Petőfi Népe, 1959. október (14. évfolyam, 230-256. szám)

1959-10-20 / 246. szám

1959. október 29, kedd 5, oldal A mezőgazdasági szakmunkás-képzésről ELNYERIK-E AZ ÉLÜZEM CÍMET! Munkában az új pártvezeiőség A z elmúlt évhez viszony.it- va nagyobb arányokban Indult el a» ősszel a mezőgaz­daságban a szakmunkásképzés. Az állami gazdaságok vezetői végre felismerték a szakmun­kás-képzés szükségességét. Ezért a múlt év országosan 900 tan­folyamával szemben, az idén már 1200-at szerveznek. A fenti számadatokhoz, úgy vélem, nem árt kommentárt fűzni. Életszínvonalunk emelé­sében a mezőgazdaság fejlődése is döntő tényező. A mezőgazda­ság átlagait emelni azonban csak - képzett szakemberekkel lehetséges. A békés gazdasági versenyben lemaradnánk, ha nem képeznénk ki elegendő szakmunkást, akik képesek a kitűzött célt megvalósítani. A szakember-képzés indíté- kának mélységét éppen a termelékenység emelése adja meg. Ezzel még adósok va­gyunk államunknak, s ezért ta­pasztalható az, hogy különbsé­gek vannak az egyik és másik mezőgazdasági üzem között, annak ellenére hogy hasonló technikával és adottságokkal rendelkeznek. A rosszul dolgo­zó gazdaságokból természetszerű a munkaerővándorlás a jobb gazdaságok felé. Aa árutermelés bővítése a ta­karmánytermesztésnél kezdődik. A harmadik negyedov letel­tével a Kecskeméti Városi Ta­nács értékelte a községfej lesz- tcsi terv teljesítését. Az érté­kelés szerint a város 1959. évi KŐÉ A tervét szeptember 30-ig bezáróan pénzügyileg 60 száza­lékra teljesítette, műszakilag azonban ennél jóval nagyobb a teljesítés mértéke, hiszen néhány, mar elvégzett munká­ról nem érkezett be még a számla. így például a ueonusítás első üteme is csaknem teljes egészében elkészült — a vállalat azonban eddig a végzett munka értékét még nem számlázta le a tanács­nak. Figyelemre méltó adatokat tartalmaz az értékelés a város területén eddig végzett társa­dalmi munkáról. A módosított tervek szerint a tervezett tár­sadalmi munka 900 ezer forint Készül a porcelánszobor Kétszáz új iparművészeti mo­dell került a zsűri elé. A kong­resszusi versenyben készítették * Kerámia Iparművész Htsz tagjai. Képünkön: Horváth Éva festi a porcelánt ami kihatással van az állatte­nyésztésre, az üzemszervezésre. A jövő útja a gépesítés, amely egyre inkább az egyes munka- folyamatokat elvégző szakgépe­ket igényel. A nagyüzemi mód­szerek alkalmazása jelenti még a kémia és más szakágak igény- bevételét is, amihez mindin­kább több műszaki és szak­munkás kell. Ezek kiképzésé­hez kellenek a most beindított tanfolyamok. |~| atalmas változásnak le- hettünk tanúi eddig is, ha nyitott szemmel jártunk. Va­jon nem nehéz-e zsákolómun­kást. vagy gulyást szerződtetni, ellentétben a múlttal? Ez a je­lenség is azt bizonyítja, hogy a falusi életszemlélet kikerült már a szellemi rabságból s dolgozó parasztjaink felismerik a lehetőségeket. A meginduló szakmunkás-képzés célja tehát: kiképezni a mezőgazdasági munka élgárdáját s ezen ke­resztül emelni a hozamokat. A| egyénk állami gazdasá- gai az idén is szervez­nek tanfolyamokat. Reméljük, hogy ezek beváltják a hozzá­juk fűzött reményeket s az onnan kikerülő szakmunkások jól megállják majd helyüket a szocialista mezőgazdaságban. Mészáros Fülöp agrármérnök, levelező volt erre az évre — lakoson­ként 15 forint. Ebből augusztus végéig 559 ezer forint értékű felajánlás rea­lizálódott, szeptember hó­nap folyamán pedig újabb 326 ezer forint értékével egyenlő társadalmi munkát végeztek a város lakói. így az előirányzatot a negyed­év végére 15 ezer torint híján 100 százalékra teljesítették, s ehhez jön még külön 214 ezer forint helyi bontásból szár­mazó anyag, amely szintén nem szerepelt az előzetes ter­vekben, A múlt hónapban el­végzett nagyobb társadalmi munkák a következők: a sport­pálya korlátépítése 76 993 fo­rint, parkosítás 23 820, terve­zés 53 268, épületbontás 16 784, vegyes munkák 32 628, kész­pénzhozzájárulás 59 268 forint értékben. Legfrissebb adatok szerint közölhetjük, hogy társadalmi munkával elkészült a borbási Vörös Csillag Termelőszövetkezet bekötőút-epítése, s ezzel együtt a város a mai napig 100 százalékra teljesítet­te társadalmi munka vállalá­sát. A fütöhás hörül és bent, a műhelyben is érez­hető, hogy javában tart az őszi csúcsforgalom. Szorgoskodnak, sürögnek-forognak mindenütt. Nagy munkában találjuk Kazinczi Károly elvtársat is, a Kecskeméti Fűtőház párt- szervezetének titkárát, akit az üzem kommunistái nemrégi­ben választottak meg a kom­munista kollektíva vezetőjé­nek. — Milyen tervekkel, mun­kaprogrammal indul az új párt vezetőség, milyen tenniva­lókat látnak legfontosabbnak a vezetőségválasztó taggyűlés megrendezése után? — ezt kér­deztük az új párttitkártól. — Első és legfontosabb fel­adatunknak azt tartjuk — mondotta —, hogy pótoljuk* azokat a mulasztásokat, Ame­lyek még a régi vezetőség ide­je alatt fordultak elő. Az új pártvezetőség most azon mun­kálkodik, hogy a pártoktatási év megindításával kapcsolatos összes feladatokat elvégezze, Kiskunfélegyháza nyolc ter­melőszövetkezete erre az eszten­dőre összesen 7 millió 737 ezer forint értékű árutermelést ter­vezett. A szövetkezetek október 1-ig 5 006 629 forintra telje­sítették tervüket, mégpedig 60 százalékban az állattenyésztés, másrészt a növénytermelés pro­duktumainak az állami felvá­sárlóknak történt eladásával. A legjobb eredményt a Vörös Csillag Tsz érte el, amely 1 mil­lió 330 ezer forint tervét eddig 84 százalékban teljesítette. Az Üj Élet Tsz 75 százalékos terv­teljesítéssel 588 ezer forint ér­tékű árut adott el az államnak, Lemaradt a Lenin Tsz, amely a terv szerinti 1 millió 786 ezer forint értékű árunak a 48 száza­lékát, a Felszabadulás Tsz pe­dig 303 ezer forint helyett csak 121 ezer forint értékű árut bo­csátott az állami felvásárlás rendelkezésére. Ezek a szövetkezetek nem azért maradtak el tervük telje­sítésével, mert rosszul gazdál­kodtak, (terméseredményeikkel az élenjárók közé tartoznak), hanem azért, mert elhanyagol­ták kötelezettségük teljesítését — a városi tanács mezőgazda- sági osztályának a megállapítá­sa szerint — szabadpiacon, gyakran a fővárosban értékesí­tették terményeiket. Egyébként mindegyik tsz-ben akad még jócskán termény, amellyel nö­velni lehetne az árutermelési terv teljesítését. amelyeknek egy része a régi vezetőség ideje alatt nem nyert elintézést, — Üj pártvezetőségünknek — folytatja Kazinczi elvtárs — kézzel fogható és világos mun­kaprogramja van. — A vezetőség a taggyű­lés határozatainak szellemé­ben felülvizsgálja a párt már­ciusi határozatának végrehaj­tását a fűtőházban. A vizsgá­lat folyamán különösen nagy gondot fordítunk a munkás- osztály helyzetéről szóló köz­ponti bizottsági határozat elő­írásainak teljesítésére. — Nagy feladatok várnak ránk a pártkongresszusra való felkészülést illetően is — mond­ja a párttitkár. — A kom­munisták, de nemcsak azok, hanem az üzem többi dolgo­zói is nagy érdeklődéssel fo­gadták az MSZMP VII. kong­resszusának téziseit. Most ar­ra törekszünk, hogy a tézise­ket minél szélesebb körben és minél alaposabban tudjuk meg­vitatni. Ez megköveteli to­Megjegyezzük: a Lenin és a Felszabadulás Tsz vezetősége és tagsága egyoldalú számvetést végzett, amikor az értékesítés­nek az említett módját válasz­totta. A szabadpiacozással nem tettek nagyobb jövedelemre szert, mintha az állami felvá­sárló szerveknek adták volna el árujukat, hiszen a szállítás és egyéb piaci költségek csökken­tették bevételüket. Ráadásul így jelentős kedvezményektől is elestek. T. 1. Mesterséges széllel bőségesebb szüret Azerbajdzsán szőlőiben idén első ízben alkalmaztak helikop­tereket a szőlőtőkék mestersé­ges megtermékenyítéséhez. Ami­kor ugyanis a gép vagy tíz mé­terrel a szőlők felett elszáll, olyan légáramlatot okoz, amely a virágport egyik tőkéről a má­sikra fújja. Becslések szerint ezzel az eljárással tíz-tizenöt százalékkal lehet emelni a sző­lőtermést és tapasztalatok sze­rint az ilyen módon beporzott tőkék kevésbé hajlamosak a mészharmat okozta károsodásra. Szerkesztői üzenetek: Kovács Sándor, városföld: Pana­sza Jogos. Levelét a városi tanács vizsgálja ki. Értesítésünket rövide­sen megkapja. Dér László, Dunavecse: Beküldött írása Jó, azonban erről a témárói már sokat ínunk lapunkban. To­vábbi anyagait őrömmel fogadjuk. lünk, hogy új alapokra feletes­sük népnevelő hálózatunkat* olyanná alakítsuk azt, hogy képes legyen minden tekintet­ben a pártkongresszus monda­nivalóját megismertetni a fű­tőház dolgozóival. — A kongresszusira való ké­szülődés során rendezni akar­juk a tömegszorvezetokben dol­gozó kommunisták helyzetét is, hiszen azok segítsége nél­kül nagyon megnehezülne a munkánk. Éppen ezért legkö­zelebb a pártvezetöség ülésed­nek napirendjére visszük az egy-egy tömegszervezetben dolgozó kommunisták tevékeny­ségét. A HtunkÚnkközéppontjá­ban — mondja befejezésül ha­tározottan Kazinczi elvtárs — továbbra is, úgy mint eddig, a termelés, a termelékenység fokozásának és az önköltség csökkentésének kérdései áll­nak. Szakmánkban közismert, hogy féléves termelési tervein ki és felajánlásaink teljesítése so­rán erősen megközelítettük a a élüzem szintet, csupán néhány kisebb nehézség akadályozott meg bennünket abban, hogy az említett kitüntető címet megkapjuk, Párlveactőségünk ezért úgy döntött, hogy a szakemberek és a munkások bevonásával minden olyan munkafolyamatot felülvizsgá­lunk, ahol az elmúlt hónapok során lemaradás mutatkozott. Befejezésül hadd tegyük) hozzá Kazinczi elvtárs nyilat­kozatához, hogy ismerve a fűtőház dolgozóinak és kom­munistáinak lelkesedését, nem kételkedünk abban, hogy az év meg hátralevő időszakában becsülettel eleget tesznek vál­lalt kötelezettségeiknek. (—cs—r) Ortopéd orvosok a hegyes cipő ellen Würzburgban a német Orto­pédiai Társaság 47. kongresszu­sán heves támadások hangzot­tak el „a lábak 1 számú köz­ellensége”, a hegyesorrú cipó ellen. Ugyancsak becsmérlő nyi­latkozatokat tettek a szakembe­rek a túl magas tűsarkú női ci­pőkről is. amelyek a .szakorvo­sok tapasztalatai szerint igen nagy megterhelést jelentenek a lábfej első részének. A túl he­gyes cipő következtében — mon­dották — eltorzulnak a lábuj­jak. a lábfej elveszti természe­tes alakját. Jlldi az átxódákan it ... Túri Istvánná bajai levele- zőnk írta az alábbi sorokat: „A napokban az egyik bajai óvodá­ban jártam. Egy édesanya hozta karján a gyermekét, aki ezekkel a szavakkal üdvözölte kis tár­sait: „Szia” s a válasz rá ez volt: „Csao”. őszintén szólva elcso­dálkoztam ezen a köszönési mó­don. Az óvónéninek is kellemet­len volt hallani ezt, hiszen nap, nap után a helyes magyar kö­szöntésre tanítja a gyermekeket. Véleményem szerint nemcsak a nevelőknek, hanem a szülőknek is arra kellene törekedniük, hogy ilyesmiről leszoktassák gyerme­keiket.” A levél alapján jelkerestük a bajai városi tanács tanulmányi felügyelőjét, Kádasi Lászlót, aki beszélgetést folytatott a bajai óvónőkkel. Az eszmecserék ta­pasztalatai azt bizonyították, hogy hasonló eseteket észleltek más óvónők is. Kádasi László javaslatára elhatározták, hogy szülői értekezleteken a szülők segítségét is kérik ahhoz, hogy az elharapódzott magyartalan Í köszöntési módot megszüntet­hessék. Kíváncsian várjuk az ered-t viáriyL 1950-ben került B. J. a Kecskeméti Cipő­gyárba. Egyszerű mun­kás volt, s ezért ma­gáénak érezte az ifi­mozgalmat. Szorgalma­san dolgozott, később párttag is lett. Ebben az időben munkatár­sai így beszéltek róla: B. J.-t »futtatják«. Igaz, egymásután kapta a jutalmakat, kitüntetéseket, a szta­hanovista okleveleket,’ jelvényeket. Elbízta magát, s funkciójából — hibái miatt — le is váltották. Az ellenforradalom után alapító tagja lett a gyár pártszervezeté­nek és a munkásőr­ségnek. Jól dolgozott. Nem volt ritka a 120— 130 százalékos teljesít­ménye. Üjra funkcióba került. A magasabb beosztástól újra meg­szédült. egyre gyak­4 z üzem visszavár fa rabban nyúlt a boros­pohárhoz. Munkatársai sokszor látták része­gen. Egyre lejebb ke­rült a lejtőn, az ital felőrölte egészségét, végül is felelősségre vonták. Kimaradt a munkából, de tovább ivott, s botrányos ma­gánéletet élt. A követ­kezmény nem maradt el: kizárták a pártból és a munkásőrségből is visszahívták. Sokat botladozott, még több hibát köve­tett el B. J. Bünteté­sét kétségtelenül meg­érdemelte, de vajon ezzel végleg megpecsé­telődött ennek az em­bernek a sorsa? A gyár pártszervezete, s a gyár vezetősége sem felejtkezett meg róla. A munkások is így nyilatkoztak: »Igaz, hibát követett el, meg is. kapta a büntetését. De mégis törődni kell vele.« A párt és a szak- szervezet közbenjárá­sára megfelelő kórházi beutalót kapott. A vál­lalat igazgatója akkor azzal bízott meg, hogy kísérjem el a kórház­ba. Egész napon át kerestem, mire megta­láltam. Hosszú, nagyon hosszú volt az út a Hárshegyi szanatóriu­mig. örültem, hogy a kór­ház főorvosa megígér­te: mindent megtesz­nek B. J. gyógyulása érdekében. Amikor el­búcsúztam tőle, lát­tam, könnyekkel küz­dött, Vajon mire gondol» hatott? Munkatársaira, akik hosszú időn ke­resztül példaképnek te­kintették, a pártra, amely kizárta soraiból, a feleségére, aki el­hagyta, vagy talán ar­ra, hogy senki sem tö­rődik vele? Visszanéztem a kór­ház kapujából, a ki­halt parkban állt, s a távolba nézett. Bizo­nyára azt érezte, tel­jesen egyedül van. Nem! A munkatársak, a gépek, az üzem visz- szavárja, hogy ismét egészségesen, még na­gyobb akaraterővel dolgozzon a társadalo­mért. Visszavárják őt, hogy együtt örülhesse­nek majd, amikor új­ra jó eredményeket ér el. Nincs elzárva előt­te sem az út. Az üzem visszavárja. Hegedűs József üzemi levelező Kecskemét lakossága túlteljesítette társadalmi munkafelajánlását A íelegiházi tsz-ek árutermelési terve — akik elmulasztják kötelességüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom