdezték tőle. — Garázsépítésre — hangzott a válasz. — Kevés az arra. — Vállaljuk. .— De már november van, nem lesz kész ez évben. — December 6-ra, a vállalat államosításának hagyományos évfordulójára felhúzzuk a falakat. Nem voltam fültanúja, • de ilyenformán folyhatott le a párbeszéd, melynek eredményeként meg is kapták az említett összeget. A* dolog nehezebbik része azonban most következett. Hat autó befogadására alkalmas garázs építése nem gyerekjáték és a naptár akkor már november 24-et mutatott. A kemenceépítő brigád azonban vállalta, hogy megvédi a vállalat becsületét, s az igazgató szavahihetőségén sem enged csorbát szenvedni. S december 5-én, egy nappal a vállalt határidő előtt, egy- kitépett füzetlapra írt »táviratban« tudattal-; az igazgatóval, hogy készen vannak a falak felhúzásával. Talán mondani sem kell, hogy mosolyogva és vidáman nézték végig a december hatodiki szép műsort, a »Hóvirág« balettet, az úttörők táncait, s a Télapót, aki ide is beköszöntött. Mikor januárban az ismerős szakemberek megnézték az új garázst, az előtte húzódó nyolc méteres beton- kifutót. s a kis szerelőműhelyt, elégedetten bólogattak. Olcsón és szakszerűen építkeztek, ez volt a vélemény, s mindjárt hozzá is tették: másutt is megépítik még a megyében, ennek a mintájára. Kedves építő-brigád, kell ennél nagyobb dicséret? — f. tóth —■ részben közvetlenül a lakosságnak. A ktsz eredményei közé tartozik, hogy csupán a harmadik negyedév végéig több mint 400 ezer forint összegű termelékenység emelkedést értek el. 1960-ban a termelési értékük mintegy 20 százalékkal növekszik az előző évihea képest. , Az elmúlt évben 2200 meg- j rendelésnek tettek eleget, j s örömmel mondják« hogy a negyedévi kapacitásuk máris le van kötve ez évre. ami az| mutatja: a megrendelők elé* gedettek munkájukkal. Az eredményes munka íew mészetesen anyagiakban iet megmutatkozik: három-négy( heti osztalékra számítanak. Ai haszon 47 százalékát pedig saját tartalékalapra fordítják, s) ebből jelentős beruházásokat végeznek el. Bővítik, korszerűsítik az üzemet, s még egy tehergépkocsit vesznek ez évben a meglevő mellé. A vállalat dolgozói társadat mi kötelezettségeikről sem feledkeznek ek A mezőgazdaság szocialista átszervezéséből is kiveszik részüket, de azt is büszkén említik, hogy Kalocsán! az úgynevezett Szőlőkben teljesen társadalmi munka- | val létesítették az óvodát. Reméljük, hogy az üzembővítés a kényszerű helyhiányukat is megszünteti jó időre* felszabadul a jelenleg még konyhaszekrények tárolására használt kultúrterem, s akkor majd a kulturális életükről is írhatunk néhány dicsérő szót. t. Szupermetró Párizsban j A párizsá forgalmi nehézségeket részben azzal akarják megoldani, hogy új földalatti expresszvonatokat indítanak a francia fővárosban. Harminc méterrel az útitest ailatt akarjak megépíteni az új metróhálózatot, amelyen óránként 100 kilométeres sebességgel közlekednének a kocsik. A megállóhelyek a jelenlegi metróállomásokkal lennének összekötve* az új hálózat költségei pedig előreláthatólag három milliárd ötszáz millió új frankba kerülnének. Egy párizsi utasszámlálás alkalmával megállapították, hogy a közlekedési eszközöket a francia fővárosban jelenleg 0 millió utas veszi igénybe,
