Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-12 / 188. szám

'4. oldal 1959. augusztus 12, szerda. Uj, nagyszerű vonás az ifjúsági mozgalomban Napjainkban olyan esemé­nyeknek vagyunk tanúi az if­júsági mozgalomban, amely szinte példátlan a felszabadu­lás óta számított történelem­ben. A felszabadulás első nap­jaiban létrejött demokratikus ifjúsági mozgalomnak, elsősor­ban a MADISZ-nak, amelynek szervezeteit zömmel kommu­nista fiatalok vezették, kezdet­től fogva egyik, jellegét meg­határozó vonása az volt, hogy a fiatalok százait és ezreit mozgósította a termelőmun­kára a haza, a népgazda­ság érdekében. Valószínű, sokan emlékeznek még, fiatalok és idősek egy­aránt, azokra a nagyszerű tet­tekre, amelyet a magyar fia­talság a felszabadulás első esztendejében vitt véghez, A széncsaták fiatal hősei, az újjáépítésben sokszor éhezve, embertelen körülmények kö­zött dolgozó munkásfiatalok emléke, felejthetetlenül beíró­dott a magyar ifjúsági mozga­lom történetébe. Később, a szocializmus épí­tésének megkezdésétől fogva, a különböző ifjúsági mozgal­makból létrejött új ifjúsági szervezet, a DISZ is nagy gon­dot fordított arra, hogy a fia­talok tevékenyen részt vegye­nek a szocializmus legnagyobb objektumainak felépítésében. Eztálinváros, Komló, Kaainc- oarcika és a többi nagy jelen- őségű építkezés óriási segítséget kapott az ifjúságtól. Sem lehet elfelejteni azt sem, logy a fiatalság milyen szép példáját nyújtotta, az áldozat­készségnek, a dunai árvizek által elpusztított területeken, mint például Mohácsszigeten. A felsorolt, s a múltban tör­tént nagyszerű tettek mellett ma nyugodtan kijelenthetjük, hogy az, ami napjainkban tör­téni, eddig példátlan az ifjú­sági mozgalomban. Olyan nagyarányú társadalmi munka és versenymozgalom, mint amilyennek szemtanúi lehetünk napjainkban, még sohasem volt. A fiatalok ezrei és tíz­ezrei dolgoztak és dolgoznak olyan nagy jelentőségű munka­akciókban, mint a Hanság mo­csarainak leesapolása, Tokaj- hegyalja szőlő vidékének re­konstruálása, a dunai gátrend­szer megerősítése és így to­vább. Talán, ha jobban utána néznénk, a fiatalság volt az első, aki megértette és magáé­vá tette a párt és a kormány felhívását, a takarékossági mozgalom kibontakoztatása ér­dekében. Ma már millió és millió megtakarított forint jel­zi az eredményeket. Eddig példátlan méretekben fejlő­dött ki az ifjúság szocia­lista verscnymozgalma is. Különösen az export-brigádok versenye, de a többi is. A me­zőgazdaságban a traktoros-, a silózó-, a kukoricatermesztő-, a gyümölcs- és szőlőtermelő-, valamint a cséplőbrigádok szá­zai és ezrei vetélkednek egy­mással a magasabb termésho­zam, a minőségi munka és az anyagtakarékosság érdekében. A mezőgazdasági termelés mellett a fásítás, az erdősítés és a községfejlesztés érdeké­ben olyan széleskörű mozgalom bontakozik ki, amely még a költőt is méltán megihletné. Önkéntelenül is felvetődik- a kérdés: mi az oka, a magya­rázata e nagyszerű munkalel­IVWWWWWWWiA | § | A paragrafusok kozott | § — Jogi tanácsadói Or- Kolosai B. Gyula ügyész — Á házastársak lakásviiáirói , A lakásviszonyok egyik kiha­tásaként a bíróságok gyakran kénytelenek foglalkozni a váló­félben levő, vagy már elvált házastársak lakásvitáival. Rend­szerint a házastársak mindegyi­ke ragaszkodik a közös lakás kizárólagos használatához. A házastársak közös lakásá­nak használatára, a használat elrendezésére irányuló igény, a házassági bontóper keretében is érvényesíthető. Az igény ér­vényesítésének azonban a há­zasság felbontása nem feltétele, tehát a bíróság a házasság jog­erős felbontása előtt, sőt a há­zasság felbontása iránti kereset elutasítása esetén is dönthet érdemben a közös lakás hasz­nálatáról; feltéve, hogy a tó­vá hhi közös lakáshasználat le­felek számára, esetleg azok szü­leinél, s hogy például a peres felek rövidebb együttélésük kez­dete előtt hol és miként laktak. Különös súllyal kell érvénye­sülni a jogvita, eldöntésénél a családvédelmi szempontoknak. E tekintetben nincs jelentősége a kérdés eldöntésénél esetleg még annak sem, hogy például a há­zastársak kiskorú gyermeke az egyik, vagy mindkét házastárstól származik-e, vagy sem. A gyei> mekvédelem követelményeit a bíróság, — az összes körülmé­nyek mérlegelése során — dön­kesédésnek? A válasz önként adódik. A párt és kormány politikája soha még olyan mély be­nyomást nem keltett a fia­talság körében, mint az el­lenforradalom óta eltelt időszakban. Ez a politika nagy távlatokat nyitott, a fiatalság előtt, célt és értelmet adott a sok hány- kódás és bizonytalanság után. Természetes, hogy az ilyen politika hatására fiatalságunk munkalelkesedése szárnyakat kapott. Nagyon fontos körül­mény az is, hogy..az ifjúságról való reális gondoskodás, s ké­nyeztetés nélküli , szeretetteljes bánásmód, az ifjúság gondjai­val való mindennapos törődés is mélyen érezteti hatását. S végezetül — ez rendkívül fon­tos körülmény — a jelenlegi ifjúsági szövetség, a KISZ, sza­kított az őt megelőző ifjúsági szövetség bürokratikus és sab­lonos munkastílusával, tevé­kenysége pontosan igazodik az ifjúság lelkivilágához, vagy más szóval, ahogy ezt szokták mondani, — megtalálta azt a húrt, amelyen játszani lehet. A^ ifjúság egyre fejlődő tö­meges munkalendülete rend­kívül fontos és hasznos dolog. Hasznos mindenekelőtt azért, mert óriási anyagi erők meg­takarítását teszi lehetővé a népgazdaság számára. De leg­alább ilyen fontos, ha nem fon­tosabb az a körülmény, hogy e nagyszerű és tömeges mun­kamozgalmak hatalmas lehető­ségeket nyújtanak az ifjúság kommunista szellemű nevelé­séhez, A termelő munkában való részvétel, de egyáltalán a munka, mérhetetlen^ lehetőséget nyújt arra, hogy a fiatalságot kommunista világszemléletre neveljük és ezzel egy időben nagy ered­ményeket érjünk el a kommu­nista magatartás és erkölcsi normák kialakításában. Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy e munkamozgalmakban rejlő romantikus elemek elő­segítik az ifjúsággal együtt járó kalandok és romantika utáni vágy helyes, egészséges és hasznos irányba való te­relését. A munkalelkesedést kiváltó okok és maga ez a lelkesedés, a jövőben még erőteljesebben fog fejlődni. Minden vezető­nek, de általában az egész idősebb nemzedéknek és az ifjúsági szövetségnek, is, első­rendű kötelessége, hogy az ifjú­sági mozgalomban kifejlődött nagyszerű új vonást erejéhez mérten ápolja és támogassa. Romsics Ferenc A PEREGI okos embert Sí­pos Jánosnak hívják, 15 hold földje van és mintagazdának ismerik. Pedig ezért a címért itt tízszerannyit kell tenni, mint másutt. Mert a kunadacsi ha­tár 16 000 holdjából csak öt és félezer a szántó, a többi, némi szőlő kivételével csupa erdő és legelő, de ez is olyan, hogy több mint felét a mocsár ural­ja. A tanyás gazdának tehát igen észen kell járnia, ha a szűkreszabott homoki szántón jól akar megélni. És Sipos Já­nosnak a szorgalom mellett az észből osztottak legtöbbet. A tanyaudvarra befordulva, azt hinné az ember, hogy vala­mi széplelkű kertészember háza- táján jár. Petunia- és dáliabok­rok tarka csokra öleli a hó­fehér épületeket s fiatal, saját telepítésű akácerdö zöldje üdíti a látogató szemét. Sipos János többek közölt azért is nevezetes, mert a pe- regadacsi magángazdák közül egyedül ő termeszt hibrid ku­koricát. A környékbeliek úgy is tartják számon, mint valami »maszek« kísérleti telepet. Az újat mindig ő próbálja ki elő­ször s ha sikerül, megy utána a többi szomszéd is. EGY HOLD kukoricavetésé­nek fele Bánkúti, a másik ré­sze hibrid. Az egész terület 150 mázsa istállótrágyát, 150 kiló szuperfoszfátot és ugyanennyi pétisót kapott. Háromszor ka­pálta és négyszer ekégte. A ku­korica egyszálas és az idén ve­tette először 60x60-as távolság­ra a korábbi 70x70 centi he­lyett. Sűrű, haragoszöld állo­mány, amely a •töltögető kapát nem ismeri, mert a gazda már rég tudja, hogy az semmit nem használ, annál többet árt. A saját fajta előveteménye kalászos volt, a hibridé meg cukorrépa s ennek ellenére a hibrid előnyei máris fényesen megmutatkoznak. A Bánkúti ha­talmas szárú és magasan hozza a csöveket, a bajusz meg nyers s a szemek alig tejesednek a, különben félkarnyi csutkán. Emez alacsonyabb, zömökebö szárú, csövei is rövidebbek va- lamivel, de két, három, sőt négy is van belőlük egy szálon s a szemek sokkal fejlettebbek. ENNEK ÖRÜL a gazda is- — Legalább két héttel hama­rabb beérik, ez pedig az őszi vetésnél sokat ér. Tavaly egy tábla árpát mindössze egy hét­tel vetettem később a többinél s majdnem egy mázsa volt a különbség a termésben. Kevésnek találom az egy hold- kukoricát ennyi földhöz, de csak amíg meg nem mutatja, hogy a két és fél hold árpa helye mind be van vetve rövid te­nyészidejű piros kukoricával. Emberderéknál magasabb, már ezt is kétszer kapálta: a búza­tarlóban pedig csalamádé sűrű­södik. Sípos Jánosnak nemcsak a kukoricához van aranykeze, amiből az egy holdról legalább 45—50 mázsát vár. Árpája 96 keresztet adott s búzája is el­éri a 15 mázsát holdanként. Mert abban is szinte egyedül van a környéken, hogy rozsot nem termel kenyérgabonának. A barna homok legjavába teszi a búzát, a silányabb táblákon pedig dinnyét,* tököt termel fé- szekirágyázás után. Másfél hold szőleje is hangosan dicséri a gazdát, a szépen megeredt új gyümölcsössel együtt. »A szerencsés Sipos« — így hívják sokan a környéken. Pe­dig ennél sokkal több! Okos ember, aki tudással, akarással és szorgalommal mesterkedi ki magának a jómódot, — ha úgy tetszik: a szerencsét. IGAZA VAN, amikor azt mondja: — Ezt akárki más megteheti; az én földemre is ugyanaz a nap süt és ugyan­olyan eső esik, mint bárkiére. S a gazdálkodás olyan, hogy abban mégis csak az ember yz igazi gazda!.., ‘ G. K. Milyen letiltást lehet telírni a „Mii*1 lapra Nem egy esetben előfordult, hogy munkahelyváltozás esetén a dolgozó munkavállalói iga­zolási lapjára, azaz »Mito-lap- jára jogosulatlan pénzkövetelé­seket írnak fel, amelyeket az új munkahelyen akarnak le­vonatni. Ilyen eset szerepelt legutóbb a kalocsai járásbíró­ság előtt is, ahol a Dunapataji Földművesszövetkezet volt dol­gozója a jogerősen meg nem állapított kártérítési összegnek a »Mil«-lapra történt tartozási feljegyzése ellen tiltakozott. Kiderítette a bíróság, hogy a kártérítési összeg bizonyos lel­hetetlenné vált. Ebből követke­zik, hogy e feltétel esetén bár­melyik házasfél keresettel igé­nyelheti a bíróságnál a lakás- használat rendezését, még ab­ban az esetben is, ha maga ré­széről a házasság felbontása iránt — esetleg a gyermekekre vagy más okra tekintettel — nem kíván válópert indítani. Ha a lakás terjedelmére, be­osztására tekintettel az elkülö­nített használat nem lehetsé­ges, a bíróság olyan határoza­tot is hozhat, hogy a közös la kasban az egyik házastárs ma radhat. Mód van természetesen arra is, hogy a házasság jog­erős felbontása után érvénye-; sítse a közös lakásra vonatkozó igényét az egyik házastárs, a volt másik házastárssal szem- ben. E perekben a bíróság dönté­sénél figyelembe veszi, hogy a felperesnek milyenek a lakás- körülményei; hogy a volt közös lakásra szüksége van-e és ^ ha igen, mennyiben. Ezért a bíró­ság hivatalból tisztázza: milyen elhádvezési lehetőség áll a peres A dal szerelmese ESTELEDETT, ami­kor megérkeztünk Lő- rincz Béla karnaggyal Kerekes István nyug­díjas nyomdász ottho­nába. A nyári égen fürge csillagok szipor­káztak, s a kerti fák smaragd levelei moz­dulatlan némaságban takarták el a gyümöl­csök ízletes százait. Kint ültünk a keid­ben, s az őszhajú nyomdász emlékeiről beszélt. Nem kereste a költői kifejezéseket, de mondanivalójából ki­csendült, hogy fiatal kora óta nagyon sze­reti a szívet-lelket fris­sítő dalokat. —. 1922-ben lettem tagja a kecskeméti Polgári Dalkörnek. Debrecen, Szeged, Söp­rőn, Kassa, Hódmező­vásárhely, Makó volt hangversenvkörűtuak állomáshelye; 1933-BAN SZÓFIÁ­BA utaztunk. Egy he­tet töltöttünk a bolgár fővárosban. Felejthe­tetlen, talán legszebb élményeim közé tarto­zik az a gyorsan elro­hanó egy hét. A tíz legjobb magyar ének­kar kapott meghívást, s köztük voltunk mi is, kecskemétiek. Hat- százan énekeltünk ma­gyar nyelven, s a si­kert mi sem bizonyít­ja jobban mint az a kirobbanó tapsvihar, amellyel legmesszebb menő elismerésüket fe­jezték ki dalkultúránk iránt bolgár testvé­reink.’ Mélyet sóhajtott, s teletöltötte poharunkat csillogó vörösborral. — Egészségünkre! — emelte magasba poha­rat. Elősettenkedtek az unokák is. Nándi és Gabi belefészkelte ma­gát a nagyszülők ölé­be, s figyelmesen hall­gatták a nagyapa sza­vait. A PQLGÁRI Dalkö­rön kívül működött még Kecskeméten a Városi Dalárda is. Krémén Sámuel volt a karnagya mindket­tőnek. Az ellentéteket a közös dirigens ki­váló személye sem tud­ta megszüntetni. Ma is két kórus terjeszti a dalkultúrát városunkban. A Ko­dály- és Bartók Ének­kar tagjai azonban a legnagyobb megértést tanúsítják egymás iránt, A torzsalkodás­nak még csak halvány jele sem mutatkozik. Éa mindkét kórusnak tárhiányból ered, a kártérítés azonban még nem hajtható be az illető földművesszövetkezeti dolgozón, mert azt még nem engedi meg a jogerős bírói íté­let hiánya. A bíróság helyesen állapította meg, hogy a Duna- pataji Földművesszövetkezef jogszabályt sértő módon mutat­ta ki tartozásként a határozat­ban meg nem állapított kárté­rítési összeget, mivel annál ügyében még nem született jog­erős, végrehajtó bírósági ítélet A »Mil«-lapokra tehát — min­denki tanulságára közöljük — csak azokat a leltárhiányból ere­dő tartozásokat lehet felírni amelyeknek jogosságát a bíró­ság jogerős ítéletei bizonyítják Társadalmi munka Miskén Egyre több ember fog összi Miske községben is, hogy tár sadalmi segítséget nyújtson i község fejlesztéséhez, csinosítá sához. Grócz Károly tanácsta. körzetében több mint 150 ko esi földet hordtak össze az út és járdaépítéshez. Megkezdő dött a piactér javítása is é községfejlesztési alapból a egész piacteret betonnal vonja be, s új padokat építenek a áruk tárolására. (Községi tudósítónktól ŰOOOOOOOÖQüOOOeöOOOOí ; g CEMENTLAP, J | g CEMENTCSERÉP, < q mindenféle beton- és mű-1 g kőáru, sírkő, sírkeret rak- ] Ö tárról vagy rendelésre be-' 3 szerezhető a Jánoshalmi \ O Vegyes és Építő Kisipari G Szövetkezetnél* 1885 Á PEREGJ OKOS EMBER tagja vagyok, azért tu- ;j dók véleményt mon- dani az énekkarok : összhangjáról, baráti egy üttműködéséről. Hűvösödött. A szó- | bábán már a dalok szárnyán repülte be énekkari múltja zson- ; gó emlékeit. Lőrincz Béla zongorázott, Pista bácsi bariton hangja | pedig belezúgott a csendbe. Kodály és i; Bartók műveiből éne- ; kelt. Ekkor árulta el, hogy fiatal korában szólóénekese volt a Polgári Dalkörnek. KÉSŐRE hajlott az idő, amikor elbúcsúz­tunk. A kerti fáü lombjai alatt így kö­szönt el tőlünk: — ... mert aki sze­reti a dalt, az sosem öregszik meg! < Bieliczky Sándor i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom