Petőfi Népe, 1959. december (14. évfolyam, 282-306. szám)

1959-12-01 / 282. szám

MEGKEZDŐDÖTT AZ MSZMP VII. KONGRESSZUSA

Erősítsük a magyar-szovjet barátságot, a szocialista tábor erejét és egységét

(Foytatás az 1. oldalról.)

<i Kádár János ezután külpolitikánkról és a nemzetközi helyzetről beszélt

— A magyar nép 1945 ta- tyaszSíi visszanyerte nemzeti függetlenségét, állami szuveré- íiitását Azóta kivívta saját hatalmát és a szocialista építésben is nagy utat tett meg. Külpolitikánk célja népünk e nagy vívmányainak megőrzése és a szocializmus békés építésének biztosítása.

Külpolitikánk alapelvei: magyar—szovjet barátság, hűség a szocialista táborhoz, imperialista-ellenesség, békés egymás mellett élés minden országgal és néppel,

"tekintet nélkül a társadalmi rendszer különbözőségére. A magyar nép büszke arra, hogy a Szovjetuniót — a hétéves terv, a kommunizmus építéséinek országát, az emberi haladás és a világbéke e leghatalmasabb erejét — barátjának nevezheti. A Szovjetunió célul tűzte ki, hogy az egy főre eső termelésben, és fogyasztásban 1970-ig utoléri és túlhaladja a legfejlettebb kapitalista országot, az Amerikai Egyesült Államokat; Nincs ma a világon komoly politikai tényező, amely kételkedne e cél realitásában. Mi, magyar dolgozók szívből kívánjuk a szovjet embereiknek: arassanak mielőbb teljes győzelmet e békés versengésben.

A békés versenyben a Szovjetunió döntő fölényének záloga: a kapitalizmusnál magasabbrendű szocialista társadalma, amely megteremtette a határtalan fejlődés lehetőségeit.

s~ Büszkeségünk, a magyarszovjet barátság, nem újkeletű. Ez a barátság akkor született, amikor 1917-ben a cári Oroszországba hadifogolyként került magyar munkások, parasztok és értelmiségiek szeles tömegei megértették Lenin szavát és a szocialista forradalom lényegét. Tízezrével léptek a vöröshadseregbe és a vörös partizánalakulatok kötelékeibe, becsülettel harcoltak szovjet testvéreik oldalán a fehérgárdisták és intervenciósok eUen a kommunizmus győzelméért. Tovább erősödött ez a barátság a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása és fennállása idején;

— A Szovjetunió kiverte Magyarország területéről a náci-fasiszta hadakat és fiai elete árán felszabadított» a magyar népet a hódítók igája alól. Ezért nevezi népünk a Szovjetuniót felszabadítójának és ünnepli legnagyobb nemzeti ünnepként április 4-ét, azt a napot, amelyen a szovjet hadsereg az utolsó hitlerista megszállót is kiverte az ország területéről.

Amíg öntudatos és becsületes ember él ezen a földön, hálásan emlékszik meg arról a segítségről, amelyet a Szovjetunió — a forradalmi munkásparaszt kormány kérésére — 1956-ban nyújtott az ellenforradalom és az imperialisták által fenyegetett magyar népnek. E segítséggel akadályozhattuk meg, hogy a magyar nép nyakára ismét visszahozzák a kapitalizmust, a fasizmust és azt, hogy hazánkat az imperialisták katonai felvonulási területté tegyék, hadszíntérré változtassák;

A Szovjetunió tehát az utolsó 15 év alatt két ízben is fiai vére hullatásá- val adta bizonyságát a magyar nép iránti mély barátságának, Internacionalizmusának.

De segített a magyar népnek

ezerféle módon a háborús károk helyreállításában, és a szocializmus építésében is. A magyar és a szovjet nép ellenségei még néhány évvel ezelőtt is azzal rágalmazták a Szovjetuniót, hogy »-kizsákmányolja-« országunkat. E rágalom ostobasága annyira nyilvánvaló, hogy ma már az ellenség is elismeri: a szovjet-magyar gazdasági kapcsolatokban a magyar fél élvezi a nagyobb előnyt;

*— A magyar—szovjet barátság ma erő«. Ez a barátság a magyar nép erőforrása, nagy támasza és boldogulásának záloga,

A magyar—szovjet barátságot szüntelenül erősíteni; örök és megbonthatatlan barátságként megtartaná, — ez pártunk és kormányunk legfőbb külpolitikai feladata;

— Elvtársak! Szoros egységben haladunk, jó barátságban élünk a szocialista tábor valamennyi országával, a Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal, az Albán Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Lengyel Népköztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Román Népköztársasággal, a Vietnami Demokratikus Köztársasággal.

— örülünk, hogy a szocialista tábor valamennyi országa nagy lendülettel halad előre a szocializmus útján, új és új, nagyszerű eredményeket ér el.

«—i A szocialista tábor egységének szilárd és megbonthatatlan alapja a közős társadalmi-politikai rendszer, a szocializmus építésének közös útja, a közös világnézet, a béke megőrzésére irányuló együttes erőfeszítés; Együttműködésünket a táboron belül nemcsak

az egyenjogúság; a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás szabályozza, — hanem ezeken túlmenően a kölcsönös segítségnyújtás elve. Szépen fejezte ki Hruscsov elvtárs, amikor Berlinben azt mondotta: Táborunkban az »egy mindenkiért — mindenki egyért” elv uralkodik.

— A szocialista tábor, amelynek magva és vezető ereje a Szovjetunió, napjainkban a haladás és a béke fő ereje a világon; A Magyar Népköztársaság a szocialista tábor egyenjogú és megbecsült tagja; Nélődés útjára,- Velünk jó a viszonyuk, s arra törekszünk, hogy tovább javuljon. Egy fronton vagyunk velük az imperializmussal szemben: szélesíteni akarjuk velük gazdasági és kulturális kapcsolatainkat. Bizonyos mértékig a Magyar Népköztársaság is hozzájárulhat a gyarmati sódból felszabadult országok önálló iparának fejlesztéséhei Teljesen szolidárisak vagyunk a felszabadulásukért küzdő gyarmati népekkel; Meggyőződésünk, hogy az imperializmus nem tudja többé megállítani a felszabadulásért és függetlenségért vívott harc folyamatát, s győzedelmeskedik a gyarmati népek igazságos harca. Népköztársaságunk viszonya a NATO vezető országaihoz,

Kádár János s Központi Bizottság beszámolóját tartja.

pünk életbevágó érdekeinek hű szolgálata megköveteli:

külpolitikánk egyik fő feladata a jövőben is az legyen, hogy tovább erősítsük a szocialista tábor erejét, egységét

és határozottan visszaverjünk minden kísérletet, amely ez ellen- irányul;

Népünk óhajának felel meg, hogy valamennyi szomszédos országgal és néppel a jó viszony kiépítésére törekszünk.

A békés egymás mellett élés elvének teljes érvényesítésére törekszünk

— Déli szomszédunk Jugoszlávia; Jugoszláviával az államközi kapcsolatok 1953 augusztusa óta fokozatosan normalizálódtak. A viszony 1956— 58-ig erősen romlott, majd a lassú javulás eredményeként ez idő szerint a diplomáciai, állami, gazdasági, s néhány társadalmi kapcsolat — mint például a sport — területén normálisnak nevezhető. Véleményünk szerint — az ismert ideológiai ellentétek ellenére — megvan a lehetősége annak, hogy a két állam között normális jó szomszédi viszony álljon fenn. Mi erre törekszünk, mert meggyőződésünk szerint ez Jugoszlávia és Magyarország népeinek közös érdeke. A jó szomszédi viszony kedvező alakulásában szerepet játszik az, hogy a jugoszláv kormány néhány fontos nemzetközi kérdésben pozitív fellépésével segíti a békéért folyó harcot, az viszont nehezíti a viszony alakulását, hogy támadják barátainkat — mint a legutóbbi időszakban —, a Kínai Nép- köztársaságot és az Albán Nép- köztársaságot;

— Másik szomszédunkkal, Ausztriával, ez idő szerint nem kielégítő a viszonyunk, s ezt sajnálatosnak tartjuk. Szerintünk nincs elvi akadálya annak, hogy a két szomszéd állam között — az eltérő belső, társadalmi rendszer ellenére — jó kapcsolatok alakuljanak ki. Nehezíti azonban az előrehaladást, hogy az osztrák kormány a két állam viszonyát illetően a Magyar Népköztársasággal szemben ellenséges

nyugati körök mesterkedéseitől engedi befolyásolhatni politikáját. Az osztrák kormány még mindig tűri, hogy Ausztria területén a Magyar Népköztársaság ellen aknamunkát folytató kémügynökségek és magyar fasiszta szervezetek tevékenykedjenek és garázdálkodjanak. Ez is számottevően zavarja viszonyunkat, Mi a kölcsönös előnyökkel járó tényleges jó viszony kialakítására törekszünk, mert meggyőződésünk, hogy ez a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság népeinek közös érdeke.

— Semmiféle tényleges érdekellentét nincs a Magyar Népköztársaság és az európai semleges államok, nevezetesen Ausztria, Svédország, Svájc között. Ellenben közös érdek a béke fenntartása, a békés egymás mellett élés, az országok közötti kapcsolatok bővülése. Ezért arra törekszünk, hogy viszonyunkat javítsuk velük. Véleményünk szerint a semleges országok bizonyos pozitív szerepet ma is betöltenek és a jövőben még inkább be- tölthetnek az országok és népek békés egymás mellett élésének előmozdításában.

Elvtársak! Korunk legfontosabb eredményei között tartja számon az emberiség, hogy az utóbbi 10—

15 esztendő alatt a népek egész sora — közöttük India, Indonézia, Irak, az Egyesült Arab Köztársaság

— rázta le magáról az imperialisták igáját és lépett az önálló nemzeti íejil letve kormányaihoz, nem kielégítő, Közülük is leginkább az Amerikai Egyesült Államok kormányával vannak komoly ellentéteink.

Az amerikai szenátus évi 125 millió dolláros alapjából jelentős összegeket folyósítanak a Magyar Népköztársaság elleni aknamunkára. Mintegy ötezer magyar disszidenst felvettek az USA-hadseregbc. Fenntartják az úgynevezett »Szabad Európa« rádióállomást, amely uszító hadjáratot folytat a Magyar Népköztársaság ellen. Azt a példátlan gyakorlatot folytatják, hogy miközben diplomáciai kapcsolat áll fenn országaink között, az amerikai kormány hivatalos küldöttei támadják a Magyar Népköztársaság hivatalos küldötteinek mandátumait az Egyesült Nemzetek Szervezetében és más nemzetközi szervezetekben.

■— Mindezek ellenére őszintén óhajtjuk a normális viszony kialakítását az Amerikai Egyesült Államok és a Magyar Népköztársaság között, mert ez megfelel a két ország népe érdekeinek, Mi tiszteljük a tehetséges és magas civilizációt kifejlesztett amerikai népet. Üdvözöljük azoknak az amerikai közéleti tényezőknek lépéseit, akik az utóbbi időben valamelyest hozzájárultak a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséhez, a nemzetközi helyzet bizonyos enyhítéséhez. A két ország közötti viszony normalizálása megkívánja, hogy az USA felelős körei vizsgálják felül és korrigálják a hamis presztízs-okokból mindmáig fenntartott, idejét múlt, barátságtalan és célra nem vezető politikájukat a Magyar Népköztársasággal szemben.

— Lényegében arra van szükség, hogy

az Egyesült Államok kormánya tartsa tiszteletben az egyenjogúság elvét és mondjon le hiábavaló kísérleteiről, amelyekkel be akar avatkozni a Magyar Népköztársaság belügyeibe. Véleményünk szerint ezen az alapon nem nehéz a magyar— amerikai viszony normalizálásának útját és módozatait megtalálni. Kormányunk ennek érdekében kész m.i ndem

célszerűnek látszó lépés megtételére;

— Elítéljük a Német Szövetségi Köztársaság kormánya-* nak külpolitikáját, Adenauer kancellár szín leg a békéről beszél, ugyanakkor — mint az egész világon — itt Magyar- országon is mindenki tudja; hogy a békéről hangoztatott szólamok mögött Nyugat-Né- metországban erőltetett fegyverkezés folyik, és mindenáron a hidegháború fenntartására törekszenek. Közismert a Német Szövetségi Köztársaság kormányának ellenséges magatartása a Német Demokratikus Köztársasággal szemben.

— A magyar nép a nyugatnémet agresszív szellemmel szemben, teljes mértékben szolidáris a Német Demokratikus Köztársaság bókepolitikájával. A Magyar Népköztársaság és az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság törekvései teljes mértékben azonosak. Üdvözöljük a szocializmus építésében elért nagy sikereiket, örülünk, amikor látjuk, hogy gyorsan haladnak előre, s az egy főre eső termelésben és fogyasztásban rövidesen elérik és túlszárnyalják a Német Szövetségi Köztársaságot.

— Népköztársaságunk belső megerősödésével párhuzamosan megerősödött nemzetközi helyzetünk is.

Még ellenségeink Is kénytelenek tudomásul venni, hogy népköztársaságunk konszolidálódott és megerősödött.

— Elvtársak!

—• A nemzetközt helyzetben az elmúlt két-három esztendő alatt bizonyos enyhülés következett be. Ez a változás döntően a Szovjetunió, a szocialista tábor, a nemzetközi munkásmozgalom és a világ békemozgalma erői növekedésének, a békepolitikának köszönhető.

— Kiemelkedő és jelentő* eredmény volt Hruscsov divtára amerikai útja, amelyet a világon mindenütt üdvözöltek a békeszerető emberek.

Hruscsov elvtársat az egész világon, még a kommunizmustól távol eső emberek is úgy tekintik, mint akinek a legnagyobb személyes érdeme van abban, hogy a hidegháború jege töredezik, örülünk, hogy közöttünk van, és szívből gratulálunk amerikai útja sikeréhez.

— Kiemelkedő esemény volt a Szovjetunió teljes leszerelésre vonatkozó javaslatának benyújtása az Egyesült Nemzetek: Szervezetében. — örvendetes* hogy az Egyesült Nemzetek) Szervezete közgyűlésének nagyi többsége ezt a javaslatot he-J lyesléssel fogadta és — közös amerikai—szovjet indítványra. — egyhangú szavazattal a tizes leszerelési bizottság hatáskörébe utalta. Nagy horderejű? az a megegyezés, amelyben Hruscsov elvtára és Eisenhower elnök leszögezte, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket) tárgyalások útján kell rendezni.

Támogatjuk az országok és ■ a népek egymás közötti vi- ;> szonyában a békés egymás i mellett élés elvének teljes Ij érvényesítését.

— Támogatjuk az atomfegyá ver-kísérletek megszüntetései ^ az atomfegyvermentes zónái« létrehozását, az atomfegyverei« használatának megtiltását, mega semmisítését. Támogatjuk at berlini kérdés rendezésére, at német békeszerződés megköté-4 sére vonatkozó javaslatokat^ Támogatjuk a teljes leszerelésül re vonatkozó szovjet javaslatod kát és helyesnek tartjuk, hogyt addig is, amíg ez megvalósulj hat, közbeeső intézkedések tör-í ténjenek: a hadseregek létszámának csökkentése, a külföldi támaszpontok megszüntetése, a külföldön állomásozó csapatom kölcsönös visszavonása.

t