Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-11 / 291. szám

1959. december IT, péntek 3. oldal Ahol télen is tavasz lesz Szépen jövedelmez a Béke Tsz primőr kertészete is elnök elment vadássmi... A határ már kopasz, őszie­sen sivár, december eleje van, a tél itt ólálkodik a kertek alatt. Némaságba burkolózott a táj, csak a magasban suha­nó repülőgép mormogása harap belé a csöndbe. Aztán messze- száll az is, elhal a hangja, s a mélaság ismét az úr. Illetve — csak lenne, ha a fülem, szemem nem venné észre szinte egyszerre, hogy mozgalmas élet van errefelé. A fülem daráló monoton zúgását jelzi, a sze­mem pedig nyolc-tíz leányt és asszonyt lát, amint üdezöld veteményszőnyegen ügyködnek. Most ültetik ki a salátát A Kecskeméti Béke Terme­lőszövetkezet központjában ész­leltem mindezt, majd a nagyon megfontolt szavú, beszédét ízes mondásokkal fűszerező elnök, Bállá Ferenc kíséretében meg­néztem a hatalmas udvar elke­rített és tavaszt idéző sarkát. Oskolás Istvánnak, a szövet­kezet zöldségkertészének az irányításával zsenge saláta-pa­lánták százait szedik fel az előnevelőbői, s utána valami­vel nagyobb mint fél hold te­rületre kiültetik. Áprilisra, május elejére piaci áru lesz a szántóföldi véleményből, de hét Elkészült Kecskemét város 1960. évi tételes községfejlesz­tési terve, melyet a legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen tárgyaltak meg. A terv szerint a jövő évben — az előrelátható társadalmi munkával* együtt — kozol 8 és félmillió forintot for­dítanak ismét a megyeszékhely szépítésére, fejlesztésére a köz­ségfejlesztési alapból. A részletes, 30 tételből álló terv 530 ezer forintot irányoz elő a Rákóczi úti közvilágítás korszerűsítésére, két iskola — a városföldi és Sóhordó úti — villamosítására 150 000 forintot; új utcai szeméttárolók létesíté­L ajosmizsén, a neonfényes reklámok mögött, egy «eldugott szűk sikátorban él »fa- terkám«, teljes nevén özv. Ap- ifó József, 79 éves bácsi. Középtermetű, hajlott hátú, ■remegős kezű, egykori cipész ■kisiparos. Ruhája elhasznált, 'kalapja és cipője már elmúlt tíz esztendős és folt hátán fol­tok gubbasztanak rajta, takar­va az aszott lábakat, amelyek megjárták az első világháború frontját és öt évig a különböző ►fogolytáborokat. Haját, mint ■ téli reggelenként a határt, vas- í tagon belepte a dér, mélyen ■ beesett szemei többször kö­szöntötték a felkelő napot, mint iez őket. Apró Józsi bácsi gazdag ern­te és mégis nagyon szegény. Gazdag, hiszen három élő gyer­meket, hét unokát számlálhat magáénak és mégis szegény, ‘mert napokon keresztül korgó gyomorral kel és fekszik öreg nyoszolyájában, gyermekei kö­zül egy sem keresi fel meleg étellel, kedveskedő gyermeki szeretettel. Feleségét, a gyermekeit na­gyon szerető édesanyát ezelőtt hét hónappal ragadta el a ha­lál, házasságuk negyvenkilen­cedik évében. A síron még friss a hantolás és alig hervadtak ül a barátok, ismerősök koszo­rúinak virágai, azonban a há­látlan gyermekek máris raeg­hollandi ágyban is nevelnek 4900 tövet, amelyeket korai primőrként már februárban, március elején áruba bocsáta­nak. Ha csak ennyit tennének a Béke kertészetében, ez is méltó volna a dicséretre, de annyi mindennek a termesztéséhez fogtak hozzá most. december­ben, mintha nem is a télnek, hanem átugrásával mindjárt a tavasznak mennének neki. Áprilisra korai burgonya Két holdon már kikelt, so­rol a spenót is, és tíz holland­ágyban olyan fejlett a zöld­hagyma, hogy — az elnök sza­vával élve — ha a halálos be­teg megkívánná, már tudná­nak neki adni. Hét melegágy­ba most »megy bele« a hóna­pos retek, amit január vége felé kiültetnek a saláta közé. Ezenkívül még két holdon termesztik a »-reggel méreg, délben étek, este orvosság« zöldségfélét. Az üvegházban, vagy az istállóban történő eiőcsirázta- tással szintén két holdon ko­rai burgonyát termesztenek, mégpedig öntözéssel, úgyhogy a gumós növény — mint mond­ják — már áprilisban, május sere 200 ezer, két új kút bekö­tésére 400 ezer, a Klapka utca, a Dobó István utca, Kerkápoly utca, Czollner tér, Platt'hy utca, Pászthói utca és Hosszú utca csatornázására összesen 895 ezer forintot. A jövő évi városfejlesztési alapból már lehetőség nyílik az új vásárcsarnok terveinek elké­szíttetésére is, továbbá sor ke­rül a tanácsháza közgyűlési ter­mének helyreállítására, új, 75 személyes óvoda építésére, há­rom autóbuszváró létesítésére, a Rákóczi úti járdaépítésre, s a széktói sportpálya lelátójának elkészítésére. feledkeztek özvegyen maradt, beteges édesapjukról. A napokban Lajosmizsén, ebben a városiasnak tet­sző, közel 20 000 iakosú nagy­községben jártam 'és a pártbi­zottságon találkoztam Apró bá­csival, ahol éppen gyermekeire panaszkodott, hogy »nem ké­pesek« őt eltartani cs öreg nap­jaira nyugalmas, meleg otthont biztosítani. Apró bácsi így mesélte el a közelmúlt hónapok történetét: »Amióta meghalt az én felesé­gem, bizony nehéz napok kö­szöntöttek rám. Kenyérből sem ehetek eleget és a szalonnát már csak hírből ismerem, mert a tenyérnyi kenyérke mellé csak két-három szem sült­krumpli jut reggelire, vacsorá­ra. A legtöbbször bizony, az utóbbi időben már nem is ebé­deltem. (Ennek bizonyságát tette a papa a »Kakukk« ven­déglőben, ahol az nap vendé­gem volt. Ügy ette a kívánsá­gára megrendelt bablevest és borjúpörköltet, mint aki már napok óta nem evett eleget se kenyérből, se sültkrumpliból.) — Tudja, kedves fiam — ezt már az ebéd utáni pohár sör fogyasztása közben mondja — én három gyereket neveltem és elején a ' borsóval »szalad« a piacon. Kérdéseimre télvégi, s ta­vaszi hónapok neveit emlegeti az elnök: február, március, áp­rilis, május, — Igen, ezek mindegyikében árulnak majd valamilyen zöldségfélét a piaci standjukon. Ügy is mondja Bállá elvtárs: kereskedelmi kertészetet létesítenek, vagyis olyat, amelyből nemcsak egy rövidke idény alatt, hanem fo­lyamatosan kielégíthetik a há­ziasszonyok igényeit. És a tagság jövedelemszer­zési igényeit is. Csak úgy röp­ködnek a szóban az ezer és tízezer forintok, amennyit az előzetes kalkuláció alapján a különböző zöldségfélékért be­vételként szándékoznak el­könyvelni. Egy rókáról — két bőrt De a termelés, a jövedelem érdekében térvezik azt is, hogy »egy rókáról két bőrt« húznak le. A róka a föld, a második bőr pedig a saláta után a zeller, a retek után a silókukorica, stb., amit a korai vetemények betakarításának végeztével az üresen maradt területeken termesztenek. S még ez nem minden. A Béke Tsz rátér ■ a virágkertész­kedésre is. Kókai Balogh Já­nos személyében (valamikor a szegedi városi kertészetben dolgozott) megfelelő szakember is van már, — és van, s egész télen át lesz szegfű is. Az első derek még künn érték, a sza­badban a kedves virágot, s mi­után félezer szálat már érté­kesítettek, még mintegy hat­szor annyi pompázik az üveg­házban. A virágkedvelők örö­mére a legkülönbözőbb színű gladiólusszal, s töbfajta ró­zsával is megjelenik a piacon a jövő esztendő elején a szö­vetkezet. Akár a nyíló virág, egyre szebbé fejlődik a Béke kerté­szete (pompásan növekvő állat- állományáról most ne beszél­jünk), s azt hiszem, nem köz­hely, ha azt mondom: jöhet a tél, itt akkor is tavasz lesz. Tarján István négyen éltünk keresetemből. Ferencet és Vilmost szakmára tanítottam. Mind a kettőből mesterembert faragtam. A leá­nyomat pedig tisztességesen férjhez adtam. — Vilmos és a leányom Pesten élnek, munkás­emberek. Ferenc fiam itt él a faluban, háztartási faáruké­szítő kisiparos. Emellett egy kis szőlőnek is tulajdonosa és pin­céjében több hektoliter bort tárol. De én még nem ízleltem meg a fiam borát. Gépkocsija van már több éve Apró Ferenc kisiparosnak, Mint ismeretes, lezajlottak a jár ásóikban, városokban a ter­melőszövetkezeti terveket elő­készítő megbeszélések. A terv- készítés fontos esemény terme­lőszövetkezeteink életében. Minden terv egy-egy fejlődést jelző mérföldkő. Biztonságosabbá teszi a gazdálkodást, ha a tagság előre számba veszi a lehe­tőségeket és azokat figye­lembe véve végzi egész éven át a munkát. Sajnos, azonban még néhány közös gazdaságban előfordul, hogy a terv a fiókban »lakik«, ott porosodik és csak alkalom­adtán, meg a zárszámadáskor kerül elő. Egyszóval nem elég­gé ismerik fel a tervkészítés jelentőségét egyes szövetkezeti vezetők. Legalább is erre enged kö­vetkeztetni, amit a Kiskunfél-, egyháza város termelőszövetke­zeteinek tervtárgyalásakor ta­pasztaltak az illetékes ellenőr­ző szervek. A Vörös Csillag elnöke és agronómusa csak kétszeri telefon-sürgetésre jött el a megbeszélésre, a Lenin elnöke és a párttitkára pe­dig vadászni ment, csak az ellenőrző bizottság el­nöke vett részt a tárgyaláson, aki nem volt eléggé tájékozott a szövetkezet ügyeiben. Ugyanakkor kellemetlenné telte az egész tárgyalást, hogy ' egy kis szobában szorongtak AZ ŐSZI CSÚCSFORGALOM a vasút évenként ismétlődő nagy erőpróbája a tél beállta előtt. A megnövekedett szállí­tási feladatokat csak a szállí­tókkal való kölcsönös együtt­működéssel tudja megoldani. Az együttműködés útját egyen­gette az a komlexbrigád-érle- kezlet, ahol részletesen megtár­gyaltuk a Minisztertanács Gaz­dasági Főbizottságának azt a határozatát, amely a kocsik zavartalan ki- és berakásának biztosítására, a béralaptól füg­getlenül túlórakeretet biztosít. E JELENTŐS kedvezmény ellenére több vállalat nem tart­ja be a ki- és berakodási ha­és saját háza, kétszobás, min­den kényelemmel berendezve. Ezt abból a »hatszáz« forintos havi jövedelemből gyűjtötte össze, amelyet mint ipara utáni keresetét, jelentette be a ta­nács végrehajtó bizottságának. A pró bácsi egy ideig ehhez a fiához járt ebédre, azonban néhá y hete zárt aj­tók fogadták. Az autótulajdo­nos fiú kijelentette: »Faterkám, most mór nem bírunk ebédet adni, nézzen utána valahol máshol.” Más alkalommal azt mondta neki: »Öregem, majd ón beosz­tom magának az államtól ka­pott 240 forintot, úgyhogy meg fog élni belőle nyugodtan...« a részvevők, nem tudtak meg­felelően jegyzetelni. Az sem volt helyes, hogy a váróéi ta­nács vezetői közül senki sem jelent meg a tanácskozáson. A Félegyházi Járási Tanács is összehívta a termelőszövet­kezeti vezetőket, hogy megbe­széljék a tervkészítés előké­születeit. A járási főkönyvelő hosszan beszélt a zárszámadás­ról, pedig erről külön értekez­letet hívnak majd össze. Ke­vesebb szó esett viszont a lé­nyegről, magáról a tervkészí­tésről. Pedig nagy jelentősége van a terv előkészítő megbe­szélésnek. Tavaly is előfordult némely szövetkezetben. hogy süldő és más jószágok vásár­lását ütemezték be. Ebből kö­vetkezően természetesen beír­ták a tervbe a hízóeladást, a tehenek után a tejből szárma­zó jövedelmet és így tovabo, Késeibb derült csak ki, hogy az állam nem tudja ezeket a túlzott igényeket kielégí­teni. Emiatt kisebb jöve­delmük volt ezeknek a szö­vetkezeteknek. A terv előkészítő tárgyalá­soknak éppen az a céljuk, hogy a reális lehetőségeket figye­lembe véve megbeszéljék a szövetkezeti vezetők a járás illetékeseivel, milyen segítsé­get kaphatnak az államtól és mi az, amit saját erőből kell megoldaniok. A terveket így lehet összhangba hozni a nép­gazdaság terveivel. K. S. táridőt, mondván azt, a kocsi­álláspénz összege úgy sem ter­heli a béralapot... Mivet a gyakori figyelmezte­tés több vállalatnál nem veze­tett célra, kénytelenek vagyunk néhány sorban megemlékezni róluk — mint az őszi csúcsfor­galom hátráltatóiról. A TEFU és a Belsped egye­sülése nem hozta meg a várt eredményt. Szállítási szerződé­seiket nem teljesítik. Mióla ők szállítanak az állami építőipar­nak, másfél hónap alatt 385 kocsi titán 648 órai kocsiállás­pénzt, 5500 forint »büntetési« fizettek. Hasonló a helyzet a TÜZÉP kocsikirakodásainál is, amelyet a Belsped végez. Az Üvegértékesítő Vállalat vasár­nap egyáltalán nem rakodik, s nem ritka az olyan eset, ami­kor a címükre érkezett vagon 2—3 napig is vesztegel az állo­máson. a fűszert vállalat sem veszi át az éjjel érkező áruját. Itt azt mondják: ol­csóbb a kocsiálláspénz, mint at éjszakai rakodás. A Söripari Vállalat szállítási munkája is nehézkes, az éjszakai rakodási pedig egyáltalán nem kedvelik A Kecskeméti Konzervgyár­ba többször érkezik olyan áru: amelynek kirakásáról csak na­pok múlva intézkedik a cím­zett. Egyébként a gyár leg­utóbb 682 kocsi után 22 980 fo­rint kocsiálláspénzt fizetett ki. A Kecskeméti Kőipari Vállalat, a Vegyianyag-Nagykereskedel- mi Vállalat, a Községgazdaság) Vállalat, a Mezőgazdasági Ktsz, az Alföldi Állami Pincegazda­ság, a Hűtőipari Vállalat sem rajong az éjjeli és vasárnapi kocsikirakodásért. Ezek a vállalatok jelentős kocsimennyiséget vonnak ki a. őszi csúcsforgalomból, s ezzel hátráltatják a megye, a váro­sok, a községek, gyárak nyers­anyaggal, illetve áruval való el­látását. Véleményünk szerint javulás csak akkor várható, 1)3 a vezetők anyagilag felelősek lesznek a kocsik gyors ki- és berakásáért. hőrincz—Fajor * Ennyi röviden a történet. Ha valaki azonban regényt akarna írni Apró bácsi életéről, ahhoz is tudna sok történetet mesélni, főleg a felszabadulás utáni, tizenöt esztendőről. Akkor — mint pártunk tagja — mindig az elsők között menetelt, hogy majd öreg korában fiai a szocializmusban élhessenek. Ö pedig gyönyörködhessen unokáiban... Nem tudom, mit szólna az autós fiatalember, ha a gyerme­kei igy bánnának el vele is öreg korában, mint most ő az édes­apjával. Igen, az édesapjával, mert Apró bácsi az édesapja, nem pedig »faterkája«, ahogy titulálni szokta. Neki köszönheti életét és azt is, hogy felnevelte, jó szakmát adott a kezébe. Egy édesapa sem érdemli ezt, amit az Apró-gyerekek tesz­nek »faterkájuklcal«. Minden jóérzésű ember szíve vérzik, ha apjukat látja és hallgatja szavait. Végül még egy javaslat: a magárahagyott édesapát vegye gondozásba népi államunk, hálátlan gyermekeiket pedig köte­lezze a szociális otthoni költségek megtérítésére. Tanítsuk meg a szülők tiszteletére az ilyen hálátlanokat, Uorváth Ignác Új vásárcsarnok tervezése, 75 személyes óvoda építése, csatornázás Diteikeniét {.tfltiKléiének fövő évi tervében „fattikám!" «^WVVWVWVl/VVVVVWWV sokat Alinak a vagonok Akik nehezítik a vasút munkáját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom