Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-17 / 270. szám
1959, november 17, kedd 3. oldal Motoros járőrrel az országutakon Országút. Ez a szó egyet jelent a gépkocsivezetők, moto- •osok tudatában a sokat, de sajnos mégsem eleget emlegetett CRESZ-szel. Napjainkban elég sűrűn olvashatjuk, esetleg májunk is szemlélői vagyunk egy-egy közlekedési balesetnek. Mi- >Ő1 adódnak ezek? Erre kaptunk választ, amikor egy napig a ;özlekedésrendészet szigorú, de emberséges beosztottjával. Ka- ona József rendörszakaszvezetővel motorral, ellenőriztük a me- ;ye főútvonalait. — Tapasztalataink szerint a _ legtöbb baleset gyorshajtásból, a közlekedési szabályok megsértéséből, s néhány 'épjármű műszaki állapotának rendellenességéből történik. \Hjon itt néhány, az életből ellesett példa arról, hogy hogyan íem szabad közlekedni . , Reggel indultunk útnak, Katona József szakaszvezető, s e ;orok írója. Néhány perc múlva találkoztunk x legsűrűbben előforduló szabálytalansággal. A korszerű „gyümölcsgyáraké“ a jövő Fejes Tóth Gábor bányász Pécsről indult el kecskeméti ro- onainak látogatására a KR 41—87 forgalmi rendszámú motor- crckpárján, — fék nélkül. A kecskeméti országúton az izsáki lágazásnál Kolompár Sándor népes családjával az egyik dűlődről vágtában hajtotta ki a főközlekedési útra lovait. Az összc- tközés elkerülhetetlennek látszott. A véletlenen múlott, hogy cm történt baleset. A képen jól látszik, hogy Fejes Tóth Gábor lábával fékezi le járművét, míg a Kolompár-család ijedten ez a fényképezőgép lencséjébe, „Szerzünk“ egy motorkerékpárt A Tiszaug felé vezető fő- közlekedési úton egy vasutasruhás férfi csalinkázik szedett- vedett alkatrészekből összetákolt motorján. A motor már elhaladt mellettünk, amikor észrevettük, hogy a motorkerékpárról Hiányzik a rendszám. A rendőrségi motor néhány pillanat múlva eléje kerül: »Igazoltatás!« Rövidesen megtudjuk, hogy Pesti László nagykőrösi lakos kölcsönkérte sógorától a forgalomból már kitiltott motort. A legérdekesebb a dologban az volt, hogy a »motorvezetőnek« sem jogosítványa, sem pedig más igazolványa nem volt. A motorkerékpár elkobzásra került és Pesti László gyalog folytatta Útját. Ma már d gyümölcstermesztés gépesítése és üzemesítése az egész világon nagy lépésekkel halad előre, úgyhogy a kisüzem fenntartása csak rövid ideig lehetséges és átmeneti jellegű, mert a »gyümölcsgyárak«, a nagyüzemek fogják átvenni a piacok ellátását. A fogyasztók minőségi és mennyiségi igénye évről évre növekszik. Ha egy nagyváros igényét, napi fogyasztását tanulmányozzuk, bármely gyümölcsnemből hatalmas számok szerepelnek. Ezt az igényt. kielégíteni csak üzemi gyümölcsösök tudják. Hazánkban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek kezelésében körülbelül 40 ezer katasztrális hold üzemi gyümölcsös van, melyek főként fiatalok és kezdő termők. Ha ezek elérik a termő kort és a még telepítésre kerülő további üzemi telepítések is teremnek, teljesen megváltozik a jelenlegi helyzet a gyümölcstermesztésben. A nagyüzemben telepített gyümölcsösökben a jelenlegi gépeket eredményesen használják a talajmunkáknál, a növény- védelemnél és bizonyos mértékben a betakarításnál is. A gépesítés további fejlődése óriási lehetőségeket biztosít. Az állami gazdaságokban, ahol még üzemeltetni kell a tagosítás folyamán átvett szórványgyümölcsösöket, vagy kisebb pár holdas telepítéseket, ott lényegesen rosszabb minőségű és kevesebb gyümölcs terem, a termelés költségesebb. Az Izsáki Állami Gazdaságnak például elég nagy üzemi és szórványgyümölcsöse van. Az üzemi gyümölcsösben termelt alma 40 vagon volt, ebből 65 százalék ment exportra, az exportálnia átlagosan 5,50 forintért értékesült, ez 26 vagonnál 1 430 000 forint bevételt jelentett. A 14 vagon belföldi almáért. ipari almával együtt, 2,40 forintot kapott kilogrammonként a gazdaság. A 30 vagont termett szórványgyümölcsösben csak 35 százalék volt az ex- portminőség és a kevert, vegyes fajtáért jóval kevesebbet kapott a gazdaság, hiszen még a védekezést sem tudta eléggé megszervezni. Hasonlók az arányok, a helvéciai, a csengődi és a fehértói gazdaságokban. Ha az üzemi és szórványgyümölcsösök költségtényezőit, mun- kerőfelhasználását és gépesít- hetőségét vizsgáljuk, ott ugyanilyen számok jönnek ki, nemcsak az almánál, hanem egyéb gyümölcsféleségeknél is. A nagyüzem javára írható az is, hogy helyben dolgozhatja fel a gyümölcsöt. Az üzemi gyümölcsösök létesítésével mód nyílik arra, hogy a termőtájnak leginkább megfelelő gyümölcsöt lehet telepíteni. Nem véletlen a szabolcsi almatermesztő táj kialakulása, a kecskeméti barack is azért kapta hírnevét, mert sok volt belőle. A szemünk előtt fejlődik a Szatymaz környéki őszibaracktermő táj és megyénkben az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek telepítésével alakult ki a Baja környéki új gyümölcstermesztő vidék. Ezek az újonnan létesült nagyüzemek hamarosan elhomályosítják a valamikor hírneves Platter-gyümölcsös eredményeit, túlszárnyalják mér étéit j Az újonnan létesített gyümölcsösök jelentős része öntözött lesz, amely még növeli a terméshozamot. Ezt tapasztaltuk például a Csengődi Állami Gazdaságban. A hagyományos ma- ' gastörzsű fák helyett törpegyümölcsösöket telepítenek, me-. lyek korábban hozzák a ter-i rnésit, minőségben jobbat, meny-«, ny iség ben egy kát. holdra vetítve többet adnak. Az ilyen gyümölcsösök kát. holdanként jó termő évben 200 mázsán" felüli termést is tudnak adni. Állami gazdaságaink az időm 1000 katasztrális hold gyümöl-j esős telepítését oldják meg, jo-j vöre pedig a még nem végle-j. ges adatok szerint 400 kataszt-1 ralis holddal növelik az üzemi zárt gyümölcsöseik területét. Helyes, ha példájukat követik a termelőszövetkezetek. A közös gazdaságok jelentős támo- : gatást kapnak az államtól a gyümölcstelepítéshez. Hosszúle- : járatú hitelt, 1 százalékos ka-' mattal. A hitel időtartama 23— 35 év. A nagyüzem előnyeit a gyümölcstermesztésben sem lehet elvitatni, s aki ezt előbb felismeri, előbb segíti elő azt, hogy mind belföldre, mind külföldre az eddiginél több. minőségileg jobb gyümölcsöt tudjunk adni. Mészáros István fökertés»-wwwwvw—s-ltvwwvvyywv Fellendülőben a bácsalmási 1. körzeti KISZ-szcrvezet munkája Qél lekerült előad fa íi aita. a ixLielkedéiről ét ltd rj történett kér délekről Nem olyan régen KlSZ-szer- vezetünk azzal lepte meg a bácsalmási lakosokat, hogy nagyszabású szüreti bált rendezett, amelyen igen sokan jól szórakoztak. Ifjúsági szervezetünk fiataljai azonban a szüreti bál után sem pihentek ba- béraikan. Megbeszélték Szvo- rény János elvtárssal, a járási KISZ-bizottság titkárával, hogy a KISZ helyiségében minden héten ismeretterjesztő előadásokat tartanak a fiatalok számára. Az első előadást maga Szvo- rény elvtárs vállalta. A fiatalok magatartásáról, viselkedéséről szólt az előadás. Arról volt szó, hogyan illik viselkedni és hogyan nem. Ez igen érdekes volt és az előadás után sokan felszólaltak, elmondták tapasztalataikat, véleményüket, vagy pedig kérdést intéztek az előadóhoz. Szvorény elvtárs előadását másik rendezvény követte. Ré- kási elvtárs Bácsalmás történetéről tartott ismertetőt. Ezi az előadás is nagyon jól sikerült, sokan vettek részt raj tál és számos felszólalás is elhang-. zott. A vita nem zsugorodott! csupán községünk törléneiii kérdéseire, hanem szó volt abban a művészetről és a kulturális élet különböző kérdéseid röl, a zenéről, irodalomról, fes» tészetről, sőt még a sportról is.1 A kezdeti sikerek további/ tervek megvalósítására buzdítják szervezetünk fiataljait. A; közeljövőben tovább folytatjuk/ az előadássorozatot és KISZ-» szervezetünkben tanulási, szó-« rakozási lehetőséget biztosítunk, a KISZ-en kívüli fiataloknak! is. Pletikoszity Antal, a bácsalmási I. 'körzeti; KISZ-szervezet ' tagja A legtöbb szabálytalanságot vwwwvwwwwvii^wwv^wwwyvs^wwwwvwwyvvvwwvwíwwwvww FIGYELMEZTETTÉK A HÁZFELÜGYELŐT — A BIZTOSÍTÁSI DÍJAT KI KELL FIZETNI — A LAKÁST MEGKAPJÁK — VÁLASZ KOVÁCS SÁNDORNAK kerékpárosok követik el. Á motorkerékpár a képen látható ; kerékpárost követte hosszú kilométereken át. A két paraszt- si elmerült a beszélgetésben, s nem is gondolt arra, hogy unyi balesetnek lehetnek okozói. Néhány perccel később r bánták »bűnöket«, de a közlekedés rendjének szigorú őre, y nagyobb nyomatéket adjon figyelmeztetésének, 10—19 ntra büntette meg a szabálytalanul egymás mellett közlc- ő’ kerékpárosokat. Á fenti kis összeállítás csupán néhány mozzanatát mutatja annak, amit az országúton a gépjárművezetők elkövetnek, czclül egy megszívlelendő tanácsot nyújtunk át olvasóink- : a közlekedési szabályok betartása mindenki számára Gémes Gábor Kristóf Istvánná, Kecskemét, Rákóczi út 44. szám alatti olvasónk . panaszlevelében elmondja, hogy a bérházban, álról lakik, a pincében egyáltalán, a kapu alatt és a folyosókon gyakran nem ég a villany. Két ízben felkereste a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalatot az égők elhelyezése ügyében, de ott azt a felvilágosítást kapta, ? hogy teljesen felesleges, mert | úgyis eltulajdonítják, A közel- ' múltban égy lezárt. kerékpárt elloptak, azért mert a: házfelügyelő nem rendszeresen zárja be a kaput. Olvasónk levelét a Kecskeméti Városi Tanács ipari és műszaki osztályára , küldtük át, ahol az alábbiakat tudtuk meg. ♦ »A villany égő behelyezésére még a panasz benyújtása után intézkedtek, de sajnos azóta már több esetben kellett égöt elhelyezni, mert az elveszett. A lépcsőházban hagyott holmik, ha azok nincsenek lezárva, eltűnhetnek, mert a ház- fel ügy elő, aki másik lépcsőházban lakik, nem felelhet érte. A ház- rclíigyclőt figyelmeztették ’ a pontos kapuzárásra is, Mezei Lajos bajai olvasónk azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy vizsgáljuk meg, miért kell megfizetnie a 948 forint állami biztosítási díjat, ugyanis a felesége 1955 óta a tsz tagja. Olvasónk ügyében eljártunk az Állami Biztosító bajai kirendeltségénél, ahol a következőket állapítottuk meg: Átvizsgáltuk a számla főkönyvet, amelyből 988 forint tartozást lehet kimutatni. Ez az összeg 1953 óta szaporodott fel. A biztosító helyesen járt el, mert a kötelező biztosítás fennállásának tartalmáig foganatosította a díjkivetést. Minden évben kiértesítették tartozásáról. Arra kérjük olvasóinkat. hogy esetleges változások igazolásával keresse fel az Állami Biztosító bajai kirendeltségét. * Két hónappal ezelőtt Csókás Jó- zsefné arra kérte szerkesztőségünket, járjunk közbe a városi tanácsnál, hogy a Sétatér utca 20. szám alatti lakását Petrányi Géza nevére írathassa át. Ugyanis az történt vele, hogy egy előbbi időpontban aláírt egy nyilatkozatot, mely szeJ rint a lakásáról a városi tanács javára mond le. Ügyében a lakás- hivatalnál eljártunk és elintéztük, hogy unokája, Petrányi Géza javára írják át a szóbanforgó lakást. Ezek szerint Csókás Józsefné problémája megoldódott. * »A múlt évben vettem egy tanyát 1200 négyszögöl földdel. A tanyában egy idősebb házaspár lakik, akik ígéretet tettek, hogy ha mi el akarjuk foglalni a lakást, akkor ők hajlandók elköltözni. A lakásra most szükségünk van, de az a család, aki a tanyánkban lakik, nem hajlandó kiköltözni.« — írja Kovács Sándor városföldi olvasónk. Olvasónk panasza ügyében eljárni kizárólag a kecskeméti járásbíróság illetékes, mert a városi tanácsnak nem áll módjában kötelezni lakóját, hogy az a lakásból kiköltözzön. Javasoljuk olvasóinknak, hogy próbáljon megegyezni lakójavai a kiköltözést illetően. Amennyiben ez nem járna eredménnyel, mondjon fel, de a.jelenlegi lakás helyett, egy másik, megfelelő lakást biztosítson a házában lakó család számúra.
