Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-15 / 216. szám

4. oldal

135!». r,September 15, tedd

A KlSZ-munVa a gyakorlat tükrében

e-r-®« o^o-e-e «-*•* « ® ®»o»«»•»« » • «»©*•

Szép eredmények a márciusi párthatározat után

' MINÉL, TÖBBET dolgozni, minél többet segíteni népünknek, hogy a hároméves tervet teljesítsük — ez a célja a KISZ-nek, az egész magyar ifjúságnak a márciusi párthatározat óta. Ezért végeznek társadalmi munkát, ezért takarékoskodnak, ezért gyűjtik a papírt és a hulladékot, ezt a célt szolgálják a munkaversenyek és az egyes alapszervezetek vállalásai.

A márciusi párthatározat után Baján és Kiskunfélegyházán munkásfiatalok több csoportja kapcsolódott be a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Az üzemek termelési tervéből lebontották az ifjúsági brigádokra eső részt és a határidő előtti tervteljesítésre indítottak mozgalmat. A mezőgazdaságban dolgozó kiszesek is létrehozták munkaközösségeiket. összesen 310 ifjúsági brigád jött létre.

A BRIGÁDOK — azon kívül, hogy munkahelyükön nagyszerűen megállják helyüket, — a társadalmi munkában is részt vesznek.

A Bajai Épületasztalosipari Vállalatnál 110 százalékos, se- lejtmentes teljesítményt értek el. A Bajai Villamossági Gyárban 140 százalékos, a Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységében 128 százalékos a teljesítés, s a többi ifjúsági brigádok is átlagosan 110—120

százalékot érnek el selejtmentes és takarékos munkával.

JÖ EREDMÉNYEKET értek el a tsz-ek és az állami gazdaságok KISZ-brigádjai is. A si- lózási versenyhez 27 tsz és öt állami gazdaság KlSZ-brigád- ja, a hibridkukorica termesztési versenyéhez 17 tsz és két állami gazdaság KISZ-brigádja csatlakozott. A traktoros versenybe 12 ifjúsági brigád kapcsolódig be. Legjobb eredménynyel ™ kecskeméti ÁMG brigádja dolgozik, ez évi tervét július 1-ig 135 százalékra teljesítette. Üzemanyag-megtakarításuk is figyelemre méltó: 9690 kilogramm,

A TAVASZI FÁSÍTÁSI mozgalomban megyénk fiataljai 559 ezer 400 darab suhángot és facsemetét ültettek el.

A nyár folyamán több mint 600 középiskolás dolgozott különböző önkéntes táborokban. Munkájuk értéke százezrekre rúg.

Takarékossági mozgalomban a fiataloknak 5 600 000 forintos felajánlásuk van. Fél év alatt 71 százalékát teljesítették.

MINDEZ azt bizonyítja, hogy a kiszesek, megyénk fiataljai lelkesednek a nemes célokért, a szocializmus építésének meggyorsításáért és a lelkesedésüknek köszönhető szép eredmények csak növelik a KISZ tekintélyét a fiatalok előtt.

l'unkovits József

EGY MŐBSZEB 3EJLSÖ JL'JÉ3E*Í:SjET

Szabadpolcos kölcsönzést vezettek he a mélykúti könyvtárban

Áz IBUSZ őszi társasutazásai

Változatos programot állított össze a kecskeméti IBUSZ ki- rendeltség azok részére, akik ősszel veszik ki szabadságukat, 6 akik az őszi táj szépségeiben szeretnek gyönyörködni. Programjukban több külföldi és belföldi út szerepel. Érdeklődésünkre közölték, hogy szeptember 27-én autóbuszjáratot indítanak Budapestre a szovjet— magyar labdarúgó-mérkőzés alkalmából, s ezenkívül budapesti színházlátogatásra is szerveznek különjáratokat. A budapesti autóbuszjárat 58 forintba kerül.

Minden remény megvan arra, hogy még az ősz folyamán 190 forint személyenkénti hoz- eájárulással Aggtelek csodálatos szépségeiben gyönyörködhessenek az autóbuszkirándulók a kétnapos úton.

Nagy érdeklődésre tarthat számot a Tátrába tervezett utazás, ahová október 18-án különvonat viszi a közönséget 845 forint ellenében. Az út ötnapos. Ezenkívül kúlönvonat indul Prágába szeptember 29-én, s ez az út szintén öt napig tart, részvételi díja 986 forint. A 8 napos Prága — Drezda — Lipcse útvonal pedig 1675 forintba kerül. Figyelemre méltó, hogy az érdeklődés nagyon megnőtt a társasutazások iránt, s így bizonyára kis tudósításunkból is többen kedvet kapnak majd' az IBUSZ által szervezett társas- utazásokon való részvételre.

(Kohl)

Üj módszerű könyvkölcsön- zést vetettünk be könyvtárunkban. A régi rendszerről való áttéréssel azért kellett megpróbálkoznunk, mert így jobban tudjuk népszerűsíteni kölcsönözhető könyveinket, ráadásul könyvtárunk csak egy helyiségből all, mely egyúttal

raktár, kölcsönző és olvasóterem is

A könyvespolcokot úgy mint egy szabályos raktárban, nem tudjuk megfelőképpen elhelyezni, úgy döntöttünk végül, hogy a könyvtárszoba falai mellé állítjuk őket körös-körül, s lehetőséget adunk olvasóinknak, hogy a polcokat végigvizsgálva maguk válasszák ki a nekik legjobban tetsző könyveket.

A módszer bevált; Nemcsak a kölcsönzések megszaporodásával járt együtt, hanem azzal is, hogy megnőtt a dolgozók önállósága a könyvek kiválasztása tekintetében. Jó né- hányan ma már nem a könyvtáros tanácsára hallgatva »látatlanból« veszik kölcsön könyveinket, hanem maguk keresik meg az őket leginkább érdeklőt a polcokon.

Az egyik régi olvasónk, Sze- rezla Pálné például eleinte csak a fejét csóválta, amikor közöltük vele, hogy leemelheti a polcról bármelyik könyvet,

válogasson csak nyugodtan.

Ragaszkodott ahhoz, hogy továbbra is az én ízlésem szerinti könyveket vigye haza. Ma már más a helyzet, Sze- rezla néni az egyik leghűségesebb kalauza az új, még tapasztalatlan olvasóknak, végigvezeti őket a polcok előtt, megmagyarázza, hol található

Tízéves a kiskunfélegyházi toliüzem

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli a Kiskunfélegyházi Tollfeidolgozó Vállalat. Ebből az alkalomból ünnepséget rendeztek — írja Rá- di Andrásáé levelezőnk.

meg a magyar, a külföldi, a szovjet szépirodalom, hol vannak a versek, a tudományos művek, mezőgazdasági szakkönyvek. Persze azért még van jó néhány olyan kedves olvasónk, aki nem barátkozott meg ezzel az új módszerrel. — De a többség igen. Hűségesen vissza is teszik a helyéről kivett könyvet, s az olvasóik 80 —85 százaléka az utóbbi időben

már maga választja ki

olvasnivalóját.

Persze, nehézség az akad még így is. Könyv kellene, nagyon sok jó könyv. Kérjük is a községi tanács végrehajtó

bizottságát; hogy . .a I községiéi* lesztési tervben élőirányzott könyvbeszeírzési keretet minél hamarabb bocsássa rendelkezésünkre, hogy új könyveket vásárolhassonk; Ne várjuk meg az utolsó- évnegyedet, amikor majd nehezebb lesz a válogatás, hiszen karácsony táján országosan megnő a könyv- vásárlási kedv;

Mélykút lakossága szeret olvasni, Szereti az új, a mai élet problémáival foglalkozó könyveket. Reméljük olvasóinkkal együtt, hogy rövidesen még gazdagabb könyvállományban válogathatunk.

Fülöp Viktória könyvtáros Mélykút.

Kolostor a XV. századból

A Nagyvázsony melletti XV. században épült pálos kolostor romjait feltárták. As épületet. 1552-ben robbantották fel, mert nem akarták, hogy a törökök kezére kerüljön. Az ásatások során 1500 köbméter földet mozgattak meg, a munkákra eddig 250 000 forintot fordítottak

Ä hercegszántói úttörők terveiből

(Községi tudósítónktól.)

Kilencvenhárom tagja volt az elmúlt évben a hercegszántói Gábor Áron úttörőcsapatnak. Az úttörők jó munkát végeztek, tevékenyen részt vettek a Tanácsköztársaság megünnepléíraihegyeh között a Kecskeméti Levéltárban

Bixony itt irathegyek között jár a kutató, az érdeklődő, hiszen — amint Balanyi Béla, a Kecskeméti Állami Levéltár vezetője mondja — egy körülbelül öt kilométer hosszú országutat lehetne mintegy fél méter magasságú rétegben befedni azzal a hatalmas irattömeggel, melynek a gondozásával, rendezésével a levéltár dolgozói foglalkoznak.

Sokan kérdezték már, ugyan mi szükség van poros iratok raktározása, minek foglalják a helyet ezek a dédnagyapáink Idejéből való jegyzőkönyvek, névsorok, rég porladó emberek ügyes-bajos dolgait tartalmazó fóliánsok.

Kedves tájékozatlan embertársunk — ha nem tudná — el kell mondanunk, hogy a levéltárak lényegében a történelemkutatás egyik legfontosabb forrás^. Milyen hatalmas értéke van például azoknak a Kecskeméti Levéltárban őrzött iratoknak, melyek a Duna— Tisza köze török hódoltságbeli korát idézik a kutatók elé. Néznünk csak bele az egyikbe!

»In annó 1596. Midőn az harmadik fényes török császár Constant! nápolyitól nagy erővel és sok néppel kiindult volna úgy, hogy Eger Várát megszállaná és mikoron érkezett volna Szegeddé, az kecskeméti polgárokat elében hivatván, Alpárhoz vittenek száz ökröt, hat- juhot, tizennégy székre kesének előkészítésében. Segítettek a termelőszövetkezeteknek is: a burgonyabogár-gyűjtés idején több mint 12 kilót szedtek össze.

Az úttörőcsapat célul tűzte felszabadulásunk 15. évfordulójára szervezendő nyomolvasómozgalom megindítását, papír- és vasgyűjtés,' fásítás és .fák gondozásának' munkálatait. —i Részt vesznek kulturális seregszemlén, valamint önálló műsoros estet szerveznek, amelynek bevételéből jövő nyáron 25 legjobban dolgozó pajtás nyaral majd a Mátrában.

Felülvizsgálják a képzőművész körök munkáját

Megyénk több városában, köz* ségében működnek neves mű* vészek, kiváló pedagógusok ve* zetésével képzőművész körök. A körök — mint ismeretes —> a képzőművészeti igényekkel rendelkezőknek nyújtanak bízó* nyos technikai és művészettör* téneti stb. ismereteket, s a mű* velödésügyi kormányzat támo* gatását élvezik.

A megyei tanács művelődési osztálya a közelmúltban meg* kezdte a megyénkben működő képzőművész körök munkájának felülvizsgálatát. Hat ilyen kör működik — Kecskeméten, Ba* ján, Vaskúton, Kiskunhalason, Kiskunfélegyházán és Lajosmi* zsén. A vizsgálat arra is szol* gál, hogy megállapítsák a kö* rök fokozottabb támogatásának feltételeit és biztosítékait. — Egyébként szó van arról, hogy újabb képzőművész körök is alakulnak — Bácsalmáson és uaWszinulcg Kalocsán is.

dúlnak a levéltárhoz olyan kéréssel, hogy régi iskolai bizonyítványok másolatait küldjék el nekik stb., stb. Végtelenségig lehetne sorolni azokat a kívánságokat, melyekkel a levéltárakat dolgozóink felkeresik, nem beszélve arról a szép számú kutatógárdáról, mely az itt található iratokból végzi helytörténeti, kultúrtörténeti kutatásait.

Az elmúlt esztendőben például 501 alkalommal vették igénybe tudományos kutatók a levéltárat, s ebben az esztendőben eddig több mint 500 alkalommal kutattak. Többszáz látogatót is nyilvántartanak.

A Kecskeméti Levéltár elképzelhetetlen méretekben szaporodik, évről évre. Ma már ott tartanak, hogy jóformán talpalatnyi helyük nincs az egyre özönlő, s az 1950-es 29. számú törvényerejű rendelet értelmében ide küldött iratok elhelyezésére, pedig a levéltár 25 különböző méretű helyiségben tárolja az eddig birtokába került irattömeget. Balanyi Béla elisJ méréssel nyilatkozik a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának készséges támogatásáról, mellyel eddig a levéltár munkáját elősegitette. Sajnos azonban minden további erőfeszítés hiábavaló, a tanácsépületben nincs terjeszkedésre lehetőség.

A levéltár tehát segítségre szorul. Évente kb. egy vagon- nyi anyaggal kellene gyarapodnia, amelynek nincs helye sem égen, sem földön. Így aztán átmenetileg arra ösztönzik a községi közigazgatásokat, hogy levéltári anyagaik elhelyezéséről átmenetileg maguk gondoskodjanak. Egyébként igen szigorú rendeletek szabályozzák , az iratok megőrzését. Az 1958-as úgynevezett iratvédelmi törvény államvagyon rongálásának minősíti a levéltári megőrzésre szánt iratok helytelen kezelését, vagy megsemmisítését. :

Sürgősen gondoskodni kellene tehát a Kecskeméti Levél-; tár elhelyezési gondjainak megoldásáról, de nem utolsó sorban az is gátolja a levéltár jó; működését, hogy személyi álló-; mánya a többi hasonló rendeltetési levéltárakhoz viszonyítva igen alacsony. Mindössze öt főből áll. Márpedig öt város, 110 község, számtalan ipari, kereskedelmi, közigazgatási stb. szerv- iratanyagának megőrzése és' összegyűjtése gondjaival kelle-; ne megbirkóznia. Jellemző, 1 hogy körülbelül hasonló mun- j kára Pécsett 11 ember van. j jjsákjr Lajos <

nyeret, melyet az Császár igen keszene, adván uekijek háromszáz aranyat. Csauzt is kérnek vala pedig a polgárok, de az Császár nekik nem ada, hanem egy köntöst adott vala, meghagyá, hogyha valaki háborgatni akarná őket, a Köntöst mutatnák meg annak. Az polgárok megköszönék és haza jö- vének. Midőn valami sereget láttának volna jönni Szeged felől az Biró az Köntöst reá vévén, az Tizenkét Tanáccsal együtt kiülvén, az sereget úgy várták. Midőn az Törökök érkeztenek volna, látván az Bírón az Köntöst, lovaikról leugrándozva, térden az Bíró eleibe men- vén az Köntöst csókollyák...«

Itt véget ér az 16G3-as számadáskönyv hátuljára írt feljegyzés, mert a levéltárak ősi ellensége, az egér lerágta a továbbiakat. De ez a pársoros ízes tudósítás is elegendő volt ahhoz, hogy nagy mesélőnk, Mikszáth Kálmán egy megragadó regényt írjon e régi időkből származó »alapötletből«: a Beszélő köntöst.

De nemcsak ilyen romantikus haszna van a levéltárnak. Gondoljunk csak arra, hogy itt kell letétbe helyezni a törvények rendelkezései szerint a különböző igazgatási, gazdasági szervek irattárait is. Gyakran fgr-