Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-26 / 199. szám
1959. augusztus 26, szerda 3. oldal Bevált az új vásárlási forma: az önkiszolgálás Az életszínvonal emelkedése “■rászorította« a kereskedelem vezetőit arra, hogy a hagyományos kiszolgálási mód tökéletesítése mellett új formáik alkalmazásával próbálják meggyorsítani a vásárlók kiszolgálását. Ennek az új kereskedelmi forrnának életképességét és szerepét vizsgálta a Belkereskedelmi Minisztérium Bács-Kis^un megyei Állami Kereskedelmi Felügyelősége. Gyorsult a kiszolgálás 18 önkiszolgáló boltot látogattak meg. Ebből három állami, tizenöt pedig földműves- szövetkezeti üzlet volt. Ez utóbbinak döntő többsége az elmúlt két hónapban nyitotta meg kapuit. E rövid idő máris azt bizonyítja, hogy ezekben az üzletekben jelentősen meggyorsult a vásárlók kiszolgálása. Bár a boltok többsége az új formára való átállással még csak a régi forgalmat érte el, mégis vannak olyan biztató jelek, amelyek arra utalnak, hogy a későbbiek folyamán emelkedni fog az egy főre eső bevétel. Ezt igazolja az is, hogy mind a városban, mind a faluban az első ide genkedést leküzdve a fogyasztók többsége máris megkedvelte az önkiszolgálást. Ez persze nem ment önmagától. Nagyrészük van ebben a boltosoknak, akik a tájékozatlan vásárlókat bevezették az önkiszolgálás “tudományába^ Gyermekbetegségek Mint minden új mozgalom, ez is magán viseli a kezdeti | gyermekbetegségeket. Ezek közé tartozik ma még az, hogy a fogyasztói árak közlése a vizsgált 18 üzlet közül csak 5-nél megfelelő. Ennek oka egyrészt az, hogy sokfélék a t bolti berendezések, másrészt pedig hanyagok a boltvezetők. Emellett sokat vitatott kérdés: mennyiben reális a leltárhiányra engedélyezett összeg? A tapasztalatok birtokában a felügyelőség véleménye szerint az állami boltoknál az engedélyezett 1,4 százalék elég. Nem így a földművesszövetkezeti önkiszolgáló üzleteknél, ahol a leltárhiányra engedélyezett összeg a forgalomnak csak 0,25—0,50 százaléka. Sőt, ezenkívül a 0,4 százalék veszteségi kálót sem alkalmazzák. Így aztán érthető, ha több kisebb összegű leltárhiány lesz ezekben az üzletekben. Mi hát a megoldás módja? Módosítani kell a leltárhiányra engedélyezett összeg nagyságát. Ezt javasolja is a felügyelőség a SZÖVOSZ vezetőségének. Megszűnt az idegenkedés A bolti dolgozók a korábbi időkben idegenkedéssel fogadták az önkiszolgálás rendszerét. Ez az idegenkedés az utóbbi hónapokban nagymértékben csökkent. Ennek oka többek között az, hogy a bolti dolgozók is látják az új módszer előnyét: kedvezőek voltak a leltárak. E téren a fejlődés1 nagyobb lenne, ha a vásárlók egyike-másika nem »tévesztené« össze a saját tulajdonát a vállalati áruval, s megértenék hogy miért szükséges a saját csomagot leadni az üzletbe lépéskor. Ez utóbbi kétségtelen nem igen tetszik a vásárlóknak. Ennek feloldásában egyes boltvezetők úgy segítenek, hogy állandó vevőjüknél eltekintenek a csomagleadástól. összefoglalva az ellenőrzés tapasztalatait, megállapíthatjuk, hogy az új kereskedelmi forma, — az önkiszolgálás, -bevált. Az üzletek többségében ma már nincs sorbanállás, a kiszolgálási idő jelentékenyen megrövidült, s reméljük, hogy rövidesen -nő az egy főre eső forgalom, s gazdaságosabb lesz a kiszolgálás, Venesz H kecskeméti Vörös Csillag Tsz-ben láttuk Már hírt adtunk róla, hogy a Kecskemét-borbásí Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a silózást legnagyobb részt géppel végzik. Az alábbi képeikben beszámolunk, hogy a közös gazdaság tagjai miként oldják meg a sdlózás komplex gépesítését} Amit vállaltak, teljesítik A várostól távol, mintegy 18 kilométerre helyezkedik el a kiskunhalasi Micsurin Termelőszövetkezet. Ebben a tsz-ben is a kongresszus tiszteletére tett vállalások teljesítésén fáradoznak a tagok. Amit vállaltak, azt végre is hajtják, s ezt az eredmények bizonyítják. A havi tejtermelés átlaga az elmúlt hónaphoz viszonyítva száz literre emelkedett, párhuzamosan nőtt a több Ezzel munkaegység-táblázaton egy- egy tag által végzett munka értéke is. A termelőszövetkezet lelkes kollektívája gondoskodik már a jövő évi kenyérellátás biztosításáról is. Megrendelték és kiszállították azt a csaknem 400 mázsa műtrágyát, amelyet az őszi vetések alá használnak fel. Czakó Ferenc levelező Tízéves a Bajai Községgazdálkodási Vállalat A vidékről érkező idegen ha végigmegy Baja virágokkal, parkokkal díszített utcáin és terein, talán nem is gondol arra, hogy ezek egy olyan vállalatnak gondos munkáját tükrözik, amely ebben a hónapban lett tíz éves. Egy évtizeddel ezelőtt jött létre Baján a városi tanács irányításával a Bajai Községgazdálkodási Vállalat, amely megalakulásakor csak ingatlankezeléssel foglalkozott. A jelenlegi profilok a kertészet, köztisztaság, temetkezés még akkor önálló vállalati egységekként működtek. Ezek ma már a Községgazdálkodási Vállalat részlegei és közvetlen tevékenységükkel a vállalat termelési értékét növelik. 1957-ben 110,3, 1958-ban 104,0, 1959 első félévében pedig 110 százalékra teljesítették tervüket. Ezek a számok híven tükrözik azt a jó és eredményes munkát, amit a dolgozók elvégeztek. A vállalat mindhárom évet jól zárta: 1957-ben 55 000 forintot, 1958-ban 120 000 forintot, 1959. év első felében a tervezett 50 000 forinttal szemben 313 ezer forint nyereséget ért el. Rócz Jenő levelező wwv»/wwvwvwvwv/wvwv>/ ................... . tÄ r 4f ~ . j, SR> «*' j Silókombájn szecskázza a kukoricát. Mint azt a képen láthatjuk, a zöld mindjárt közvetlenül a vontató pótkocsijára kerül. Néhány perc alatt telik meg egy-egy pótkocsi. 12—13 mázsa zölddel. Mire az egyik tele van, már nyomában a másik, tehát folyamatosan szállítják a silógödörbe a termést. s* A képen az SZ—80-assal működő Dózer látható. Ez négy óra alatt hat méter széles és 30 méter hosszú árkot ás hatalmas földgyalujával. Ekkora árokba mintegy 280—300 köbméter silót lehet elhelyezni. y. */**■„ A vontató a pó(Kocsival az árokba megy. Néhány perc alatt lehányják a tagok a kocsi tartalmát, s máris jöhet a következő forduló. A gépek egyben tömörítik is a silót. i A #.* Ha tele van a gödör, a képen látható planírozógép takarja be. Ez félköbméter földet tud egyszerre emelni és körülbelül 4 óra alatt egyenleteséi! betakarja a silózott takarmányt. ról, a revizionista és a szektás jelenségek elleni harcról, az intrika légkörének végleges kiküszöböléséről — rögtön rájövünk arra, hogy bőven van még tennivaló olyan értelemben, hogy az alapszervezetek belső életében és tevékenységében maradéktalanul érvényre jussanak a pártélet lenini normái. Elég sok olyan pártszervezetünk van jelenleg is, ahol bizony gyengén áll a termelés konkrét pártirányítása, ahol a kollektív vezetés ma még jóformán csak szavakban fordul elő és ahol még ném sikerült véglegesen száműzni az intrika légkörét. A beszámolókat készítő elvtársak nagy felelőssége éppen abban van, hogy nyíltan, kertelés nélkül, a kritika fegyverét használva, egyértelműen tárják fel az előrehaladást fékező tényezőket, megmutassák a kiutat és irányt szabjanak a jövőre nézve. Semmi szükség sincs arra, hogy a beszámoló a pártélet minden apró kérdésével foglalkozzon, de arra igenis szükség van, hogy a fejlődésben legdöntőbb szerepet játszó kérdéseket részletesen tárgyalja. Nagy és fontos állomás a pártkongresszusra való felkészülésben a vezetőségválasztó taggyűlés. Önmagunkhoz, pártunkhoz méltóan, kellő felelősségérzettel és előrelátással készüljünk fel és vegyünk részt a nagy fontosságú taggyűléseken.. megvizsgálják és megvitassák azokat a tennivalókat, amelyeket el kell végezni ahhoz, hogy területük gazdasági, kulturális és politikai fejlődését nagy léptekkel előre vigyék. E hasznos jelenségek mellett azonban meg kell említeni, hogy néhány párt- szervezetünk mind a beszámolót, mind a taggyűlési vitát Illetően, egyoldalúan fogott hozzá az előkészületekhez. A beszámolók részletesen elemzik a község, vagy az üzem eredményeit, fejlődését,' de kimarad belőlük a párt belső kérdéseivel való foglalkozás, a párt belső fejlődésének és további útjának meghatározása. Minden elvtársunknak tudni kell. Rogy a pártélet belső kérdéseinek megvitatása nélkül érdemlegesen semmit sem tudunk tenni a gazdásági vagy akár a kulturális élet fejlesztésének ügyében. Megvitatni való, tennivaló bőségesen van a pártélet belső kérdéseit illetően. Ha mélyrehatóan megvizsgáljuk a pártélet belső törvényeit, a párton belül érvényesülő lenini szabályokat, legyen szó a kollektív vezetésről, a káderek marxista—leninista neveléséről, a kritikáról és önkritikáról, a pártmegbizatások teljesítéséről, a termelés pártellenőrzéséről, a magatartás kommunista normáiról, a tömegszervezetek pártirányításáról, a politikai, eszmei és szervezeti egység megszilárdításáfeledkeznénk a munka hiányosságairól. Ez nem engedhető meg általában sem, de különösen nem engedhető meg a vezetőségválasztó taggyűlések esetében, ahol nagyrészt eldől a fejlődés, az előrehaladás további sorsa. Ez természetesen nem jelenti, nem jelentheti azt, hogy a taggyűléseken a jelenlegi tennivalók, a jövőben követendő tevékenység s munkastílus megvitatása helyett a régmúlt idők hibáival, vagy nehézségeivel töltenénk el az időt. Semmi értelme sem lenne annak, ha egyes taggyűlések az 1956-os esztendőt megelőző időszak problémáival foglalkoznának részletesen. A párttaggyűléseknek az MSZMP megalakulása óta eltelt időszak fontos kérdéseit kell alaposan megvitatniok úgy, hogy hosszú időre előremutassanak. Számos pártszervezetünk már a beszámolók elkészítése során nagy gondot fordított arra, hogy úgy a beszámolóban, mind pedig majd a vitában nagy szerepet kapjon az üzem, vagy a község politikai, gazdasági, kulturális helyzete és fejlődésének lehetőségei. Ez a módszer helyes és elismerésre méltó. Pártkongresszusunk és így a vezetőségválasztó taggyűlések is ném csupán a párt belső kérdéseivel foglalkoznak. A legfontosabb és a legdöntőbb éppen az, hogy a taggyűléseken 8 kommunisták mélyrehatóan
