Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-11 / 161. szám

1959. július 11, srombat A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÄCS- KISKUN MEGYEI LAPJA Aratáskor társadalmi munka? — Igenl Gátéren ez lehetséges! EGYESEK a »helyi adottsá­gokra« hivatkozva azt állítják, hogy csak akkor lehet falun társadalmi munkát szervezni, amikor véget érnek az őszi, nagy betakarítási munkák, vagy mielőtt a tavasziak meg­kezdődnének. Mások szerint a gabona- és kapásnövények be­takarítása közötti néhány hetes időszakban is lehetséges. Keve­sen vallják azonban, hogy a nyár derekán, az aratási idő kellős közepén is lehet mozgó­sítani a parasztembereket kö­zös, nagy munkára. Ez nehéz dolog, de mégsem lehetetlen. Akinek mégis kétsége támadna, látogasson el a kiskunfélegy­házi járás legkisebb községébe: Gátérre. A faluban mindössze 150 csa­lád lakik. S a 150 házban ma­napság leggyakrabban előfor­duló beszédtéma az aratás és a csatornaépítés. A község 1951- ben fúrt artézi kútjához akko­riban még csak fél kilométer­nyi csatornahálózatot építettek — három kifolyó csappal. Ez a három »kútfő« szolgáltatta ed­dig a falu népének az egészsé­ges, jó ivóvizet, s mivel ez ke­vés, a tanács úgy határozott, hogy az idei községfejlesztési alapból és a megyei tanács 100 ezer forintos anyagi támogatá­sával 1300 méterrel bővíti a vízhálózatot a Dózsa György és a Petőfi utcában. TÁRSADALMI ÖSSZEFO­GÁSSAL olcsóbbá tehetnék és meggyorsíthatnák a munkát — gondolták a tanács vezetői — ezért július 7-ének estéjére fa­lugyűlésre toborozták a község lakóit. Nem volt olyan család, amelynek legalább egy képvi­selője ne jelent volna meg a tanácskozáson. A részvevők úgy döntöttek, hogy már szerdán reggel megkezdik mindkét ut­cában a vízvezeték árkainak kiásását. — Igenám! — szólt közbe va­laki —, de mi lesz az aratás­sal, meg a hordással? A gabo­nát nem lehet a földeken hagy­ni. Viszont az is fontos, hogy egy hét alatt építsük ki a ve­zetéket, hogy a felásott út ne akadályozza a behordást. Azt a javaslatot fogadták el, hogy minden családra arányo­san elosztják a felásandó terü­letet, s vasárnap délig, a kinti munka mellett is mindenkinek jut ideje arra, hogy kora reg­gel, déli pihenőben, vagy este­felé kiássa a maga részét. így is történt. A Dózsa György utcában 8, a Petőfi utcában 10 méter árok kiásása jut egy-egy családra. Szerdán már a »-par­cellázás« is megtörtént, amit a tanácselnök, Bálint Mihály elv­társ személyesen vezetett. De mi legyen az idősebbek­kel, a magányosan élő asszo­nyokkal, akiknek a számára ez a munka nagyon megerőltető volna? EZEN SEM KELLETT so­káig tanakodni, mert a KISZ- fiatalok derék és dicséretes el­határozással lezárták a vitát. Ök végzik el az idősebbek ré­szét is, legalább most alkalom van arra, hogy gondoskodásu­kat, ha szerény szívélyességgel is, de meghálálják. Hadd jegyezzünk még fel egy kedves epizódot. A Szabadság és a Sorompó utca lakói is be­csületből, kötelességérzetből se­gítenek a másik két utca lakói­nak. Az előbbi két utcában ugyanis 60 000 forintos község­fejlesztési beruházással most készült el a villanyvezeték és ott az oszlophelyek kiásásán kívül nem volt alkalom na­gyobb szabású társadalmi mun­kára. Viszont a Sorompó utca lakói sem akarnak adósak ma­radni azért, amiért a tanács­tagság megszavazta nekik a költséges villanyhálózatot, s ők is ugyanolyan részt vállaltak a közös munkából, mint az érde­kelt másik két utca lakói. Szükséges-e leírni, hogy mind­ez nem ment magától? A köz­ség belterületén élő tanácsta­gok valamennyi választójukkal megtanácskozták a munka el­végzésének szükségességét, s kivétel nélkül, lelkesedéssel szervezték, mozgósították az embereket a falugyűlésre, a munka megkezdésére. A ta­nácstagok közül többen nem első esetben kopogtattak már választóik ajtaján, összefogás­ra serkentve őket. Szabkov Miklós, az iskola testnevelő ta­nára felkereste választóit és a sportpálya-építéshez kérte segít­ségüket. AZ EREDMÉNY nem ma­radt el. Az iskolával szomszé­dos telken épülő pályán eddig 31 500 forint értékű társadalmi munkát végeztek a község la­kói és a fiatalok, s mire a jövő évben átadják rendeltetésének, úgy tervezik, 200 000 forintot ér majd. A tanító-tanácstag felke­reste a szövetkezeteket is, me­lyek szintén készséggel segítet­tek: 100—110 köbméter homo­kot hordtak a sportpályára ugyancsak társadalmi munká­val. IGAZ, a tanító sokszor meg­feledkezik arról, hogy vége az iskolaévnek, s hogy szünet van. Kora reggeltől késő estig csak néhány percre siet haza, hogy megebédeljen, de azt vallja, minden fáradságért kárpótolja, hogy szépül, s napról napra fejlődik az a község, amely nemcsak otthona, hanem szülő­földje is, s ahova nemcsak ál­lása, s megélhetése, hanem ta­nítói, nevelői hivatása is köti. Címeresik a hibridkukoricát megyénk állami gazdaságaiban Ä több mint 310 ezer holdas kukorica- és cukórrépafölde- ken jó termést ígérnek a ka­pásnövények megyénk terüle­tén, Különösen szépen fejlő­dik százezer holdon a nemesí­tett kukorica, amelynek nagy­részét vetőmagnak szánják, A kedvező időjárás után kukori­cából mintegy 25 százalékkal lesz magasabb a terméshozam, mint az elmúlt évben, Ehhez nagyban hozzájárul a gondos növényápolás is, A legnagyobb aratási időben is a gépállo­mások 122 gépe végezte a nö­vényápolást a közös gazdasá­gok földjén; Több mint 300 munkacsapat pedig jelenleg is szorgosan dolgozik a kukorica­földeken. Már legtöbb helyen a gazolókapálást végzik a tér« m előszövetkezeti tagok. A termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban 2000 holdon termesztenek hib­ridkukoricát. A bácskai álla­mi gazdaságokban már legtöbb helyen kihányta címerét a ne­mesített kukorica; A Hildpusz- tai Állami Gazdaságban több mint 40 diák kezdte meg • címerezést. Aratás után — másodvetés (Községi tudósítónktól.) Egy kombájn és 40 kézika­szás végzi az aratást a keceli Vörös Zászló Termelőszövetke­zetben. A 43 holdas őszi árpa­tábláról már betakarították a termést, s most a rozs aratása folyik. A 110 hold vetésterület­nek mintegy felét aratták le eddig, s dicséretükre legyen mondva, nem késlekednek a tarlóhántással, s a másodvetés­sel sem. A learatott területe­ken nyomban a betakarítás után munkához láttak a traktorekék, s 10 holdon már földbe kerül# a silókukorica is. A szövetkezet vezetősége a munka megszervezése mellett nem feledkezett meg az aratók igényeiről sem. Az aratók ré­szére borjút is vágtak már. — A nyereménybetétköny­vek 1959. II. negyedévi sorso­lását július 9-én, tegnapelőtt tartották Pécsett, a Nemzeti Színház kamaraszínházában. Elkészült a Kecskeméti Vá­rosi Tanács Végrehajtó Bizott­ságának harmadik negyedévi munkaterve. A terv közli az augusztus 28-án sorra kerülő ta­nácsülés és a kéthetenként megtartandó hét végrehajtó bi- _ zottsági ülés programját. E ne­gyedév során a vb-ülések na­pirendjén szerepel többek kö­zött az aratás, cséplés, betaka­rítás értékelése, a Vízmű Vál­lalat munkájának elemzése, a Kőipari Vállalat működésének megvizsgálása, az Ingatlanke­zelő Vállalat beszámolója az tflén végzett tatarozási és fel­újítási munkákról, továbbá a végrehajtó bizottság jelentést hallgat meg a Szociális Otthon működéséről. Az augusztus 28-i tanácsülés az idei községfejlesztési alap ■ költségvetésének végrehajtásá­ul táréval, s foglalkozik a népi. Képek a város és járás életéből &&00-000000000-0-0-00-0OOOa<KKKKK><><>Q<>0<K>0<><><><><!K>CK>CK>CKKKXK>a<><XK><KH><>aO-CK><>D<>€3 Három kivételével a járás valamennyi új termelőszövetkezetében létrehozták a közös állatállományt Június 30-ig a bajai járás 34 új termelőszövetkezete kö­zül 31-ben sikerült megoldani a közös állatállomány létreho­zását. 15 termelőszövetkezetben közös baromfiállomány is van. A járás 26 termelőszövetkeze­tében építettek saját erőből is­tállókat, ólakat. A járási tanács felmérte a saját erőből történő építkezéseket. Megállapította, hogy a termelőszövetkezetek 7 szarvasmarha-istállót, 12 ser- tésfiaztatót, hizlalót és süldő­szállást, 5 juhhodályt, ugyan­ennyi dohánypajtát és nyári karámot a szarvasmarhák szá­mára, 3 lóistállót és ugyan­ennyi baromfitelepet építettek saját erőből. Csak röviden A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium megbízásából az Üt- és Vasúttervező Vállalat Baja város főbb útvonalain forgalomméréseket végez. A cél az, hogy felmérjék, naponta hány jármű halad át az uta­kon és ennek alapján megha- ; tározzák, hogy mikor szüksé­ges hozzálátni az utak javítá­sához. Az eddigi megállapí­tások szerint a forgalom jóval nagyobb mint amire számí­tottak. A sükösdi Vörös Zászló Ter­melőszövetkezet 200 ezer szén­poros téglát égetett az idén. A terv szerint a közös gazdaság ez évben összesen egymilliót éget. Az említett 200 ezerből 150 ezret a Hasszúhegyi Állami ; Gazdaság vett meg. Július í-ével megkezdődtek a ; járásban az általános földren- «dezési munkák. Ilyen irányú {tevékenység hét községben in- sdult meg. 5 Befejeződött Baján a délszláv -pedagógusok tíznapos tovább­! képző tanfolyama. Az Országos Nemzetiségi I Fesztiválra készül a bajai já­rás KISZ bácskai népi együt­tese. A program szerint a Ba~ latonfüreden augusztus 19—20 —21-én tartandó fesztiválon a bácskaiak két és fél órás mű­sort adnak. Baján a József Attila Műve­lődési Ház tangóharmónika | tanfolyamán megtartották a {vizsgákat. Majdnem 20 növen­dék tett I—VII. osztályokban {eredményesen vizsgát az el- inöklő fővárosi művész-vizsga- íbizottság előtt, ellenőrzési bizottság beszámol jelentésével. A tervet a legutóbbi vb-ülé jóváhagyta. .mH*«H«Hm******««****«mmmm< PETŐFI NFPE A Magyar Szocialista MunkáspSt Bács-Kiskun mígysi Bizofsaga és a megyei tanacs lapja. Szerkeszti: a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Welthei Danié Kiadja: i Petőfi Népe Lapkiadó Vállalal Felelős kiadó; Mezei István. Szerkesztőség: Kecskemét. Széchényi tér I. szatr Szerkeszt őség! telefonközpont: 28-19. 25-18 Pártépltés es ipari rovat: 11-22 Szerkesztő bizottság: 10-28 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 /a Teleton: 17-09 Perjesztl a Magvar Posta. Előfizet lelő a helyi postahivataloknál c kézbesítőknél. Előfizetési dtl 1 hőnapra 11 Ft Bács-Kiskun megyei Nyomda V. ■'eielős vezető. Szűcs Béla igazuat; Kecskemét = Tel.; 15-28, 27-is Soha ennyien A bajai járásból és városból 400-an vannak a Mecsek nyu­gati Dömör-kapujanál úttörő-* táborban a fiatalok. A tábor e2 év július 6-tól augusztus 20-ig tart. A szükséges költségeket az úttörők részben színjátszás­ból, burgonyabogár-gyűjtésből, a szülői munkaközösség segít­ségével teremtették elő. Segít­ségükre sietett a Bajai Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága is 5000 forinttal. A dávodi út-* törők tíz napra Siófokra men­tek nyaralni, a szeremleiek pedig Báta mellett létesítettek egy tíznapos tábort. A járási tanácstól nyert információ sze­rint még soha ennyi úttörő nem nyaralt mint az idén. Érdekes adat Sükösd régi történetéhez Sükösdön gátépítés közben a Bajai Vízügyi Igazgatóság munkásai csontvázat találtak. Jelentették a múzeumnak és a leletmentés érdekes sírt tárt fel, amely a XVII. század vé­géről vagy a XVIII. század elejéről származik. A sír föld­rajzi helye adatot ad Sükösd régi történetéhez. A falu la­kói híven őrzik annak emlé­két, hogy Sükösd valamikor a Dunához közelebb feküdt. — Megnéztük Fényes Elek 1837- ben kiadott statisztikáját, amelyben ez áll: »A helység régente közel a Dunához, egy felelte mocsáros lapályon fe­küdt, de 1809 óta mostani he­lyére építettetett ki...« A régi község helyén ma Ösükösd ma­jor fekszik. A sírt azonban ettől körülbelül 500 méterre nyugatra, közvetlenül a Duna partján találtuk. Közelében tűzhely és cserépedény volt, Ezekből a jelekből valószínű, hogy egy magános, vízenjáró ember (halász, pákász, mada­rász) sírját találtuk meg, akit kunyhója közelében tettek örök nyugovóra, Kőhegyi Bácskai tüske Hónapok óta nem lehet Ba­ján krepp-nylon férfi zoknit kapni a divatáru üzletekben, pedig sokan vásárolnának az igen praktikus cs hasznos zokniféleségből. Bajai anyakönyvi hírek SZÜLETTEK: Pauk István (anyja neve: Belovai Erzsébet), Knap Mária (Csefán Emma), Takács Valéria (Harmati Ág­nes), Rasztik Mihály (Hován Etelka), Gizinger János (Maizl Julianna), Vince Anna (Sereg Anna), Szabó Mihály (Háber- buch Erzsébet), Orlai Imre (Tüske Irén), Csizmadia János (Török Katalin), Kecskés Ibo­lya (Berta Jusztina), Kecskés» Aranka (Berta Jusztina), Szép László (Pestality Anna), De­meter Sándor (Hirnelh Máriá), »Miskei Ildikó (Torkolics Mar­(Páncsics Katalin git), Nagy Zoltán Mária), Kenyeres (Braun Katalin). HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Schöpen István és Czizovszki Mária, Vukovics József és Kormos Katalin, Kincses Fe­renc és Mojzes Lívia, Bakonyi István és Pintér Erzsébet, Hor­váth János és Balogh Ibolya. MEGHALTAK: Kereki János 4, Szabó Balázs 45, Odry And- rásné _ Schöser Anna 78, Bé- nyei Jánosné Ercsi Teréz 93 eves korukban. A Bajai Állami Gazdaságban megkezdték a borsó cséplését. 550 hold átlagában 9 és fél mázsa átlagtermést várnak. Elkészült a Kecskeméti Városi Tanács harmadik negyedévi munkaterve

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom