Petőfi Népe, 1959. november (14. évfolyam, 257-281. szám)

1959-11-01 / 257. szám

1939. nor ember 1, vasárnap 3. oldal Tanácskozik a megyei pártértekezlet Orbán László elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság tudományos cs kulturális osztályának vezetője; Napról napra meg kell nyerni a néptömegek bizalmát Kedves Elvtársak! Tisztelt Pártértekezlet! Engedjék meg, hogy pártunk Központi Bizott­ságának üdvözletét tolmácsol­jam a Bács megyei kommunis­ták pártértekezletének, és mun­kájukhoz sok sikert, jó ered­ményeket kívánjak. A pártbizottság referátumá­val egyetértek, azt jónak tar­tom. A beszámoló, valamint a beterjesztett határozati javaslat is — úgy gondolom — helye­sen tükrözi a megye kommunis­táinak munkáját. az elért ered­ményeket és helyesen határoz­za meg azokat a feladatokat, amelyek az elkövetkező évek­ben a Bács megyei kommunis­ták előtt állnak. — Ügy hiszem, minden okunk megvan arra a bizakodó lég­körre, amely jellemezte a párt- bizottság beszámolóját és jel­lemzi a hozzászólásokat is. Nem árt egy kicsit visszapil­lantani arra, hogy három év­vel ezelőtt az ország és a me­gye is milyen nehéz helyzetben volt. Az ilyen visszatekintés jó alapot ad ahhoz, hogy felmér­jük a három év alatt megtett utat. — Ennek alapján —■ úgy hi­szem — megvan a jogunk és okunk arra, hogy az előttünk álló feladatok tekintetében is bizakodóak, optimisták legyünk. — Mi az alapja a három év alatt elért nagy eredményeink­nek? Azt hiszem az, hogy az ellenforradalom tanulságait, az azt megelőző idők tapasztala­tait a párt jól hasznosította. A párt ereje — eltekintve a nem­zetközi tényezőktől — három dologtól függ. Ezek: helyes-e a politikája, egységes-e a párt és szoros-e a kapcsolat a dolgozó tömegekkel? — Elmondhatjuk, hogy nak megvalósulása az egész népnek érdeke. A tömegekhez fűződő jó vi­szony, a bizalom a párt és a nép között, elvtársak, nem va­— Egy másik dolog, amiről beszélni kell: a kommunisták magatartásának, példamutatásá­nak kérdése. A megyei pártbi­zottság által előterjesztett be­számolóban szó esett erről. Azt szeretném én is kiemelni, hogy az embereknek egy jelentékeny része a pártról alkotott véle­ményét azon az alapon alkotja meg, hogy azok a kommunis­ták, akiket ők ismernek, akik­kel egymás mellett dolgoznak az üzemben, vagy egymás mel­lett laknak, — jnilyem embe­rek. Ha azok a kommunisták jók, ha példamutatóan dolgoz­nak, ha családi életükben is példamutatónk, ha olyan kom­munisták, akiket tisztelnek, be­csülnek az emberek — rajtuk keresztül tisztelik, becsülik az egész pártunkat. A másik kérdés, amiről be­szélni szeretnék, ez a termelés­nek, különösen a mezőgazda­sággal kapcsolatos feladatok­nak a problémája. A termelés kérdése alap­vető a szocialista építés­ben, előrehaladásunk üte­me döntő mértékben attól A küldöttek nagy érdeklődéssel figyelik a pártértekezlet vitáját. most erősebbek vagyunk* mint bármikor az elmúlt | 40 esztendő során. ■—i Erősek vagyunk, mert rendben van mind a három té­nyező, mert helyes a párt po­litikája, helyesen alkalmazza a marxizmus—leninizmus tanítá­sait. Erős és szilárd a párt egy­sége és erős, szilárd a töme­gekkel való kapcsolata is. Ezért tudtuk három év alatt azokat az eredményeket elérni, ame­lyekre joggal lehetünk büszkék. Mindez eleve útmutatás arra, hogy az előttünk álló feladato­kat, a szocializmus építésének meggyorsítását is csak e három tényező további erősítésével tudjuk eredményesen megvaló­sítani. Ha továbbra is biztosít­juk, hogy országosan és helyi­leg helyes lesz a párt politi­kája, ha tovább erősítjük a párt egységét és ha tovább őrködünk a párt & a dolgozó tömegek megbonthatatlan kapcsolatán, sikereink biztosra vehetők. Ez a három tényező jelenti most js és a jövőben is fejlődésünk biztos alapját. Orbán elvtárs a továbbiak­ban a pártnak a tömegekhez fűződő kapcsolatáról szólott. —• Helyesen tette a párt- bizottság — mondotta —, hogy előterjesztésében sokat foglal­kozott e kérdéssel. Ez alapvető kulcskérdése a párt erejének és a proletárdiktatúra erejé­nek. Orbán elvtárs beszélt arról, ha • párttagok tudják, hogy mit kell tenniök, ha ki tudják fejezni a pártonkívüliek gondolatait, ha meg tudják győzni őket a párt politikájá­nak helyességéről, akkor óriási, legyőzhetetlen erővé válnak. Ehhez természetesen nem elég a helyes politika, hanem arra is szükség van, hogy a kommu­nisták — a tömegszervezetek, a népfront, a szakszervezetek segítségével — meg tudják győzni a pártonkívüliek nagy tömegeit a párt politikájának helyességéről és arról, hogy an­lami olyasfajta dolog, amit szépen megteremtünk és akkor mindenkorra megvan. Üjra és újra síkra kell szállni a néptömegek bi­zalmának megnyeréséért. Napról napra küzdeni kell, meg kell nyerni, mert rossz munkával, rossz magatartással el is lehet veszíteni ezt a bi­zalmat — Én, elvtársak, ebben az összefüggésben két dologra sze­retném külön a figyelmet fel­hívni. Az egyik az, hogy foglal­kozzunk az emberek ügyes­bajos dolgaival. A múltkoriban egy gyűlést tartottam, a bel- és külpolitikai kérdésekről beszél­tem. Utána jöttek a felszóla­lók, akik azt mondták: kedves elvtárs, jó a politika, egyetér­tünk vele, jól alakul a nem­zetközi helyzet is. örülünk neki, de — és erre elkezdték mondani a helyi problémákat gondokat. — Mi volt az érdekes ebben? Az, hogy a nem eléggé öntuda­tos emberek számára a jó poli­tika még nem minden. Hogyha nem törődünk a napi gondjaik­kal és problémáikkal, akkor az emberek körében sikerünk csak 50 százalékos lesz. — Ne fe­lejtsük el, hogy az embe­reknek egy jelentékeny ré­sze nem azt nézi, hogy mi tör­ténik a nagyvilágban. Ha jól mennek a dolgok, akkor a la­kosságnak egy jelentékeny, ke­vésbé öntudatos része azt nézi, hogy a napi gondjaival hogyan foglalkozunk, hogyan igyekez­nek elintézni ügyes-bajos dol­gaikat, gyorsan-e. vagy bürok­ratikusán? Tehát az egyes kommu­nisták apró munkája, a kö­rülöttünk élő, velünk együtt lakó emberek napi kérdéseivel való törődés óriási jelentőségű. Ezzel tudjuk erősíteni a töme- > gekhez fűződő kapcsolatunkat. függ, hogy ipari és mező- gazdasági termelésünk mi. lyen gyorsan fejlődik. A tömegeknek a párthoz fű­ződő viszonya is nagymérték­ben függ a termelési eredmé­nyeinktől. A megyei pártbizott­ság beszámolójában sok szó esett arról, hogy ez a megye bizonyos mértékig elmaradt más megyékhez képest, több termelési ágban. Mi ennek az oka? Nyilvánvalóan nem az, hogy itt a megye dolgozó népe talán kevésbé szorgalmas vagy ügyes. Nem erről van szó! Bács megye parasztsága ugyanolyan becsületes, dolgos mint a többi megyéé. Arról van szó, hogy nagy a tanyavilág és sok a homok. Ezek az objektív okok még na­gyobb erőfeszítéseket igényel­nek a helyi elvtársaktól, hogy mielőbb modem, szocialista alapra vigyék át a mezőgazda- sági termelést. Orbán elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: minél erősebb a bizalom a pártban, annál nagyobb lesz a hatékonysága annak az agitációs munkának is, amely szükséges a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése érdekében. Tudni kell, hogy nem könnyű a parasztember számára a kis- parcellával való szakítás. Több­ségük ma már látja, hogy ez a jövő útja. Azonban sok még a visszahúzó erő, a múlthoz, a régihez való ragaszkodás. A továbbiakban Orbán elv­társ beszélt a kulturáltság s a szakismeretek kérdéséről. — Külön örülök, hogy többen szó- vátették ezt a kérdést is. Az a helyzet, hogy egy bizonyos ideig megy a dolog kellő szak­ismeretek nélkül is. de ma már nagyok a követelmények. Világméretekben verseng a szocializmus és a kapitaliz­mus. E verseny kimenetele nem utolsó sorban a szak­ismeretektől és az általános kulturáltságtól függ. A szovjet nép is először az is­kolák, a tudományok fejleszté­sében győzte le a tőkés orszá­gokat És a Szovjetunió ma már erősen megközelítette és hama­rosan el is hagyja az Egyesült Államokat a termelésben. A szovjet tudomány és technika ma már a csillagokat ostro­molja. Ml is ezen az úton jut­hatunk gyorsabban előre. Ezért nálunk is növekvőek a köve­telmények — mondotta. Befejezésül a falusi értelmi- séggel való fokozott törődésre hívta fel a pártértekezlet fi­gyelmét Orbán elvtárs. Papp Ferenc, a fajszi Vörös Csillag Tsz elnöke: Á mezőgazdasági termelés fejlesztésének 5 éves irányszámai reálisak, megalapozottak Papp elvtárs bevezető szavai­ban a közös gazdaságok fejlő­dését ismertette. Elmondotta, hogy az ellenforradalom sok kárt okozott a szövetkezetek­ben, nagyon lentről indultak, de ma már kiheverték a káro­kat, megizmosodtak, megerő­södtek. A viharos napokban főleg az agrárproletárok tartot­tak ki a szövetkezet mellett. Az elmúlt években, a párt helyes politikája alapján sike­rült a középparasztok egy ré­szét is megnyerni a szövetke­zés gondolatának. A középpa- rasztok bekapcsolódása a ter­melőszövetkezetekbe kedvezően befolyásolja a szövetkezetek gazdálkodását is. Má már szá­mos olyan termelőszövetkezet van a kalocsai járásban, mely­nek termésátlagai meghaladják az egyéni gazdákét. Papp elvtárs elmondotta, hogy a termelőszövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre. A szövetkeze­tek közös jószágállományának fejlődését az alábbi számok tükrözik. A Vörös Csillag Tsz- ben UB56-ban, lQp katasztrális hold szántóra 6 ' szarvasmarha jutott, ma 40 darab. 1956-ban 100 kát hold szántóterület után 5100 liter tejet adott el a fajszi Vörös Csillag Tsz, ma 17 ezer litert. Beszámolt arról is Papp elvtárs, hogy szövetkeze­tük az elmúlt három évben — és ebből az elmúlt év aszályos volt — búzából átlag 16 má­zsát, árpából 19,5 mázsát, ku­koricából májusi morzsoltban számítva 21 mázsát, burgonyá­ból 106, cukorrépából pedig 176 mázsát takarított be holdan­ként. A termelőszövetkezet idei terméseredményei is magasan túlszárnyalják az egyéni gaz­dák termésátlagait A tsz búzá­ból 18,22 mázsát az egyéniek 10 mázsás termést takarítottak be. A termelőszövetkezet őszi árpa termése elérte a 21 má­zsát. Ezek a számok azt mutat­ják — mondotta Papp elvtársi hogy az ötéves tervjavaslatban közölt irányszámok nagyon is reálisak, megalapozottak. Felszólalása végén a szakmai hozzáértés fontosságával foglalj kozott. Elmondotta, hogy sze­rinte mezőgazdasági szakember­képzésünk nem áll arányban 3 növekvő szükséglettel. Javasol­ta, hogy mezőgazdasági szakis­kolákra, technikumokra na-i gyobb számban küldjenek tsz- tagokat és állami gazdaságban dolgozó fiatalokat. Ezután a pártértekezlet elsá napi munkáját befejezte. A ta* nácskozás második napjáról la* punk keddi számában adunkt tudósítást. al megyei pártértekezlet ti ízt elei été. : 31 traktoros teljesítette éves tervét a Kuaszeotmiklési Gépállomáson Hatalmas terület, közel 40 kilométer átmérőjű határ tar­tozik a kunszentmiklósi gép­állomás körzetéhez. Félszáz traktorista hetek óta 14—16 órás műszakban dolgozik, hogy a földeken mielőbb kész le­gyen a szántás-vetés. December végéig 17 ezer normálholdnak megfelelő munkát kell elvégez­niük, — október közepéig ebből 11 ezret teljesítettek. Az éves tervet a fenti idő­pontig 105,3 százalékra teljesí­tette a gépállomás, ezen belül a brigádok valamennyien, az 50 traktoros közül pedig 31-en ha­ladták meg a 100 százalékot, de a többi dolgozó is felül van a 90 százalékon. A sok közül csak egyet említünk: Samu Mihályt, aki a Zetorjára megszabott 1000 normálhold helyett 1402 normál­holdat végzett ebben az év­ben, s 380 normálhold őszi terve helyett már közel jár a 450-hez. Tíz éve dolgozlak a gép­állomáson, s eddig minden év­ben az elsők között volt. Nem akármilyen fizetségért dolgo­zik: átlagos havi keresete 3150 forint, szeptemberben pedig 4373 forintot kapott. A kunszentmiklósi gépállo­más eredménye azért is kiváló, mert itt az egy gépre eső terv és teljesítmény egyike a leg­magasabbaknak. 218 ezer forint értékű iskolai takarékbélyeget vásároltak eddig a megye diákjai Megyénk általános és közép- iskolás diákjai talán már a nyáron elkezdték a takarékos­kodást, mert szeptember vé­géig 218 000 forint értékű isko­lai takarékbélyeget vásároltak. A kis létszámú iskolák között most is első helyen a Kis- kunmajsa-ötfái I. sz. általános iskola áll. Az egy tanulóra eső átlagbetétjük 58,82 forint. Utá­na a tiszakécskei II-es számú általános iskola következik, amely átlagosan tanulónként 27,60 forint összegű iskolai ta­karékbélyeget gyűjtött. Ez a legjobb eredmény a közép lét­számú iskolák között. A közép­iskolák sorában a Bajai Türr István Közgazdasági Techni­kum érte el a legjobb ered­ményt egy tanulóra eső 16,6G forint átlaggal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom