Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-15 / 269. szám
1959. november 15, vasárnap 5. oldal Mi újság a megyei lanácsházán A GYORS ÜGYINTÉZÉSÉRT — A MEGSZŰNŐ KERESKEDELMI VÄLLALATOK ALKALMAZOTTAIRÓL — 1960-AS MUNKA- ÉS VÉDÖRUHAAKCIÓ — AZ INSZEMINÁLÁSRÓL — 1961-ES ÉPÍTÉSI TERVEK Üjra indítjuk rovatunkat, amelynek segítségével tavaly többször elkalauzoltuk olvasóinkat a megyei tanács külön bözö osztályaira, illetve ismer tettük: mi mindent intéznek megyénk legmagasabb szintű allambatalmi szervénél. * Először az igazgatási osztályra nyitottunk be. Éppen a november 18-án kezdődő oktatás előkészítésén dolgoztak, amelynek keretében az »Ügy- iratkezelési Szabályzatot« tanulja meg teljes alapossággal a megyei tanács apparátusának minden arra illetékes dolgozója. Az oktatás célja: gyorsabbá, hatékonyabbá tenni a lakosság ügyeinek intézését. Az »Ligy iratkezelési Szabályzatiból azután vizsgát is tesznek az osztályok előadói és adminisztrátorai. • Ezután a második emeletre mentünk és a kereskedelmi osztályon folytattuk látogatásunkat. A kiskereskedelmi vállalatok átszervezésével, szakosításával foglalkoztak. Mint ismeretes, a Bajai Áruház, a Dél-Bács megyei Népbolt, a Kiskunhalasi. Kiskunfélegyházi és a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalat 1960. január 1-ével megszűnik. Helyettük három szakosított vállalatot szerveznek, mégpedig az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatot Kecskemét székhellyel, a Vegyesipari Kiskereskedelmi Vállalatot Kiskunfélegyháza székhellyel és a Ruházati Kiskereskedelmi Vállalatot Baja székhellyel. A vállalatok összevonása révén feleslegessé vált dolgozók új beosztásba helyezéséről, illetve elhelyezéséről is elkészült már a terv, s megtörténtek az intézkedések, úgyhogy senki sem marad állás nélkül. A munkaügyi osztályon tanácsi vállalatok, valamint Smőlőagaedák figyelmébe Fajélesztővel meggyorsíthatjuk a must erjesztését Mostanában sok panaszt hallunk a szőlősgazdáktól, hogy a mustjuk nehezen erjed. Ennek az az oka, hogy az őszi, szeszélyes, főleg hideg időjárás meggyérítette a szőlő saját élesztőflóráját. Hideg mustban nem, vagy csak vontatottan szaporodnak az élesztőgombák, mert a szaporodásukhoz szükséges hőmérséklet 20 Celsius fok körül van. A 10—12 Celsius fokos pince már hidegnek számít. Nem erjednek a kénezett mustok sem»; mert a kénessav és a hideg időjárás együtt fokozottan akadályozzák az erjedést. A fenti gátló körülmények leküzdésére a kénessav és hidegtűrő fajélesztő alkalmas. Ezért a termelők, ha panaszuk van a must erjedésével kapcsolatban, forduljanak a Szőlészeti Kutatóintézetben (Budapest II. kerület, Hermann Ottó út 15.) az intézet utánvéttel megfelelő fajélesztőt küld 15 forintos adagárban. Ez a mennyiség 5 litertől 200 hektoliterig terjedő mennyiségig must beoltására alkalmas. Négyezer éves élelmiszer Egy angliai városban érdekes vizsgálatokat folytatnak a régi Jerikó területén kutatások során előkerült hús- és kenyérmaradványokkal. Remélik, hogy az élelmiszer-tartósítás módszereit a kutatások eredménye^ révén tökéletesíteni lehet. tanács felügyelete alá tartozó hivatalok, intézmények dolgozóinak 1960-ra járó munka-, védő- és egyenruhaigényét mérték fél. Megállapították, hogy 15 411 fő az igényjogosultak száma, akik mintegy 5 millió forint értékű munka-, védő- és egyenruhát kapnakj * — Jövőre az idei 16 ezerrel szemben 25 ezer tehén mesterséges megtermékenyítését tervezzük — mondta Takács Béla elvtárs. a mezőgazdasági osztály állattenyésztési csoportjának vezetője. Az inszeminálás- sal eddig is kitűnő eredményeket — 72—75 százalékos fogamzást értek el, ezt 1960-ban 78 százalékra növelik. A mesterséges megtermékenyítés továbbterjesztésével jövőre újabb 120 bika tartásától mentesítik a legeltetési bizottságokat. * A tervosztályon fejeztük be látogatásunkat, ahol azt az örömhírt hallottuk, hogy 1960- ban újabb 242 lakást adnak át a megye lakossága részére- Egyben azt is elmondták, hogy az 1961-es lakásépítések terveit is megrendelték már- N- O. A sütőipar átszervezésének első eredménye: 612 ezer forint többletnyereség a harmadik negyedévben Az I,egészséges türelmetlenség” a mi erényeink közé tartozik. Nem állunk meg a sikerek láttán, hanem ezek új eredmények elérésére ösztönöznek. Ennek igazságáról tett tanúbizonyságot a megyei tanács végrehajtó bizottsága is, amikor nem elégedett meg a megye sütőiparának eddigi eredményeivel (pedig vállalataink országos viszonylatban is a legjobbak közöt voltak az önköltségcsökkentés és anyagtakarékosság tekintetében), hanem utasította az ipari osztályt, hogy a sütőipar termelésének irányítására dolgozzon ki olyan új szervezeti formát, ami a termelés gazdaságosságát tovább növeli, Az előterjesztés, melyet a megyei tanácsülés határozatta emelt négy vállalat megszűntetését javasolta és egymillió forint megtakarítást irányzott elő év végéig. Július 1-e óta már négy sütőipari vállalat dolgozik megyénkben. Most a harmadik negyedévi mérlegek adatainak birtoká1 Anyagköltség Bérköltség Eegyéb költség összes termelési költség ban számszerint is elemezhetjük a sütőipar átszervezésének első eredményeit. 1959, első felével szemben, a harmadik negyedévben üzemelő négy sütőipari vállalatunk 612 ezer forint eredményjavulást ért el. Vagyis már teljesítettük az éves megtakarítási előirányzat 60 százalékát. Ez az összeg már magában is bizonyítja, hogy a sütőipar átszervezése helyes és indokolt volt, az előirányzott megtakarítás pedig mintegy 80—100 százalékkal túlteljesítnető. Ez annak eredménye, hogy az átszervezés számításba nem vett rejtett tartalékokat is felszínre hozott. Ezek a tartalékok: a sütőipari dolgozók egyre javuló munkája, az eddiginél szervezettebb termelés és a jobb irányítás. Ha összehasonlítjuk az összevonás előtti költségtényezőket a harmadik negyedévi eredményekkel, akkor a következő kép tárul elénk. 1959. X, félév 1959. III. n. év 69,7 69,2 11,9 11,3 3,5 2,3 90,1 * 87,3 Az Állami Vetőmagfelügyelőségen évente közel 4000 vizsgálatot végeznek. — Képünkön Szabó Vera kukoricaminta csiráztatását készíti elő. korica feldolgozására került sor. A termelési eredmények azt bizonyítják, hogy a Mar- tonvásári 5-ös elnevezésű hibrid kukorica 15—20 százalékkal magasabb termést biztosít, mint a másfajták. Emellett morzsolási * aránya is igen jó. Ez az a termelési ág, ahol a fejlesztésre minden lehetőség megvan, — Tudomásunk szerint a burgonyaellátás évek óta probléma. Milyen előrehaladás történt ezen a területen. Szüiet- tek-e a más, nemesített vetőmagvakhoz hasonló szép eredmények? — Meg kell mondanunk, hogy a közkedvelt Gül baba burgonya sok év után leromlott. A virúsbetegségekkel szemben nem ellenálló, így magas terméshozam csak kivételes esetekben érhető el vele. Van azonban néhány jófajta, mint például a Margit és a Merkur burgonyánk, amelyek a leromlással szemben ellenál- lóak és igen jó termést adnak. Örömmel adhatunk számot arról is, hogy a közeljövőben köztermesztésre kerül a Duna —Tisza közi Kísérleti Intézet által nemesített kecskeméti Korai rózsa elnevezésű burgonya, amely ízre, béltartalomra, de küllemre is felveszi a versenyt az eddigi fajtákkal, a betegségekkel szemben pedig jó ellenálló képességgel rendelkezik. — Régi hagyományai vannak megyénkben az aprómag-ter- mesztésnek és exportnak. Milyen előrehaladás van ezen a téren? — Lucerna magtermesztésünk világhírű volt. A külföldi piac jelenleg is minden mennyiséget felvesz jó minőségű, fajtatiszta és keveredés mentes vetőmagvakból. Ez a termelési ág újból fellendülőben van. Állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink évről évre nagyobb területen foglalkoznak az igen kifizetődő lucerna magtermesztéssel. Jelentékeny mennyiségű zöldség és egyéb aprómagvat is fémzárolunk, melyek iránt szintén nagy kereslet mutatkozik külföldön. S. G. Tehát az összevonás eredményeként a sütőiparban minden főbb költségtényező csökkent. Az anyagköltség 0,5 százalékos csökkenése például a harmadik negyedévben több mint 100 ezer forint megtakarítást eredményezett, A tüzelőanyagköltségek csökkenése szintén jelentős. Az ösz- szevont bajai és bácsalmási sütőipari vállalat az első negyedévben még 12,40 forint értékű tüzelőanyagot hasznait fel egy mázsa kenyér sütéséhez. Ez a harmadik negyedévben már 10,57 forintra csökkent. Az ösz- szevonás előtt Kalocsán 12,36 forint, Kiskőrösön 13,47 forint Kunszentmiklóson pedig 17,32 forint volt az egy mázsa kenyérre jutó tüzelőanyagköltség. Az összevont vállalatnál ugyanez 10,89 forintra csökkent. A legjobb eredményt a Kecskeméti Sütőipari Vállalat érte el, ahol az összevonás előtti 11,90 forintról 7,88 forintra csökkent a tüzelő- költség. Vannak egyéb jól látható eredmények is. A megye sütőipara például az első negyedévben 13,7 millió darab péksüte- ményt gyártott, a harmadik negyedében viszont 16,3 millió darabot készítettünk. Az emelkedés 2,6 millió darab. Ha figyelembe vesszük, hogy sok évi átlagban a harmadik negyedévben az iskolai szünet miatt 10—15 százalékos süteménycsökkenés van, az emelkedés körülbelül négymillió darab. Ez a szám nemcsak azt bizonyítja, hogy az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan a lakosság több péksüteményt fogyaszt, hanem azt is, hogy a megye sütőipara a növekvő igényeket mindjobban ki is tudja elégíteni. Eredményeink elérésében nagy segítséget nyújtott a pártkongresszus tiszteletére indult munkaverseny. A sütőipar dolgozói eredeti 1 107 000 forintos felajánlásukat később 1 405 000 forintra emelték. A harmadik negyedév végével az éves felajánlást vállalataink túlteljesítették^ A tényleges anyag- és egyéb költségek megtakarítása elérte az 1 416 000 forintot. Az összevonás előtt és után mutatkozó eredmények összehasonlítása további feladatokra is felhívja figyelmünket. A Bajai s a Kiskunhalasi Sütőipari Vállalatoknál például meg kell vizsgálni, hogy lényegében azonos gyártmányösszetétel mellett miért magasabb az anyagkölt- séghanyaduk a Kecskeméti Sütőipari Vállalaténál. De lehetőség van a Bajai Sütőipari Vállalatnál az egyéb költségek csökkentésére is, hiszen Kiskunhalas rosszabb adottságok mellett is jobb eredményt ér el. Sütőiparunk átszervezésének ez a vázlatos eredményösszehasonlítása azt is bizonyítja, hogy megfelelő előfeltételek birtokában helyes és szükséges egyes termelőterületek, illetve iparágak összevonása. Persze, az átszervezés nem csodaszer, amely önmagában is sikert biztosít, de helyesen alkalmazva további előrelépés forrása lehet olyan területeken is, ahol már eddig is jó eredményeket értünk el, Sándor Béla csoportvezető, megyei tanács, ipari osztáiy 1 idő alatt a szántóföldeken megkezdődik. Ezt követi a magvak szakszerű tisztítása, fémza- rolása, végül pedig a minőséget ellenőrző egész sor laboratóriumi vizsgalat. Milyen mennyiség volt az idén Bács megye igénye? — Köztudomású, hogy a vetésterületeket a kalászosoknál négy évenként kell felújítani. Ez Bács megyében 360 vagon búza, 60 vagon rozs és 100 vagon őszi árpa nemesített vetőmagot igényelt. Szaporító gazdaságaink ezt a mennyiseget nemcsak megtermelték, hanem olyan plusz mennyiséget takarítottak be, hogy más megyék ellátását is segíteni tudtuk. Igen jelentős a kalászosok mellett — folytatta Hajdú András — a megye hibrid kukorica vetőmag ellátása is, amely nagyrészt megyénk déli részén levő állami gazdaságokból és termelőszövetkezetekből kerül ki. A megtermelt vetőmagot a több mint 10 millió forintos állami beruházással létesített korszerű bajai hibrid-üzemben dolgozzák fel, gondosan válogatják, szárítják és osztályozzák. Ebben az esztendőben 300 vagon hibrid kuzeteink, állami gazdaságaink, de az egyénileg dolgozó parasztok is mind gyakrabban igényelnek köztermesztésre ilyen magvakat. Az idén a nemesített vetőmagszaporító gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek tööb mint 15 millió forint felárat fizettünk ki. Bizonyság ez arra, milyen nagy jelentőséget tuladonít államunk annak, hogy kellő mennyiségű, fémzárolt vetőmag álljon a termelők rendelkezésére. Milyen eredményeket értünk el ezen a területen, mennyiben sikerült biztosítani a termelők igényeinek kielégítését? Ezt kérdeztük látogatásunkkor Hajdú Andrástól, a Bács-Kis- kun megyei Állami Vetőmagfelügyelőség vezetőjétől. — A különböző nemesített szántóföldi vetőmagvak területe — jegyeztük a választ — az idén már megközelítette a 20 ezer katasztrális holdat. Megyénk ezzel elérte, hogy önellátó lett a nemesített vetőmagvak tekintetében. Ez az eredmény igen sokrétű munkát és nagy felelősséget rótt ránk. Köztermesztésre ugyanis csak olyan mag kerülhet, amely fajtiszta, gyommagoktól mentes, jó csirázóképességű és a növényi betegségekkel szemben ellenálló. E tulajdonságok megállapítása már a termesztési A magasabb terméshozamok elérésének egyik fontos tényezője a jó minőségű, nemesített vetőmag. Termelőszövetke520 vagon gabona — 300 vagon hibrid kukorica 20000 hold szaporíteierület Önellátó lett megyénk a nemesített vetőmagvak termesztésében
