Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-20 / 195. szám

PPM­1 V' ' 4 ut _i a M agyar Népköztársaság-A haza védelme rának szent kötelessége.« Ezt a kötelességet zatkész, derék munkásőreink. minden poiga- teljesítik áldó­Ma tís esztendeje 1949. augusztus 20-án lépett életbe az országgyűlés által egyhangú lelkesedéssel elfogadott legfőbb törvény: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az új alkotmány —. amely tulaj-, donképpen az első írott magyar alkotmány — a szocialista for­radalom erőinek hatalomra jutását pecsételte meg hazánkban. Emlékezzünk csak az 1949-es választások forró hangulatára, amikor a munkásosztály pártjának vezetésével elsöprő győzel­met aratott a nemzeti összefogás, a mai Hazafias Népfront elődje, a Magyar Függetlenségi Népfront. Aztán megalakult az alkotmányelőkészítő bizottság, kihirdette az alkotmány terveze­tét és széleskörű országos vita után egy emberként mondott rá igent az országgyűlés: törvény lett a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Azóta lett augusztus 20-a nemzeti ünneppé: az alkotmány napjává. Az alkotmány birtoklevele annak a történelmi győzelem­nek, amelyet a magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésé­vel kivívott. -A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hata­lom a dolgozó népé« — mondja ki a legfőbb törvény. Így, ez­által lett Magyarország az urak, papok, szolgabírák országából a dolgozó nép hazája. Tíz viharos, eseménydús év telt el azóta, s az alkotmány szorgos köznapjainkat, egész életünket megszépítette. Megszo­kott dolog ma már, hogy munkások, parasztok és velük együtt küzdő értelmiségiek vezetik az országot, a gyárakat, az intéz­ményeket. Természetesnek vesszük, hogy a nők a férfiakkal, a a délszlávok s a németajkúnk a magyarokkal egyenjogúak, hogy nálunk nem azért nincs négerüldözés, mert nincsenek négerek, hanem mert az alkotmány a fajok és nemek teljes egyenjogú­ságát biztosítja. Mindennapos eset, hogy a munkás üdülni megy, hogy a város és falu kétkezi dolgozóinak gyermekei egyetemekre, főiskolákra járnak, s a legapróbbak az óvodák, bölcsődék, iskolák falai között állami támogatással növekednek, erősödnek testben és szellemiekben. Ma, az ünnepi évforduló napján gondolkodjunk el ezeken a megszokott, de még természetességükben is hatalmas vívmá­nyokon, amelyek — hála az 1956. évi ellenforradalmon győze­delmeskedő szocialista erőknek — egy évtized múltán messze tündökölve ragyogják be napjainkat, holnapjainkat. A régi forgácsoló átköltözött az új nagycsarnokba a Kiskun­félegyházi Gépgyárban. S hogy e költözésnek milyen nagy a je­lentősége, azt mondják el a legilletékesebbek, az esztergá­lyosok és marósok. Kanyó László marós, aki az új műhelyben új gépet is ka­pott, így kezdi: A régi és az új üzem között hihetetlen nagy a különbség. Még jóformán be sem fejezte, amikor Tóth László okleveles dolgozója ekképp for­málja szavait: — Az állandó villanyvilágítás rontotta a sze­münket. A régi kócerájt tisz­tán sem lehetett tartani, mert homokbánya volt. Mindez azon­ban ma már a múlté... Bodor Ferencné szerint gyor­san megszokták és megszeret­ték új munkahelyüket, a tágas, világos, korszerű csarnokot. A Az új csarnok öt modern, új géppel. Ehhez nem különösebb kommentár. kell régi munkahelyüket sem felej­tik el — ahol egymás hegyén- hátán voltak a gépek —, mert akkor jobban tudják becsülni a mostanit. — Nagyon jó érzés itt dol­gozni — summázza a változást a fiatalasszony. Szabó Ödön csoportvezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Elmondja, hogy ő tíz évig va- koskodott a kapitalista örök­ségként kapott alacsony, sötét, régi forgácsolóban. — Ez most már megszűnt. Higgye el, amióta itt vagyunk, azóta jobb kedvvel jövünk a gyárba. Kollégái, akik ott álltak kö­rülötte, fejük bólintásával jel­zik, hogy egyetértenek csoport- vezetőjükkel. íme, ez a kis változás is nagyszerűen érzékelteti, miként teremtünk alkotmányunk szel­lemében olyan munkakörülmé­nyeket, amelyek a párt, az ál­lam messzemenő gondoskodását tükrözik. Ennek a gondosko­dásnak egyik jelképe ez a tá­gas, világos, egészséges, új for­gácsoló üzemrész. Venesz Az alkotmány szellemében Milyen a vasúti pályamunkások élete? A fagerendával aládúcolt régi forgácsolóban Mészáros István látható gépe mellett. A kép jobb felső szélén látható edény­ből vezeték segítségével folyik a hűtővíz. A múlt rendszerben a vasút­nál a leglenézettebbek a pálya­munkások voltak. A nehéz fi­zikai munka mellett mindig számolniok kellett azzal, hogy a tél beállta előtt elbocsátják őket. A mostoha munkakörül­mények ellenére is kevés volt a bérük, s családjuk megélhe­tése sokszor a pályamester sze­szélyén, vagy az osztály mérnök kedvén múlott. Ma már megváltozott hely­zetről számolhatok be. Az al­kotmány számukra is biztosí­totta a munkához, a megélhe­téshez, a tanuláshoz és sok más egyébhez a jogot. Az egyszerű pályamunkás is eljuthat a leg­magasabb beosztásba, ha van rátermettsége. A lehetőséget ki is használják. A városföldi pá­lyamunkások közül igen sokan tanulnak, hogy nagyobb tudás­sal végezhessék el a munkáju­kat. Ehhez hozzájárul még kor­mányunk gondoskodása is, hi­szen a nehéz fizikai munkát felváltotta a sínrakó daru, az aláverő-, a motorosfúró- és fű­részelőgép. Most nyáron, több pályamunkás nyaralt az ország különböző üdülőiben. Cseri József levelező MA AVATJÁK Tíséves évfordulójukat ünneplik Bácsalmáson a mai napon megalakulásának tízéves évfor­dulóját ünnepli a Lenin, a Táncsics és a Petőfi Termelőszövet­kezet. Ma együtt örül a három termelőszövetkezet tagsága az eddig végzett jó munkának és a sikernek. Az alkotmány ünne­pén osztják ki azoknak a tagoknak a jutalmat, akik egy év­tized óta a közös gazdaságban dolgoznak. Molnár József levelező Szása vagon export idő előtt A Kecskeméti Kon­zervgyár készáru és félkészáru raktárai­nak dolgozói mun­kahelyi röpgyűlése- ken tárgyalták meg azt, hogy mivel já­rulhatnának hozzá a kongresszusi mun­kaverseny sikeré­hez. Olyan határo­zatot hoztak, hogy augusztus 20-ra, al­kotmányunk ünne­pének tiszteletére felajánlották, hogy az augusztus hó­napban esedékes 100 vagon export-ki­szállítási tervet 11 nappal a határidő előtt, augusztus hó 20-ra teljesítik. Kiss Margit A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari KTSZ a kultúráért A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz-be tömörült kis­iparosok szép példáját adják a közös boldogulásnak. Munká­Az ünnepre fejezték be a fürdő építését Bácsoorsodon. Köz­ségfejlesztési alapból 78 114 forintot költöttek erre a régen várt létesítményre. Ehhez 4102 forint értékű társadalmi munka járul és 5546 forint értékű már meglevő anyagot használtak fel. A medence 20 méter hosszú és 8 méter széles. A fürdővel együtt az alkotmány ünnepén adják át rendel­tetésének Bácsborsódon az állatorvosi rendelőt és a 2000 négy­zetméter új kövesutat is. JHöszkoaL írn é l Szeretettel üdvözlöm a Petőfi Népe valamennyi munka- ^ társát és olvasóját Moszkvából. — Sohasem gondoltam volna, hogy fiatalember létemre eljutok abba az országba, ahol már győzelmet aratott a szocializmus. Jól érzem magam és nagyon sokat tanulok. Azt szeretném, ha majd visszatérek ha­zánkba, hasznosítsam azokat a tapasztalatokat, amit itt szerez­tem, a Szovjetunió fővárosában. Boldog vagyok, hogy Moszkvából írhatom: ezt a külföldi utazást, az itt szerzett élményeket népünknek, pártunknak köszönhetem, if j, puskás Kálmán levelező jukkal a mezőgazdaság szo­cialista fejlődését segítik elő, amellett 25 ipari tanulóval is­mertetik meg a szakma csínját- bínját. Jellemző az ipari tanu­lók iránti gondoskodásukra, hogy labdarúgó-csapatot szer­veztek közülük. A közösségi szellem ápolását szolgálja az is, hogy összeadott forintjaikból televíziót vásárol­tak. A több mint 200 dolgozót foglalkoztató szövetkezet újra­szervezi kultúrcsoportjait is, amelyek az elmúlt évben sike­resen szerepeltek. Szili Máté levelező l Minden hatalom u-ű-LrtrLrü-u-u-^^^ A fiatalodó gyár életéből Esztergályosok, marósok mondták el... Tizenegyezer kilométer nunk sem kell, hogy a megyei könyvtár támogatja a kezdemé­nyezést és külön letéti könyv­tárat szervez az ágasegyházi ta- nyavilágnak ezen a részén. Harminc kölcsönzőhelyet tart nyilván a művelődési autó, s lát el jó könyvvel. Legelőször má­jus 4-én indult útjára, hogy a megye legtávolabbi tanyavilágát felkeresse kölcsönzések szerve­zése céljából. Utána a könyvhét keretében a félegyházi tanyavi­lágban nyitotta meg tényleges kölcsönző munkáját ünnepélyes külsőségek között. És milyen érdekes, az autó által cipelt hatalmas könyveslá­da tartalma iránt nem a gyere­kek érdeklődnek elsősorban, ha­nem a felnőttek. Olyan paraszt- emberek, akik lakott helytől tá­vol, eddig csak nehezen, vagy egyáltalán nem juthatták hoz­zá a könyvhöz. — És bizonyára sokan vannak köztük, akik mo­zifilmet sem láttak. Ismerősként üdvözlik ma már megyénk harminc távoli tanyai vidékén, a kútárát vivő, nagy­szerű feladatokat betöltő Moszk­vicsot és kísérőit, először állt meg a művelődési autó, ünneplőbe öltözve fogad­ták a tanyaiak a jó könyvet, a műveltséget jelentő autót. Az Ágasegyháza melletti sándorte- lepi iskolában már „nincs is rá­juk szükség”, — legalább is könyvkölcsönzés szempontjából, mert a lakosság annyira kedvet kapott a jó könyvhöz, hogy sa­ját könyvtárat alapított. Monda­Ennyit mutat a megyénk ha­tárát járó új művelődési autó kilométerórája. Tizenegyezer ki­lométeres utat futott be a csi­nos, kis zöld Moszkvics, mely máris érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudna mesélni megyénk qly vidékeiről, melyekre koráb­ban nem jutott el a kultúra fé­nye. Voltak olyan tanyai iskolák (kölcsönzőhelyek), ahol amikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom