Petőfi Népe, 1959. szeptember (14. évfolyam, 204-229. szám)
1959-09-22 / 222. szám
4. oldal 1959. szeptember 22, kedd A népművelés egysége mT Ú3 FILMEK cnrmm —■ Akiket a pacsirta elkísér Tordy Géza cs Papp Éva a film egyik jelenetében A munkásosztály, a dolgozó parasztság világnézeti, társadalmi és kulturális nevelésével a párt és a tanácsok mellett, a művelődési irányelvek szellemében igen sok szerv, társadalmi szervezet foglalkozik. Mindcnik a maga sajátos célkitűzéseihez legjobban illő módszerrel és területeken fejti ki munkáját. A cél azonban közös — a művelődési forradalom előbbrevitele, diadalra juttatása. El sem képzelhető másként ez a szerteágazó és nagyjelentőségű népnevelő tevékenység, csak úgy, ha a közös elvi alap felismerése, a célok világos tisztázása után, együttesen határozzák el falun és városon, mikor mit kell tenni, hogyan osztják szét a konkrét helyi tennivalókat egymás között. Ezt a munkákat összehangoló és egyeztető cselekvést hivatottak irányítani és meghatározni a megyeszerte mindenfelé megalakult művelődési tanácsok. Különösen fontos ezt hangsúlyozni most, amikor pártszerveink, tanácsaink sok egyéb munkájuk mellett éppen a nép művelésének, felvilágosításának, nevelésének helyi haditorvcit állítják össze. Pártunk nagy jelentőséget tulajdonít ezeknek a helyi kulturális terveknek. Éppen ezért elkészítési határidejét a pártszervezetek jelenlegi fontos teendőinek, a vezetőségválasztásoknak lezajlása utáni időre október elejére hosszabbitotta meg, A tapasztalatok azt mutatják, hogy a községek, a falvak egy évadra szóló helyi terveinek elkészítése jó úton halad. A bajai járásban a munkálatok zömét már be is fejezték, de más vidékekről is ilyen hírek érkeztek, A tervek alapos és körültekintő elkészítésének egyik alapvető elve, hogy pártszervezeteink, tanás,—~ csaink, a művelődési apparátus dolgozói és társadalmi támaszai felismerjék, milyen jelentősége van a népművelés egységének, s annak, hogy a megyei pártbizottság kétéves művelődéspolitikai irányelvei között szerepei a művelődési otthonok kultúra irányító különböző művészeti és egyéb tennivalókat egyesítő szerepének a hangsúlyozása. Ez a két egymással szorosan összefüggő irányelv az eddiginél jobb és eredményesebb együttműködést követel meg a falusi társadalmi szervek között. A példák az mutatják, ahol a művelődési tanácsok jól működnek, ott nem forgácsolódnak szét az erők, nincsenek torzsalkodások a különböző szervek között, és nemcsak a szórakoztató jellegű művészeti tevékenység lendül fel, hanem megerősödik az ismeretterjesztő munka, egymást kiegészítik a különböző kulturális jellegű megmozdulások, rendezvények. Sok függ a művelődési tervek helyes összeállításától, a kulturális élet egyes szektorai munkájának alapos összeegyeztetésétől. Többek között az is, milyen lépésekkel halad előre az ősszel kezdődő kulturális évad befejeztével művelődési forradalmunk. Rakétával a jégeső ellen Elkerülhető-e a Jégeső? Cgy látszik, hogy Igen. A grúz tudósok jégesőt okozó fclhőtöniegek képződési folyamatát tanulmányozzák és azzal kísérleteznek, hogy c folyamatra hatást gyakoroljanak. Repülőgépek segítségével különleges vegyianyagot juttatnak a felhők közé, amely eloszlatja azokat, vagy arra »kényszeríti« a csapadékot, hogy cső formájában hulljon a földre. Nemrég rakétával juttattak ilyen anyagot a jégfelhők közé. A kísérletek hatásosak voltak. Előfordult, hogy a rakéta fellövése után többszáz köbkilomcteres felhőtömegek oszlottak cl. NAPFÉNY-VITAMIN AZ ANGOL BIRKÁK SZAMARA Eszak-Angliában egy mezőgazdászokból álló társaság ülésén beszámoló hangzott el arról, hogy birkanyájakat nagy eredménnyel rendszeres D-vita- min injekcióban részesítenek. Ezáltal fejlettebb bárányok születnek, több gyapjút termelnek és jobb az állatok általános egészségi állapota. Megértő volt a bíróság... Los Angelesben egy válóperes tárgyaláson Mary Lieblich felperes kérésére a bíróság úgy döntött, hogy az asszony megtarthatja a férjével közösen szerzett kiskutyát, a férj számára viszont biztosította a jogot, hogy rendszeresen látogathassa a »kicsikét-“. Mozilátogató közönségünk bizonyára jól emlékszik még Darvas József és Radnódy László első közös alkotására, a Szakadékra. Űj filmjük, az »Akiket a pacsirta elkísér« is a Horthy-Magyarország talán legsanyarúbb sorsban élő rétegéből, a zsellérek világából választotta hőseit. A fiatal Varga Sándor és Hévér Julis egymásra találásának története alig néhány szóban elmondható. A jóképű béreslegény megtetszik a jómódú Csiszér Bálint feleségének, aki annak idején csak kényszerből választotta az urát. Sándor is szemet vet az asz- szonyra, s közben nem veszi észre, hogy bérestársa, a kis Julis igaz szívvel vonzódik hozzá. A kis cselédlány kétségbeesésében öngyilkosságot kísérel meg és Sándor csak az utolsó percben tudja megmenteni. Julis drámája döbbenti rá arra, hogy csak kettesben, kéz a kézben érdemes nekivágni az életnek. A fiatal szerelmespár történetével párhuzamosan játszódik a vásznon a hadifogságból hazatért öreg Sülé, a nyomorába beleőrült szegényparaszt drámája. Az ő példája figyelmeztetés: Sándor és Julis élete is ide jutott volna, ha a történelem vihara nem sodorja el örökre a Csiszér Bálintokat és a kizsákmányolás egész korszakát. A film pattanásig feszülő drámai légkörével, az alakok sokoldalú ábrázolásával Ra- nódy László efajta témákra különösen fogékony tehetségét dicséri. •> Régen látott nagy alakítások gazdagítják ezt a szép filmet. Varga Sándort, a fiatalt, igen tehetséges Tordy Géza alakítja, Julist pedig a Színművészeti Főiskola másodéves hallgatója, a nagy reményekre jogosító Papp Éva személyesíti meg. Új oldaláról mutatkozik be Tolnay Klári, a szerelemre vágyó ltulákasszony, Csiszérné szerepében. Agárdy Gábor filmszínészi pályafutásának jelentős állomása a pénzsóvár, irgalmat nem ismerő Csiszér Bálint megformálása. Megjutalmazták a kétezredik moiorkerékpár-javíitatót Az Autó- és Gépjavító Ktsz kecskeméti motor javító részlege kedves meglepetésben részesítette a ktsz-nél javíttató kétezredik motorkerékpárost, Kárász Péter, Bocsa 678. szám alatti lakost. A nagyjavításra szoruló motorkerékpárján a 2782 forintos javítási díj helyett mindössze 1456 forintot kellett fizetnie a szerencsés motorosnak, A ktsz szerelői így jutalmazták a náluk javíttató kétezredik motorkerékpárost. Mintha görcsös bükkfából faragták volna ki ezt a kezet, amely az asztal túlsó oldalán, a fehér térítőn nyugszik. A kéz egy tagbaszakadt emberhez tartozik, aki sötét ünneplő ruhában, fehér ingben ül velünk szemben. Orrán csontkeretes szemüveg, őt magát negyven-ötven évesre becsülnénk »Unser Siegfried« — a mi Szigfridünk — így mutatták be nekem, miközben a bemutató átölelte Szigfrid vállát, A gyár kultúrpalotájának a dísztermében voltunk, nagy és színes forgatagban szovjet komszomolistákkal, magyar ki- szesekkel, s a vendéglátó német fiatalokkal. — Tetszik a kultúrpalota? Nyolcmillió márka fekszik benne — mondja Szigfrid. Az NDK második legnagyobb kohó- és hengerművének hatalmas, csupamárvány palotája valóban káprázatos. Ma már nem csinálnak ilyet — jelenti ki nagy meglepetésemre szomszédom, — Miért? — Mert kisebb is megtette volna, s akkor több munkáslakást épithetnénk. — Az őszinte hangra megindul a beszélgetés: — Nagyon figyeltük ám 56- ban, hogy mi van nálatok, legszívesebben mi is felkaptuk volna a puskát, s mentünk volna segíteni Kádárnak — jelenti ki Szigfrid. — Sokat segítettetek ti így Is —- válaszoltam. — Láttam én Budapesten, a Dankó utcában olyan óvodát, amit a legutolsó függönyig, babavonatig német munkások rendeztek be Telmács üeilam némelfeldön Qt'ta; 'Jjeuizt Daáti „A mi Szigfridül!kíS XL rádióval, varrógéppel, bútorzattal. — Igen, itt is volt gyűjtés, húsz, ötven száz márkát adtak a szakik. Megnyugvással, látható jóérzéssel hallja, mi mindent értünk el azóta, hogy megszépült a főváros, s eltüntettük a pusztulást. — Vidámak á fiatalok.:. — néz körül nevetve —, amikor én ebben a gyárban ifjúmunkás voltam, akkor a faluszéli vendéglőben volt egy szín, s ott tartottunk farsang idején egyszer-kétszer táncot. Mégpedig szalmán, pelyván — néz le a tükörfónyes parkettra. — Ma meg bementem a toborzó tisztek közé a gyárba. Azt mondják a tisztek az egyik gyereknek: »öcsi! Tulajdonképpen miért nem akarsz katonának jönni?« — »Még nincs együtt a pénzem a Jawára, mert Jáwa motorkerékpárt akarok venni« — felelte öcsi. Mégis aláírta aztán a jelentkezést, mert megtudta, hogv a zsoldból is féiretehet, s őszre meglesz a Jawa ára. — Hát igen — folytatja — mások ma a fiatalok, mások a problémáik is. Mikor én hengerészsegéd lettem, az első év, keresetéből vettem meg az ünneplő ruhámat. Abban esA hajdan magasfeszültségű árammal töltött drótkerítés Buchenwald körül. küdtem meg a feleségemmel, azt hordtam még vagy tíz évig —, de csak rendkívüli alkalmakkor. Nézzél itt körül .— mutat szét kezével — nőin panaszkodhatunk a fiataljainkra: megértik ezek a gyerekek a jó szót. Ma is társadalmi munkával takarították ki a gyárat, régi az üzem, tele vagyunk salakkal, hulladékkal és az FDJ vállalta a »nagytakarítást«. — Te hengerész vagy? — kérdezzük. — Az a szakmám. Amíg a nácik be nem csuktak, addig én is az izzó vasrudakat kapkodtam a valcni elől. — Hány évet ültél? — Hét és felet. Ebből három évet fegyházban, négy és felet lágerben. — Elém hajtja fejét, s kopaszodó koponyáján egymás mögött több árkos rovátka, behegedt, iszonyú sebhelyek. — Huszonegy óta vagyok a mozgalomban, huszonkilenc óta a pártban. Bizony, barátom, huszonegyben Németországban már voltak egyszer vörösnyak- kendős úttörők, volt ifimozgalmunk, voltak munkásőreirik, százezres pártunk, milliós, ránkszavazó tömegek. Aztán jött Hitler —, de most ismét .újra, s véglegesen itt vagyunk! Csak mikor pár percre elhívják, akkor tudom meg, hogy a mi Szigfridünk — az igazgató — Siegfried Liebig elvtárs. Mikor elbúcsúzunk ■ ajándékul egy szép könyvet kaptam tőle emléksorokkal — nem minden meghatottság nélkül fogok kezet vele. Egy német kommunistát volt alkalmam megismerni, méghozzá a régiek, a kipróbáltak közüL (Folytatása következik.) A film legmegrázóbb perceit mégis Bihari Józsefnek, az öreg Sülé megszemélyesítőjének köszönhetjük. Az a jelenete, amikor végső kétségbeesésében felgyújtja tanyáját,? és hibbant aggyal énekel, táncol a lángok között, félelmetesen nagyszerű. Alakítását bizonyára a magyar filmművészet legnagyobb teljesítményei között tartjuk majd számon. A Solti Gépállomáson a hartai brigád a szocialista címért küzd. Tervteljesítése meghaladja a 167 százalékot, az előírt 3280 helyett 5490 normálholdat teljesítettek a brigád traktorosai. S zonal á laiifnlipiuioL indít a színház KISZ-szimezete. A Kecskeméti Katona József Színház KISZ-szervezete hét hónapos szavaló tanfolyamot indít. A tanfolyamon részvevők minden szombati napon kétórás oktatásban részesülnek. A KISZ szervezet a tanfolyam vezetőjén nek Dobák Lajost, a színház művészét kérte fel, aki szívesen vállalta a fiatalok tanítását. Munkatársa Liliom Károly lesz, A tanfolyamon közreműködik Dévai Kamilla és Labancz Bor* bála. A tanfolyamra jelentkezhet minden fiatal; aki tehetséget érez a szavaláshoz. Beiratási díj 50 forint, havi tandíj KISZ- tagok részére 35, KISZ-en kívülieknek pedig 45 forint. Je* lentkezni levélben lehet a Kecskeméti Katona József Színház KISZ-szervezeténél. A tanfolyam. október 3-án induL I
