Petőfi Népe, 1959. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1959-08-20 / 195. szám
PPM1 V' ' 4 ut _i a M agyar Népköztársaság-A haza védelme rának szent kötelessége.« Ezt a kötelességet zatkész, derék munkásőreink. minden poiga- teljesítik áldóMa tís esztendeje 1949. augusztus 20-án lépett életbe az országgyűlés által egyhangú lelkesedéssel elfogadott legfőbb törvény: a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Az új alkotmány —. amely tulaj-, donképpen az első írott magyar alkotmány — a szocialista forradalom erőinek hatalomra jutását pecsételte meg hazánkban. Emlékezzünk csak az 1949-es választások forró hangulatára, amikor a munkásosztály pártjának vezetésével elsöprő győzelmet aratott a nemzeti összefogás, a mai Hazafias Népfront elődje, a Magyar Függetlenségi Népfront. Aztán megalakult az alkotmányelőkészítő bizottság, kihirdette az alkotmány tervezetét és széleskörű országos vita után egy emberként mondott rá igent az országgyűlés: törvény lett a Magyar Népköztársaság Alkotmánya. Azóta lett augusztus 20-a nemzeti ünneppé: az alkotmány napjává. Az alkotmány birtoklevele annak a történelmi győzelemnek, amelyet a magyar dolgozó nép a kommunisták vezetésével kivívott. -A Magyar Népköztársaság a munkások és dolgozó parasztok állama. A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé« — mondja ki a legfőbb törvény. Így, ezáltal lett Magyarország az urak, papok, szolgabírák országából a dolgozó nép hazája. Tíz viharos, eseménydús év telt el azóta, s az alkotmány szorgos köznapjainkat, egész életünket megszépítette. Megszokott dolog ma már, hogy munkások, parasztok és velük együtt küzdő értelmiségiek vezetik az országot, a gyárakat, az intézményeket. Természetesnek vesszük, hogy a nők a férfiakkal, a a délszlávok s a németajkúnk a magyarokkal egyenjogúak, hogy nálunk nem azért nincs négerüldözés, mert nincsenek négerek, hanem mert az alkotmány a fajok és nemek teljes egyenjogúságát biztosítja. Mindennapos eset, hogy a munkás üdülni megy, hogy a város és falu kétkezi dolgozóinak gyermekei egyetemekre, főiskolákra járnak, s a legapróbbak az óvodák, bölcsődék, iskolák falai között állami támogatással növekednek, erősödnek testben és szellemiekben. Ma, az ünnepi évforduló napján gondolkodjunk el ezeken a megszokott, de még természetességükben is hatalmas vívmányokon, amelyek — hála az 1956. évi ellenforradalmon győzedelmeskedő szocialista erőknek — egy évtized múltán messze tündökölve ragyogják be napjainkat, holnapjainkat. A régi forgácsoló átköltözött az új nagycsarnokba a Kiskunfélegyházi Gépgyárban. S hogy e költözésnek milyen nagy a jelentősége, azt mondják el a legilletékesebbek, az esztergályosok és marósok. Kanyó László marós, aki az új műhelyben új gépet is kapott, így kezdi: A régi és az új üzem között hihetetlen nagy a különbség. Még jóformán be sem fejezte, amikor Tóth László okleveles dolgozója ekképp formálja szavait: — Az állandó villanyvilágítás rontotta a szemünket. A régi kócerájt tisztán sem lehetett tartani, mert homokbánya volt. Mindez azonban ma már a múlté... Bodor Ferencné szerint gyorsan megszokták és megszerették új munkahelyüket, a tágas, világos, korszerű csarnokot. A Az új csarnok öt modern, új géppel. Ehhez nem különösebb kommentár. kell régi munkahelyüket sem felejtik el — ahol egymás hegyén- hátán voltak a gépek —, mert akkor jobban tudják becsülni a mostanit. — Nagyon jó érzés itt dolgozni — summázza a változást a fiatalasszony. Szabó Ödön csoportvezető is bekapcsolódik a beszélgetésbe. Elmondja, hogy ő tíz évig va- koskodott a kapitalista örökségként kapott alacsony, sötét, régi forgácsolóban. — Ez most már megszűnt. Higgye el, amióta itt vagyunk, azóta jobb kedvvel jövünk a gyárba. Kollégái, akik ott álltak körülötte, fejük bólintásával jelzik, hogy egyetértenek csoport- vezetőjükkel. íme, ez a kis változás is nagyszerűen érzékelteti, miként teremtünk alkotmányunk szellemében olyan munkakörülményeket, amelyek a párt, az állam messzemenő gondoskodását tükrözik. Ennek a gondoskodásnak egyik jelképe ez a tágas, világos, egészséges, új forgácsoló üzemrész. Venesz Az alkotmány szellemében Milyen a vasúti pályamunkások élete? A fagerendával aládúcolt régi forgácsolóban Mészáros István látható gépe mellett. A kép jobb felső szélén látható edényből vezeték segítségével folyik a hűtővíz. A múlt rendszerben a vasútnál a leglenézettebbek a pályamunkások voltak. A nehéz fizikai munka mellett mindig számolniok kellett azzal, hogy a tél beállta előtt elbocsátják őket. A mostoha munkakörülmények ellenére is kevés volt a bérük, s családjuk megélhetése sokszor a pályamester szeszélyén, vagy az osztály mérnök kedvén múlott. Ma már megváltozott helyzetről számolhatok be. Az alkotmány számukra is biztosította a munkához, a megélhetéshez, a tanuláshoz és sok más egyébhez a jogot. Az egyszerű pályamunkás is eljuthat a legmagasabb beosztásba, ha van rátermettsége. A lehetőséget ki is használják. A városföldi pályamunkások közül igen sokan tanulnak, hogy nagyobb tudással végezhessék el a munkájukat. Ehhez hozzájárul még kormányunk gondoskodása is, hiszen a nehéz fizikai munkát felváltotta a sínrakó daru, az aláverő-, a motorosfúró- és fűrészelőgép. Most nyáron, több pályamunkás nyaralt az ország különböző üdülőiben. Cseri József levelező MA AVATJÁK Tíséves évfordulójukat ünneplik Bácsalmáson a mai napon megalakulásának tízéves évfordulóját ünnepli a Lenin, a Táncsics és a Petőfi Termelőszövetkezet. Ma együtt örül a három termelőszövetkezet tagsága az eddig végzett jó munkának és a sikernek. Az alkotmány ünnepén osztják ki azoknak a tagoknak a jutalmat, akik egy évtized óta a közös gazdaságban dolgoznak. Molnár József levelező Szása vagon export idő előtt A Kecskeméti Konzervgyár készáru és félkészáru raktárainak dolgozói munkahelyi röpgyűlése- ken tárgyalták meg azt, hogy mivel járulhatnának hozzá a kongresszusi munkaverseny sikeréhez. Olyan határozatot hoztak, hogy augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepének tiszteletére felajánlották, hogy az augusztus hónapban esedékes 100 vagon export-kiszállítási tervet 11 nappal a határidő előtt, augusztus hó 20-ra teljesítik. Kiss Margit A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari KTSZ a kultúráért A Jánoshalmi Vegyes- és Építőipari Ktsz-be tömörült kisiparosok szép példáját adják a közös boldogulásnak. MunkáAz ünnepre fejezték be a fürdő építését Bácsoorsodon. Községfejlesztési alapból 78 114 forintot költöttek erre a régen várt létesítményre. Ehhez 4102 forint értékű társadalmi munka járul és 5546 forint értékű már meglevő anyagot használtak fel. A medence 20 méter hosszú és 8 méter széles. A fürdővel együtt az alkotmány ünnepén adják át rendeltetésének Bácsborsódon az állatorvosi rendelőt és a 2000 négyzetméter új kövesutat is. JHöszkoaL írn é l Szeretettel üdvözlöm a Petőfi Népe valamennyi munka- ^ társát és olvasóját Moszkvából. — Sohasem gondoltam volna, hogy fiatalember létemre eljutok abba az országba, ahol már győzelmet aratott a szocializmus. Jól érzem magam és nagyon sokat tanulok. Azt szeretném, ha majd visszatérek hazánkba, hasznosítsam azokat a tapasztalatokat, amit itt szereztem, a Szovjetunió fővárosában. Boldog vagyok, hogy Moszkvából írhatom: ezt a külföldi utazást, az itt szerzett élményeket népünknek, pártunknak köszönhetem, if j, puskás Kálmán levelező jukkal a mezőgazdaság szocialista fejlődését segítik elő, amellett 25 ipari tanulóval ismertetik meg a szakma csínját- bínját. Jellemző az ipari tanulók iránti gondoskodásukra, hogy labdarúgó-csapatot szerveztek közülük. A közösségi szellem ápolását szolgálja az is, hogy összeadott forintjaikból televíziót vásároltak. A több mint 200 dolgozót foglalkoztató szövetkezet újraszervezi kultúrcsoportjait is, amelyek az elmúlt évben sikeresen szerepeltek. Szili Máté levelező l Minden hatalom u-ű-LrtrLrü-u-u-^^^ A fiatalodó gyár életéből Esztergályosok, marósok mondták el... Tizenegyezer kilométer nunk sem kell, hogy a megyei könyvtár támogatja a kezdeményezést és külön letéti könyvtárat szervez az ágasegyházi ta- nyavilágnak ezen a részén. Harminc kölcsönzőhelyet tart nyilván a művelődési autó, s lát el jó könyvvel. Legelőször május 4-én indult útjára, hogy a megye legtávolabbi tanyavilágát felkeresse kölcsönzések szervezése céljából. Utána a könyvhét keretében a félegyházi tanyavilágban nyitotta meg tényleges kölcsönző munkáját ünnepélyes külsőségek között. És milyen érdekes, az autó által cipelt hatalmas könyvesláda tartalma iránt nem a gyerekek érdeklődnek elsősorban, hanem a felnőttek. Olyan paraszt- emberek, akik lakott helytől távol, eddig csak nehezen, vagy egyáltalán nem juthatták hozzá a könyvhöz. — És bizonyára sokan vannak köztük, akik mozifilmet sem láttak. Ismerősként üdvözlik ma már megyénk harminc távoli tanyai vidékén, a kútárát vivő, nagyszerű feladatokat betöltő Moszkvicsot és kísérőit, először állt meg a művelődési autó, ünneplőbe öltözve fogadták a tanyaiak a jó könyvet, a műveltséget jelentő autót. Az Ágasegyháza melletti sándorte- lepi iskolában már „nincs is rájuk szükség”, — legalább is könyvkölcsönzés szempontjából, mert a lakosság annyira kedvet kapott a jó könyvhöz, hogy saját könyvtárat alapított. MondaEnnyit mutat a megyénk határát járó új művelődési autó kilométerórája. Tizenegyezer kilométeres utat futott be a csinos, kis zöld Moszkvics, mely máris érdekesebbnél érdekesebb dolgokat tudna mesélni megyénk qly vidékeiről, melyekre korábban nem jutott el a kultúra fénye. Voltak olyan tanyai iskolák (kölcsönzőhelyek), ahol amikor