Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-01 / 204. szám
4. oldal 1959. szeptember 1, kedd ® szepJeiíiieri tanácsülések elé A megyei tanács végrehajtó bizottsága egyik közelmúltban tartott ülésén felhívta a városi és községi tanácsokat, hogy legkésőbb szeptember közepéig tárgyalják meg: milyen községfejlesztési terveket kívánnak megvalósítani 1960-ban. Erre azért van szükség, hogy az anyag, terv és kivitelezői igényeket idejében hejelenthessék. AJ égy év alatt sok hasznos létesítmény épült a megyében községfejlesztési alapból, az út azonban, amelyen idáig értünk, nem volt teljesen zökkenőmentes. Hányszor előfordult például, hogy nem ált rendelkezésre idejében az építési terv, az anyag, vagy éppen a kivitelező vállalat. Ezért azután sokszor nem készülhettek el a kitűzött határidőre a tervezett létesítmények, sőt nem egy esetben a tervet is módosítani kellett. Mindez csak úgy kerülhető el a jövőben, ha az illetékes szervek a kellő időben megtudják: milyen fejlesztési terveket kívánnak megvalósítani a városi és a községi tanácsok. V izsgáljuk meg például az ’ építőanyagok biztosítását. Sok tanácsvezetö úgy gondolja, hogy csak a saját kezelésben lebonyolított építkezéshez kell számbavenni az anyagszükségletet. Ez tévedés, mert azoknak a vállalatoknak, ktsz-ek- nek is — amelyek községfejlesztési létesítményt építenek *— idejében be kell nyújtaniuk a következő évi anyagszükségletre vonatkozó igényüket. Ezt pedig csak úgy tehetik meg, ha tudják, hogy milyen építési feladatokkal bízzák meg őket. Nem mindegy például a Víz- és Csatornaépítő Vállalatnak Bem, hogy 10 vagy 20 millió forint értékű vízműépítési munkát kell elvégeznie 1960-ban. Honnan szerezzen a vállalat a későn érkezett vízmű építési megbízatásokhoz anyagot, ha a népgazdaság nem készülhetett j fel idejében az ilyen irányú anyagszükségletek kielégítésére. Most hát a szeptemberi tanácsüléseken a sor, hogy felmérjék, mit is akarnak jövőre Magántulajdon! Levelet akartam feladni a kiskunfélegyházi postán. ’Amikor bementem, egy üveggel borított asztal mellett egy feketeruhás, idős bácsit láttam, aki lakásbejelentőt töltött ki ismeretlen személyeknek: »négy forintért férfiaknak, nőknek«. Az asztalon két üvegben Is volt tinta, de tollszárat csak egyet láttam, az is H. Irén kezében volt, éppen a szállásadója nevét írta le. Sort vártam, s megkértem, hogy adja át nekem. H. Irén készséggel átadta a tollat, de nem így a fekete ruhás bácsi, ugyanis, amikor írni kezdtem, megszólalt, s közölte velem: »Magán- tulajdon, tessék letenni. Ha írni akar, kérjen a hatos ablaknál.« A nevezett ablaknál készséggel bocsátották rendelkezésemre az írószerszámot, de mielőtt írni kezdtem volna, megkérdeztem a bácsit: »A tinta is magántulajdon?« »Az a postáé« — felelte. Jó üzlet a posta tintájával a bácsi magántollával négy forintért bejelentőket kitölteni, — természetesen a bácsinak. Baranyai István levelező Reszt oszt a 18-as eséplőcsapat Augusztus 19-én, a Kecskeméti Gépállomást élüzemmé avatták. A nagyszerű sikerhez hozzájárultak a cséplési idényben kiválóan dolgozó cséplőgépi munkacsapatok. Különösen a 18-as munkacsapat, amely az elmúlt héten szombaton mérte szét a keresett gabonamennyiséget. Ezúttal 11 és fél mázsa jutott egy embernek. — A városföldi Béke Tsz-ben és a környéki egyéni gazdáknál csépeltünk — mondja Laczkó Á szocialista építés tudatos meggyorsítói Jegyzetek az újít ómozgalomról Ferenc, a munkacsapat-vezető. — Elégédettek voltak velünk mindenütt, s a tsz-ben is jó) dolgozott a csapat, — Nyáron több mint 35 vagon gabonát csépeltek le Mócza bácsiék — mutat az egyik etetőre Kóbor Ferenc gépész. Valóban, nagyon jó munkát végeztek, s a gépállomás vezetősége is elégedett velük. Az a 20 ember, aki a 18-as cséplőgépnél fáradságot nem ismerve dolgozott, hosszú hetekig azért verejtékezett, hogy a városi lakosság asztalára az idén is elegendő, acélos magyar búzából sütött lágy kenyér kerüljön. P. J. Sok mindenre, egy üzem jó vagy rossz munkájára vet fényt az önköltség alakulása. Azonban a jobb, gazdaságosabb, ésszerűbb termelés, a takarékosság és a műszaki színvonal emelése nem csupán beruházás kérdése. Évek tanulsága és számos üzem példája bizonyítja, hogy a munkások és műszakiak aktív részvétele a feladatok megoldásában döntő befolyással lehet a vállalat eredményeire. Egyik forrása ennek az újító-mozgalom. Napjainkban, amikor minden vezetőnek az a főgondja, hogyan érjük el 1959 végére az 1960-ra tervezett termelési színvonalat, különösen megnőtt annak jelátszik, túlteljesítik tervüket, mivel már eddig több mint 18 ezer pár javítást végeztek, holott a szezon csak ezután köve: kezik. Képünkön, munkában a központi javító részleg. A megye sütőipara a korábbi negyedévekben meg-* szokott jó ütemben végezte munkáját. Az életszinvonal- emelkedésnek megfelelően többet termeltek, mint az első negyedévben. A többtermclcs azért is előnyös, mert tovább csökkent a kenyér és sütemény előállításának önköltsége. A legjelentősebb csökkenés az anyagköltségnél jelentkezik. Az első negyedévhez viszonyítva a második negyedévben 2,2 százalékkal, a tervhez viszonyítva pedig 1,8 százalékkal olcsóbban sütötték a kenyeret és a különféle süteményeket, mint régebben. Az anyagköltségeknél a bácsalmási, kecskeméti és kiskunfélegyházi üzemek dolgozói értek el jelentős eredményt. Az egyéb költségekkel a kiskőrösi, kiskunhalasi és kunszentmiklósi vállalatok gazdálkodtak jól. i Kecskeméten működik Bács megye legnagyobb cipőjavító részlege. A Cipész Kisipari Szövetkezet tagjai évi átlagban mintegy huszonnyolcezer pár javítást végeznek. Idén. úgy pasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy a pártszervezet hiánya súlyosan jelentkezik gazdasági terveink megvalósításában és a munkások politikai nevelésében. Ha vállalatunknál lenne pártszervezet, számos nehézséget meg tudnánk oldani, s megkönnyebbülne a gazdasági vezetők munkája is. De nem csupán erről van szó. Vállalatunk nagykereskedelmi vállalat, ezért ha lenne pártszervezet a nagy segítség mellett mégsem rendelkezhetne azokkal a jogokkal, amelyekkel egy üzemi párt- szervezet rendelkezik, vagy más szóval nem lenne joga, lévén hivatali pártszervezet a termelést és a gazdasági vezetést ellenőrizni. Nemsokára elérkezünk a pártkongresszus megrendezésé- séhez. Éppen ezért a pártellenőrzésről szóló vitával kapcsolatban megemlíteném, hogy szerintem szükséges volna még a kongresszus előtt, esetleg az új Szervezeti Szabályzat vitája során megfontolás tárgyává tenni azt, hogy nem kellene-e a nagy- > kereskedelmi vállalatok bizo-j nyos csoportjánál, különösen ott, | ahol nagy lerakatokkal rendel-j köznek megvizsgálni annak le-J hetőségét, hogy az ott dolgozó» aártszervezetek is rendelkez-1 zenek azokkal a jogokkal és kő- j elezettségekkel, amelyekkel a < termelő üzemi pártszervezetek,: rendelkeznek. j i Kismándor Sándor, jí a kecskeméti Ü végért lerakat j i vezető i*» < Nagy figyelemmel kísérem a Petőfi Népében folyó vitát a termelés és a gazdasági vezetés pártellenőrzéséről annak ellenére, hogy minket mint egy nagykereskedelmi vállalat lerakatá- nak dolgozóit és vezetőit közvetlenül a vita nem érint. Vállalatunk előtt nagy feladatok állanak most is, de még inkább az új ötéves terv időszakában. Az idén az üveg. a porcelán és a műanyagkészítmények elhelyezésénél 8.71 százalékkal kell túlszárnyalnunk az elmúlt évet, az ötéves terv végrehajtása során pedig 64.2 százalékkal kell meghaladnunk az 1959-es esztendőt. A tervek végrehajtása és ütemes megvalósítása során sok nehézséggel küz- ködünk. Rendkívül elavultak és primitívek a raktározási viszonyaink, magas az ebből adódó törési százalékunk és magas a kiszállításból adódó törés meny- nyiségünk is. A rossz raktározási viszonyok miatt nagyon sok az árumozgatás (hat helyen vannak a raktári készleteink) a kiszállításra történó áru összeállítása éppen ezért sokszor késlekedést szenved. Vannak nehézségeink a dolgozók között is a fegyelmezetlenség, a hanyag munka miatt. Vállalatunknál mintegy harminc munkás dolgozik. Párt- szervezetünk nincsen, csupán csak a szakszervezet működik. Most kezdtünk hozzá egy területi pártszervezethez tartozó pártó lentősége, hogy a dolgozókban ■t rejlő nagy érőforrásokat fel- i. szabadítsuk és alkotó akaratu- kát a legfontosabb termelési- feladatok megoldásánál gyü- mölcsöztessük. Tanácsi vállalatainknál a- nyereségrészesedés és a kong- resszusi verseny ösztönző hatá-, s sara, egész sor életrevaló ötlet foglalkoztatja a dolgozókat. — Számtalanszor tapasztaljuk, hogy az ilyen okos gondolatok . gyakorlati alkalmazása üzeme- t inkben megtörténik. Mégis azt [ kell írnunk: tanácsi vállala- . tainknál nincs minden rend- . ben az újító mozgalomnál, i Üzemeinkben egész sor olyan i jelenséget észleltünk, hogy a mozgalmat megfosztják szocia- . lista tartalmától. Helyenként , nemcsak a dolgozók, de a vezetők sem látnak túl az egyén és a vállalat önös érdekein. Távol áll tőlünk, hogy az ilyen jelenségeket általánosítsuk, a helytelen nézetekkel azonban vitáznunk kell. Egyik vállalatunknál látogatásunk során több műszaki és szervezési ésszerűsítést tapasztaltunk, amelyek jelentősen növelték a munka termelékenységét. Másutt egy jelentéktelenné látszó, házilag konstruált készülék segítségével tizedére csökkentették egy tömegesen gyártott áru munkaidejét. Megint másutt pár ötletes szerszám készítésével ma már gép helyettesíti az addigi nehéz fizikai munkát. A valóra váltott okos gondolatok nyo- j mát viszont hiába kerestük az j újítási naplókban. Ennek okát [a vezetők így magyarázták: — Nem akarunk hivalkodni eredményeinkkel. Még azt gondolnák, nagyképűek vagyunk. Pedig nem. Csupán az a célunk, hogy maximális nyereségrészesedést biztosítsunk üzemünk dolgozóinak. Hát csak ez a célja az újító mozgalomnak? Nem! A jnoz- galom célja, ahogy a párt és a kormány meghatározta, ennél sokkal több: a dolgozók tudatos részvétele a szocialista építés meggyorsításában. — Sok olyan újítás van üzemeinkben, ami máshol is megvalósítható. Országos vagy iparági elterjesztése pedig egyenes népgazdasági érdek, hiszen segítségével esetleg tíz- gs százmilliókat takaríthatunk nífcg nagy terveink mielőbbi végrehajtásához. Vagy nézzük az érem másik oldalát az újító szempontjából. Mikor jár jobban ? Ha elválasztja a közösség érdekeit a maga egyéni érdekeitől, vagy ha nem titkolja el újításait? Ha a vállalat jól dolgozik, s a vezetők a termelés minden vonatkozásában keresik a takarékosabb gazdálkodás lehetőségeit, a jól végzett munka jutalma, az év végi nyereségrészesedés nem marad »1. Viszont, aki újít, s okos elgondolását a köz kincsévé teszi, azt ennél több illeti meg. így függ össze az egyén érieke a közösség, a népgazda- :ág érdekeivel, s az ilyen magatartás lesz minden újítót, átszólagos »hivalkodás« élteiére is, a szocialista építés tu- latos meggyorsítójává. Sándor Géza Az önköltségcsökkentés másik nagy lehetősége a fajlagos liszt- és tüzelőfelhasználás helyes arányainak kialakítása. A második negyedév folyamán ez tökéletesedett. Éppen ezért egyetlen egy vállalat sem lépte túl a lisztfelhasználási normát, sőt minden vállalatnál megtakarítottak — összesen 376 mázsát. A legjobb eredményt a kecskeméti vállalat érte el 193,4 mázsával. Az egy mázsa fehérkenyérre eső anyagköltség egy negyedév alatt 42 fillérrel olcsóbbodott. A tüzeléstechnika helyes alkalmazása nyomán kevesebbet költöttek a tüzelőanyagra mint régebben, mégpedig mázsánként 2 forint 34 fillérrel. Ennek az eredménynek eléréséiben közrejátszik az is, hogy a szén- és fatüzclésről egyre több üzemben térnek át az olajfü- tesre. Mindezeket egybevetve megállapíthatjuk, hogy a sütőipar nyeresége a második negyedévben tovább emelkedett. A vállalatok az eisu félév folyamán az alaprentabilitáson felül jelentős eredményt értek el és ezzel már biztosították az év végi nyereségrészesedés egy részét. építtetni a községfejlesztési alapból. Igaz, hogy még nem szavazhatták meg a jövő évi községfejlesztés mértékét, de a tanácsülésnek joga van azt öt évi időtartamra előre megállapítani. Azután a legtöbb tanács már a távlati fejlesztési tervet is összeállította, amelyből ki lehet jelölni az 1960-ban megvalósítandó feladatokat. J^ tanácsülések által letárgyalt és elfogadott terveket természetesen azonnal fel kell terjeszteni a járási tanácsok műszaki osztályaira, hogy onnan ugyancsak idejében továbbíthatssák azokat a megyei tanács építési osztályára és tervosztályára. Csakis az időben felterjesztett községfejlesztési tervek által válik sikeresebbé, gyorsabbá, zökkenőmentesebbé a megye városainak, községeinek jövő évre előirányzott fejlesztése, — illetve ehhez az anyag, a terv és a kivitelező biztosítása. N. O. Vita a termelés pártellenőrzéséről Megnövekedne as erőnk...
