Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-13 / 293. szám

* 951». december 13. vasárnap 5. oldal Elszalasztott lehetőségek T/" lterjedt intézményhálózat- J-V ra támaszkodik me­gyénkben a szakszervezeti kul­turális élet és sok vonatkozás­ban szép eredményeket mond­hat magáénak. Több üzemünk­ben jói szervezték meg a szak­munkásképzést, sikeresen biz­tosítják bizonyos szaktanfolya­mok a káderutánpótlás. Kis­kunfélegyházán például, a Bá­nyászati Berendezések Gyárá­ban 35 hallgató vett részt mű­szaki rajztanfolyamon, műsza­ki és norma-, technológia és maróstanfolyamok működtek a Félegyházi Gépgyárban. Egy­re szaporodik az esti iskolákon, az általános és középiskolák tagozatain tanuló munkások száma is. Nem elhanyagolható tényező, hogy a kulturális se­regszemléken üzemeink művé­szeti csoportjai fejlődő munká­ról számoltak be. Figyelemre méltó, hogy a sajátos, külön szakszervezeti könyvtárhálózat általában kedvező képet mutat. Több üzemünk értékes szakmai könyvanyaggal rendelkezik — mint például a Kiskunhalasi Sernevál. Kmellett azonban igaz az is, hogy a szakszervezetek aligha használják ki a rendelkezésük­re álló lehetőségeket, adottsá­gokat. Néhány vonatkozásban igen alacsony a színvonal, nagy­mértékben tarkítják más kul­turális szektorok működését alapvető hibák. H iányos többek között a művelődési házak, szak­szervezeti kultúrintézmények vezetógárdájának szakmai és gyakorlati képzettsége. S emel­lett továbbképzésük a szakszer­vezeti keretek között nincs biz­tosítva. Megvan ugyan a lehe-' tőség arra, hogy egyes terüle­ti bizottságok vagy éppen a Szakszervezetek Megyei Taná­csa időnként tanfolyamokat rendezzen a kulturális aktíva elvi és gyakorlati ismereteinek fejlesztésére, a hiányok pótlá­sára, minderre azonban eddig még nem került sor. (A me­gyei tanács művelődési osz­tálya is felajánlotta, hogy a szakszervezeti kulturális appa­rátus dolgozóinak helyet ad a tanácsi káderképző tanfolyamo­kon, ezt a segítséget azonban nem igen vették igénybe.) Havi tervekkel rendelkeznek ugyan a szakszervezeti műve­lődési intézmények, de távlati elképzeléseket nem rögzítettek tervbe, s ez indokolja részben a munkások körében végzen­dő ismeretterjesztés gyengesé­geit, perspektivátlanságát. Az elmújt évekhez képest némi ja­vulás mutatkozik, de ez távol­ról sem kielégítő. Különösen ritka az előadásos ismeretter­jesztés. A Kiskunhalasi Serne- válra kell hivatkoznunk itt, »TfTTT»m?TTTTT»m» Ueialvohl figyelem! ^•g2€“P‘ Vásároljon ismétlő, csengés ébresztőórát, 160 forint. Kapható: Óra-Ekszer és Aján­dékboltokban. Állami Áru­házakban. 2312 mert ebben a nagy költséggel épült intézményben, jóformán kísérletet sem tettek az isme retterjesztő munka meghonosí­tására. Elképzeléseik között nem szerepel ilyen. S ok, tervbe vett előadás marad el az üzemekben is a nem kielégítő szervezés, a tervszerűtlen munka következ­tében. Azokban az intézményekben, ahol felismerték a munkásosz­tály nevelésének fontosságát, szép előrehaladás látható. A kecskeméti vasutas művelődési othon havonta háromszor tart ismeretterjesztő előadást igen nagyszámú hallgatóság előtt, ezenkívül munkás-akadémiát is szervezetit, melynek 97 beirat­kozott hallgatója rendszeresen látogatja az előadásokat. Az Építők Szakszervezetének me­gyei kultúrotthona pedig irodal­mi és egészségügyi előadásokat rendez, sikere volt a szülők aka­démiájának is. Jó ismeretter­jesztés folyik a Bajai Gyapjú­szövetgyár művelődési otthoná­ban is. Sajnos azonban éppen a megyeszékhelyen, a kecskeméti KPVDSZ művelődési otthoná­ban egyetlen tanfolyamot sem szerveztek általános műveltséget érintő témákból, mindössze há­rom-négy szakmai tárgyú elő­adás hangzott el az utóbbi időben. Sajnálatos az is, hogy az esti is­kolák, levelezőtagozatok hallga­tóival igen keveset törődnek a szakszervezeti bizottságok. Nem kísérik figyelemmel a szabad­idejüket feláldozó, tanuló-mun­kások fejlődését, nem minden esetben támogatják őket tanu­lással kapcsolatos problémáik megoldásában. A művészeti tömegmozgalmak fejlesztése tekintetében is sok lehetőséget szalasztónak el a szakszervezetek. Sokkal több erőfeszítést tesznek például az üzemi és szakszervezeti művelő­dési otthonok a hivatásos mű­vészek által szolgáltatott szóra­koztató jellegű műsorok szer­vezésére. mint az öntevékeny igények fejlesztésére. A Kiskun- halasi Sernevál művelődési ott­hona például szinte kizárólag ilyen esztrád-szolgáltató »üzem­mé” vált. P edig sehol olyan jó alka­lom nincs öntevékeny művészeti együttesek létrehozá­sára, mint az ipari munkásság körében. Az öntudatos munkások hiányolják évek óta a munkás dalkultúra megyebeli visszafej­lődését, a tánccsoportok számá­nak csökkenését, a művészeti együttesek nem kellő értékű tá­mogatását, mert a régi hagyo­mányok elsorvadását látják benne — joggal. Remélhető, hogy most, amikor megyénk üzemi munkássága vállvetve küzd pártunk VII. kongresszusán kitűzött ter­melési feladatok végrehajtásá­ért, a szakszervezet is megtesz mindent a maga részéről, 'hogy a nagy jelentőségű kulturális té­zisekben és az egymást követő szakszervezeti központi határo­zatokban foglalt irányelvek sze­rint művelődési tevékenységét, világnézeti nevelőmunkáját fel­lendítse és megjavítsa. I gen nagy lehetőségek rej­lenek abban, hogy hosszú évek óta először, végre rendező­dés stádiumában van az állami népművelés és a szakszervezeti kulturális munka közötti vitás kérdések jó része. Az együtt­működés készségét mutatja, hogy megállapodás jött létre a megyei művelődési osztály és a Szakszervezetek Megyei Taná­csa között, melynek részletes ütemtervét most dolgozzák ki. Erre annál is inkább szükség van, hiszen itt a tél, a művelő­dés „klasszikus” évadja, s< a munkásság legöntudatosabb ré­szének kívánalmai teljesítésére minden lehetőség adva van már a legközelebbi hetekben. Csá/ty Lajos Gyöngyház-gomb sej, ha leszakad. Munkában a fazonozó és gombfúró részleg. A szorgalma« asszonyok naponta 1600—1800 inghez elegendő gombot készítenek. Amíg a víz hűvöse nem vált tűrhetetlenné, szorgalma­san gereblyézték a bajai halá­szok a Dunát. A parton meg kisebb máglyák füstölögtek, s a dunai nép öblös üstökben főzte az iszap kincsét. A fél méter széles, 20 centis fogak­kal ellátott hálósgereblyéket most már elteszik jövőre. Any- nyi nyersanyag gyűlt össze az Űj Élet Halászati Szövetkezet raktárában, hogy a gombüzem­nek egy évre elegendő, — Havonta 4 000 C készül üzemünkben a dunai kagylók héjából — tájékoztat termelé­si eredményeikről Felvidéki István, a szövetkezet vezetője. — Az egyszerűség kedvéért használjuk ezt a mérőszámot. A C római jeggyel jelzett száz, vagyis 'kék kartoncsíkra fel- varrt 100 darab gyöngyház- gombot jelent. — Ezek szerint a Bajai Gombüzem termelése havi 400 000 darab gyöngyház-gomb? — Igen — válaszolja az el­nök, majd átkísér bennünket a Kossuth utcában lévő üzem­be. Raktárukban egész kis kagylóhegyek tornyosulnak. Az udvaron kádakban ázik a sok nyersanyag. A feldolgozásra kerülő' mennyiséget negyven- nyolc óráig áztatják, hogy a törési, pattanást százalékot mi­nél jobban csökkentsék. A sok héj innen a kiszúrógépekhez kerül. Ezek a masinák percen­ként 8 000 fordulattal a vidiá- hoz hasonló keménységű acél- formát működtetnek, s napi átlagban 16—18 000 darab nyersgombot fúrnak ki a kagy­lóhéj ból. Ezt követi a mosás, tisztítás az osztályozógéppel történő válogatás. A kettős henger alatt öt ládába gyűlik a külön­böző vastagságú, pirula alakú kagylóhéj. Minden egyes dara­bot csiszoló gépen engednek keresztül. Utána ügyes mun­káskezek megadják a fazonját, egy másik gépen pedig két kis lyukat fúrnak a közepükbe.. Az így előkészített gombot egy hengeralakú dobban nyolo óra hosszat, a saját porával koptatják, aztán úgy bánnak vele mint mi otthon a feke­tekávéval. Elkezdik főzni. Kló­rozással szintelenítik a hátlap ítyj. öcety (Okies sbátnai Tessék már megvárni, amíg leszabom ezt a darab bőrt, aztán ráérek. Sajnos, mostanában igen sok szabad időm van beszélgetésre. Különösen nyáron, amikor a gazdám egyálta­lán nem vesz a kezébe. Ilyenkor télen is csak csip-csup javítani valóikkal van dolgom, amint látja: szétesett orrú öreg csizmákkal, elcsúsz­kált talpú gyerekcipőkkel. Üj lábbelihez való bőrt egy esztendőben legfeljebb egyszer-kétszer szabok. Nem csináltatnak már a falun cipőt, mindenki gyárit vesz a városban... Pedig ügyes ember az én gazdám. A ház falán láthatja a cégért: Kupsza Mihály cipész­mester. Nem fiatal már, jövőre a hatvanadik évébe fordul. 1917-ben kapta meg a segédleve­let Kalocsán. Küzdelmes élete volt. Szolgált a magyar vöröshadseregben, azóta is tagja a pártnak. A nagy munkássztrájkok idején én is gyakran hevertem tétlenül. Négy esztendeig Bécsben is dolgozott velem a gazdám, mert egy bécsi cipőgyár Budapesten székelő fiókja kivitte. Ott sokat találkozott az emigráns elv- társakkál, különösen Landler Jenőt emlegeti mindig. A háború a fővárosban ért bennün­ket; a bombázások idején leköltöztünk Kun- szentmiklósra, a gazdasszonyom szüleihez. A felszabadulás után gazdám a kunszentmiklósi elvtársakkal együtt sokat járt ezen a vidéken különféle agitációs munkában. Kunpeszéren akkor még nem volt cipész, a falu lakói kér­ték, hogy költözzön ide. 1948-bah ide is jöttünk. Házhelyet kaptunk, azon egy szoba-konyhás házacskát épített a gazdám. De amint látja, már három helyiségből áll a lakás; tavaly ragasztottak hozzá egy kis műhelyt. A berendezést úgy nézze, hogy már harmad­szor keli újítani. Két lányt és egy fiút házasí­tottak ki a gazdámék, mindegyik kapott szoba­bútort. Tudja, nagy az én panaszom. De olyan pa­nasz ez, ami egyben öröm is. Majd megmagya­rázom. Arról van szó, hogy a gazdám az idén először hűtlenné lett a mesterségéhez. Egész nyáron a kezébe sem vett. Tudja, mit csinált? A termelőszüvetkezetben dolgozott! A tavasz­szal alakult Para&tbecsüle t Tsz-nek lelkes szervezője volt s maga is belépett. Ügy szól a megállapodás, hogy május 1-től november közepéig a szövetkezetben szorgoskodik, télen meg, amikor kevés a munka, a szakmájában dolgozik. S képzelje, milyen jól járt! Az öt hónap alatt 160 munkaegységet teljesített s ahogy a tsz-ben számolgatják, erre 9—1Ó ezer forint jut legalább, mert igen jól oszt a Parasztbecsület. Már eddig hazahozott 7 mázsa krumplit, 6 má­zsa kukoricát; ott van az ólban egy kétmázsás szép hízó. Éppen tegnap beszélgetett a gazdám a feleségével, hogy a disznóölésre összehívják a családot, mert ekkora disznót most vág elő­ször életében. Abban is megegyeztek, hogy a szövetkezetben kapott pénzből vesz a gazdasz- szonyom új bútort az odaaadottak helyébe. Gondolja el: hány rongyos csizmát kellene ahhoz megtalpalni, hogy öt hónap alatt ennyi pénz rakáson legyen? Azt hiszem, a faluban nincs is annyi lábbeli! Nehogy axt higgye, hogy irigylem. Megérdemli a gazdám, szorgalmas volt világ­életében. Csakhát fáj, tudja, hogy rám lassan semmi szükség nem lesz. Odakerülök emléknek a megsárgult mesterlevél mellé. Mert a terme­lőszövetkezetbe most is tízesével vannak a je­lentkezők. Ide s tova tekintünk s máris bent lesz az egész falu. És ha eddig nem sok új lábbelit csináltattak a gazdámmal az emberek, mert a városi boltokban kedvükre válogathat­nak a szép, tartós, olcsó cipőkben — ezután ránk sem nyitják majd az ajtót. Hiszen ha jobban élnek — már pedig a szövetkezetiek máris sokkal jobban élnek! — akkor még könyebben vásárolhatnak, s a rosszat sem nagyon javíttatják: egyszerűen újat vesznek helyette. Dehát ezen már nem lehet segíteni. Szépen belenyugszom majd, hogy megöreged­tem, feleslegessé váltam. Én, szegény elhasz­nálódott kis dikics, átadom a helyemet azok­nak a szerszámoknak és gépeknek, amelyek nagyobb darab kenyeret adnak a gazdámnak.. Feljegyezte: C. K. özv. Rudas Györgyné, az •üzem legidősebb dolgozója vég- I zi a kis kagylóhéj »tabletták- [ osztályozását és csiszolását. [ barnaságát, sósavval égetik, és (keverik, ameddig a habja el 'nem főtt. Majd hirtelen hideg : vízbe öntik. A gyöngyház-gomb [ilyenkor kapja meg szép, tükör- j fényes színét. A benne lévő (savat lúggal közömbösítik, ez- ’ után újból visszakerül a hen- [gerdobba, ahol fűrészporral [szárítják s megadják a végső : fényét. A kartonra varrásra (csak ezután kerül sor. Most már csak az órtékesí- [tés van hátra, de ezzel nincs [sok gond. A Bajai Gombüzem egész évi termését a Bajai Ruhaüzem veszi át. Sándor Géza AZ EMBERI TEST MINT > JÓDTERMELÖ Az emberi testben a szerve- ; zet szükségletének ellátására [naponta 1 milliomod gramm [jód termelődik. Ennél kisebb [mennyiség csupán olyan embe- : reknél fordul elő, akik goiy- [ vás megbetegedésekről ismert ! környékről származnak. \ «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom