Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-13 / 267. szám

1959. november 13, péntek 3, oldal Jövedelmező a szerződéses termelés JUire köt izírzödiit a DCeeikeméii JCónecnxgj/á* A téli időszak betegsége A nátha és az influenza közötti különbség — A védettség és a védekezés — Vigyázat a szövődményre A belterjes mezőgazdasági termelés kialakítása szempont­jából nagy feladat hárul a Kecskeméti Konzervgyár I-es telepén levő termeltetési osz­tályra, amely a gyár nyers­anyagszükségletét hivatott ki­elégíteni. Működési területük Dabastól Garáig csaknem 300 kilométer átmérőjű területre terjed ki. Munkájukról Ko­vács l&ván elvtárs, az osztály­vezető ad lapunk számára fel­világosítást. — Zöldborsó, uborka, zöld­bab, zöldpaprika és paradi­csom termeltetése képezik az egyik fő feladatunkat —mond­ja — se konzervipari növénye­ket tsz-ek, állaim gazdaságok és egyéni termelők termelik mintegy 10 000 holdon. A szerződés értelmében a szerző­dő Jelek vetőmagot, különböző védekező szereket, szerves- és műtrágyát kapnak és folyama­tos szaktanácsadással látjuk el őket. Ellenőrizzük azt is, hogy a szerződésben feltüntetett kö­telezettségüknek eleget tettek-e, s betartják-e a jó minőségű ter­melés feltételeit. Ebben az év­ben 250 vagon paradicsomot bocsátottak a MÉK rendelke­zésére a gazdák, s a termel­tetési osztály évi begyűjtési eredménye eléri a 3000 vagont, amely kimagasló eredménynek 6zámít. A vállalat vezetősége —foly­tatja Kovács elvtárs — a biz­tonságos nyersanyagellátás ér­dekében 1960-ban szállítási szerződést köt állami gazdasá­gokkal és termelőszövetkeze­tekkel. A tervek szerint zel­lert, sárgarépát, póréhagymát, petrezselymet, vitaminpaprikát és a San Marsano paradicso­mot kívánják termeltetni, s ennek megfelelően 37 község 60 felvásárlótelepe végez majd paradicsomgyűjtést. Említésié méltó a termelő- szövetkezetek részére előirány­zott holdankénti művelési elő­leg, amely paradicsomnál 500, trágyázásra pedig 1000 forintot jelent. Hasonlóképpen alakul ez az egyéni termelők esetében is, akik egy katasztrális hold pa­radicsom után 400, illetve trá­gyázásra 1000 forint előleget kapnak. A kedvezményes mű­velési Jeltételek ellenére a ter­melőszövetkezetek vonakodnak a szerződés megkötésétől, — már pedig — Kovács elvtára véleménye szerint —• ha az egyénieknek megéri és jövedel­mező a pai adicsomterínelés, ak­kor a nagyüzemi gazdálkodás számára még nagyobb jövedel­met jelentene, hiszen évente több millió forint kamatmen­tes hitelt bocsátanak ki a szer­ződőle részére. Kohl Antal Továbbképző iskola nyílt Csátalján (Községi tudósítónktól.) Ünnepélyesen nyitották meg Csátalján a továbbképző isko­lát. Az ünnepségen megjelen­tek a községi tanács- és a párt- szervezet vezetői is. Duboviczky Istvánné üdvözlő szavai után Patocskai Mihály vb-titkár kö­szöntötte a tanács nevében a továbbképző iskola tanulóit. Ebből az alkalomból az is­kola énekkara rövid műsort adott. Beköszöntött a hűvös Idő* a náthás, hurutos, meghűléses betegségek időszaka. Ilyenkor mindennapossá válóik a légutak betegsége: a nátha, a garat-, a gége-, a légcső-, a hörg­hurut, gyakori a torokfájás. Sok köhögő és tüsszentő em­ber a ki röppenő váladékcsep- pek útján pedóg tovább ter­jeszti e betegségeket. »-Ne gyere közel!« »-Nem fo­gok kezet!« »-Nem csókollak meg!« — mondják az isme­rősnek, jóbarátnak —, »mert influenzás vagyok«) Tünetei... Helyén való ez az óvatosság, mert a legtöbb esetben ezek a betegségek is fertőznek, de ez nem influenza. Az , igazi influenza általában jól elkülö­níthető járványos fertőző be­tegség, amely hirtelenül, ma­gas lázzal kezdődik és fejfá­jás, levertség, nagyfokú izom­gyengeség, derék- és végtag­fájdalmak a kísérő tüneted. A hurutos tünetiek gyakran nem is fejlődnek ki, vagy ha igen, csak mérsékelt formában. Ez­zel szemben a nátha, a grippe és a többi meghűléses beteg­ségek hurutos tünetekkel kez­dődnek, kisebb hőemelkedés­sel vagy láztalanul, a közérzet jelentősebb változása nélkül. Az influenzához néha gyomor-, bél-, sőt idegrendszeri tünetek is társulnak. Ez a betegség cseppfertőzéssel terjed és fer­tőző képessége rendkívül nagy. Időnként az egész világra ki­terjedő járványokat okoz. Az 1918—19-ben lezajlott úgyne­vezett spanyolnátha nagyobb pusztítást okozott, mint az első világháború, mert halálos ál­dozatainak száma meghaladta a 20 milliót. Az 1957-ben je­lentkező »ázsiai influenza« ugyancsak az egész világon végigterjedt, Az influenza 'kifejezetten a téli időszak betegsége, Leg­gyakrabban januárban és feb­ruárban zajlik le, kivételesen március hónapra is áthúzódik. Lappangási ideje — azaz a fertőződéstől a betegség fellé­péséig terjedő idő — csupán egy-két nap. A betegség álta­lában 3—5 nap alatt lezajlik, ellenben a nagy legyengülés miatt a lábadozás igen el­húzódik) ... megelőzése... A betegség után csupán rö­vid ideig, néhány hétig vagy hónapig tartó védettség marad vissza. Az influenza vírusai­nak eddig A, B és C típusát sikerült elkülöníteni, e három típuson belül azonban altör­zseket is ismerünk. Arra a kérdésre, hogyan lehet az influenza ellen véde­kezni, nem könnyű felelni, hi­szen nagyfokú fertőzöképessé- ge miatt igen nehéz a beteg­séget elkerülni. Az egészséges életmód, a helyes és mérték­letes táplálkozás, az időjárás­nak megfelelő ruházkodás, a rendszeres C-vitamin fogyasz­tás lényegesen emeli a szer­vezet ellenállását. JárVány esetén még fokozot­tabban kell óvakodni a meg­hűléstől, kerülni kell a tömeg­összejöveteleket, a testi meg-* erőltetést. Nagy gondot kell fordítani a személyi tisztaság­ra, a gyakori kézmosásra. Ke­rüljük a kézfogást, gyermekek csókolgatását, használjunk kü­lön evőeszközöket, poharakat, törülközőt. Mmden olyan cso­portot, ahol több ember vagy gyermek él együtt (óvoda, nap­közi otthon, diákotthon, iskola stb.) naponta ellenőrizni kell, s a betegségre gyanúsakat kü­lönítsük el. ... gyógyítása A járvány terjedése szem­pontjából a legnagyobb ve­szélyt a fentjáró beteg jelenti) tehát a köhögés, nátliás, huru- tes beteg ne menjen olyan helyre, ahol emberek, különö­sen gyermekek nagyobb cso­portokban élnek együtt. A a otthon ápolt influenzás bete­get is el kell különíteni, ha nincs több szoba, — akkor legalább egy spanyolfallal vagy lepedővel, Sajnos, eddig nem sikerüli az influenza ellen hatásos vé­dőoltó-anyagot kitermelni, ami­vel a járványokat megelőzhet­nénk. Ezért a már kifejlődött betegséggel szemben kell aa orvosnak felvennie a harcot. Végezetül: ha a lázas álla­pot elhúzódik, szövődményre kell gyanakodni, s ilyen eset­ben a beteg számára a kór­házi kezelés nyújtja a leg­gyorsabb lehetőséget a zavar­talan gyógyuláshoz. Dr. Harsányi István Pálmonostori mozaik Ftegrutabált rendeztek a pál­monostori községi KlSZ-szer- vezet leánytagjai a bevonuld regruták búcsúztatása alkalmá­ból. Először vidám jelenetek­kel, majd tánc- és énekszámok­kal szórakoztatták a megjelent nagyszámú közönséget. A köz* ségi tanács és a pártszervezet nevében Huszita Sándor bú-, csúzott el a bevonuló Jiatalok* tói, akik köszönetét mondtak a* hangulatos műsorért és a ró­luk való megemlékezésért. , VAROSBAN IS ELFOQADNAK ezt a gyönyörű épületet, amely nemrégen került tető alá a Fehértói Állami Gazdaságban. Belsejében modern üzemi konyha, étterem, illetve 300 személyt befogadó kultúrterem van, előtte — mint a képen is látható — táncparkettel ellátott kerthelyiséb. A klubházat november 7-én avatták fel a gazdaságban. Az ünnepségen részt vett dr. Erdei Ferenc országgyűlési képviselő is. minél élőbb szeretnék megholt­nak tudni a szüleiket, hogy a földbirtokhoz juthassanak, ha­nem amiatt, mert a fiatalok nem akarnak otthon dolgozni, elmennek ipari üzemekbe, ál­lami gazdaságokba. Kulturál­tabb körülmények között sze­relnének élni, ez vonza őket. A kisparaszti gazdaság ezeket a lehetőségeket nem teremt­heti meg. A közös gazdaságban a ter­melési gond megoszlik, de megoszlik a munka is a tag­ság között. S a munkamegosz­tás révén az egyes embernek csupán arra kell összpontosí­tania figyelmét, energiáját, amit éppen vé&ez, ahelyett hogy a kisparaszti gazdaság sokféle teendője gondjának a terhét viselné. /jk munkamegosztás lehe- tővé teszi azt is, hogy ki-ki — a közös, nagyobb mun­kák kivételével — abban a ter­melési ágban dolgozzék, ame­lyikhez legjobban ért. Ha te­hát valaki jártas a sertéste­nyésztésben, akkor ezt bízzák rá stb. Így nyilvánvalóan ked­vét is leli a munkában, s mert más gondja nincs, nagyobb eredményt ér el — mosit egyéb körülményekről nem beszélve — mint az egyéni gazda a termelésitek ugyanabban az ágazatában. Tudását is jobban fejleszt­heti, egyszóval: szakemberré válhat abban a munkakörben, amelyben dolgozik. Erre a kis­paraszti gazdaságban a sokfaj­ta munka miatt nincs meg a lehetőség. A hajlamának meg­felelő képességei tehát- jobban kifejlődnek az egyénnek, s már ez is megelégodettebbé, boldogabbá teszi életét. S mert ily módon minden munkakörben a legjobb mezőgazdasági szak­emberek .dolgozóiak, a termelé­kenység, s ebből következően a közösség jövedelme is állan­dóan növekszik, aminek haszna aztán visszah áramlik az egyén­re. De nemcsak ezért könnyebb a munka a termelőszövetke­zetben, hanem azért is, mert a nagyüzemi gazdaságnak meg­van a lehetősége a korszerű gazdálkodás folytatására, a gé­pek alkalmazására, ami teher­mentesíti a nehéz fizikai mun­kától a dolgozót) 1 Tgyanakkor a szövetkezet- ben kibontakozik a kö­zös munka szépsége is. Az egyénileg gazdálkodó parasztok jól tudják, hogy például nyá­ron, a rekkenő meleg ellenére mennyivel vidámabban megy a cséplés, mint az egyéb mun­ka. Miért?, Mert több ember végzi. Így van ez a termelő- szövetkezetben is, csakhogy nem csupán ennél a munká­nál, hanem a többinél is. De nemcsak életünk alapjá­nak, a munkának a könnyebb, kulturáltabb végzésére van meg a lehetőség a közös gaz­daságban, hanem arra is, hogy a tsz-tag jobban fejlessze ál­talános műveltségét, íelvilágo- sodottabb legyen, mint az egyéni paraszt. A munka vég­zésének fentebb említett mód­ja ugyanis nem f áraszt ja el úgy, mintha kisparaszti gaz­daságban veszkődnók, kedve, ereje marad az olvasáshoz, az önképzésihez. Ezenkívül kollek­tiven jobban meg lehet szer­vezni a közös szórakozást, mű­velődést, mint egyénileg. A termelőszövetkezeti tagok szakmai iskoláztatása is job­ban lehetséges. Az iskolán pe­dig a tanuláson kívül nincs semmi gondja a szövetkezeti dolgozónak, hiszen a szüksé­ges munkát otthon elvégzik helyette a társai, a tanulási idő alatt is biztosítva van a jövedelme. Vajon irregtehetné-e ezt az egyénileg gazdálkodó? l\em, mert tanulás köz­1 ben is folyton az járna az eszében, hogy mi van ott­hon, tehát rabja maradna a gazdálkodással járó gondoknak. A családi békét sem rom­bolja szét a vagyon, mert az már közös, s minthogy az öreg tsz-tagok nyugdijat ' kapnak, nem jelentenek többé terhet a gyermekeiknek. Igazi munka­társi viszony alakul ki azok között, akik egyéni gazda ko­rukban esetleg egymásra Irigy­kedtek, s ott törtek borsot egy­más orra alá, ahol csak teliet­ték. Az önző egyénieskedő^ he­lyébe a kollektivizmus, a kö­zösség szelleme lép, s mert nem külön érdekek választják el egymástól az embereket, hanem közösen kötik őket ösz- sze; igazi barátságok is csak így szövődnek. A versengés a munkában többé nem a másaik letiprását célozza, hanem a közös vagyon növelését, ami viszont az egyes tagok jólé­tének a biztosítéka. A közösség erejét, gondosko­dását érzi a tsz-tag, ha be­teg vagy kórházba kerül, hi­szen az SZTK gondtalan gyó­gyulásit biztosít neki. Persze, a kisparaszti gazda­ságok tulajdonosai főleg azzal érvelnek, hogy a szövetkezet­ben a tagaknak ugyanúgy pa­rancsol az elnök vagy a bri­gádvezető, mint ahogy a régi uradalmakban az ispán vagy a gazda a cselédekkel tette. Az érv nevetséges, s még a formális jelenségnek is a felületes megfigyelése szülte. A tsz vezetője ugyanis nem parancsol, amikor irányít; leg­főképpen pedig a tsz tagjai maguk választják meg vezetői­ket, akiket ugyanúgy jogukban áll le is váltani. Nem úr a tsz egyik vezetője sem a tag­sággal szemben, amelynek so­raiból különben bárki kerül­het ugyanabba a funkcióba, ha megvan hozzá a képessége, rátermettsége, A kisparaszti szabadság, függetlenség hangozta­tása tehát csak ábránd, az egyén igazi felszabadulása a közösségben lehetséges. Tarján I^Lván A Jöldművesszövetkczet nő* bizottsága a napokban tárgyal* ta meg munkatervét, mely szc•» rint igen értékes és tanulságon előadásokkal, vidám műsorain kai töltik majd cl a téli esté* két Ezenkívül komoly Jeladat is vár az asszonyokra a lél Jo* lyamán, többek között találka* zókat szerveznek majd a tsz és egyénileg dolgozó parasziasszo* nyok között. * Jól halad az őszi munka Pál» monostora községben. A gabo­nafélék nagy része már a földben van, sőt itt-ott már zöldell is a vetés. A község­ben működő géphasználati tár­sulás vetőgépei még mindig használatban vannak, hiszen az időjárás miatt igen elhúzó­dott a vetés. Az egyénileg dol­gozó parasztok kisebb része a mélyszántást végzi, vagy a még kint levő takarmány betakarí­tásán szorgoskodik. Tóth Gábor levelező i Készül az önarckép

Next

/
Oldalképek
Tartalom