Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1

Z. oldal

1959. november 1, vásárnálTanácskozik a megyei pártértekezlet

(Folytatás az 1. oldalról) radni; Termelékenységi cétkdtű- eéseinket máris 28 százalékkal túlteljesítettük. Pártunk felhívására fogott hozzá üzemünkben 136 munkás és alkalmazott a tanuláshoz, a magasabb műveltség elsajátításához.

Kalocsai elvtárs felszólalása során részletesen kitért azokra a nehézségekre, amelyek jelenleg még akadályozzák a munkások alkotókészségének teljes kibontakozását. Befejezésül részletesen elemezte azokat a feladatokat, amelyeket a Bányászati Berendezések Gyárának a hároméves terv teljesítése és az ötéves terv megalapozása érdekében el kell végezni;

Németh Ferencné, Bajai Ruhaüzem:

A nők is megállják helyüket a termelésben

Kalocsai elvtárs után Németh iFerencné elvtársnő, a Bajai Ruhaüzem dolgozója szólalt fel. Felszólalásának első részében elmondotta, hogy a ruhaüzem dolgozói lelkesedéssel fogadták a párt márciusi határozatát és a felhívást a szocializmus építésének meggyorsítására; A ruhaüzem dolgozói — mondotta — elhatározták, hogy éves tervüket november 30-ra befejezik. A felajánlás teljesítéséhez nagymértékben hozzájárul az élénk versengés. Az üzem vezetősége az egyes szalagok teljesítményét kótóránkónt értékeli és az eredményt azonnal a műszak dolgozóinak tudomására hozza.

Hangsúlyozta^ hogy az üzem kollektívája nagy gondot fordít a szakmai továbbképzésre.

Az üzem másféléves szakmunkásképző tanfolyamot indított, amelyre 45 dolgozó jár. Az üzemnek jelenleg 50 ipari tanulója van. Tavaly is ennyi tanulójuk volt, s megállapítható, hogy felszabadulásuk után kiváló munkásai lettek a gyárnak, A gyárból huszonnyolcán járnak a technikum első osztályba, huszonegyen a második osztályba, huszonnyolcán most végzik az általános iskola nyolcadik, huszonheten pedig a hetedik osztályát.

— Üzemünknek 952 dolgozója van és ebből 800 a nő — mondotta Németh élvtársnő. — Dolgozó nőink nagyszerűen megállják helyüket a termelésben. Ml sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy

az üzemben 12 női műszaki vezető, 17 női oktató,

36 női meós, 2 női osztály- vezető van.

Az üzem vezetősége, a párt- szervezet és a szakszervezet is alapvetőnek tartja a dolgozó nők munkájának és életkörülményeinek állandó javítását. Ezt igazolja, hogy az üzemi konyhán 600 személyre főznek naponta;

Németh elvtársnő befejezésül az üzem napközi otthonával és a felállítandó mosoda kérdésével foglalkozott, amelyeket meg kell oldani a gyár további fejlődése és a munkásnők munkájának megkönnyítése érdekében;

Mészöly Gyula, Kossufh-díjas, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója:

A kisparaszti gazdaságok nem tudnak a nagyüzemmel versenyezni

A megyei pártbizottság beszámolója részletesen ismertette megyénk termelési eredményeit, ugyanakkor megjelölte további tennivalóinkat is. Megjelöli azt az utat, amelyen haladva a szocializmus építését meggyorsítjuk és népünk jólétét növeljük — kezdte felszólalását Mészöly elvtárs.

A beszámoló foglalkozott a mezőgazdasági tudományos kutatás jelentőségével és feladataival is. Utalt a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet eddigi munkásságára és foglalkozott további feladataival. Tennivalóinkat elsősorban abban jelölte meg, hogy az intézetet a táj mezőgazdasági kutatásának centrumává fejlesszük. Felszólalásomban mindenek előtt ezzel a kérdéssel kivánok foglalkozni.

— Intézetünk többszöri átszervezés utón — folytatta Mészöly elvtárs — négy év óta táj intézet Jelleggel . működik.

Jelentősen előre léptünk ebben az időszakban, azonban intézetünk fejlődése, sajnos, nem tudott lépést tartani a mezőgazdasági termelés világszerte megmutatkozó nagyarányú fejlődésével. Űgyis mondhatnám, hogy kissé lemaradtunk. Néhány évvel ezelőtt az volt a feladatunk, hogy a táj igényének megfelelő. úi„ értékesebb fajtakát. valamint nagyobb átlagterméseket biztosító agrotechnikai eljárásokat munkáljunk ki. Ezeknek a feladatoknak igyekeztünk eleget tenni. Ügy gondoljuk, sikerült hozzájárulnunk az átlagtermések növeléséhez.

— A mezőgazdasági termelés részfeladatainak kiszolgálása azonban a jövőben nem lesz elegendő, nekünk is hathatósabb támogatást kell nyújtani a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A mezőgazdasági termelés világviszonylatban is forradalmi átalakuláson megy át. Mi sem vonhatjuk ki magunkat a forradalmi átalakulás alól. A mezőgazdasági termelés növelését és egyben átalakulását a technika rohamos fejlődése sürgeti, sietteti. A gépesítés, mint a termelési költség csökkentésének leghatékonyabb eszköze, egyre inkább az iparszerű nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése irányában hat a szocialista, de a kapitalista országokban is. Egyre több hírt kapunk a tőkés államokból a kisbirtokok felszámolásáról és a nagybirtokokra koncentrált, ipari jellegű termelés bevezetéséről.

A kisparaszti gazdaságok nálunk sem tudnak a nagyüzemi termeléssel versenyezni. A kis- parcellán folyó termelés magas önköltsége és alacsony átlagtermése nehezíti az életszínvonal további emelését, de gondot okoz az exportban a világpiaci árakkal való versenyzésben is. A problémát csakis a szövetkezeti gazdálkodás oldja meg megnyugtatóan.

A mezőgazdaság fejlődésének ilyen távlata kétségtelenül nagyobb feladatok elé állítja intézetünk kollektíváját is. Kutatómunkánkat ennek megfele- 1

lően kell folytatni. Elmélyültebben kívánunk foglalkozni az agrár-gazdaságtannal, valamint az üzemszervezéssel. Kapcsolatot teremtünk több szocialista ország mezőgazdasági nagyüzemével is. Figyelemmel kísérjük termelési adataikat és elősegítjük a magasabb terméshozamok elérését, valamint termelés gazdaságosságának növekedését.

— Intézetünk további munkáját ilyen módon kívánjuk módosítani. Többet foglalkozunk majd a homok' hasznosításával, a homoki vetésforgók kialakításával, a tápanyage’lá- tás és az öntözés kérdéseivel. Intézetünk tájékoztatási csoportját megerősítjük, hogy mielőbb befejezhessük a táj természeti, termelési és közgazda- sági adottságainak optimális fel- használásában ránk háruló kutató munkát.

Megyénk tekintélyes számú szakemberrel rendelkezik. Meg kell találnunk a módját, hogy ezek szervezettebben bekapcsolódjanak mezőgazdaságunk fejlesztésének nagy munkájába. Intézetünk erejéhez, lehetőségeihez mérten a legnagyobb részt vállalja a párt által megjelölt feladatokból — mondotta befejezésül Mészöly Gyula elvtárs.

Brachna János, a MÉSZÖV elnöke:

A földművesszövetkezetek hathatósan segítik a mezőgazdaság kettős feladatának meuoldását

Brachna elvtárs a mezőgazdaság átszervezésének és a tariwmmM ff?:

méshozamok növelésének kettős feladatával és ebből eredően a földművesszövetkezetek tennivalóival foglalkozott. Rámutatott, hogy a kongresszus irányelvéiben meghatározott 30—32 százalékos terméshozamnövelés jelentős erőfeszítést kíván a megye parasztságától. Elmondotta, hogy a földművesszövetkezetek fontos feladatuknak tartják a terméshozamok növelésének elősegítését és a termelőszövetkezeti mozgalom te- rebélyesítését. —• Megemlítette, hogy

a földmüvesszövetkezetek tagjai közül a tavasszal 4900-an léptek a közös gazdálkodás útjára.

Az fmsz-ek mezőgazdasági tevékenységét méltatta ezután. A földművesszövetkezetek 1957/

1958-ban 20 500 kát. holdra kötöttek növénytermelési szerződést, 1959-ben pedig 22 800 holdra. Az elmúlt két évben 150 ezer darab baracklacseme- tét értékesítettek és több mint 300 katasztrális holdon telepítettek szamócát, spárgát, fekete ribizlit.

A termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák több mint 10 millió forint értékű mezőgazdasági kisgépet vásároltak a földművesszövct- k özetektől,

A továbbiakban a földműves- szövetkezetek felvásárlási és a kiskereskedelmi tevékenységével foglalkozott Brachna elv- társ. A SZÖVOSZ beruházási keretének 30—35 százalékát a termelőszövetkezeti községek bolthálózaténak továbbfejlesztésére kívánják felhasználni a jövő évben. Nagy gondot fordítanak a gyümölcs- és zöldségtelepítési feladatok megoldására, s a termelőszövetkezeteket, valamint a szakcsoportokat jó vetőmagvakkal látják el. Arra törekszenek, hogy a termelőszövetkezetek, valamint az egyéni gazdák megnövekedett műtrágya-igényeit is megfelelően kielégítsék.

Erdélyi János, a Bajai Dunaártéri Állami Erdőgazdaság igazgatója: \

Évente 5—6 ezer hold jó erdőt telepítünk

A pártértekezlet határozati javaslata azt tűzi ki célul, hogy a megye homokterületeinek hasznosítása, valamint a népgazdasági érdekek figyelembe vételével nagyobb mértékben folytassuk a fásítást. 1960-tól kezdve évenként átlag 5—6 ezer katasztrális hold állami erdő telepítésére van szükség megyénkben. Ennek megvalósítása nagy feladat elé állítja az erdőgazdaságokat.

Gondoskodni kell megfelelő mennyiségű facsemetéről és meg kell szervezni az erdőtelepítést, valamint a fiatal fák gondozását.

A megfelelő, céltudatos erdő- telepítésnek nagy szerepe van a cellulóz- és a papírgyártás hazai nyersanyagbázisának megteremtésében, valamint más fa- szükségleteink kielégítésében.

Erdélyi elvtárs elmondotta, hogy bár nagy szükségünk van fára, az erdőtelepítés mégis csak korlátozott mértékben lehetséges. Erdőtelepítés céljára olyan területeket engednek felhasználni, amit a mezőgazdaság

már nem tud hasznosítani. Az ilyen területek sivárak, terméketlenek és rajtuk csak szélvédő, ún. pionírjellegű erdők telepíthetők. Éppen ezért a megyei pártértekezlet határozati javaslatában feltüntetett erdőtelepítés megvalósítása igen nagy erőfeszítést kíván az erdészet dolgozóitól. 1

Megállapította a továbbiaké ban, hogy az erdők szociálist» tulajdonba vétele óta nagykiterjedésű területeket erdősítettünk. Ezekkel az új erdőterületekkel erdőségeink részaránya a megyében 11,9 százalékról 13,5 szá-* zalékra növekedett. A hegyei vidékektől még így is messze elmarad, a felvidéken Ugyanis az erdő részaránya 22 százalék,

— A jelenlevő elvtársak tudják — folytatta —, hogy az erdő nagy kihatással van « mezőgazdasági termelésre is. A iák lombjai jelentékeny meny- nyiségű párát kötnek meg, fék* fogják a szárító szeleket, megakadályozzák a hófúvást, a tc- levény elhordását, csökkentik a fagyveszélyt, elősegítik a hamial- képződésl és nem utolsósorban a mi homokos vidékünkön csökkentik a homokverést cs a vetés elhordását.

— A határozati javaslatban megjelölt évi 5—6 ezer hold állami erdő telepítését reálisnak, megvalósíthatónak tartjuk,

s :í.;. ■,

arra törekszünk, hogy azokon a területeken is, amelyek más művelésre nem alkalmasak, jó erdőt és jó fát termesszünk.

— Erdőgazdaságunk dolgozói az erdőtelepítés mellett a termelőszövetkezetek segítését is szívügyüknek tartják. A termelőszövetkezetek közös állatállományának növelését azzal segítjük elő, hogy sertésólak, nö- vendékmarha Istállók és juhho- dályok készítéséhez faanyagot termelünk a termelőszövetkezetek számára. A bajai és a kar locsai járásban több mint ezer köbméter fát adunk építkezés céljára a termelőszövetkezeteknek. Ezenkívül további építkezések céljára szerződéses kötelezettségünkön túlmenően mintegy további ezer köbméter fűrészrönk, rúdfa, karámfa áll a szövetkezetek rendelkezésére gazdaságunkban.

Erdélyi elvtárs bejelentette végül, hogy az erdőgazdaságok dolgozói túlteljesítették kongresszust felajánlásukat és a tervezett 4 280 000 forintos üzemi nyereségen felül további 2 millió forint eredményjavulást értek el.

Erdélyi elvtárs felszólalása után Madarász László élVtárs, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke előterjesztette a bizottság jelentését, majd Orbán László elvtárs, a Központi Bizottság tagja szólalt fél. (Folytatás a 3. oldaloni

\

i