Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)
1959-11-29 / 281. szám
f 1959. november 29, vasárnap S. oldal Kilenc millió forint tsz-beruházás 1000 szarvasmarha részére készül istálló 19 helyen adták át a termelőszövetkezeti építményeket A táj még nem hószínű, de a földeken már mind kevesebb az ember. Elmúlt a gyümölcsérlelő ősz. A kopasztott határban csak dér terem a fákon, a ' meteorológia pedig ismételten ! fagyot jelez. Ahogy mondani szoktuk: nyakunkon a tél. Színesen időzünk ilyenkor meleg szobában, de az állatok is jobban érzik magukat az istállóban: Ez év elején az országszerte fellendülő termelőszövetkezeti mozgalom, a szövetkezés gondolatának újabb nagy térhódítása, minden előzetes számítást túlhaladott. Az újonnan alakult szövetkezetek építési szükségletei és a már meglevők erősítését célzó beruházások nemvárt feladatok elé állították megyénk kisipari szövetkezeteit is: A rossz idők beálltáig gondoskodni kell, hogy fedél alá juttassuk a tsz-ek megnövekedett közös állatállományát. MILYEN eredményeket értünk el ennek teljesítésében, és milyen feladatok várnak még megoldásra? Erre kértünk választ a KISZÖV megyei vezetőitől. — Szövetkezeteink dolgozói ragy igyekezettel fogtak hozzá a tsz-építkezésekhez. Tizenhét ktsz-ünk 25 szövetkezetben nyújt segítséget a kollektív gazdaságod megerősödéséhez és továbbfejlődéséhez — mondotta bevezetőül Fodor Mária elv- társnő, a szervezési osztály vehetője. — Ezeknek a létesítményeknek értéke meghaladja a kilenc millió forintot. Bár szövetségünk havonta rögzíti a munkák állását, s egész sor lépést tett az akadályok elhárítására, mégis a közelmúlt időkig igen sok nehézségbe ütközött a szövetkezeti építkezések meggyorsítása. As építkezéseket végző szövetkezetek sok helyen nem kapták meg időben a szükséges tervdokumentációkat. A munkák kezdését azután a kavicshiány akadályozta. Később az előregyártott tetőszerkezeti elemek (vasbeton gerendák, födémtálcák) hiánya fékezte az építések ütemét. Októberben pedig a tetőfedő anyagok biztosítása okozott gondot. A tájékoztatás után számszerűen is meggyőződtünk a munkák állásáról. Fodor elvtársnő asztalán részletes statisztika mutatja, hol tartanak az egyes ktsz-ek a marhaistállók terményraktárak, kukoricagórék építésével és a tsz-ek villamosításával. Megállapítottuk, annak ellenére hogy sok helyen csak májusban, kilenc szövetkezet pedig csak a második félévben kötötte meg a kivitelezési szerződéseket, a munkák jól haladnak. Az átadásra kerülő 17 modem, 50—100 férőhelyes istállóban pár híján 1000 szarvasmarha elhelyezését lehet biztosítani az év végéig. Az elvállalt létesítmények közül Vaskúton, Géderlakon, HaMax Frisch drámájának bemutatójára készül a Katona József Színház Borcsa István díszletterve a darabhoz ALIG fél esztendeje, hogy új nyugati író nevével ismerkedett meg a magyar olvasó közönség. Max Frisch svájci író könyvét »... és a holtak újra énekelnek«, a Modern Könyvtár kiadásában napok alatt szétkapkodták, s mindenütt kérdések röppentek, ki ez az ismeretlen író? Nevét valóban sem nálunk, sem Nyugaton nem ragyogta be a reklámok fénye. Nagy sikerek állnak mögötte, <le nem zajos sikerek. Nyolc drámáját tartja számon az irodalomtörténet, mindnek komoly, mély mondanivalója van, s közös alapjuk a humanizmus, az emberiség sorsáért, jövőjéért való aggódás. Darabjainak mélyén igazi aktualitás rejtőzik és olyan tanítás, amely közel áll minden haladó ember szívéhez, de idegen a reklámfőnökök számára. MÉG EL SEM hallgattak egészen a második világháború ágyúi, amikor 1945 elején ez az Ismeretlen svájci író, egyébként kitűnő építész, új drámával jelentkezett. Ez volt az »...és a holtak újra énekelnek-“. Azóta a darab bejárta a világ haladó színpadait, számtalan nyelvre lefordították. Hozzánk 1959-ben érkezett el — s ez az egy mű is elég volt ahhoz, hogy írója n^ár ne legyen ismeretlen. MI RAGADJA MEG az olvasót, majd a nézőt is ennél a műnél? Miért érezzük azt, hogy már az ágyúszó közepette is kimondta valaki helyettünk a szót, hogy álljatok meg emberek? Max Frisch művében elénk lépnek a háború részesei, a gazfickók és az ártatlanok, a megtévesztettek és a sunyi lapulok, mindnek halál a sorsa a nagy pusztulásban, de az író már 1945 elején tisztán látja a kiutat ebből a pokolból: másképpen kell élnünk* mint eddig. Másképpen kell felépíteni a házainkat, mint eddig és ezentúl nem lehet jobb sora annak, aki nem különb a másiknál. A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ Magyarországon elsőnek mutatja be december 4-én Max Frisch művét. Örömmel üdvözöljük, hogy a színház új színnel gazdagítja repertoárját és nemcsak a fővárosi sikerek utánjátszására szorítkozik. — Nagy erőpróbája lesz ez a bemutató a Katona József Színháznak, de bízunk benne, hogy Seregi László rendezésében és a kitűnő együttes játékával az •*■... és a holtak újra énekelnek« országos jelentőségű kulturális esemény lesz jóson és Tiszaújfalim már elkészültek az istállók. Befejezték három tez villamosítását is, Kecskeméten* emellett átadtak két, egyenként öt vagonos ku- koricagórét. De a szövetkezeti dolgozók . dicséretére legyen mondva, hogy a legtöbb épületnél már készen van a tetőzet és folynak az úgynevezett szakipari, víz- és villanyszerelési munkák. így lehetőség van ró, hogy a pártkongresszus tanácskozásainak Idején 19 termelőszövetkezeti létesítmény átadásának megtörténtjét jelenthetjük. Mint értesültünk, remény van arra is, hogy a még fennmaradó és december 31-ig vállalt munkákat a pártkongresszus tiszteletére határidő előtt befejezik a ktsz-ek, s ezzel is hozzájárulnak a termelőszövetkezetek jövedelmezőbb gazdálkodásához, megerősödéséhez és a mozgalom továbbfejlődéséhez. Sándor Géza A spekuláció akadályozza a felvásárlást Fontos határozatokat hozott a félegyházi tanács v. b. A kiskunfélegyházi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a felvásárlás helyzetét. Az illetékes felvásárló szervek vezetői beszámoltak az eddigi eredményekről, elmondták a nehézségeket. Megállapították a tanácskozáson, hogy hízott sertésből és vágómarhából kielégítő a felvásárlás üteme és az éves tervet valószínűleg túlteljesítik. Baromfiból, zöldségből és gyümölcsből többet vásároltak fel a vállalatok, mint az elmúlt évben, de a tervek teljesítése ennek ellenére nincs biztosítva. Kenyérgabonából az előirányzatnak csak a 91 százalékát, takarmánygabonából 81 százalékát vásárolták fel, kukoricából is jóval kevesebb a felvásárolt mennyiség a tervezettnél. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a spekuláció nagymértékben gátolja a tervteljesítést. Baromfiból sokan szerződtek, felvették az előleget, de a tervteljesítésről elfeledkeztek. Kukoricából egyesek nyerészkedés céljából nagy tételeket vásároltak fel, több helyen vagonszámra tárolják ezt a fontos takarmányt, olyanok, akiknek nincs jószágállo- mányuk. Kenyérgabonából is jóval a szükségleten felül tartalékol számos termelő. A végrehajtó bizottság határozatokat hozott a spekuláció megakadályozására. Felelősségre vonják azokat, akik a szerződés ellenére nem teljesítették baromfi-hízlalási kötelezettségüket, a bíróság előtt felel« nek majd mulasztásukért. A végrehajtó bizottság elnöke személyesen tárgyal azokkal a termelőkkel, akik jóval a szükségleten felül tárolnak kenyér- gabonát és kukoricát. Megbeszéli velük a készletek törvényes értékesítésének módjait. A végrehajtó bizottsági ülésen sok szó esett a jövő évre szóló szerződéskötésekről. Ez is nagyon vontatottan halad. Tanácsülést hívnak majd össze, amelyen megtárgyalják a szerződéskötések helyzetét. A tanácstagok választóik között felvilágosító munkát végeznek, megmagyarázzák a szerződés- kötések előnyeit. Az agitációba a különböző társadalmi szervek is bekapcsolódnak. A jó vezetés egyenesbe hozta a Bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetet 1949 márciusában 13 család 70 holdon alakította meg a Bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezetet. A gyenge, erélytelen és szakmailag hozzá nem értő vezetés súlyosan nyomta rá bélyegét az első esztendőkre, Olyan közösségben, ahol évente kétszer-háromszor választottak új elnököt, nem lehetett csodálni, hogy 9—10 számosállat jut száz hold szántóra, mert a terület zömén gabonát termelnek, hogy 1953-ban 20 forintot ér csak egy munkaegység és 230 ezer forint mérleghiánynyal zár a szövetkezet. 1955-ben ismét új, de most- már politikailag és szakmailag is képzett elnök: Szalonnás Mihály kerül a szövetkezet élére. Rudics Oszkár agronó- mus (aki egyben a szövetkezeti pártszervezet titkára) és a szövetkezethez hű kommunisták segítségével sikerült a tsz-t egyenesbe hozni, oly annyira, hogy most- már a járás legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Pedig az új vezetőség vállára nemcsak a régi hibák és adósságok törlesztésének gondja nehezedett: az ellenforradalom is mintegy 200 ezer forintos anyagi kárt okozott és 650 holdon 63 tag maradt meg. De 1958-ban már 76 tag dolgozik, és bár csak 26 forintot ér egy munkaegység, de a szövetkezeti alap 300 százalékkal nő és mérleghiány helyett 79 ezer forintos nyereséggel zár a tsz. Ma a Petőfi Tsz 775 holdon gazdálkodik és minden száz aold szántójára 25 számosállat esik. Az év minden hónapjában 11 forint előleget osztottak munkaegységenként, s az áruértékesítési tervet — ami összesen 540 ezer forint — november elejéig 180 százalékra teljesítették, vagyis több mint egymillió forintot állítottak elő. Az összjövedelem 70—75 százaléka ma még a növénytermesztésből ered, de ezt az arányt már jövőre 50 százalék alá szorítják. 23 hold cukorrépáról átlagosan 243 mázsát takarítottak le, a kertészet 300 százalékra teljesítette a bevételi tervet. A szerződéses növénytermesztést jövőre csak szélesítik: 30—30 hold cukorrépára és vetőburgonyára, 20 hold étkezési borsóira, 32 höld vegyes kertészet terményeiref máris megkötötték a szerződést, sőt 500 mázsa kenyérgabona szállítására is, Az állattenyésztés is fényesen bebizonyította az idén, hogy mit ér, A rántanivaló csibéből 54 ezer forintot kaptak; jövőre már 6000 darab naposcsibét vásárolnak meg és 1000 darab pecsenyelibát nevelnek fel. Fejőstehénből ugyancsak 8 darab jut még 100 hold szántóra, de a tehenészet 200 hektoliterrel máris túlteljesítette a tejtermelési tervet. Tíz nap alatt 2400 litert adtak át a gyűjtőhelynek, — többet mint a község másik két termelőszövetkezete együttesen. A tej pénznek is jórészt köszönhető, hogy az említett előleg 90 százalékát saját erőből oszthatta a szövetkezet, s csak a kora tavaszi hónapokban vett fel erre a célra némi állami kölcsönt. A szarvasmarha-állományt tovább növelik, s jövőre már 10 tehenet akarnak nevelni 100 holdon. Jogos reménysége van a tagságnak a nemrég vásárolt 30 darab fehér fajtájú anyasertésben: jövőre már 200 mázsa sertéshúst értékesítenek, s a 100 holdra eső kocalótszámot 8-ra emelik. Ennek érdekében a szántóterületnek jelenleg , 14 százalékán termesztett j1 pillangós takarmány ará- j nyát már tavaszra 20 száza- j lókra növelik. Az állattenyésztés ilyen mérvű' fejlesztésével elérik a 100 holdanként! 30—32 számosállatarányt, s azt, hogy jövőre már minden munkaegységre 15 forint előleget tudnak osztani, Idén egy munkaegység értéke 31 forint lesz. Csupán az az összeg, amit az áruértékesítési terv teljesítése révén kap a szövetkezet, 2,50 forinttal emeli egy-egy munkaegység értékét. De több is lehetne az osztalék, ha hozzászámítjuk azt az 56 férőhelyes növendékmarha-is- tállót és 20 férőhelyes sertés- fiaztaitót, amit saját erőből épített a szövetkezet. A Bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet — mint annyi más szövetkezet — példája is azt bizonyítja, hogy a hozzáértő vezetés és a tagság szorgalma dönti el egy közös gazdaság milyenségét, Ha a kettő párosul, virágzó, gazdag élet teremtődik munkája nyomán. Absztrakt „művészek“ kiállításán Mi a véleményed? i Itt nem esik az eső. t
