Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

1959. október 20, kedd kecskeméti pártértekezlet második napja .«olyUtas az 1. oldalról.) szólásra. Elismerését fejezte ki azokért az eredményekért, me­lyeket a város dolgozód a kom­munisták vezetésével értek el az utóbbi években. — Erőtel­jesen kell harcolni — mon­dotta — a párt politikájának végrehajtása során néhány he­lyen mutatkozó torzulások el­len, valamint az elbizakodott­ság hangulata ellen. A terme­lés problémáit boncolgatva han­goztatta, hogy a szocialista mezőgazdaság fejlesztésének útját járvia válhati k a megye- székhely mezőgazdasága való­ban alkalmassá feladatának betöltésére; Most azonban, ősszel, nem lehet úgy dolgozni, hogy a kommunisták munkája ne segítse elő az aktuális napi feladatok végrehajtását. Meg kell teremteni feltétlenül a jövő évi kenyér előfeltételeit, minél rövidebb idő alatt el kell vetni az őszi kalászosokat. Mócza Imre elvtára, a vá­rosi tanácsapparátus kommu­nistáinak neveléséről beszélt. Felszólalt többek között Mol­nár Frigy esne elvtársnő, aki a megyeszékhely értelmiségének munkájával, a pedagógusok, az iskolai nevelők feladataival foglalkozott. Utána Laczkó Pálné elvtársnő, a pártközpont gazdasági osztályának vezetője tolmácsolta a Központi Bizott­ság üdvözletét a város kom- munistámaki A vita befejezése után Fe­kete Miklós elvtárs válaszolt a kérdésekre, majd sor került a kecskeméti városi pártbizott­ság tagjainak és póttagjainak, a revíziós bizottság tagjainak megválasztására, s megválasz­tották a város kommunistáinak küldötteit a megyei pártérbe- kezletre. A kétnapos ülés Nagymarosi Kálmán elvtárs zárszavával ért véget. A legsürgősebb tennivaló: az őszi munkák meggyorsítása Két év alatt újabb 10 000 holdat öntöznek a kalocsai járásban A Kalocsai Városi Tanács dísztermében szombaton tar­tották a járás kommunistái pártértekezletüket. Először megválasztották a küldöttérte­kezlet bizottságait, majd Szabó Ferenc elvtársnak, a járási ta­nács elnökének megnyitó sza­vai után Matos István elvtárs, a járási pártbizottság titkára olvasta fel a pártbizottság be­számolóját. — Járásunk mezőgazdasági jellegű — hangoztatta a be­számoló —, s a pártértekezlet örömmel állapíthatja meg, hogy sikeresen megvalósítjuk a pártnak és a kormánynak a mezőgazdaság fejlesztésére és a terméshozamok növelésére irányuló terveit; 1957-ben át­lagosan 8,5 mázsa voi± holdan­ként a kenyérgabona termése, az idén már 8,7 mázsái Az n.CTn árpa termésátlaga 12,9 mázsáról 13,8 mázsára növeke­dett. Növekszik az állatállo­mány is: a szarvasmarhák szá­rra 300-zal, a sertésállomány la ezerrel, a juhállomány 500 jószággal gyarapodott. A ho­zamok növelése azonban nem tartott lépést a számszerű fej­lődéssel; Igen alacsony például a tehenem kéntá átlagos tejho­zam, mindössze 1800 liter évente; Részletesen elemezte ezután a beszámoló a járás termelő­szövetkezeteinek helyzetét. Megállapította, hogy a gabo­natermelésben már kézzel fog- hatóan bebizonyosodott a szö­vetkezetek fölénye: 285 kiló­val magasabb volt az idén is az átlagtermésük és olcsóbban is termelték, mint az egyéni pa­rasztok. A mezőgazdaság állami szek­torának szép eredményeiről dicsérőleg emlékezet* meg a beszámoló. A Hildpusztai Ál­lami Gazdaság a legjobbak közé került, a Kalocsai Gép­állomás pedig már teljesítette éves tervét. A pártértekezlet megvitatta a mezőgazdaság fejlesztésé­nek tennivalóit is. A Központi Bizottság kongresszusi irány­elveit figyelembe véve úgy ha­tározott, hogy 1965-ig 100 hol­danként 10-re növelik a szarvasmarhák és 20-ra a ser­tések számát. A tehenek tej- iiozamát 2500—2700 literre kí­vánják növelni; Az öntözött területek növe­lésével és a munkák gépesíté­sével jelentősen növelni kí­vánják a fűszerpaprika ter­méshozamát. Az öntözés egyéb­kén* ‘kiemelkedő helyet foglal el a járás mezőgazdaságának fejlesztésében. A beszámoló szerint több mint 30 000 hold öntözése megoldható, A na­pokban már döntés is szüle­tett arra, hogy két év alatt 10 000 hold földet vonnak be öntözésbe a foktői vízkiemelő­mű segítségével. E nagy lehe­tőséget azonban csak összefo­gással, nagyüzemi eszközök és módszerek felhasználásával tudja gyümölcsöztetnd a járás parasztsága. A beszámoló és a határozati javaslat fölött kibontakozott vita széleskörű és tanulságos volt. Köteles István elvtárs, a Központi Bizottság munkatár­sa arra hívta fel a küldöttek figyelmét, hogy a párt egysé­gének szilárd megalapozásával nem kerülhet le a napirend­ről a kommunisták eszmei-po­litikai egységének, összefogá­sénak további erősítése. Ez ál­landó feladat, nem befejezett kampány — hangoztatta; f— Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy egyes párt- szervezetekben máris tapasz­talhatók az elbizakodottság, a parancsolgatás, a felvilágosító munka lebecsülésének jelei. Hangsúlyozta, hogy az iiyen hibás nézetek ellen — és nem a nézetek képviselői ellen —- pártszerű bírálattal, a' helyes politika megértetésével keli küzdeni. Borsodi György elv társ, a megyei bizottság párt- és tö- megszervezetek osztályának ve­zetője részletesen foglalkozott felszólalásában a közvetlen feladatokkal. Javasolta, hogy a kommunisták, a tömegszer- vezetek legfontosabb tennivaló­juknak most az őszi munkák ütemének meggyorsítását te­kintsék. A küldöttértekezlet elfogadta a javaslatot és el­határozta, hogy október végéig, a megyei pártértekezlet tiszte­letére, elvégzik az őszi vetési munka 9U százalékát. A többi felszólalók is szá­mos fontos dologra hívták fel a figyelmet. Köves Gyula elv- társ a pártszervezetek kultu­rális tevékenységéről és tenni­valóiról beszélt. Krecsmarik József elvtárs a kommunisták éberségére, harcos, bátor kiál­lásának jelentőségére világított rá. Zlaiics Jánosáé elvtársnő a nők körében végzett párt- munkáról, a mozgalomba való bevonásuk szükségességéről be­szélt. A vitában részt vevő más elvtársak — Farkas Ist­ván, Badulo Pál, Kovács Imre, Varga Ferenc, Karászi József, Balaton István, Papp Ferenc, Farkas Gyula — a pártmunka, a társadalmi és a gazdasági élet fontos kérdéseit elemezték. Kommunista szerénységgel munkálkodjunk a párthatározatok végrehajtásán A bácsalmási járási páríéríekeslet Szombaton reggel 9 órakor a Bácsalmási Gépállomás műve­lődési termében kezdte meg ta­nácskozását a járási pártérte­kezlet. A küldött értekezleten az MSZMP Központi Vezetősé­gének képviseletében megjelent Révész Géza elvtárs, honvé­delmi miniszter, országgyűlési képviselő, Erdősi József elvtárs. a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője, Jámbor Pál elvtárs, a munkás­őrség megyei parancsnoka. Galicz József elvtárs, a járási párt-végrehajtóbizottság tagjá­nak megnyitó beszéde után Karpov Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság titkára ismertette a pártbizottság beszámolóját. Az előadás részletesen foglal­kozott az ellenforradalom óta elért eredményeikkel, a Szov­jetunió nemzetközi tekintélyé­nek növelésével, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt következe­tes politikájának sikereivel. Mélyrehatóan elemezte a me­zőgazdaság fejlődését és az irányelvek szellemében a szo­cialista átszervezés kérdéseit. A beszámoló a főbb feladaixjtv közé sorolta a vetés mielőbbi befejezését, a termelőszövetke­zetek pártszervezeteinek további erősítését, a káderek nevelését, a tanácsok gazdasági és kultu­rális tennivalóit, új ipari üze­mek létesítését, illetve bővíté­sét, a termelőszövetkezetek ter­mésátlagainak emelését, vala­mint az állatállomány növelé­sét. Az értékes és sokoldalú be­számolót lelkes vita követte. Többek között felszólalt Révész Géza elvtárs, a Központi Veze­tőség tagja. Hangsúlyozta: — Az ellenforradalom után sok optimista is azt hitte, hogy kell 15 év, amíg talpra állunk. A Szovjetunió, a szocialista or­szágok segítségének és dolgozó népünk alkotó munkájának kö­szönhető, hogy a magyar mun­kásosztály a felszabadulás óta soha nem élt ilyen jó életkörül­mények között mint napjaink­ban. — Majd így folytatta Ré­vész elvtárs. — Meg kell gyorsítanunk a szocializmus építését. Az építés, a lenini normák figyelembe vé­telével folytatódik. Ezek után a következőkre hívta fel a pártértekezlet rész­vevőinek figyelmét. — Az eredmények láttán egyes elvtársainknál tapasztal­ható az elbizakodottság és az önelégültség szelleme, amely a tömegek lebecsülését vonja maga után és gyengíti a párt és a társadalom közötti kapcso­latot. Erdős! József elvtárs, a me­gyei pártbizottság mezőgazda­sági osztályának vezetője fel­szólalásában hangsúlyozta: az ellenforradalom óta fokoztuk a parasztság körében a termelési kedvet és megteremtettük a termelési biztonságot. 1957 ta­vasza óta állami gazdaságaink nyereséggel végzik munkájukat. A fejlődés üteme hasonló a ter­melőszövetkezetekben is Növe­NAPTÁR 1959. október 20, kedd Névnap: Vendel Napkelte: 6 óra 9 perc Napnyugta: 16 óra 48 perc • — Megyei tanácstagi fogadó­órát ma, október 20-án a me­gyei tanács épületében Sarok Antal tart. — A Pen Club tagjává vá­lasztották Varga Mihály elv- társat, a városunkban élő költőt; — Egységes falusi pártveze­tőség alakúit Szabadszálláson. A funkciók elosztása után el­határozták, hogy havonta egy­szer ülést tartanak. Legköze­lebbi ülésükön a negyedéves tervet készítik el, amely a párttag gyűlések határozatára épül fel, Nagy figyelmet for­dítanak a termelés párteUen- őrzésére is. — A mezőgazdasági termelő­sző vetkezetek és termelőszö­vetkezeti csoportok éves ter­melési terve, költségvetése és zárszámadás készítése idősza­kának módosításáról rendelet jelent meg a Magyar Közlöny 103. számában; — Egy új francia gyártmányú géppel naponta 150—200 mázsa szőlőt préselnek ki a Hosszú- hegyi Állami Gazdaságiban. A 700 holdnyi saőlőstábla termé­sének feldolgozását pár nap múlva befejezik, — A Könyvtáros című folyó­irat közölte Fekete Dezső bács­almási könyvtárvezetőnek a falusi könyvtárait helyzetéről szóló tanulmányát; — Brandenburgi verseny címmel zeneest lesz 20-án es­te 6 órakor Baján, a József Attila Művelődési Házban, Előadó: Kiefer Ferenc tanár. — Harmincötezer növendék tanul hazánkban a művészisko­lákban. A színház- és filmmű­vészeti főiskolán ebben az év­ben megindult á televíziós ren­dezők és operatőrök képzése is. kedtek termésátlagaik és sike­rült meghonosítaniuk a belter­jes kultúrát. Jámbor Pál elvtárs, a mun­kásőrség megyei parancsnoka a munkásőrök feladatairól és társadalmi munkájuk eredmé­nyeiről tájékoztatta a pártérte­kezlet részvevőit. Felszólalt még: Sándor János, a Bácsalmási Gépállomás párt­titkára, Hegedűs István, a já­rási tanács elnöke, Soós József járási főállattenyésztő. Selymes János, a kunbajai Vörös Csil­lag Tsz elnöke, Vizin Gergely, a járási tanács elnökhelyettese, — Az önkéntes ápolónőkép­zés újbóli megkezdéséről ho­zott határozatot a Vöröske­reszt A határozat négy hó­napban állapítja meg az ön­kéntes ápolónői tanfolyam idejét — Leszállították a külföldi halkonzervek árát: a többi kö­zött az albán sazani ára 16 forintra! 12 forintra, a jugo­szláv szardínia ára 19 forint­ról 14 forintra, a Szovjetunió­ból érkezett sprotai ára 25 fo­rintról 19 forintra csökkent. — Kukoricaszedésben segéd­keztek két napon keresztül a Bácsalmási Állami Gazdaság­ban a Hunyadi János Gimná­zium tanulói. Az állami gaz­daság pénzzel jutalmazta az iskolásokat, amelyből az isko­lához szükséges felszereléseket vásárolják. (Molnár József leve­léből.) — Köszöntő levelet küldött a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek a Szarva­si Mezőgazdasági és Faipari Ktsz. A ktsz dolgozói kecske­méti látogatásuk alatt, októ­ber 11-én a Szent Johanna elő­adásán vettek részt, — Tranzisztort» óra. A cseh­szlovákiai CsTA finommecha­nikai és elektranikiai intézet tranzisztoros oszcillátorral fel­szerelt órák gyártását kezdte meg. Az óra napánként leg­feljebb kétezred másodpercet téved. — Kecskeméti Katona József Filmszínház (Építők Klubja) műsora október 20-án: Cimbo­rák. 2533 — Köszönetnyilvánítás. Mind­azon rokonoknak, intézmények­nek és üzemek dolgozóinak, jóbarátoknak és ismerősöknek, akik a felejthetetlen férj, apa, nagyapa és testvér, id. Garzó Lajos temetésén r észtvettek:, ravatalára koszorút, vagy vi­rágot helyeztek és ezáltal fáj­dalmunkban osztoztak, ezúton mond hálás köszönetét a gyá­szoló család. 9977 Mészáros János, a tataházi pártszervezet titkára, Szvorény János járási KISZ-titkár, Boros István főhadnagy, Pólyák Já­nos, a mátételki általános iskola igazgatója, Rádi Ignácné, a já­rási nőtanács elnöke, Csibi Vince, a járási rendőrkapitány­ság vezetője, Brán András, a termelőszövetkezeti tanács me­gyei megbízottja, Lengyel Bc- láné tataházi dolgozó. Szabó István, a járási pártbizottság instruktora, Vezdán József, a mélykúti tanács elnöke és Ko­vács Mihály, a tataházi Petőfi Tsz pártszervezetének titkára. Ä bajai pártértekezlet második napja Október hó 17-én, szombaton folytatta munkáját a bajai vá­rosi pártértekezlet. A tanács­kozáson felszólalt Sándor Jó­zsef elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a párt- és tömeg­szervezetek osztályának vezető­je is. ürömmel állapította meg, hogy az értekezlet sokoldalúan, hozzáértéssel és felelősségtelje­sen mérlegelte a bajai pártszer­vezetek tevékenységét. Felszó­lalásában többek közölt az üzemi termelés növelésének, a vállalások maradéktalan telje­sítésének kérdéseivel, az őszi mezőgazdasági munkák, a be­takarítás és a vetés időbeni el­végzésének fontosságával, a kádermunkával és a kommu­nista magatartás követelmé­nyeivel foglalkozott. Hangsú­lyozta, hogy a párttagság na­gyobb felelősséget, többletmun­kát, a közösség odaadó szolgá­latát jelenti és az állami, vala­mint a gazdasági életben nem jár külön jogokkal. A pártértekezlet vi tájában felszólalt még Vörös Lajos, a Gyapjúszövetgyár igazgatója, Szőlősi Gergely nyugdíjas, a 8-as körzeti pártszervezet kül­dötte, Farkas László, a városi tanács elnöke. Szabó Lajos, a Villamosságipari Gyár igazga­tója, Büki Józsefné, a városi nő tanács elnöke, Knapig János, a Micsurin Tsz enöke, Szabó Lajos, a megyed párt-végrehaj- tóbizottság tagja, az SZMT el­nöke, Márfai Mihály, a városi tanács elnökhelyettese, Farkas János, Bánáti Tibor, a városi kultúrház igazgatója és Borsos György, a KISZ városi titkára. A pártbizottság megválasz­tása után a pártbizottság meg­tartotta első ülését és azon lizenegytagú végrehajtó bizott­ságot választott. A titkári teen­dők ellátásával továbbra is Glied Károly elvtársat bízták meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom