Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)

1959-09-22 / 222. szám

1959. szeptember 22, kedd 3. oldal Jó vezetes - jó munka Jól haladnak az őszi munkák a fe Isöszentiváni Vörös Október Tsz-ben Nyugalomba vonulása alkal­mából meleg szeretettel kö- szöntjiik Csiszér Árpádot, a Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregységének szerszám­készítő lakatosát, aki 38 éven át fáradhatatlanul dolgozott. Tervszerű vezetés, növekvő termelés, 892 ezer forint nyereség Pálfordulás a Tatarozó Vállalatnál kevesebb munkakieséssel meg­oldhatnák mint így. Igen alacsony fokú a válla­latnál az építési munkák gépe­sítése is. A 15—20 mázsás vas­betongerendákat régi módszer­rel, időt rabló, költséges lassú­sággal emelik helyükre. Igaz, egy autódaru 6—700 ezer fo­rintba kerülne, de a számítások szerint egy év alatt dupláját is megtakarítaná az árának. Végül egy pár szót a szemé­lyi ellenőrzésről is szólunk. A vállalat személyautója mahol­nap többet rossz, mint jó. Pe­dig Rózsavölgyi elvtársnak az illetékesek még januárban meg­ígérték, hogy új személygép­kocsit kap. Azóta kilenc hónap telt el. Véleményünk szerint, amelyik vállalatnál ennyire kézzelfogható az eredményja­vulás és ilyen nehéz körülmé­nyek között visznek kultúrát a tanyákra, ott a vezető több se­gítséget érdemel, hogy mielőbb teljes legyen a vállalat életé­ben a pálfordulás. Sándor G. A termelőszövetkezetek mű- ködése, vezetése a bács­almási járásiban mintegy, évti­zedes múltra tekint vissza s ez a múlt számos tapasztalattal gazdag. Volt időszak, amikor a ve­zetés hatalmi eszközökkel tör­tént — gondoljunk csak a kö­telező gyapottermelésre stb. Ez a tsz-vezetés helyes módsze­reinek kialakulását gátolta, a szövetkezet gazdaságos műkö­dését hátráltatta. Ma már - ha nem is mind a 29 szövetke­zetünkben, de többségükben — a helyes vezetés módszerei ke­rülnek mindinkább előtérbe. Kilenc tsz élén képzett vezető áll s a többi is megfelelő me­zőgazdasági gyakorlattal ren­delkezik, 18 tsz-nek pedig ag- ronómusa van. A további hely­zetet javítja majd, hogv a ta­taházi Aranykalász, a mátétel- ki Üj Barázda és a madarasi Kossuth Tsz elnökei egy éves elnökképző iskolán tanulnak. A könyvelők 86 százaléka kö­zépfokú, 14 százaléka pedig alapfokú képesítéssel rendel­kezik. A vezetőségi ülések rendsze­res megtartásával a kollektív vezetés mindinkább érvénye­sül, különösen a régi tsz-ek- ben. A vezetők a tagsággal egyénileg is foglalkoznak. Ré­gen úgy volt, hogy egy-egy feladat elvégzésére találomra jelölték ki az embereket. Ma már a vezetőségi tagok meg­beszélik, hogy melyik tag ho­va, milyen munkára alkalmas s eszerint bízzák meg őket. Az ellenőrző bizottságokat minden tsz-ben megválasztot­ták, de működésük nem kielé­gítő. A katymári Rákóczi Tsz közgyűlésén azt kérte az el­lenőrző bizottság egyik tagja, hogy vonják be őket egy-egy feladat ellenőrzésébe. Az ellen­őrző bizottság tagjainak nem kérni kell a munkát, hanem keresni és megtalálni; így se­gíthetik a vezetést, a társadal­mi tulajdon védelmét, a mun­kafegyelem megszilárdítását. A fegyelmi bizottságok mun­kájában is van javítanivaló, UisU'écös a szüzei küszofUn (Községi tudósítónktól.) Megkezdték a cukorrépa szál­lítását a felsőszentiváni Vörös Október Termelőszövetkezetből. Naponta négy vagon cukorré­pát szállítanak a kaposvári cu­korgyárnak. Hatvan holdról 12 ezer mázsa répára számítanak, Paradicsomból eddig több mint 600 mázsát adtak a Kecskeméti Konzervgyárnak és 300 mázsát szállítottak exportra. A tsz tíz­holdas paradicsomföldjén a ter­més meghaladja az 1200 má­zsát. Az állatállomány takarmány- szükségletének biztosítására 600 köbméter silót készítenek, mely­nek felét már besilózták. Ser­téshizlalásból közel 300 000 fo­rint jövedelemhez jutnak, mert a napokban adnak át 135 Fél év alatt több mint 20 millió forint értékű építési munkát végzett a Bács-Kiskun megyei Éf>ítő és Szerelőipari Vállalat. Bár tervüket így is csak 91,8 százalékra teljesítet­ték, eredményükről mégis di- csérően kell nyilatkozni. Jól­lehet soraink ellentmondást tartalmaznak, ez azonban na­gyobb részt csak látszólagos. Miért írjuk ezt? A Tatarozó — ahogy a vál­lalatot köznyelven ismerik — hosszú évekig a tanácsi ipar legrosszabbul gazdálkodó egy­sége volt. A gyenge vezetés, a szakmai hozzáértés és a mun­kafegyelem hiánya még az el­múlt évben is súlyos teherként nehezedett a vállalatra. Egy vállalat sincs megyénk­ben, ahol a feladatok megol­dása olyan nehés körülmények , közön történne mint itt. összeszámol­tuk, a Bács-Kiskun megyei Épí­tő és Szerelőipari Vállalat kő­műves és szerelő szakmunká­sai jelenleg 162 helyen dolgoz­nak megyénkben. Munkahe­lyeik többsége 10—150 kilomé­terre van Kecskeméttől, s ugyanakkor az országutaktól is távol, szerte a megye nagy ki­terjedésű tanyavilágában. Rózsavölgyi elvtárs igazgatói szobájának falán különböző színű zászlócskák tarkítják Bács megye térképét. Minden zászló egy-egy építkezést jelez, s raj­tuk a sokat mondó szócskák azt is elárulják, hogy a válla­lat dolgozói kultúrát visznek a tanyákig. A megyei tanács őket bízta meg a tanyai kis iskolák építésével, melyeknek száma nem kevés. Szerelő részlegük emellett 16 termelőszövetkezet villamosítása során 40 kilomé­ter hálózatot épít. A DÁV vé­leménye pedig az, hogy az ösz- szes kivitelező vállalatok közül műszakilag a Tatarozó sze­relői dolgoznak a legjobban. Kár, hogy a vállalat első fél­évi kétmillió forintos lemara­dása teljes egészében a vil­lanyszerelő részleget terheli. Ennek azonban nem a mun­kások, hanem az anyaghiány az oka. Felügyeleti szervük többszöri közbenjárása ellenére is csak július hónapban kap­tak meg 665 darab faoszlopot, közel 400 betonoszlopot, több mint ezer betongyámot, továb­bá nagy mennyiségű aludur- és acélhuzalt. Munkájukat azonban más is nehezítette. Az év elején, mi­kor az idő az építkezést már megengedte, még nem voltak meg a szükséges tervdokumen­tációk. Aztán pedig az anyag­hiány, főként a vasbetongeren­dák hiánya akadályozta az épí­tést és okozott kapun belüli munkanélküliséget Ennyi na­hízott sertést az Állatforgalmi Vállalatnak. A termelőszövetkezft tagjai már az őszi gabonavetések ta­lajelőkészítésén szorgoskodnak. Eddig több mint 250 holdon vé­gezték el a szántást, s előkészí­tették a 30 hold kísérleti olasz búza magágyát is. Búzából 4 mázsával, árpából pedig 6 má­zsával termeltek többet az idén holdanként, mint amennyit ter­veztek. A jó termés eredmé­nyeként a termelőszövetkezet 1250 mázsa kenyérgabonát adott át terven felül államunknak. — Makarenko emlékmúzeu­mot nyitnak Kurjazsban, ahol a nagy pedagógus tevékeny­ségének legjelentősebb éveit töltötte. hézség ellenére mégis elérték, hogy a második negyedévi ter­vet már 100.5 százalékra teljesítették és igen kedvezően alakult ön­költségük is. A vállalat 4,4 szá­zalék, azaz 892 000 forint nye­reséget ért el. Az ugrásszerű eredményjavu­lásban több tényező játszott közre. Az új igazgató az első negyedévben még nem befolyá­solhatta számottevően a mun­kát. A második negyedben vi­szont már jelentkeztek évtize­des szakmai tapasztalatának és szervező készségének eredmé­nyei. Régebben egy-egy munka kivitelezési Ideje 10—14 hónap között ingadozott. Most viszont egy sor műszaki intézkedés, az építések jobb megszervezése, a premizálásnál bevezetett cél­feladatok, valamint az állandó és rendszeres ellenőrzés ered­ményeként a létesítmények ki­vitelezési idejét 90 százalékban hat hónap alá csökkentették. Holott, és ezt külön aláhúzzuk, a vállalat főmérnöki helye mindezideig betöltetlen; .- Említést érdemel, hogy a vállalatnál sokat javult a társadalmi tulajdon védelme is. Az új igazgató szigorú anyagelszámoltatást vezetett be. A felületes anyaggazdálkodás miatt fél év alatt 19 fegyelmi határozat született, több eseti ben pedig jelentős kártérítést is foganatosítottak. Gond és feladat persze ma­radt még elég. Tizennégy szak­mában már több mint 500 mun­kás dolgozik a 162 építkezésen, de a munkát mégis gátolja, hogy kevés a parkettfedő, a festő és cserépkályhakészítő szakember. A munka jellegé­ből, az építkezések szétszórtsá­gából és a mostoha szociális körülményekből adódik, hogy a Tatarozó Vállalatnál nincs minden rendben a munkafe­gyelemmel és nagy a munkás­vándorlás. Fél év alatt 190 fő lépett ki állományukból. A gépkocsik általában 4000, egyes járművek pedig 4500— 5000 kilométert tesznek meg havonta igen rossz útviszonyok között, mert tanyai építkezé­seik megközelítése, az anyagok szállítása legtöbbször terepen történik. Kocsiparkjuk emellett kicsi és eléggé elhasznált. Egy kivételével minden teherautó 100 000 kilométert futott. Hely­zetükön már az is sokat segítene, ha a megyei tanács v. b. me­gyén belüli átcsoportosítással megoldaná kocsiparkjuk tipizá­lását. Egyfajta járművek javí­tását, karbantartását és alkat­részcserét. ugyanis lényegesen A szőlőtőke nem tud naptárt olvasni, mégis sietős buzgalom­mal készítgeti fürt-csemetéit a rohamosan közelgő szüretre. Akinek csemegeszőlője van, már hetek óta pénzel belőle, de a kiskőrösi kadarkások termése borként kerül majd a piacra. — A gazdák becslése szerint az idei termés csak mintegy 60 százaléka lesz a tavalyinak — mondja Lénárt Tibor, a pin­cészet vezetője. — A többit el­vitte a tavaszi fágy és a pero- noszpóra. Mi így is 100—110 000 hektoliter átvételével számo­lunk. — Hogyan állnak a férőhely- lyel. — Már eddig 4 ezer hektoli­terrel bővült a pince s szüre­tig újabb 20 000 hektoliter tá­rolóedényt kapunk. Ha a gaz­dák megtartják az ütemezési sorrendet és nem egyszerre zú­dítják a nyakunkba a termést, — úgy vélem, nem lesz fenn­akadás. Különben is mindenki­nek azt javasoljuk, hogy húzza el a szüret megkezdését, amed­dig csak lehet. Az ilyen verő­fényes, száraz napokon, amilye­nek a mostaniak, csak nő a szőlő cukorfoka s többet ér a must, erősebb lesz a bor. A pince környéke máris né­pes. A szőlősgazdák a faluban térülve-fordulva, sűrűn benéz­nek érdeklődni s a kifüggesz­tett ártáblázatot tanulmányozni. Világosan láthatják, hogy a külön szüretelt és erjesztett) minőségi vörös- és fehér borért jobb árat kap akárki. — Mennyi szerződést kötöttek eddig? — Az egyéni gazdákkal 30 ezer liter kétszerfejtett borra szerződtünk. A József Attila Termelőszövetkezet 150 hekto­liter mustot kötött le, a szak­csoportok ugyancsak kétszer­fejtett borból 8500 hektót szál­lítanak. A rendelet ismeretében nem nehéz kiszámítani, hogy a szak­csoportba tömörült szőlősgaz­dák jobban járnak az értéke­sítésnél. mint az egyéniek, de Nemrégiben vásároltam egy napszemüveget. Jó erős, masz- szív darabnak látszott, s én azzal a gondolattal vettem meg 100 forintért, hogy jó néhány évig nem lesz gondom szem­üvegre. Egy napon véletlenül megnyomtam a zsebemben lé­vő szemüveget, ami eltört. Az egyik szaküzletet kerestem fel azzal a céllal, hogy az arány­Sokhelyütt nem bízzák meg őket a fegyelmi ügyek kivizs­gálásával, ezért nem is áll módjukban javaslatot tenni a vezetőségnek, — pedig számos fegyelemsértés történik ma is a tsz-ekben. A járásban emi­att öt kizárás volt. Ij'gy időben a vezetés terü­letén nagy volt a ván- dorlás. A már régebben mű­ködő tsz-ek közül csak a bács­almási Lenin Tsz élén áll a megalakulástól kezdve Bédics Lőrinc elvtárs; A jövőben a váltogatást megakadályozzuk , az elnökök képzéséről hivatali úton is igyekszünk gondoskod­ni, de felhívtuk figyelmüket a magánúton való képzésre is. Mi, járási vezetők a tsz-ek irányítását azzal is kívánjuk javítani, hogy a vezetőségi ülé­seken igyekszünk megjelenni, javaslatokat tenni és rendsze­resen hosszabb időt tölteni egy- egy tsz-ben. Akadnak olyan szövetkezeti vezetők, akik azt mondják; könnyű itt vagy ott, mert a tagság összetétele is jobb. Az Igazság az, hogy az emberek egyformán lehetnek »jók»- és »rosszak- is. Ez is- nem kis mértékben a vezetéstől függ, mert ahol az jó, ott jól folyik a munka is, és a tagok elége­dettek. így van ez a tataházi Petőfi, Dózsa Tsz-ben, ahol minden hónapban 10—14 fo­rint előleget fizetnek. Vizin Gergely vb, elnökhelyettes „Marxnak igaza volt...” „Marx pontosan elemezte a régi társadalmi renddel együtt* járó politikai és társadalmi vál* Ságokat. A kommunisták igazi titkos fegyvere nem más, mint Marx éleslátása." Ezt a kijelentést egy beszá­molóban olvashatjuk, amely az Egyesült Államok egyik kong­resszusi bizottsága előtt hang­zott el. A beszámolót nem más tartotta, mint maga Eisenhower elnök. még ezeknél is jobban a tsz-* tagok. A József Attila például a szerződés alapján átadott mennyiség után hektónként 20 százalék nagyüzemi felárat kap, a szakcsoport pedig 10 százalékot. De ha az utóbbi a fajtánkénti szüretet és a faj- tánkénti közös bortárolást is megszervezi, akkor a nagyüze­mi felár 15 százalékos lesz ré­szükre. lag kis hibát meg javíttassam, de sajnos, azt a választ kap­tam, hogy a plasztikanyag nem javítható. Megpróbáltam még két szaküzletben a javítást el­végeztetni, azonban hasonló válaszokat kaptam. Mit tehet­tem? Vettem egy másik szemüve­get 120 forintért — plasztik­ból. Gyürki István levelező Azt hiszem, nem illenek össze a bútorok, Ha a szemüvegkeret plasztik i

Next

/
Oldalképek
Tartalom