Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-12 / 162. szám

.pmrk, cy f, ~r-----­Vi lág proletárjait egyesül jelelt! magyar szocialista munkáspárt bacs-kiskun megyei lapja KIV. ÉVFOLYAM, 162.. SZÁM Ara 60 fillér 1959. JÜLIUS 12, VASÁRNAP Hogyan őrizzük meg a magyar paprika világhírnevét ? Üzemi konyha a fiszaújíalusi Tisza Tsz-ben (Községi tudósítónktól.) Már június 25-én megnyílt a tiszaújfalusi Tisza Termelő- szövetkezet üzemi konyhája* ahol az aratás-cséplés idősza­kában hat forintért bőséges ebédet kaphat a tagság. Érte­süléseink szerint naponta kö­rülbelül száz ember veszi igénybe a kitűnő kosztot. Épül a bugaci iskola Két új iskola is épül az idén Bugacon. Az egyik egy leendő tanyaközpontban, a másik a falu közepén. Az utóbbi két tantermes iskola építése már befejezéshez közeledik és szep­tember elsejéig megérkeznek berendezési tárgyai is. A tanyaközpontról szóló cik­künk az 5. oldalon található. — Ankét Kalocsán — A kalocsai járási párt-végre- Ihaj tóbizottság és a Kalocsavidé- jki Fűszerpaprikaipari Vállalat közösen tárgyalta meg a pap­rikatermesztés és feldolgozás fejlesztésének távlati tervét, a (július 10-én tartott ankéton. A tanácskozáson részt vett Erdőst Vózsef, a megyei pártbizottság (mezőgazdasági osztályának ve­hetője, Sarok Antal, a megyei (tanács elnökhelyettese, Mészöly tGyula Kossuth-díjas kutató, az (Élelmiszeripari Minisztérium képviseletében Kovács László és 'Bayer János, a kalocsai kísérleti gazdaság és a paprikapiri válla­lat vezetői, valamint több köz­ség tanács- és termelőszövetke­zeti elnöke. A vállalat által elkészített ter­vet Molnár László termeltetési osztályvezető ismertette. A kalocsai körzetben je­lenleg 7000 holdon folyik fűszerpaprika-termesztés « erről a területről 2000 vagon nyersárut gyűjtenek be évente. Az egyik legfontosabb szempont « minőség javítása nemesített vetőmag útján; erről a Duna— "Tisza közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet kalocsai gazdasá­ga gondoskodik. A feldolgozó ipar rövid tenyészidejű, magas lesték- és szárazanyag-tartalmú, « betegségekkel szemben ellen­álló és az öntözést legjobban hasznosító fajták elszaporítását várja a nemesítőktől. A termeltetési körzetek ki­alakítására vonatkozóan a tö- uekvés: azokban a községekben (szorgalmazni a paprikát, ame­lyekben eddig is legnagyobb volt « szerződött terület és az átlag­termés s távolságuk is megfelelő Itt feldolgozó telepekhez. A paprikatermesztés fej­lesztését nem a terület nö­velésével, hanem az átla­gok emelésével kell meg­oldani. E Szért el kell érni, hogy a ter- nelők csak az ipar által kiadott nemesített vetőmagot használ­ják, a helyrevetést fokozatosan megszüntessék s elsősorban a termelőszövetkezetek részére korszerű melegágyi felszerelése­ket biztosítsanak. A gépállomá­sokat lássák el a jól bevált pa- lántázó és sorközi művelésre alkalmas gépekkel. Ki kell terjeszteni a pap­rika öntözését. s a helyi technikumban meg kell oldani a speciális szakem­berek nevelését. A feldolgozó iparra is nagy feladatok várnak, ha a világ­piac minőségi igényeit ki akar­ja elégíteni. Most kísérleteztek ki eljárást az úgynevezett gra­nulált őrlemény előállítására, amely szállítás közben nem áll össze s minősége is jobb, mint az eddigieké, s amely nagy ke­resletnek örvend külföldön. / A vállalat több millió fo­rintos beruházást tervez újabb szállítóládák, gépek, szalagszárítók beszerzésére és új tárolóhelyek építésére. E beruházások rövid pár év alatt visszatérülnének elsősor­ban azzal, hogy lehetővé ten­nék az exportképes paprika ará­nyának növelését. A beszámolót értékes és sok­oldalú vita követte; az ankét részvevői a tervezetet elfogad­ták s megállapodtak a mielőbbi végrehajtás módozataiban. Tíz és fél millió forint a művelődési házak építésére, tatarozására A megyénkben működő 82 művelődési otthon és ház kö­zül mintegy 25 sürgősen na­gyobb javításra, tatarozásra, bővítésre, korszerűsítésre szo­rulna — állapította meg a megyei tanács művelődési osz­tálya által végrehajtott széles­körű vizsgálódás. Ez egészen természetes folyamat, hiszen művelődési házaink egy része régebben épült, amikor jóval kisebb anyagi lehetőségek ál­lottak az építtetők rendelkezé­sére mint mostanában. Emel­lett természetesen a használat közben keletkezett károkat, rongálódásokat is rendszeresen kell javítani. A községek önálló kezdemé­nyezései, saját erőfeszítései folytán is egyre több művelő­dési intézmény épül falvaink- ban. A közeljövőben 15 he­lyen adnak át rendeltetésének új művelődési házat. Többek között olyan kis községeink­ben, mint Bácsszőlős, Homok­LXíuuíI Irt nttqtmdzuni I A Kecskeméti Kon­zervgyár II-es tele­kiének konyháján, lottjártunkkor, éppen ka meggydzsemet ké­lszí tették. A műszak- jvezető — Szélpál iAntalné segítségé­ivel megállapítottuk, [hogy a meggydzsem Igen finom. Közben fezt is megtudtuk, (hogy ez a műszak (a kongresszusi ver­senyben a legutób­bi értékelés szerint (az első helyről a fc l^madikra szorult. őst azon fáradoz­nak, hogy vissza­szerezzék az elsősé­get. A képen Szélpál Antalné látható (tawika közben. mégy, Fülöpháza, Tázlár vagy éppen Zsanapuszta és Kéles- halom. E 15 helyen általában községfejlesztési hozzájárulá­sokból származó bevételeket használnak fel kulturális in­tézmények létesítésére, közülük néhánynak építése már meg is indult. Másutt néhány hónap múlva látnak hozzá az alapo­záshoz, vagy úgy határoztak, hogy a jövő esztendőben kez­dik meg az építést; Hatalmas összegeket fordíta­nak erre a célra községeink. Olyan erőfeszítéseket tesznek falusi dolgozóink, amilyenre nem volt példa a múltban so­ha. A megyei tanács művelő­dési osztályától szerzett infor­máció szerint 10 345 000 forin­tot, tehát közel tíz és fél mil­liót irányoztak elő megyénk községei kulturális intézmé­nyek létesítésére, tatarozására és bővítésére, Ez a hatalmas összeg jól mutatja, milyen nagy jelentőséget tulajdoníta­nak pártszervezeteink, helyi tanácsaink, falusi dolgozóink a művelődésnek, a falusi kul­turális élet alapjai megterem­tésének. Jól szórakozott a közönség a Petőfi Népe és a MÉH rejtvénye« tánczenoestjén Július 10-én, pénteken este tartották meg a Kecskeméti Katona József Színházban a MÉH és a Petőfi Népe május— júniusi rejtvény verseny ének ju­talomsorsolással egybekötött eredményhirdetését. A vidám műsoros esten fellépett Petress Zsuzsa, Hollós Ilona, Balassa Tamás és tánczenekara és a műsorbemondás szerepét, vala­mint a nagy érdeklődésre szá­mot tartó »Dupla vagy semmi« játék vezetését Pataki Ferenc, a világhírű fejszámolóművész látta el. A ’ sorsolás alkalmával egy 800 forintos, több 600, 400, 200 és 100 forintos jutalomdíj nyer­tesének nevét húzták ki a szín­padon felállított szerencseke­rékből. Külföldi utazásra jogo­sító utalványt nyert: ifjú Nagy József Kecskemét, Bocskay u. 12, és Páka Lászlóné Tisza- kécske, Szabadság Termelőszö­vetkezet. A 800 forintos jutal­mat Kinczler Erzsébet Baja, Kígyó utca 13. szám alatti rejt­vénymegfejtő kapta. Hatszáz forintos jutalomdíjat nyert Nyit- rai András Kecskemét, Vak- Bottyán utca 3, a 400 forintos jutalomdíj nyertese Török Sári* dómé Kecskemét, Szegedi út 12. Két rejtvénymegfejtó egyen­ként 2—200 forintos jutalmat kapott: Takács Ferenc Kiskun­halas, Árpád utca 25 és Vasvári Károly Kecskemét, Kölcsey utca 15. sz. alatti lakos. öt versenyző között 100—100 forintos díjakat sorsoltak ki. A szerencsés nyertesek: Kocsis Ferencné Kecskemét, Platthyu., Kurucz József és Kurucz Bo- riska Hétényegyháza, Stábéi Albertné Kecskemét, Szegedi Lajos u. 2. és Tarjányi László­né Kiskunfélegyháza, Aradi u. 1. szám. Sok vidám percet szerzett a közönségnek a »Dupla vagy semmi« játék. A versenyzők jutalmazására 3500 forint ál­lott rendelkezésre, de a kér­dések megválaszolása közben számosán úgy döntöttek, meg­elégszenek alacsonyabb nyere­ménnyel. így mindössze 690 forintot osztottak ki a népes jelentkező gárda között, mely­nek soraiban egy 8 éves kis­lány és egy általános iskola nyolcadik osztályát most vég­zett úttörő is szerepelt. Az MSZMP művelődéspolitikai irányelveiről tanácskoztak A Kisipari Termelőszövetke­zetek Megyei Szövetsége pén­teken délelőtt 10 órakor nagy- aktívaülést tartott Kecskemé­ten, a városi tanács közgyű­lési termében, Az Alpári Földművesszövet kezet a betakarításért (Községi tudósítónktól.) Az Alpári Földművesszövet­kezet gondosan és előrelátóan készült fel a betakarítás nehéz munkájára. Felvásárló részlege a községben található valameny- nyi raktárt tataroztatta, s ezek összesen 46 vagon gabona- és más termény befogadására alkal­masak. A terményfelvásárló részleg vezetőjének szavai sze­rint azonban az elraktározható 46 vagonnál sokkal több terem az idén. Csupán a tiszaújfalusi ..ÁUífttmány Tsz 100 mázsa búza és 150 mázsa rozs beszállítását tervezi, s van, illetve lesz ezen­kívül még 100 mázsa naprafor­gójuk is. Nyári üzletet is nyitott a föld­művesszövetkezet a Tisza és az Alkotmány Termelőszövetkezet­ben a termelőszövetkezetektől kapott helyiségekben. Fekete László elvtárs meg­nyitója után Bognár István elvtárs, a Művelődésügyi Mi­nisztérium párttitkára ismer­tette a Magyar Szocialista Munkáspárt kulturális irányel­veit. Többek között hangsú­lyozta, hogy a művelődéspoli­tikai célkitűzések végrehajtása szerves része a pártiunkénak, de az egész dolgozó magyar nép ügye kell hogy legyen. Kitartó és szívós munka szük­séges ahhoz, hogy az emberek szocialista szellemben való nevelését tudatosan és szerve­zetten tudjuk megvalósítani. A megjelentek közül többen hozzászóltak a beszámolóhoz. A tanácskozás Fekete László elvtárs zárszavával ért véget. KISZ székházal kap Hercegszántó Székházat kap rövidesen a tanács jóvoltából Herceg- szántón a KISZ-szer vezet. — Legutóbbi tr.ggyűk^ukou a fia­talok: elvállalták, hogy társa­dalmi munkával rendbehozzák a székházat. (Bálán Miklós le­veléből,} 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom