Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-30 / 305. szám

I

1959. december 30. szerda

3. oldal

Buzdító, bátorító szóra várnak

Ipari munkások, régi és új tsz-tagok, azonkívül a helyi községi párt-alapszervezet népnevelői együtt járják Hajóson az egyéni gazdák lakásait. A népnevelők kftzfltt többségben ,a helyiek vannak és haniarjá- ' ban men sem tudjuk ókel szá- ‘'Tiolni. Vannak, kőwlUiik olyanok, akik csak egy-két nappal ezen^tt gaakítottak az egyéni gazdá>y*0da:;sal'. Könnyebb szam- bavenni ipari munkásokat. Kecskemét,y Kiss János, Molnár Károly, würg* Bolcbzsar. Nagy Lászió és ii/arkus Antal érkezett a községbe. Vaiameny- nyien a Zománc ipari Művekben dolgoznak. Közülük Nagy Lászlót szólítjuk meg.

— Mintakészitő asztalos vagyok — válaszolja. — Nyolc éve dolgozom az üzemben és most készülök a segédvizsgára. Ezért a szakkönyveimet is magammal hoztam.

Természetesen a szövetkezeté a jövő, de...

— Rövid itt-tartózkodásunk során már számos egyéni gazdánál jártunk baráti beszélgetés céljából. Tapasztalataim szerint már valamennyien tudják, hogy a szövetkezeté a jövő, de a kisparcellához még igen erős szálak fűzik őket és bizonytalanok, bátortalanok az előrelépésben.

A hozzájuk intézett kérdéseinkre többen így válaszolnak: »Nem vagyunk mi szövetkezetellenesek, csak mielőtt aláírnánk a belépési nyilatkozatot, minden kérdésre szeretnénk bizonyosat tudni.«

Mások pedig azt mondják: •»Belépünk mi, csak még a gyerekekkel szeretnénk megbeszélni, vagy lelevelezni.«

Más helyeken pedig azt mondották: »Hadd gondolkodjunk még egy kicsit, vitatkozzunk még erről, aludjunk rá néhány napot.«

Olyanok is vannak, akik azzal érvelnek, »ne siessük el a dolgot, mindent gondoljunk meg jól, határozzuk meg, leikkel hogyan szövetkezzünk«, és azt leérik, mindezt bízzuk rájuk ■és egy hét múlva a közösben lesznek;

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről folyik a beszélgetés, ■mindemellett természetesen a belépők száma nap nap után gyarapodik. Hajóson az egyéni rgazdák nagy többsége már belépett a szövetkezetbe.

•} KORA REGGEL van még, s (gépkocsink csöndes suhan ássál »hagyja el a várost. A duna- !föld vári műúton robognánk,

nem öncélú száguldással, hanem mert sok az elintézni vajjónk a nap folyamán. Ám csak (Sóhaj a gyors tempó, sajnos, *iem lehet sietni, fékezni kell ■az iramot. A köd ugyanis sűrű, szinte áthatolhatatlan masz- ezaként telepszik a tájra, útra,

E

róbára téve a sofőr szemét, ezét, s az idegeit.

— Benne vagyunk a lekvárban — mormogja barátunk a volán mellett, s megjegyzése íeloldja némiképp figyelmünk feszültségét. Mert mondanom sem kell, mi, az utasok is segítünk a gépkocsivezetőnek — nézni, nehogy későn vegyen észre valami felbukkanó akadályt. De éberkedhetünk, a fehér sűrítményen kívül mást nem látunk.

Vagy húsz kilométerre azonban Kecskeméttől, mint oda nem illő csomó a sűrűn vert csipkefüggönyön, valami sötét- lik az út jobboldalán. Közelebb éive látjuk: autó vesztegel, alatta hanyattfekve matat rajta a vezetője.

Megállunk, kiszállunk, s az ütőn járók szolidaritása felkínál- tatja velünk a segítségünket, hátha tehetünk valamit azért.

Farkas József elvtársnak, az öregcsertői Községi Tanács elnökének is az a tapasztalata, hogy az egyéni gazdák most csak buzdító, bátorító szóra várnak, hogy annyi vívódás után végre elszakíthassák a kisparcellához fűző kötelékeiket,

Jöjjenek el hozzánk Öregcsertőre

•— Azért jöttem el Öregcser- tőről Hajósra, hogy itt gyakorlati munka közben megismerjem a helyiek mu akarnod szereit és tapasztalatokat gyűjtsék, amit majd odahaza tudunk hasznosítani. — Természetesen nem mulasztom el az alkalmat és nemcsak tapasztalatokat gyűjtök, hanem a mi községünk szövetkezeteinek életéről is beszámolok a hajósiaknak. Községünkben különösen jó eredményt ért el a Kossuth Termelőszövetkezet, amelyik búzából és őszi árpából 18—18 mázsás terméshozamot ért el holdanként. Jól sikerültek a kapásnövényeik, és szép az állat- állományuk is.

— örömmel fogadnánk, ha a hajósiak közül minél több tsz- tag és egyéni gazda eljönne hozzánk öregcsertőre és ott, a helyszínen is megismerkedne a Kossuth Tsz gazdálkodásával.

Ünnepi vacsora, disznótor a fizetség

Víg kedélyű, időt, fáradságot nem sajnáló népnevelőkkel ismerkedtünk meg Hajóson, akik bíznak munkájuk sikerében. — Szorgalmasan látogatják a még egyénileg gazdálkodók házait és ha valakinek nagy gondot, töprengést okoz a közösbe lépés, felvilágosító szavukkal átsegítik álmatlan éjszakáik után a felemelkedés útjára.

Hálásak is ezért a hajósiak. Azok a gazdák, akik már túljutottak a döntés nehezén, örömükben ünnepi vacsorákra, disznótorokra hívják meg a népnevelőket, így köszönik meg fáradozásaikat. Nagy József

Az NDK 1959. évi Nemzeti Díját

Anna Seghers ismert írónő és Eduard von Winterstein színész kapta. Most jelent meg Anna Seghers új regénye, a Megoldás. A politikai tárgyú regény 1947—51-ben játszódik Németországban. Franciaországban és az Egyesült Államokban.

ORVOSIRNOK JÖVÖRE MINDEN KÖRZETI ORVOS MEGLETT LESZ;

AZ ÖNKÉNTES TÜZOLTÖTES TŐLETEK VEZETŐSÉG VÁLASZTÁSÁRÓL;

ÖSSZEÍRJÁK A MŰVÉSZETI CSOPORTOKAT;

BEFEJEZŐDÖTT AZ ÚJ KISKERESKEDELMI VÁLLALATOK SZERVEZÉSE

Mi újság a megyei tanácshásán!

Kőrútunkat az egészségügyi osztályon kezdtük, ahol elmondták, hogy az idén több mint 80 körzeti orvos mellé állítottak be orvosimokot. 18 körzeti orvos mellett már ápolónő is működik. A jövő év végére minden körzeti orvos moll*** imrz mér orvosimok és tóvá obi époióndt státusokat is reratsi'-arwcierifi*:, A megyében 12 kiHíwtó orvos heíye, főleg lakáshiány nuatt, betöltetlen. A jövő évben frnrehegyen, Bu- gacon, Balotaszálláson, Petőfi- szálláson épül orvosi lakás, rendelővel, Városföldön pedig nemrég fejezték be az orvosi lakás építését, Ahol ily módon nem sikerül megszüntetni az orvoslakás-hiányt, ott házvétel útján oldják meg. Ezek szerint 1960-ban több hiányzó körzeti orvosi státus betöltése is lehetővé válik.

*

Az igazgatási osztályon arról tájékoztattak bennünket, hogy 1960. január 1-e és március 3I-e között választják újjá a községekben az önkéntes tűzoltótestületek vezetőségét. A régi vezetőségek két éve irányítják a tűzoltótestületek munkáját, mégpedig jó eredménnyel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága utasította a járási

tanácsok végreható bizottságait, ' s rajtuk keresztül a községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy kísérjék figyelemmel a tűzoltótestületekben folyó választásokat, és ahol szükséges, segítsék őket problémáik megoldásában.

Tanácsaink egyébként egyre több anyagi segítséget is nyújtanak az önkéntes tűzoltótestületeknek, s különösen a községfejlesztési alapokból támogatták a felszerelések kiegészítését. •

A művelődési osztályon most azon fáradoznak, hogy a nép- számlálással egyidejűleg felmérjék a megye művészeti csoportjainak tevékenységét. Kérdőíveket adnak ki a járási és városi népművelési felügyelők és kul- túrottlionok igazgatói részére, hogy a műkedvelő felnőtt- és gyermekszakkörök, valamint a felnőtt- és gyermekművészeti csoportok létszámáról, összetételéről, tevékenységéről, klubéletéről, felszereléséről adjanak számot, s jelöljék meg ebben azt is, milyen képesítése van a szakkörvezetőnek. A felmérés célja annak számbavétele, hogy az ellenforradalom óta milyen mértékben tudták rendbehozni és továbbfejleszteni a művészeti csoportok működését.

A kereskedelmi osztályon újságolták, hogy a kereskedelmi vállalatok összevonása és szakosítása a legnagyobb rendben folyt le. Ezek szerint január 1-én megkezdi működését az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Kecskemét, a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Baja és a Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Kiskunfélegyháza székhellyel.

Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egyébként Baján és Halason — ahol a legtöbb boltja van — kirendeltséget is létesít. Többek között, probléma volt a kirendeltségek bútorral való berendezése, A Bajai Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója felajánlotta, hogy gondoskodik a kirendeltségek bebútorozásáról, A megszűnő vállalatok feleslegessé vált létszámát egyébként megfelelő munkakörbe helyezték már.

A dolgozók az új munkakörrel annyira megelégedettek, hogy meg sem akarják várni a felszámolás befejezését, ezért « kereskedelmi osztálynak külön fel kellett hívni őket; maradjanak régi helyükön legalább február 15-ig.

Akik engedély nélkül építkeznek

Miért keli lebontani Kurucz Károly új házát?

Idős Kurucz Károly ágasegyházi gazda nemrég lakóházat épített a község külterületén fekvő földjén. Miután a külterületi építkezéseket a rendeletek tiltják, illetve szabályozzák, a Kecskeméti Járási Tanács V. B, ipari és műszaki csoportja

elrendelte a hús lebontását.

Id, Kurucz Károly az I, fokú építési hatóság határozatát megfellebbezte, s úgymond, fűhöz- fához szaladgált, cs akirogy az épületet ne kelljen lebontania;

Panaszát kivizsgálta az Építésügyi Minisztérium Szakigazgatási főosztálya, a Bács-Kis- kun megyei Tanács V. B. építési és közlekedési osztálya,

mezőgazdasági osztálya, s mindhárom szerv helyeselte az

I. fokú építési hatóság döntését, mert az épület engedély nélkül, ráadásul a közút mellett, szabálytalanul épült. Végül a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé került az ügy, amely ugyancsak amellett foglalt állást, hogy az épületet le kell bontani,

A határozat szigorú, de igazságos. Vizsgáljuk meg, hogy a fent említett szerveknek

miért kellett így dönteni ?

Építeni vagy épületet lebontani csak az építési hatóság engedélyével lehet, Id. Kurucz Károly az építési engedély kérését elmulasztotta, De hiába

LEKVÁRBAN

hogy sorstársunk ne maradjon benne ■— a »lekvárban«. A szakavatottság a sofőrünké, s az ő közreműködése elegendő is, mi pedig, jobb híján, topogva sasszézünk le, s föl az úton, mert a köd nemcsak tömör, — hideg is.

EGYSZER CSAK magába gu- bózott férfit pillanatok meg mögöttünk, ahogy fagyosan ácsorog az út szélén, ötvenéves forma, elnyűtt parasztember, feltűrt gallérú bekecsében, borostás ábrázatával, s főleg, az eget-földet eggyé meszelt ködtől olyannak látszik, akár a télapó, aki nagy utat megjárt, s most szemlélődve megpihen kicsit.

Fázik, hát összeveri a bokáit, s ekkor veszem észre, hogy két tejeskanna szomorkodik a lábainál. Halk szóval mondja is: itt lakik nem messze, alig kő- dobásnyira, s a tejet kihozta az útra, mert egylovas kocsiján ■jön majd a tejes és átveszi •tőle.

Minden reggel így teszi. Ha esik, ha fű, ha sár, ha por, fülön ragadja a két kannát, s kicipeli az út szélére.

Hiszen, ha o,ak ennyiből állna a korai teendője, még valahogy megjárná. De ő feji a két tehenét is (az asszony beteges), s ajjaj, csak sóhajt, mi minden elvégezni való vár még reá estig.

Pillanatig vívódom magamban, vajon beleiHik-e a véletlen alkalomba, ha én most hozzáfogok bajainak a fészegeté- séhez, azzal a szándékkal, hogy végül ott lyukadjak ki: keservesen nehéz életének nem más az oka, mint az, hogy egyénileg gazdálkodik. Ha társaival szövetkezne, mentesülne a gondok zömétől, megszabadulna ettől a reggeli ácsorgástól is.

ÜGY LATSZIK azonban, egy húron pendül gondolatvilágunk, mert mielőtt szólnék, nekem szegezi a kérdést:

— Ügye, elvtárs, rosszul tettem, hogy vettem két hold földet?

— Tagadhatatlan, így több lesz a gondja. *

— Több — ismeri el. — Nem is tudom, miért tettem,:. Éppen most... —, s bár nem mondja végig, értem, mit hallgatott el.

— Nem másképp kellett volna szaporítani a holdak számát? —, s érti ő is, hogy mire gondolok.

— Alighanem;,. — szakad fel belőle nehezen, mintha ez a köd is fogná, nem engedné, hogy — hacsak félig-meddig .— szóval is, de kimondja az igazságot.

Közben megjavították a gépkocsit, mehetünk tovább.

Miután elbúcsúztam tőle, az autóból még visszanézek a parasztemberre. Olybá fest, mint a gubbasztó veréb, s mintha a köd úgy összepréselte volna, hogy moccanni sem tud tőle.

Sajnálom, hogy ennyire benne van — a »lekvárban«. És a szót most nem a ködre értem, illetve nem arra a ködre, amelyik fehéren terpeszkedik a tájra.

Vajon mikor éviekéi ki belőle?

Az az egyetlen sző, az »alighanem«, vigasztaló ugyan, mert sejteti, hogy megfordult már agyában a továbblépés gondolata.

DE A HONA ALÁ kell

nyúlni, szóval, meggyőző érveléssel — mert lám, a megrekedt gépkocsi sem tudott volna még elindulni ködmentes célja felé, ha a sofőrünk nem segít rajta.

Tarján István

is kérte volna, nem kapta volna meg, mert az 1300/1949. (U. 12.) sz. kormányrendjét értelmében építési engedélyt csak belterületre és kijelölt tanya- központok területére szabad kiadni.

Ezt a rendelkezést nem azérí hozták, hogy id. Kurucz Károlyi és dolgozó paraszttársait bősz» szántsák vagy megrövidítitek' általa. Sőt, ez *a korlátozás éppen.

a parasztság érdeke*

Azért volt szükség rá, hogy é parasztság gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális igényeit maradéktalanul kielégíthessék, elmaradottságát felszámolhassák, a falu és a város közötti különbséget mi-» előbb eltüntethessék. Ez pedig csakis úgy lehetséges, ha nem f szétszórtan helyezkednek el a | település lakóházai, hanem a megfelelő belterületekre épülnek.

Az említett igények kielégítése ma már nem csupán szóbeszéd, mert ismert tény, hogy • községeinkben kultúrházak, Ls- ' kólák, betonjárdák, törpevíz* művek épültek és épülnek* ahol pedig még villany nincs, bevezetik,

Egyes helyeken azonban mindezt gátolják az engedély nélküli külterületi építkezések. Több új község — mint például Petőíiszállás és Ballószög — villamosítása azért ütközik nehézségbe, mert a belterületen alig épült 10—15 ház, míg a külterületen ennek többszörösét építették fel.

Ebből az esetből nemcsak Kurucz Károlynak és egyes paraszttársainak, hanem a községi tanácsok végrehajtó bizottságainak is

le kell vonni a tanulságot.

Erezzenek több felelősséget a Jövőben a külterületi építkezé- íseket tiltó kormányhatározat (betartásáért és lehettl«g már : az építkezések alapjainak le-' (rakását is gátolják meg, hogy :ne a már elkészült épületéi; kelljen lebontani, „ Na*y Ott«