Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

1039. szeptember lő. kedd

3. oldal

Hasznosítsuk a megtartott taggyűlések tapasztalatait

Önkritikus legyen

és a helyi pártmunkát konkrétan értékelje a beszámoló

A megyei párt-végrehajtó- bizottság az elmúlt napokban összegezte a vezetőségválasztó taggyűlések eddigi tapasztalatait és meghatározta a pártszervezetek további tennivalóit.

Az a fő érdeme az eddig lezajlott taggyűlések beszámolóinak, hogy helyesen vonták meg a pártszervezetek munkájának két és féléves mérlegét. A beszámolók gerincét az ellenforradalom utáni helyzet értékelése képezte; Üzemekben — nagyon helyesen — sokat foglalkoztak a termelés kérdéseivel és azzal: hogyan segítette a pártszervezet a tervek teljesítését?

V

alamivel gyengébbek voltak a beszámolók a falusi és a termelőszövetkezeti pártszervezetekben;

A sorra kerülő taggyűléseken ügyelni kell, hogy az eddiginél behatóbban elemezzék az ellenforradalom óta eltelt időszak munkáját és többet foglalkozzanak a napi politikai kérdésekkel, valamint a soronlevő gazdasági feladatokkal, A beszámolókban jobban hasznosítsák a Központi Bizottság téziseit és Kádár elvtárs győri beszédét. Nagyobb teret érdemel a kongresszusi munkaverseny az üzemekben és termelőiszövetkezetekben. A beszámolók készítői törekedjenek nagyobb konkrétságra. Ne másolják az országos politika eredményeinek megállapításait. Ennek tükrében, de a saját területük problémáit értékeljék;

A pártszervezetek tevékenységét önkritikusan vizsgálják és az eredmények mellett vegyék számba a fogyatékosságokat is. Csak így nyílik lehetőség arra, hogy munkájukat még jobbá, hatékonyabbá tegyék. Bár eddig a legtöbb helyen nem voltak eléggé önkritikusak a beszámolók, á hozzászólások során mégis számos egészséges bíráló megjegyzés és javaslat hangzott el a munka további javítására;

A

z önkritikus légkör azért is fontos, hogy elejét vegyük az önelégültségnek. Kétségtelen, hogy az ellenforradalom óta nagy eredményeket értünk el mind politikai, gazdasági, mind kulturális téren egyaránt, és ezt nem is kell véka alá rejtenünk. Ha azonban nem vesszük eléggé számba az előttünk álló nagy feladatokat és munkánk fogyatékosságait, semmi esetre sem teszünk jó szolgálatot továibbi előrehaladásunknak. Az önelégültség nagy veszélyt rejt magában, amire elég tapasztalatot szerezhettünk az MDP idején;

Termelőszövetkezeti párt- szervezeteink taggyűlései az eddiginél is alaposabban foglalkoznak a gazdálkodással, az árutermelés alakulásával, mert a további előrehaladás, a tsz- tagok megelégedettsége, a mezőgazdasági nagyüzemek fölénye mindenek előtt ettől függ. Pártunk azt várja a tsz-eik kommunistáitól, hogy élharcosai legyenek olyan erős és virágzó termelőszövetkezetek megteremtésének, amelyekbe szívesen mennek a még egyénileg dolgozó parasztok, vagy a jó példájuk hatására újakat alakítanak;

F

alusi pártszervezeteink taggyűlési beszámolói akkor jók, ha átfogóbban foglalkoznak a falut érintő kérdésekkel Gondolunk itt mindenek előtt a községfejlesztésre, a politikai felvilágosító munkára, az egyes rétegekkel való foglalkozásra, nem utolsó sorban a szövetkezeti gondolat ébrentartására. Mint ismeretes, pártunk nem mondott le a mezőgazdaság szó/VWWV^^^WWWS/WVWWV^A^

Gyarapodik Jánoshalma

(Községi tudósítónktól) Jánoshalma a községfejlesztésben már eddig is szép eredményeket ért el ebben az évben; A KÖFA-alap felhasználásán túl a község fejlesztéséhez komoly beruházásokkal, a MÉSZÖV támogatásával nagyban hozzájárult a Jánoshalmi Földművesszövetkezet — bolthálózatának fejlesztésével

Elismerő oklevelet kapott

Kanizsai Ferencné, a Kecskéméi Konzervgyár Il-es telepének dolgozója, 300 forinttal egyetemben. Fényképfelvételünk Igcsófözés közben ábrá- eolja őt. A kongresszusi ver- fenyben becsületettel teljesíti felajánlását.

és korszerűsítésével; A szélesvásznú mozinál is lassan befejeződnek a munkálatok, készülnek a betonjárdák, már működik a törpe vízmű és rövidesen befejeződik a kiserdei villanyhálózat építése, mintegy 220 ezer forintos beruházással; A községben még ebben az évben 100 lámpával bővül a közvilágítási hálózat is. Ha számot vetünk attól az időtől kezdve, amióta a hálózat létezik, ez a száz darab közvilágítási lámpa felszerelése igen szép eredmény, mert amíg 1958-ban 182 darab köz- világítási lámpa volt a község területén, 1958-ban 99 darabbal, 1959-ben pedig 100 darabbal bővült. Két év alatt tehát több mint kétszeresére emelkedett az utcai lámpák száma Jánoshalmán.

cialista átszervezéséről, mert meggyőződése, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének ez az egyedüli járható útja. önmagától azonban ez a jó politika sem válik valóra. Nap nap után fel kell világosítani a dolgozó parasztokat, el kell oszlatni kételyeiket és megértetni velük, hogy az ő érdekük elsősorban a szövetkezet. Jelenleg a tsz-ek eredményeit tudatosítsuk, felhasználva a meggyőző munka különböző formáit Helyeseljük azoknak a falusi párttaggyűléseknek az eljárását amelyek behatóan elemezték a pártszervezet ilyen irányú munkáját és határozati javaslatba foglalják az ezzel kapcsolatos feladatokat;

R

eméljük, hogy a már megtartott vezetőség- választó taggyűlések tapasztalatait mindenütt figyelembe veszik és önkritikus, a helyi pártmunkát és feladatokat konkrétan értékelő beszámoló készítésével segítik elő a további taggyűlések sikerét;

Tuti József

(Baráti tegilLÍg^iit^ájlás

Adám Sándor, a hercegszántói pártszervezet titkára ami« kor meghallotta, hogy a Táncsics Tsz-ben elmaradtak a ken- dervágással, segítséget kért az Üj Elet és a Lenin Termelöszö« vetkezetek vezetőitől. A kezdeményezés meghallgatásra talált mert a két tsz tagjai az elmúlt vasárnap nagy számban jelen * tek meg a Táncsics kenderföldjén. Egy nap alatt a két kallek« tiv gazdaság dolgozol 15 kataszteri hold kendert vágtak le közói sen a I ancsics parasztjaival. Este a kedves vendégeket a Táncsics tagsága vacsorán látta vendégül, ahol sok minden szóba került. A termelőszövetkezetek vezetői és tagjai a további együttes munkáról és az egyesülés lehetőségeiről tárgyaltak.

Kovács József levelező

A LEGJOBB RAKODÓ BRIQÄD

A kongresszusi versenyben a rakodó brigádok közül Farkas László, Tánczos Mihály és társai vívták ki az első helyet az év első felében a Tatarozó Vállalatnál. Kiváló munkájukért a vállalatvezetőségtől 500 forint jutalmat kaptak.

Képünkön őket láthatjuk, amint az egyik építkezéshez anyagokat szállítanak.

^vwyvwtrt/wwvwwwwwvvwvwwvwwvwvwvwvwwvw

Leplezzék le a kulákok mende-mondáit

Szabadszálláson

Miattuk dobtak ki 126 ezer forintot az ablakon a község lakói

őszi verőfényben fürdik a nagy kun falu, — Szabadszállás. Éppen hetipiac van, s nagy tömeg hullámzik a tanácsháza előtt. A hangosbemondó időnként megszólal és az adó befizetésére szólítja fed a lakosságot. Eközben az adóhivatalban a megyei és a járási pénzügyi vezetőik megbeszélést tartanak a helyi tanács vezetőivel.

Honnan ered a legtöbb hátralék?

— Legtöbb községünkben, városunkban önkéntesen és pontosan tesz eleget adófizetési kötelezettségének a lakosság, mi az oka Szabadszállás súlyos lemaradásának? — teszi fel a kérdést Borbély Lajos elvtárs, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője;

Andrási elvtárs, a község tanácselnöke gondterhelten ráncolja homlokát:

— Érthetetlen ez előttem is — mondja kis szünet után —, hiszen jobb a termés mint tavaly volt és az állatállomány is jóval nagyobb.

Adófőkönyvek, kimutatások kerülnek az asztalra. Ezek szerint 3 és fél millió forint régi tartozása van a község adózóinak és 400 ezer forint a jelenleg esedékes adó. Csaknem 3 millió hátralék az 5 ezer forinton felüli adósságokFöldművesszövetkezeti találkozó Baján

A közelmúltban a Bajai Járási Földművesszövetkezeti Központ a községi fmsz-ek vezetői részére egésznapos ismerkedési találkozót rendezett, ahol az FJK, a községi földművesszövetkezetek és a MÉSZÖV vezetői családtagjaikkal együtt vettek

A nap üzemlátogatással kezdődött. Közösen megtekintették a Bajai Posztógyárat, délután pedig a Sükösdi Állami Gazdaságot és a földművesszövetkezet egyes üzemágait nézték meg. A késő esti órákban Fürtös Ádámnak, a Bajai Földművesszövetkezet járási központja elnökének és Brachna Jánosnak, a MÉSZÖV elnökének értékelésével ért véget a találkozó. Brachna elvtárs a többi között a feladatokról a következőket mondotta: »•A bajai járás földművesszövetkezeti vezetőinek egyik legfontosabb feladata azon munkálkodni, hogy a járás 17 községe közül a szocialista útra lépett kilenc község mellett a tavaszi munkák megkezdése előtt a többi is szocialista község legyen. Emellett a földművesszövetkezetek dolgozzanak úgy, hogy megfeleljenek a falu szocialista átszervezésével járó nagyobb fel- vásárlási és értékesítési feladatoknak is.«

Kovács József levelező,

ból ered. Elsősorban a kulákok tagadják meg az adófizetést. Hét, 100 holdon felüli és több mint ötven 60—100 hold közötti birtokkal rendelkező nagygazda van a községben, s ezek között kettő sincs, aki teljesítette volna állam Iránti kötelezettségét;

— Igen — szólal meg az egyik adóbeszedő —, ezek a kulákok terjesztenek olyan hangulatot, hogy nem érdemes adót fizetni. Ezzel igyekeznek magukról is elterelni a figyelmet. Azt mondják, hogy úgyis termelőszövetkezet lesz és akkor nem hajtják be az adót.

— Ez tévedés, hiszen senkinek az adósságát sem veszi át a tsz — vág közbe Győri elvtárs, a járási tanács pénzügyi osztályának vezetője — és az adót mindenképpen ki kell fizetni.

Másolt károsodnak a kulák-alattomosság miatt

— Sok emlber azonban sajnos inkább hallgat a Mákokra — folytatja az adóbeszedő —, és ezek most meglepődtek, hogy megjelentek a transzfe- rálók, s elviszik lefoglalt tárgyaikat,

— Nagyon alattomos módszerekkel dolgoznak a nagygazdák — mondják egyszerre többen is a helyi vezetők közül —, sokféleképpen gátolják munkánkat. Többek között elrejtik terményeiket, állataikat, hogy ne találjunk náluk semmit. Hegedűs Istvánná például a szomszédjánál rejtett el 92 mázsa gabonát. Benke József 110 holdas kulák egyik munkásának nevén adott el 24 mázsa árpát. Az ellenőrök egész hadára lenne szükség, akik a nagygazdák földjeinek szélén tartózkodnának, hogy végül is el ne rejthessék terményeiket.

— Mindennek a megtévesztett kis- és 'középparasztok isszák meg a levét — mondta végül a kimutatásokat lapozgatva Borbély elvtárs. — Azáltal, hogy nem fizették be augusztus 15-ig a harmadik negyedévre esedékes adójukat, 50 ezer forintot dobtak isi az

ablakon, mert ennyi 'kamattal szaporodott fizetnivalójuk már augusztus 16-án; Ez a kamat eddig 126 ezer forintra nőtt és mindennap csak több lesz;

Ezután a megyei és járási

pénzügyi vezetők néhány olyan adózót kerestek fel, akik azelőtt pontosan fizettek, de most a mende-mondáknak fel« ülve, szintén elmulasztották állam iránti kötelezettségük befizetését; Amikor figyelmeztették őket a következményekre — arra, hogy máris öt transzferáló brigád járja a községet —, megígérték: napokon belül befizetik esedékes adójukat.

Érdemes rendesen fizetni as átlót

Borbély élvtárs azzal a kéréssel vált él a község vezetőitől, hogy az elkövetkező napokban fokqfszák a felvilágosító munkát a becsületes adófizetők körében; Vegyék igénybe a pártszervezet, a tanácstagok, a pedagógusok és a tömegszer« vezetek segítségét; Vannak olyan eredmények is a községben, amelyek előtt minden adózónak meg kell hajolnia; Olyan nagyarányú beruházásokat hajtottak végre az idén Szabadszálláson, amit a község három évi adója sem fedez, Mintegy 20 millió forintos költséggel portalanították a község utcáit, építik a Szalk« szentmárton félé és Solt felé vezető utakat, s közel 1 millió forintot kapnak a strandfürdő építéséhez. A községfejlesztési terv is csak úgy valósítható meg, ha befizetik aa adót.

Az állam előlegezte a bizalmat a szabadszállásiaknak, — rút dolog lenne ezzel visszaélni! Igaz, a község lakosságának csaknem a fele ma is becsülettel fizeti adóját, A megtévesztettek felvilágosítása — az, hogy ne az osztályellenség befolyása érvényesüljön w- azonban a helyi szervek feladata. Azokkal szemben pedig akik önmaguk jogtalan hasznára spekulálnak és meg akarják károsítani a nép államát, — keményen, a törvény szigorával járjanak el;

Nagy Ottó