Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
1959. «September 1. kedd 3. oldal Megszólal a csengő Szeptemberben, amikor mindenki őszről beszél, a frissen meszelt iskolák megszépült arccal várják a tanulókat. Az első osztályos gyermek görcsösen szorítja kezében az új aktatásA Kiskereskedelmi Vállalat 24-es számú papír- és írószerboltjában Nagy Magdi, Nagy Sanyi és Fercnczi Misi írószereket vásárol. kát, vele ebédel, vele alszik, nincs az az ember, aki elszakíthatná akár egy percre is kedvencétől: a „nagykorúsító” táskától. Szeptember elején megszólal az iskolai csengő, s néhány perc múlva fegyelmezett rendben ülnek a diákok az űi pádokban. Vannak, akik még csak most ismerkednek a csengő hívó szavával, de vannak már olyanok is, akik évek óta hallgatják a kis k,rézharang” intelmét. Szülőkkel és tanulókkal járjuk a várost. Fölkerestük azokat a helyeket, ahol a tanévkezdés előkészületeinek izgalma forr. Az iskolai év megkezdése előtt néhány nappal ellátogattunk Kecskeméten az Állami Könyvterjesztő Vállalat 128-as számú boltjába. Bepillantottunk a raktárba, s örömmel láttuk, hogy példás rendben sorakoznak az új könyvek. Ez évben 42 általános és 6 középiskola igényét elégíti ki a könyvesbolt. 15 ezer általános és 30 ezer középiskolai tankönyvet biztosítottak a különböző iskoláknak. Az iskolai könyvek értéke meghaladja a 300 ezer forintot. Könyvárusítással az iskola tankönyvfelelősei foglalkozna!.. Kőrútunk során bepilantotmegerősítette, könyvelési adatok alapján bizonyította, hogy a mült év augusztus 22-ig — míg az üzlet a Nagykőrösi utcán volt — 138 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le egy hónap alatt, ugyanakkor ez év augusztus 22- ig csak 103 ezer forint volt a bevétel. A raktárban 113 900 füzet várja a Ids iskolásokat. A Zrinyi általános iskolában kíváncsiskodó gyermekek leske- lődtek a kulcslyukon. Találgatták vajon melyik osztály könyvei sorakoznak a oadokon. Szerettek volna bepillantani az új könyvekbe, s olvasni az érdekesebbnél érdekesebb történeteket. Igen ám. de az igazgató bácsi utasítása értelmében csak akkor léphetnek be a tanterembe, amikor megérkezik a tanárnéni, s osztani kezdi az új tankönyveket. Most is úgy történt, amikor a gyermekek meglátták a tanár nénit csengő hangon köszöntötték, s egymást lökdösve versenyeztek azért, hogy melyi- kőjük lépjen be először a terembe. Gondolatban már megbarátkoztak a könyvekkel, s majd az év végi bizonyítvány dönti el, valóban megszerették-e a bennük rejlő tudományt. Az új tanév megkezdése előtt így zajlotak a napok a könyvesboltokban. papi rüzl etek ben és iskolákban. Szeptember 1-én, amikor megszólal az iskolai csengő hívó szava, a gyermek elkötelezi magát a tudománynak, a lankadatlan szorgalommal párosuló tanulásnak. Szöveg: Bieliczkv Sándor Foto: Pásztor Zoltán A Zrínyi Általános Iskola kiváncsi növendékei kézbe kapják az új tankönyveket. A minap egy levele^ hozott a posta a Kiskunhalasi Járási Tanács mezőgazdasági osztályától, Nem sokáig tartott, amíg megállapítottuk, hogy Bállá Sándomé panaszlevelére érkezett meg a válasz, amelyet ez év február 25-én a megyei tanács termelőszövetkezeti politikai csoportjának küldtünk el. Balláné annak idején azt kérte, hogy könnyebb munkát adjon számára a tsz-elnök, mert orvosi igazolással bizonyítja, hogy mást nem tud elvégezni. A tsz politikai csoport a levelet a Kiskunhalasi Járási Tanács mezőgazdasági osztályára továbbította, ahonnan — augusztus 8-i sürgetésre — augusztus 26-án, hat hónap elteltével Kassai Béla aláírásával megkaptuk a választ. A kivizsgálás »tén.yálladéka« a következőket tartalmazza: »A tsz elnökétől kapott értesülések szerint a panaszos részére tudtak volna biztosítani megfelelő könnyebb munkál, amiből a szükséges évi 89 munkaegységét teljesíthette volna, ugyanakkor a tsz nem rendelkezik elegendő munkaerővel — így a könnyebb munkák elvégzését (zsákvarrást, meszelést, takarítást) nem tudják biztosítani.-' Mintha sántítana ez az indoklás. Ugyanis akárhogy olvassuk a tsz-elnök tájékoztatása alapján Kiss Dezső által megfogalmazott mondatot, • nem tudjuk eldönteni: Tudott-e a tsz biztosítani könnyebb munkát, vagy sem? Gémes Gábor Mi legyen a Kiskunsággal? JCazzáizóLáj eqip dpiágaikklua Mi legyen a Kiskunsággal’ címmel nagy figyelmet keltő cikk jelent meg a Petőfi Népe augusztus 25-i számában. A cikk nemcsak az értelmiségi dolgozók, hanem az igényesebb olvasóközönség táborában is érdeklődést keltett. Hathatós érvekkel mutat rá, hogy megyénk időlegesen szünetelő irodalmi és művészeti folyóiratának újból való. megjelentetése, s a lap profiljának felülvizsgálása a kultúra és a tudomány terjesztése érdekében elengedhetetlenül szükséges. Az érvekhez hozzáadni valóm nincs, ellenben a gyakorlati szervező- munkához volna néhány szavam. Minden újság, folyóirat virágzásának egyik feltétele az anyagi megalapozottság. Egy lapot a lelkes olvasóközönségnek kellene eltartania — véleményem szerint —, ezt pedig nagyobb előfizetői tábor segítségével kellene biztosítani. Lelkes gyűjtőkre, előfizetésszervezőkre volna szükség — s ahogy én tudom — nem is okozna gondot a meglévő né- hányszáz előfizetőhöz egy lelkes, nagyobb tábor gyűjtése, szervezése. Sokszor fordultak hozzám is olyan kéréssel, hogyan lehetne hozzájutni a Kiskunsághoz. Én nem tudtam kielégítő választ adni, de azt mindenképpen álátai Németh János, az Állami Könyvterjesztő Vállalat 128-as számú boltjának vezetője ellenőrzi az újonnan érkezett csomagokat. yiyinmyirri*vr****^****A****A**Ä** Egy hétéves kisfiú • pUióverköfés bajnoka A California! Rosevilleben egy pulóverkötő versenyen csodálatosképpen egy 7 éves kisfiú nyerte meg az első díjat. Dennis Wielert nagymamája tanította meg pulóvert kötni, amikor a rossz idő miatt télen a szobába kényszerült. A nagymama igen büszkén vette tudomásul kis unokája nagyszerű teljesítményét, annál is inkább, mivel az még olvasni sem igen tud, úgyhogy a kötésminták utasításait neki kellett a kis Den- rúsnalr. ísjűiVaSÍÚá» Hirosima — Cowentry — Drezda. E három város — legyen köztük a távolság bármily nagy is —-ma szoros kapcsolatot tart. 1945 februárjában az angol—amerikai bombázók — amikor a háború már eldőlt és várható volt, hogy Drezdába a szovjet csapatok vonulnak be — bombazuhatag- gal árasztották el a város történelmi központját, legsűrűbben lakott belvárosát. Míg a gyárnegyedek, a stratégiai célpontok sértetlenül maradtak, hatvanezer ember pusztult el a városrész házai alatt; megégtek, a romok betemették ŐKet; elpusztult a legszebb német gótikus templom, a Frauenkirche, a Zwinger nagyrésze (ez a híres Drezdai Képtár épülete) — az egész történelmi városnegyed. A sistergő, égő foszfor patakokban folyt az utcákon. Mindez harminc perc alatt zajlott le. Világváros a romváros anyagából Drezda ma épül. A pályaudvartól a villamos tíz »vérme- zonyi« puszta területen, az eltakarított romok helyén levő parkokban szalad be az Altmarkra, ahol annak idején a borzalmas bombázás után kénytelenek voltak a tízezrével ösz- szehordott hullákat nyílt téren elégetni a járványveszély miatt» Telmács coliam némeifelden Dfta; DjfuizI Dodii A szász fejedelmek kincsestárában ii. A mai »park«: egykor öt-hatemeletes házak, üzletsorok voltak itt. Szélén már glédában állnak az új hatemeletes blokkházak. Drezda romjait egy üzemben megőrlik, cementtel dúsítják, előre gyártott falakat készítenek belőle és 48 nap alatt felhúzzák egy hatemeletes épületre a háztetőt. A házasulni akaró fiatalok építő szövetkezetbe lépnek, ahol sorszámot kapnak: »366. számú lakás, elkészül 1961. október 1-re.« Mindenki részt vesz az építésben. Munkások és tisztviselők, diákok és a 366-os jövendő lakás tulajdonosai is. Fiataljaink még Drezda előtt megismerkednek egy német, FDJ-inges ifjúsági küldöttséggel, akik Kecskemétről jöttek. Ott állt a padok között a Kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat ajándéka, egy kovácsoltvas-virágállvány; és a divatos, vödör formájú szalmakosarakban zamatos kecskeméti sárgabarack illatozott. A német íiatalok jó aaórakozást és hasznos időtöltést kívántak a magyar fiataloknak, mint amilyenben nekik volt részük Kecskeméten. 160 emberi fej — egy cseresznyemagon Drezdában meglátogattuk Erős Ágost kincstárát a Grünes Gewölbe épületében. 22 karátos arany, briliáns, gyémánt, műkincsek fekszenek a fotocellás berendezéssel védett vitrinekben. A színarany serleg antik quadrigát — lovasfogatot — formáz, kerekeken gördül: kegyencének gurította oda a bővérű, pompát, mulatságot, asszonyt kedvelő fejedelem a bort a hosszú asztalon át ebben a serlegben. Kávéskészletében 4000 féldrágakő, briliáns, gyöngy. A kísérő közlése szerint amerikai látogatók 10 millió dollárt kínáltak a kávéskészletért és a fejedelem briliánskészletéért, amelyben 40 karátos, kékes, meg sárgatüzű tisztakövek vannak. Van itt egy aranyba foglalt »közöüségefi'« csexeaznysmag. líthatom, hogy a lap terjesztése nincs megnyugtató módon elintézve, s minden bizonnyal helyes lenne az is, ha országos terjesztési jogot kapna megyénk tudományos és irodalmi folyóirata. A falvakban, városokban, művelődési házak, iskolai könyvtárak, olvasókörök, termelőszövetkezetek, állam: gazdaságok dolgozói között bizonyára nem egy akadna, aki szívesen olvasná ezt a foyóira- tot, de nem tud hozzájutni, mert a terjesztés eddigi nehézségei ezt meggátolták. Meg vagyok róla győződve, hogy igen sok új tehetség bontakozik ki napjainkban is a nép fiaiból. A Petőfi Népe terjedelme még a híranyag közlésére is szűk s nem egy tehetséges írónk, kutatónk jóformán kizárólag csak az íróasztalának dolgozik. De vajon, meddig —, ha nem segítünk rajta úgy, ahogy az általam idézett cikk is javasolja! Nyilván egyszer az alkotók türelme is elfogy, s mi lesz ennek az eredménye? Visszahúzódnak a közéleti tevékenységtől, munkásságuk, tudományos és művészeti eredményeik írásos közlésétől. Ha azonban van műveik megjelenésére lehetőség, belátják, hogy érdemes dolgozni, hiszen a dolgozó nép okul, tanul, művelődik írásaikból. Dr. Bodócs Gyula A cseresznyemagon 160 különböző emberi fej látható, szabadszemmel is. Nagyítón át megfigyelhető, hogy az egyik szakállas, a másik kalapos, a harmadik pedig halálfejt formáz. Melyik egyszerű jobbágy vagy ismeretlen népművész görnyedt évekig e cseresznyemag fölé, hogy bizonytalan jutalomért, talán szeme világával fizetve gazdagítsa a fejedelmi kincstárt. A látogató szeme végül is káprázik a sok kincs láttán.,. Ami a pincénél is jobban óvta a kincseket Mindezt a sok kincset és vele a drezdai képtár felbecsülhetetlen értékeit különböző rejtekhelyekre vitték a háború alatt, Egy részük a meisseni dóm gellérthegynyi dombjában, a 11 emelet mélységben, egymás alá bevájt pincék legalján volt. A vöröshadsereg bevonulásakor a Szovjetunió az egész anyagot, a kincstárt és képtárt is elszállította. Mikor a Német Demokratikus Köztársaság megalakult, a Szovjetunió kormánya úgy rendelkezett, hogy mindent szállítsanak vissza. így a német szocialista állam birtokába került a rengeteg kincs, s meg- menekedett a kapitalista kincsvadászoktól, (Folytatása következik.) t tunk a Kiskereskedelmi Vállalat 24-es számú Papír- és Írószer- boltjába. A púit előtt kiváncsi tekintetű gyermekek álltak, s fürkésző szemmel gyönyörködtek az új tolltartókban, körzőkben és színes ceruza készletekben. Kiss Mihályné, Szolnoki hegy 38. sz. a. lakos csüggedten lépett be az ajtón és sóhajtva mondta: — Elfáradunk mire ideérünk. Nem értjük miért helyezték el a Nagykőrösi utcáról a Rákóczi útra a papír- és írószerüzletet. Közelében nincs egyetlen iskola sem. Felfigyeltünk a parasztasz- szony szavaira, s az elárusító is INDOKOLÁS?
