Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-09 / 211. szám
1959. szeptember 9, szerda 3. oldat „x TJiKMJEXÉS pArtelxe^’őrzéséröi, Hozzáért© módon ¥• ártunk márciusi határo- * zata az eddigieknél jobban figyelmünk középpontjába éilította a. termelést, a gazdasági munkát. Ez ösztönözhette pártunk megyei lapját arra, hogy a termelés pártirányítá- eának és ellenőrzésének kérdéseiről nyilvános vitát indítson a lap hasábjain. Az eddigi hozzászólók inkább B gazdasági vezetőkből kerültek ki. Kár, hogy a megyében levő üzemek, termelőszövetkezetek párttitkárainak véleményét és módszerét nem ismerjük a termelés pártirányításával kapcsolatban. Ha a párttitkár elvtársak elmondanák véleményüket és tapasztalataikat, az hasznos tapasztalatcserét szolgálna. Hozzászólásommal ezt kívánom én is elősegíteni. A termelés pártirányítása és ellenőrzése nagyon sokoldalú és az adott üzem adottságaihoz alkalmazkodó tevékenységet követel meg minden pártalap- szervezotlől. Én az ellenforradalom után kerültem mostani beosztásomba. Csak elmondásból ismerem a nyomda púrt- alapszervezetének munkáját a régebbi időről. Az ellenforradalom előtt a pártszervezet tevékenysége kizárólag a politikai munkára korlátozódott. Sajnos, ez nem egyedülálló jelenség volt akkoriban, — Hogyan lábolhattunk ki ebből a nehéz helyzetből? Az újjászervezett pártnak, a pártszervezeteknek, a gazdasági munka iránti helyes szemlélete, jó gazdaságpolitikai munkája révén, amely a dolgozók tömegeinek a tetszésével találkozott és találkozik ma is. A nyomda párt-alapszerve- jtete 1957. márciusában alakult tájjá. Ma 16 tagja van. A megváltozott gazdaságpolitikának és az emberekkel való foglalkozásnak az eredménye az a hét új párttag, akiket nem az MDP- ből igazolt át alapszervezetünk. Már az alakuló taggyűlésünkön határozatot hoztunk arról, hogy a gazdasági munkának, a termelés pártirányításának és ellenőrzésének taggyűléseink homlokterébe kell kerülnie. Ennek érdekében a kommunisták egyik legfontosabb feladatává tettük a gazdaságos termelés elősegítését. Ezt szolgálják az alapszervezet féléves munkatervei is. Taggyűléseinken havonta és negyedévenként rendszeresen beszámoltatnak a gazdasági eredményekről. Itt vitatjuk meg negyedéves terveinket is. Ezenkívül a havi statisztikai elemzés egy-egy példányát mindig átadjuk az atap- 6zervezet titkárának, hogy a pártvezetőség külön is foglalkozhasson a vállalat gazdasági helyzetével. A 7, elvtársak érdeklődése "r*‘ napról napra fokozódik e termelés és az azt elemző fontosabb mutatók megismerése iránt. Örvendetes, hogy az olyan kifejezéseket, mint a termelékenység. vagy önköltség már nemcsak megszokásból szajkózzák, hanem mindinkább megértik. s maguk is lelkesen magyarázzák. Téves és megdöntött tehát az a nézet, hogy a termelés irányításának ügye kizárólag a gazdásági vezetőkre tartozik, ehhez a munkások nem értenek. Vállalatunk termelési és termelékenységi mutatói 1957. óta állandóan és egyenletesen javulást mutatnak. 1957. júliusától kezdve már négy ízben teljesítettük a féléves élüzemi feltételeket. Ilyen eredmények után alaoszervezetünk kommunistái még nagyobb felelősséget éreznek a termelésért. Érdekes, hogy nyugdíjas nyomdászainkat 1$ mennyire érdeklik üzemünk gazdasági ügyei, problémái. A múlt évben egy alkalommal és az idén is szerepel az alapszervezet munkatervében a bajai, á kalocsai és a kiskunfélegyházi telepeink gazdasági munkájának megvitatása. Ez is újszerű nálunk a termelés ellenőrzésében és igen hasznosnak bizonyul. Mint gazdasági vezető, amikor örömömet fejezem ki azért, hogy az alapszervezet vezetősége ' és tagjai mind nagyobb mértékben veszik ki részüket a termelés irányításából és egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a gazdaságos’ termelés iránt, jóleső érzéssel állapíthatom meg azt is, hogy vállalatunk kommunistái derekasan helytállnak és példamutatók a termelésben, a munkafegyelem megszilárdításában, s a társadalmi munkában is. Az alapszervezet kom-' maoistái közül többen igen sok értékes javaslattal, újításokkal segítettek a gazdaságos termelést. Az alapszervezet gazdaságpolitikai és nevelő munkájának tulajdonítom azt is, hogy a pártonkívüli dolgozók nagy többsége is egyre jobban bekapcsolódik a termelés irányításába és ellenőrzésébe. Ez így helyes, hiszen az eredményekben benne van a pártonkívüli dolgozók túlnyomó többségének becsületes munkája, irányító és ellenőrző tevékenysége is. A termelés 'pártirányításával szerintem összefügg, hogy a fontosabb döntésekről, határozatokról, a termelési tanácskozások beszámolóiról a gazdasági vezetők először az alapszerve- zet tagjait tájékoztassák. Ez nálunk így is van. Szorosan összefügg a termelés ellenőrzésével a társadalmi tulajdon megvédése. Ebben is az alapszervezet tagjainak kell élenjárniuk. Nemcsak az eltulajdonítások megakadályozásában, hanem a gondjaikra bízott gépek, szerszámok stb. ápolásában, a selejt csökkentésében, úgyszintén a társadalmi tulajdon megvédésére irányuló fel- világosító munkában. Jk termelés még hatható1 *■ sabb irányítása és ellenőrzése céljából létre kell hozni nálunk is a pártcsoportokat. Igazat adok Roínsics Ferenc elvtársnak: valóban a’ pártcsoportok munkájára kell építeni a párttagság és a párton- kívüliek megfelelő tájékoztatását, felvilágosítását és nem utolsó sorban a termelés párt- ellenőrzését a kisebb egységekben. Csak így lesz a pártcsoportok munkájának értelme és megfelelő tartálma, így válnak az egyszerű emberekből jó pártcsoport-bizalmiak, s később jó vezetők. Ha a pártcsoportokat létrehozzuk, több szó eshet a szocialista munkaverseny fejlesztéséről is. A termelés pártellenőrzésébe a párt-alapszerve- zetnek be kell vonni a szak- szervezeti bizottság és az üzemi tanács tagjait is. Érezzék a szakszervezeti bizottságba és a vállalati üzemi tanácsba beválasztottak, hogy a dolgozók bizalmából betöltött funkciójuk őket is kötelezi arra, hogy intenzíven kapcsolódjanak be a termelés irányításába és eiíenőv7 '^ébe. ÜVsszefoglalva a mondani- valómat, úgy gondolom, hogy a termelés bártirányítása az egész alapszervezet feladata kell, hogy legyen, erre a feladatra nem lehet és nem is szabad külön elvtársakat kijelölni. A termelés pártirányításának munkáját minden alapszervezet a maga sajátos és jól bevált eszközeivel, módszereivel oldhatja meg. Ezt a munkát nem lehet és nem szabad elválasztani a pártépítés feladataitól, hiszen ez a kettő szorosan összefügg egymással és kiegészíti egymást. Szűcs Béla, a Bács-Kiskun megyei Nyomda igazgatója . „Ifjúság a szocializmusért’1 nevű próbát vezetik be egyes KISZ-szervezetek. Az új próbának három követelménye van: 1. A kongresszus tiszteletébe indult munkaversenyben, 2. a politikai oktatáson, 3. a kulturális vagy a sporlmunkában való részvétel. Akik mindenben jó eredményt érnek el, felszabadulásunk 15. évfordulóján emlék- jelvényt kapnak. A jelvényt aj klSZ-en kívüli fiatalok is meg-J szerezhetik. | « * ♦ A BALATONBOGLÄHI ifjú-1 sági táborban öt vándorzászló-í ból négyet a Bács megyei lányok: szereztek meg. Legjobban a ka-' locsaiak szerepeltek, akik a bri-1 gádolc közötti versenyben elsők; lettek. Jó munkájukért a kecs-' kerfiéti középiskolás lányok is; vándorzászlót kaptak. Kisszálláson 10 ezer forint értékű útépítést végeztek társadal-t mi munkában a KISZ-szervezct| fiataljai. A homokmégyi kiszesek 204h| órát dolgoztak társadalmi mun-l kában a pártház tatarozásánál.? Ezenkívül részt vettek a járdaépítésében és a sportpálya öltö-J zöjének elkészítésében. Eddig 170 kilogramm papírt! gyűjtöttek a Kiskunfélegyházi £ Gépgyár KISZ-szer v czetének I fiataljai a megyei panir- és hul-f iaüekgyűjto verseny sűrűn. A MISKEI KISZ-szervezet fiataljai lendületesen munkálkodnak a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásuk teljesítésén. Parkosították a szovjet hősi efnlákmu környékét, részt vették a járdaépítésben és a kultúrotthon tatarozásában. Társadalmi munkájuk értéke már meghaladta a 25 ezer forintot. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ Bacs megyei Bizottsága értékelte a kereskedelmi és vendéglátóipart vállalatok dolgozóinak a kongresszusi munkaversenvben elért eredményeit.' Megállapították, hogy dicsérendő eredményeket értek el a „Kiváló Vállalat” cím elnyeréséért folytatott szocialista vetélkedésben. A kiskereskedelmi vállalatok 108.7 százalékra, a vendéglátóipari vállalatok pedig 101, 7 százalékra teljesítették 1959. első félévi áruforgalmi tervüket. Igen jelentős, hogy a mérleg- beszámolók összesítése szerint öt. vállalatunk érte et a kiváló vállalati szintet. Közülük a legkiemelkedőbbet, a Dél-Bács megyei Népbolt Vállalatot „Kiváló Vállalat” címmel és 15 ezer forint pénzjutalommal• tüntette ki a Belkereskedelmi Minisztérium Kollégiuma és a KPVDSZ Országos Elnöksége. A Bajai Nagyáruházét, a Kecskeméti Kiskereskedelmi Vállalatot, a Kiskunfélegyházi Kiskereskedelmi Vállalatot, és a Bajai Vendéglátóipari Vállalatot pedig dicsérő oklevéllel tüntette ki a megyei tanács keréskedelmi osztálya és a KPVDSZ Bács megyei Bizottsága. Az elmúlt évekkel szemben lényegesen tervszerűbb volt a tanácsi kiskereskedelem árubeszerzése, örvendetesen javult a piackutató munka. A vállalatok vezetői árumegrendeléseiket a lakosság igényeinek megfelelően eszközölték, az eladók pedig figyelmes és udvarias kiszolgálással álltak a vásárló közönség rendelkezésére. Hozzájárult a szép eredmények eléréséhez az: is, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága a lakosság növekvő igényeinek jobb kielégítése végett központi keretekből és saját anyagi forrásokból több új és korszerű üzletet nyitott. A kereskedelmi osztály és a KPVDSZ megyei bizottsága a vita végén úgy határozott, hogy a második félévi versenyben legjobb eredményt elérő kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalatot vörös vándorzászlóval jutalmazza. Ugyanakkor javasolják, hogy a vállalatok vezetői házon belül indítsanak versenyt a „Kiváló Bolt” cím elnyeréséért, s a győzteseket az igazgatói alapból pénzjutalomban is részesítsék. Reméljük, az eddig elért eredmények és a pártkongresszus tiszteletére folyó szocialista munkaverseny arra ösztönzi a kereskedelmi dolgozókat, hogy még jobban, figyelmesebben és előzékenyebben álljanak a vásárlók szolgálatára. A iá szóját szívesen éct az emfei... — Hej, asszonyok, nagy baj van! — áll meg fejét vakargatva Papp Ferenc, a fajszi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnöke a silógödörnél, ahol négy pár fürge női kéz teregeti vasvillával a vontatóról letúrt, felaprózott takarmányt. Jócskán van még híja, mert a tarka fejkendők teteje csak a peremig lát- szí ki. — Ne ijesztgessen már bennünket, ugyan mi baj lehet7 Tán nem füstöl jól a cigaretta? — évődik Maros Istvánná. Az elnök legyint. — Néni tréfadolog ez Mg rostié. Arról van szó, hogy a gépállomás igen sürgeti a járvasilózó gépet, mert csak ez az cay van belőle. terme? lőszövetkezet meg sok, amelyik szintén silózni akar. És még nekünk is hátra van jó 25 hold levágni való ... Az asszonyok a vas- villarlyélre támaszkodva várják: ugyan mi sül ki ebből a terjedelmes magyarázatból? Az elnök végre elszántan belenéz a figyelő szemekbe: — Csak úgy lehetne megoldani a dolgot, ha maguk vállalnák, hogy reggel fél hattól este sötétedésig töltik a gödröt. A gépkezelő és a vontatósok hajlandók dolgozni. Maguknál. asszonyoknál persze más a helyzet, otthon is van ezer tennivaló. Ezért csak kérdezem, hogy mit szólnak hozzá?..* A négy ltendős fej összeliajlik agy percre. Barta Sándorné nyilatkozik legelóhb. — Hát persze, hogy vállaljuk. Tönkre csak nem mehet a takarmány, aztán a silózás nem tart Izarácsonyig, pár napot kibírunk. Dolgoztunk mi valamikor többet is, kevesebb haszonért... De az elnök arca még mindig felhős. Félénken rukkol elő az újabb kívánsággal: — Hanem vasárnap is csinálni kéne,, hogy még hamarább kész legyen. Az emberek otthon maid morognak, hogy nem lesz ünnepi ebéd. — Hát majd esznek, amit találnak! — csattan fel Marosné.Mea aztán — teszi hozzá halkabban — elkészülhet az ebéd. este is, hogy csak melegíteni kell. Ámbár akisor maga is hideget eszik, hiszen a felesége itt van — int nevetve a derűs mosollyal, szó nélkül vii- lázgató Pappnéra. — Nahát maguk aztán talpig asszonyok! — örül mostmár megkönnyebbülve az elnök. — Pedig féltem szólni, azt vártam, hogy elzavarnak mérgükben. — Mintha most ismert volna meg ben- nünket először! — méltatlankodik Banáné. — Tudja, hogy jó szóból mindig szívesen ért az ember? — s ezzel bölcseit le is zárja a dolgot. íJ. K. . As első félév során TOS ssásalétios íervtcljesítés Verseny a vörös vánösrzászlóért és a „Kiváló bolt“ cím elnyeréséért Kétmillió nyereség a kommunális vállalatok télévi eredménye az első negyedévben 342 000 forint volt a nyereség, a második negyedévben ez 2 026 000 forintra emelkedett. Ezek az eredmények azonban nem takarhatják el a meglevő hibákat. Többek között a kiskunfélegyházi, kiskunhalasi, kiskőrösi vállalatok nem teljesítették a tervüket. Nem megnyugtató ezenkívül a kertészeti részlegek munkája sem. Eredményük és önköltségük sem kielégítő. Ennek egyik lényeges oka a szakmunkás- hiány. Emiatt a kecskeméti kertészet ;)é Idául nem tudja ellátni boltjait elegendő meny- nyiségü és minőségű virággal, kénytelen más vállalatoktól vásárolni. Az építési és tatarozó részlegeknél az új árak alkalmazása utáni felülvizsgálatra volna szükség. Feltehető ugyanis, hogy itt néhány árazási Hibával találkozunk, amelyek csak látszólag növelik a vállalatok eredmény jav ulását. A kommunális vállalatok teljesítményi tervüket a második negyedévben túlteljesítették, s 4,7 százalékkal több szolgáltatást végeztek a tervezettnél. Ebben az időben jelentős fejlődést értek el az útépítő részlegek. A kalocsaiak a tervezett 700 ezer forintos útépítési tervet 1 261 000 forintra teljesítették. Jelentős a kecskeméti vállalatnak ezen a címen elért 2 856 000 forintos árbevétele is. A második negyedévben kielégítően alakult az önköltség is. Az első negyedévinél 11,5 százalékkal, a tervezettnél pedig 10 százalékkal olcsóbban végezték el a szolgáltatásokat, mint a régebbi időkben. Ez az eredmény a vállalatoknál kialakult takarékossági szemlélet és gyakorlat eredménye. Ezt mutatja az egyéb költségeknél elért 0,4 százalékos megtakarítás is. Az önköltségcsökkentés jelentkezik az üzemi eredményben és a nyereségben is. Míg
