Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-26 / 199. szám

1959. augusztus 26, szerda 3. oldal Bevált az új vásárlási forma: az önkiszolgálás Az életszínvonal emelkedése “■rászorította« a kereskedelem vezetőit arra, hogy a hagyo­mányos kiszolgálási mód töké­letesítése mellett új formáik alkalmazásával próbálják meggyorsítani a vásárlók ki­szolgálását. Ennek az új keres­kedelmi forrnának életképes­ségét és szerepét vizsgálta a Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kis^un megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége. Gyorsult a kiszolgálás 18 önkiszolgáló boltot láto­gattak meg. Ebből három álla­mi, tizenöt pedig földműves- szövetkezeti üzlet volt. Ez utóbbinak döntő többsége az elmúlt két hónapban nyitotta meg kapuit. E rövid idő máris azt bizonyítja, hogy ezekben az üzletekben jelen­tősen meggyorsult a vásárlók kiszolgálása. Bár a boltok többsége az új formára való átállással még csak a régi for­galmat érte el, mégis vannak olyan biztató jelek, amelyek arra utalnak, hogy a későbbiek folyamán emelkedni fog az egy főre eső bevétel. Ezt igazolja az is, hogy mind a városban, mind a faluban az első ide genkedést leküzdve a fogyasz­tók többsége máris megked­velte az önkiszolgálást. Ez persze nem ment önmagától. Nagyrészük van ebben a bol­tosoknak, akik a tájékozatlan vásárlókat bevezették az önki­szolgálás “tudományába^ Gyermekbetegségek Mint minden új mozgalom, ez is magán viseli a kezdeti | gyermekbetegségeket. Ezek kö­zé tartozik ma még az, hogy a fogyasztói árak közlése a vizsgált 18 üzlet közül csak 5-nél megfelelő. Ennek oka egyrészt az, hogy sokfélék a t bolti berendezések, másrészt pedig hanyagok a boltvezetők. Emellett sokat vitatott kér­dés: mennyiben reális a leltár­hiányra engedélyezett összeg? A tapasztalatok birtokában a felügyelőség véleménye szerint az állami boltoknál az enge­délyezett 1,4 százalék elég. Nem így a földművesszövetke­zeti önkiszolgáló üzleteknél, ahol a leltárhiányra engedé­lyezett összeg a forgalomnak csak 0,25—0,50 százaléka. Sőt, ezenkívül a 0,4 százalék vesz­teségi kálót sem alkalmazzák. Így aztán érthető, ha több ki­sebb összegű leltárhiány lesz ezekben az üzletekben. Mi hát a megoldás módja? Módosítani kell a leltárhiányra engedé­lyezett összeg nagyságát. Ezt javasolja is a felügyelőség a SZÖVOSZ vezetőségének. Megszűnt az idegenkedés A bolti dolgozók a korábbi időkben idegenkedéssel fogad­ták az önkiszolgálás rendsze­rét. Ez az idegenkedés az utóbbi hónapokban nagymér­tékben csökkent. Ennek oka többek között az, hogy a bolti dolgozók is látják az új mód­szer előnyét: kedvezőek voltak a leltárak. E téren a fejlődés1 nagyobb lenne, ha a vásárlók egyike-másika nem »téveszte­né« össze a saját tulajdonát a vállalati áruval, s megértenék hogy miért szükséges a saját csomagot leadni az üzletbe lé­péskor. Ez utóbbi kétségtelen nem igen tetszik a vásárlók­nak. Ennek feloldásában egyes boltvezetők úgy segítenek, hogy állandó vevőjüknél eltekinte­nek a csomagleadástól. összefoglalva az ellenőrzés tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy az új kereskedelmi for­ma, — az önkiszolgálás, -be­vált. Az üzletek többségében ma már nincs sorbanállás, a kiszolgálási idő jelentékenyen megrövidült, s reméljük, hogy rövidesen -nő az egy főre eső forgalom, s gazdaságosabb lesz a kiszolgálás, Venesz H kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben láttuk Már hírt adtunk róla, hogy a Kecskemét-borbásí Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a silózást legnagyobb részt gép­pel végzik. Az alábbi képeikben beszámolunk, hogy a közös gaz­daság tagjai miként oldják meg a sdlózás komplex gépesítését} Amit vállaltak, teljesítik A várostól távol, mintegy 18 kilométerre helyezkedik el a kiskunhalasi Micsurin Terme­lőszövetkezet. Ebben a tsz-ben is a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítésén fá­radoznak a tagok. Amit vállal­tak, azt végre is hajtják, s ezt az eredmények bizonyítják. A havi tejtermelés átlaga az el­múlt hónaphoz viszonyítva száz literre emelkedett, párhuzamosan nőtt a több Ezzel munkaegység-táblázaton egy- egy tag által végzett munka értéke is. A termelőszövetkezet lelkes kollektívája gondoskodik már a jövő évi kenyérellátás bizto­sításáról is. Megrendelték és kiszállították azt a csaknem 400 mázsa műtrágyát, amelyet az őszi vetések alá használ­nak fel. Czakó Ferenc levelező Tízéves a Bajai Községgazdálkodási Vállalat A vidékről érkező idegen ha végigmegy Baja virágokkal, par­kokkal díszített utcáin és te­rein, talán nem is gondol arra, hogy ezek egy olyan vállalat­nak gondos munkáját tükrö­zik, amely ebben a hónapban lett tíz éves. Egy évtizeddel ez­előtt jött létre Baján a városi tanács irányításával a Bajai Községgazdálkodási Vállalat, amely megalakulásakor csak in­gatlankezeléssel foglalkozott. A jelenlegi profilok a kertészet, köztisztaság, temetkezés még akkor önálló vállalati egysé­gekként működtek. Ezek ma már a Községgazdálkodási Vál­lalat részlegei és közvetlen te­vékenységükkel a vállalat ter­melési értékét növelik. 1957-ben 110,3, 1958-ban 104,0, 1959 első félévében pedig 110 százalékra teljesítették tervü­ket. Ezek a számok híven tük­rözik azt a jó és eredményes munkát, amit a dolgozók elvé­geztek. A vállalat mindhárom évet jól zárta: 1957-ben 55 000 forintot, 1958-ban 120 000 forin­tot, 1959. év első felében a tervezett 50 000 forinttal szem­ben 313 ezer forint nyereséget ért el. Rócz Jenő levelező wwv»/wwvwvwvwv/wvwv>/ ................... . tÄ r 4f ~ . j, SR> «*' j Silókombájn szecskázza a kukoricát. Mint azt a képen lát­hatjuk, a zöld mindjárt közvetlenül a vontató pótkocsijára kerül. Néhány perc alatt telik meg egy-egy pótkocsi. 12—13 mázsa zölddel. Mire az egyik tele van, már nyomában a másik, tehát folyamatosan szállítják a silógödörbe a termést. s* A képen az SZ—80-assal működő Dózer látható. Ez négy óra alatt hat méter széles és 30 méter hosszú árkot ás ha­talmas földgyalujával. Ekkora árokba mintegy 280—300 köb­méter silót lehet elhelyezni. y. */**■„ A vontató a pó(Kocsival az árokba megy. Néhány perc alatt lehányják a tagok a kocsi tartalmát, s máris jöhet a követ­kező forduló. A gépek egyben tömörítik is a silót. i A #.* Ha tele van a gödör, a képen látható planírozógép takarja be. Ez félköbméter földet tud egyszerre emelni és körülbelül 4 óra alatt egyenleteséi! betakarja a silózott takarmányt. ról, a revizionista és a szektás jelenségek elleni harcról, az int­rika légkörének végleges kikü­szöböléséről — rögtön rájövünk arra, hogy bőven van még ten­nivaló olyan értelemben, hogy az alapszervezetek belső életé­ben és tevékenységében mara­déktalanul érvényre jussanak a pártélet lenini normái. Elég sok olyan pártszervezetünk van je­lenleg is, ahol bizony gyengén áll a termelés konkrét pártirá­nyítása, ahol a kollektív veze­tés ma még jóformán csak sza­vakban fordul elő és ahol még ném sikerült véglegesen szám­űzni az intrika légkörét. A beszámolókat készítő elv­társak nagy felelőssége éppen abban van, hogy nyíltan, kerte­lés nélkül, a kritika fegyverét használva, egyértelműen tárják fel az előrehaladást fékező té­nyezőket, megmutassák a ki­utat és irányt szabjanak a jö­vőre nézve. Semmi szükség sincs arra, hogy a beszámoló a párt­élet minden apró kérdésével foglalkozzon, de arra igenis szükség van, hogy a fejlődés­ben legdöntőbb szerepet játszó kérdéseket részletesen tárgyalja. Nagy és fontos állomás a pártkongresszusra való felkészü­lésben a vezetőségválasztó tag­gyűlés. Önmagunkhoz, pártunk­hoz méltóan, kellő felelősségér­zettel és előrelátással készül­jünk fel és vegyünk részt a nagy fontosságú taggyűléseken.. megvizsgálják és megvitassák azokat a tennivalókat, amelye­ket el kell végezni ahhoz, hogy területük gazdasági, kulturális és politikai fejlődését nagy lép­tekkel előre vigyék. E hasznos jelenségek mellett azonban meg kell említeni, hogy néhány párt- szervezetünk mind a beszámo­lót, mind a taggyűlési vitát Il­letően, egyoldalúan fogott hoz­zá az előkészületekhez. A be­számolók részletesen elemzik a község, vagy az üzem eredmé­nyeit, fejlődését,' de kimarad be­lőlük a párt belső kérdéseivel való foglalkozás, a párt belső fejlődésének és további útjának meghatározása. Minden elvtár­sunknak tudni kell. Rogy a párt­élet belső kérdéseinek megvita­tása nélkül érdemlegesen sem­mit sem tudunk tenni a gazdá­sági vagy akár a kulturális élet fejlesztésének ügyében. Megvi­tatni való, tennivaló bőségesen van a pártélet belső kérdéseit illetően. Ha mélyrehatóan meg­vizsgáljuk a pártélet belső tör­vényeit, a párton belül érvé­nyesülő lenini szabályokat, le­gyen szó a kollektív vezetésről, a káderek marxista—leninista neveléséről, a kritikáról és ön­kritikáról, a pártmegbizatások teljesítéséről, a termelés párt­ellenőrzéséről, a magatartás kommunista normáiról, a tö­megszervezetek pártirányításá­ról, a politikai, eszmei és szer­vezeti egység megszilárdításá­feledkeznénk a munka hiányos­ságairól. Ez nem engedhető meg általában sem, de különösen nem engedhető meg a vezető­ségválasztó taggyűlések eseté­ben, ahol nagyrészt eldől a fejlődés, az előrehaladás továb­bi sorsa. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a taggyűléseken a jelenlegi ten­nivalók, a jövőben követendő tevékenység s munkastílus meg­vitatása helyett a régmúlt idők hibáival, vagy nehézségeivel töl­tenénk el az időt. Semmi értel­me sem lenne annak, ha egyes taggyűlések az 1956-os eszten­dőt megelőző időszak problé­máival foglalkoznának részle­tesen. A párttaggyűléseknek az MSZMP megalakulása óta eltelt időszak fontos kérdéseit kell ala­posan megvitatniok úgy, hogy hosszú időre előremutassanak. Számos pártszerveze­tünk már a beszámolók elké­szítése során nagy gondot for­dított arra, hogy úgy a beszá­molóban, mind pedig majd a vitában nagy szerepet kapjon az üzem, vagy a község politi­kai, gazdasági, kulturális hely­zete és fejlődésének lehetőségei. Ez a módszer helyes és elisme­résre méltó. Pártkongresszusunk és így a vezetőségválasztó tag­gyűlések is ném csupán a párt belső kérdéseivel foglalkoznak. A legfontosabb és a legdöntőbb éppen az, hogy a taggyűléseken 8 kommunisták mélyrehatóan

Next

/
Oldalképek
Tartalom