Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
4. oldd) 1939. szeptember 9, szerda Munkával, Játékkal neveljük a csökkent képességű gyerekeket A gyógypedagógus tanácsai Csökkent képességű gyerme- kekKel szemben a szülők általában kétféleképpen viselkednek. Az egyik csoportba tartoznak az úgynevezett elfogult szülők, akik nem látják és nem ts akarják látni gyermekük fogyatékosságát. Szerintük az ő gyermekük a legokosabb, a legügyesebb. Az ilyen szülő majomszeretettel csüng gyermekén, hiányosságát takarja, mindent elvégez helyette és körülötte, tgy azt éri el, hogy a gyermek annyit sem fejlődik, önállósodik, amennyire csökkent képessége mellett lehetséges volna. A szülők másik csoportját elkeseríti gyermekük csökkent értékűsége. Ütik, verik, vagy gúnyolják ügyetlensége, fogyatékossága miatt s egyáltalán nem törődnek nevelésével, nem veszik »emberszámba-“. A képességhez mérjük ... Ha Engels szavait vesszük alapul, hogy: »A munka teremtette az embert«, — meg határoztuk az utat. amelyen haladnunk kell a csökkent képességű gyermekek nevelésében: munkával és munkára kell nevelnünk. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy mindaz az erőfeszítés, amit a gyermek a környezetéhez való alkalmazkodása érdekében kifejt, továbbá hogy a gyermek játszadozása, — még a nem »alkotó játék« is, erőkifejtést kívánó munka számára, akkor azt látjuk, hogy a munkával és a munkára való nevelés már egészen kis gyermekkorban kezdődik. Már itt résen kell lennünk tehát csökkent képességű gyermek nevelésében is, legyen az a csökkent értékűség akár testi fejletlenségből, akár egyúttal értelmi fogyatékosságból fakadó. Lényeges az, hogy náluk nem szabad a követelmények tekintetében az életéveket venni figyelembe, hanem a gyermek tényleges munkaképességét. Ha például a csökkent képességű gyermek 8 éves, de tényleges munkaképessége a valóságban még csak az 5 éves gyermekének felel meg, akkor ne bízzuk meg az ilyen gyermeket gyújtóía hasogatásával, hanem bízzuk rá annak összeszedését, rendberakását. A fejlődés minden szakaszában adódik a családban olyan munka, ami a gyermek erejének és értelmének megfelel. Mind többet bizsunk rájuk Általában a csökkent képességű gyermeket is vonjuk be fokozatosan a mindennapi élettel együtt járó munkába. Itt csak az a fontos, hogy nagyon kis fokonként haladjunk előre és egyszerre ne állítsuk a gyermeket többféle új követelmény elé. Először is el kell juttatnunk a gyermeket az önkiszolgálás fokára. Vegyük pl, az öltözködést. Ez alapjában véve igen bonyolult és sokrétű munkafolyamat a fejlődő gyermek részére: a ruhadarabok megfelelő helyre való felhúzása, a gombok, kapcsok, cipőfűző kezelése stb. Ha a »szegény gyermek« helyett minden esetben valamelyik családtag végzi el ezeket a műveleteket, természetes, hogy a gyermek nem fogja megtanulni. Ugyanez áll a tisztálkodásra, az étkezésre, később a ruha tisztántartására is. A játékkal kapcsolatbn nagyon fontos, hogy a csökkent képességű gyermekeknek is adjuk meg a lehetőséget arra, hogy képességeinek megfelelően játszhasson. A játék nevelő hatását ma már minden szülő ismeri. Nem szabad megfosztani ettől a csökkent képességű gyermekeket sem, hiszen az értelmi fogyatékosság egyik fokmérője, hogy tud-e a gyermek játszani? ...önállóan végeztessük a feladatot! A gyermekeket apránként bízzuk meg egy-egy munkafolyamat vagy akár csak egy kis munkamozzanat önálló elvégzésével. Nem baj, ha először nem sikerül, majd többszöri próbálkozás meghozza az eredményt. Igaz, hogy ez több türelmet és időt kíván, de éppen a fejlődés érdekében kell ezt megtennünk. Az elért eredményt mindenkor értékeljük, mert ez adja meg az ambiciót a további munkához. Mindezek általános nevelési irányelvek. A részletek megoldása egyénenként változik, aszerint hogy milyen mértékű a munkaképesség csökkenése. Varga Gyuláné, a Kecskeméti Gyógypedagógiai Intézet igzgatója Helyesen becsüljük fel szőlőtermésünket! Az elmúlt evben jóval nagyobb termést szüreteltünk le, mint amennyit az előzetes termésbecslések szerint vártunk. Ez a »-többlet« zavarba ejtette a becslöket és súlyosbította az átvevő szervek helyzetét. Bizonyos, hogy szakszerűbb és körültekintőbb termésbecsléssel a feldolgozó üzemek, átvevő helyek más szüreti és átvételi tervet készítenek, alaposabban felkészülnek s ezzel máris könnyítenek a tárolótér-gondokon. A várható termés megközelítő számbavétele nagy tapasztalatot és hozzáértést kíván. Kétféle módon végezhető: egyszerű szemrevételezéssel, vagy fürthozam alapján. Az előbbi csak hozzávetőleges lehet és igen nagy tévedéseket szülhet. Ha elfogadható értéket akarunk, csakis a fürthozam szerinti becsléssel szabad dolgoznunk. A töke szerinti átlagos fürtszám megállapítása legegyszerűbben úgy történik, hogy a tábla átlós irányú tőkesorán, egyik saroktól a másikig minden tőkén — tehát tulajdonképpen egy teljes soron — megszámláljuk a fürtöket s az így kapott összes fürtszámot elosztjuk a termőtőkék számával. Az egyidejűleg számbavett meddőtőkék és tőkehiányok százalékos arányát kivetítjük a tábla összes tőkehelyére, hogy megismerjük a ténylegesen termő tőkék számát. MegfigyeléÜíbaigaziíás KÉT JAMPEC állít meg az utcán. — Itt kölcsönzik a könyveket? — kérdi az idősebb és új jóval a könyvtár épülete felé bök. — Igen kérem — mondom hangosan, s közben korholom magam: megint elhamarkodottan ítélkeztél. Rápillantottál ezekre a sokkockás ingű ifjoncokra és megalkottad a „véleményed” .., Csőnadrág ide, pálmafa oda, mégiscsak áhítoznak a könyv, a tudás után. Nyisd ki a szemed: olyan embereket figyelhetsz meg, akiknél a belső gyorsabban alakul, mint a külső. MEGLESTEM őket. Pillanatnyi tétovázás után a pult mögött álldogáló idősebb, szemüveges, Horatius művein, Goethe versein nevelkedett szemüveges férfihez fordultak. — ... pót! Maga itt a góré? — Nem kérem. Mivel szolgálhatok? — Kár, azt hittük, olyan olvasott képe van. Egy könyvet hajtunk reggel óta. A haver ajánlotta. Már egészen elkoptattuk a topogót, beleizzadtunk a jakóba, hiába. Már rühelljük ezt a sok lófrálást. — Szíveskedjenek a címét közölni. ha nekünk nincs is meg, meghozatjuk — készségeskedett a furcsa szóáradatot csodálkozva hallgató tisztviselő. — írja fel akkor: „A gályarab menyasszonya” a címe. Ki irta, nem tudjuk, csak azt. hogy a „Részeg beduin” folytatása. — Bocsánatot kérek, ilyennel nem szolgálhatunk — s nem tudta sírjon vagy nevessen. — No — állapít]a meg távozóban a kéknadrágos — ez is olyan kóceráj, mint a többi. Alma az egész — s kivonulnak. AZ ÚJSÁGÍRÓ meg csalódva félreteszi a gondolatban már kikészített lelkeshangú jelzőket, dicséreteket és bánatosan düny- nyögi: — Ezúttal nem csalt a látszat. H. N. seim szerint ez az átlós irányú felvételezés azért ajánlható, mert a táblán keresztül húzódó tőkesor aránylag jól mutatja az összes tőke állapotát. A termőtőkék és a töke szerinti átlagos fürtszámok ismeretének birtokában már csak a fajta átlagos fürtsúlyára van szükség. Mivel a szőlősgazdaságok általában nem végeztek ilyen irányú méréseket —, közreadom miklóstelepi adatainkat, amelyeket többévi fürt- súlymérések során nyertünk. Kadarka 12,6 Ezerjó 11,7 Kövidinka 0,6 Piros szlankamenka 17,4 Pozsonyi fehér 15.6 Mézes fehér 12,3 Oportó 12,5 Szeremi zöld 13,5 deka egy fürt átlagos súlya. Természetesen ezek a fürtsű- lyok csak Miklóstelepre és a hozzá hasonló adottságú termőhelyekre érvényesek. Gazdagabb talajon, jobb fekvésben lényeges eltérések lehetnek, ezért kívánatos lenne, hogy minden gazdaság mielőbb kezdje meg ezeknek az adatoknak felvételezését. Szükséges lenne még a fajtaskála kibővítése is, mert jónéhány köztermesztésben szereplő szőlőfajtánk hiányzik a táblázatból. Hasznos lenne, hogyha szocialista szőlőüzemeink szakemberei csak ezzel a módszerrel becsülnének és ezzel számszerűen is biztosabb alapra helyeznék a várható termés felmérésének igen kényes munkáját. Dr. Bognár Károly Bakiét iumölő papiros Gross svéd mérnök feltalálta a baktériumölő csomagolópapír készítésének módját. A párizsi Pasteur Intézet szakvéleménye szerint ez a papír szenzációs újítás az élelmiszerek csomagolásában. Négyszögletes borsószemek Az amerikaiak újabban négy- szögletes borsószemek tenyésztésével kísérleteznek, melyeknek az volna az „óriási” előnye, hogy nem peregnek le a villáról. Zöldtrágyássunh somborával Általánosan ismert tény, hogy a Duna—Tisza közén a kedvezőtlen talajviszonyok és éghajlati adottságok miatt jelenleg kicsiny még az állatállomány, s ennek következtében szervastrágyában is nagy hiányok mutatkoznak. Különösen áll ez a gyenge homokkal rendelkező községek, városok területére. Még tovább növeli a szervestrágyahiányt az a tény Is, hogy e homokterületeken Intenzívebb mezőgazdasági termelés folyik (főként szőlő- és gyümölcs-, valamint zöldség- termesztés) és e mezőgazda- sági üzemágak évente kétszer- háromszor annyi szervestrágyát igényelnek, mint a külterjes mezőgazdasági termelés. Mindezekből világosan kitűnik, hogy talajaink^ táperejének fenntartása és főleg növelése érdekében e szervestrágya- htány pótlására más anyagokat és trágyázási módszereket is fel kell használnunk. A szervestrágyázás közvetlen kiegészítője az okszerű műtrágyázás. A műtrágyázás során igen jelentős mennyiségben juttatjuk a talajba a nitrogén-, foszfát- és kálitartalmú tápanyagokat, amelyeket a növény a szerves anyagok bomlási termékeivel együtt nagy mennyiségben vesz fel és ezen keresztül biztosítja szervezetének erőteljes felépítését. Ha a talajban nincs eiegendő szerves anyag, akkor a műtrágyák sem fejtik ki kellő hatásukat. A múltban nagyon sok termelő a műtrágyák hatásáról téves felfogást alakított ki magában, mert nem tapasztalta kellőképpen a műtrágya hatását, de arra nem gondolt, hogy a műtrágya egymagában nem tudja pótolni a szervestrágya hiányát. Erre elsősorban a zöldtrágyázás ad lehetőséget. A szakszerűen végrehajtott zöldtrágyázással tudjuk azt a nagyfokú trágyahiányt pótolni, ami jelenleg megyénk területen, különösen a homokos területeken megmutatkozik. Megyénk területén zöldtrágyázásra a 2 éves som- kórót tartjuk a legalkalmasabbnak. E növény talajjavító hatását hosszú évek óta a megye számtalan helyén tapasztalt eredmények bizonyítják. Természetesen a megye homokos vidékein vannak olyan kisebb területek, ahol a somkórózás kellő eredményre nem vezet. A som- kóró-vetés rosszul fejlődik, sőt idő előtt kipusztul, mert kevés a talajban a mész, vagy mert a vetés nem megfelelően történt. Somkórót zöldtrágyázás céljára csak olyan talajra (homok, vályog) vessünk, ahol elegendő mennyiségben található mész. Ezt egyszerű eszközökkel is megállapíthatjuk. Ha a javítandó talaj földmintájára ecetsavat (esszenc) csepegtetünk és ha a talajban elegendő mész található, akkor a földmintán erős pezsgést tapasztalunk. Ha a talajban elegendő mész nincs, a pezsgés gyenge, vagy pezsgés egyáltalán nem is tapasztalható. A mészben szegény, gyengén pezsgő talajon rendszerint a mezei zsurlófüvet (népies nevén békarokka, cindrot) is megtaláljuk, amely a mészszegény talajok jellemző kísérő növénye. Az ilyen talajokon somkóró talaj- javítással ne is kísérletezzünk, mert bár az elvetett mag kikel, de belőle megfelelő növényállomány nem fejlődik, sőt kezdeti gyenge növekedés után rendszerint kipusztul. Somkóró talajjavításra kifejezetten meszes, homok- vagy vályogtalajon alkalmas. Másik lényeges szempont a vetés idejének gondos megválasztása. Somkórót rendszerint kora tavasszal, február hónapban, legkésőbb március közepéig célszerű elvetni és pedig ritka állományú rozs- vagy búzavetésre. A ritka védőnövény-állományt úgy érhetjük el, hogy ha a vetéshez kh-ként 50 kg-nál több rozs- vagy búzavetőmagot nem használunk fel. Ha e mennyiségnél több kerül felhasználásra, a védőnövény- átlomány sűrű lesz és a kikelt somkóró nem képes erőteljesen fejlődni, pedig a talaj javításának ez a leglényegesebb kelléke. Vethető azonban a somkóró ősszel is, ugyancsak ritka állományú rozsra, vagy búzára éspedig augusztus második felében, de legkésőbb szeptember 15-ig az esetben, ha az augusztus elég csapadékos — mint pl. az idei volt. Az elvetett som- kórómag a talajban levő elegendő nedvesség hatására gyorsan kikel és még a téli fagyok beállta előtt kellőképpen meg tud erősödni. Szeptember közepénél későbbi vetést nem ajánljuk, mivel a tél beálltáig a somkóró fejlődésére már kevés idő áll rendelkezésre és a gyenge növényállomány a tél folyamán nagy mértékben kifagyhat. A kellőképpen megerősödött somkóró nem fagyérzékeny és így a Duna—Tisza közére jellemző téli időjárás mellett különösebb fagykár nélkül áttelel. A somkóróval történő talaj- javításnál — őszi vetés esetén — a terület jövedelmezőségében nagyobb kiesés nem keletkezik, mert a fél magmennyiséggel vetett somkóró nélküli terület kétharmad terméshozamát biztosítja és emellett a törek nagy mennyiségű fehérjedús takarmányt is ad. A védőnövény learatását minden esetben úgy végezzük el, hogy utána magas tarló (legalább 15 cm-es) maradjon, mert különben a somkóró nem tud kihajtani és rendszerint bekövetkező száraz, meleg időjárás hatására kipusztul. Talajjavítás céljára vetett somkóró a leszán- tásig igen erőteljes gyökérzetet fejleszt, amely alászántva 120— 150 mázsa istállótrágyázásnak felel meg. Az alászántás előtt feltétlenül szükséges a szerves anyagok (pl. gyökérzet) bomlásának elősegítése érdekében kh-ként legalább 10 kg nitrogén műtrágyának kiszórása. Somkóró talaj- javítás esetén az utóvetemény alá kh-ként 180—200 szuperfoszfátot és 100—120 kg káli műtrágyát kell használni. A talajjavítás céljára ma már hazai termésű somkóró vetőmag bőven áll a tsz-ek és az egyéni termelők rendelkezésére. Kívánatos volna, hogy mindenki él- ien Ja ezzel a lehetőséggel.
