Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-05 / 156. szám

1959. július 5, vasárnap S. oldal Ha mindenki egyet akar, a siker nem marad el A kecskeméti va­sútállomás forgalmi és kereskedelmi dolgozói április havi termelési tanácsko­zásukon — amikor a kongresszusi ver­senyfeladatokat vi­tatták meg — elha­tározták, hogy meg­szerzik az élüzem címet, a büszke csil­lagot. Megfogadták, hogy a vasúti mun­kát legjobban jel­lemző menetrend szerinti vonatindí- itást biztosítják. Ez !a vállalás a többi között azért is je- flentős, mert az el- Imúlt években csak ritkán sikerült rendes időben, a kí­vánalmaknak meg­felelően elindítani a szerelvényeket a pályaudvarról. Ügy látszik azon­ban, hogy az idén itt is változás tör­tént. Január 1-től fokozatosan javítot­tuk eredményeinket. Áprilisban már minden száz sze­mélyvonatból átla­gosan 99 a menet­rend szerint megje­lölt időben gördül ki állomásunkról. A tehervonatoknál 100 közül 96 indult ki oontosan. Tehát 1 máson pedig Kovács János, Pu- lai János és István, Pacsa József tartalékmozdonyon tevékenyke­dő mozdonyvezető elvtársak igen jelentősen segítették az állomás munkáját A pályafenntartás ré­széről Pintér István szakaszke­zelő pályamester nyújtott nagy segítséget a vágányok megfelelő karbantartásával. A közös erőfeszítés eredmé­nyeképpen január 1-től június 20-ig a fajlagos kocsimozgatásnál 106, a személyvonatok menet­rend szerinti indításánál 99, a tehervonatoknál 96, a kocsitar- tózkodásnál 106, a kocsikihasz­nálásnál 115, a vonatterhelésnél 106 százalékot értünk el. A menetrend szerinti vonatin­dításnál a dicséret első sorban Sánta András kocsimestert, Dakó László és Svaszta Sándor tola­tásvezetőket és brigádjaikat, va­lamint Horváth József gépkísé­rőt illeti. S hogy a kocsitartóz­kodási idő 13,9 óráról 13,1 órára csökkent, abban nagy része van a Botos József és Kiss Ferenc íltal vezetett brigádoknak. A jó cocsikihasználási eredmény Tóth I. Ferenc kocsirakományos raktárnok és Gál Dénes darab- árus raktárnok nevéhez fűződik. Ezek az eredmények megfelel­nek az élüzem cím követelmé­nyeinek. Valószínű tehát, hogy a vas­utas napot immár harmadszor is az élüzemavatással egybeköt­ve ünnepeljük. Lőrincz Antal főintéző állomásfőnök Az emelőkocsi v * Ln. j. 'J- * v* Zm ié, >' ' , . ' : • - y’-i, , • n • >• v •• ....„ : Héts zázezer forintba került és nemrég gördült be a Kecske­méti Épületlakatosipari Vállalat udvarára ez az autóra szereit daru. Alkalmazása felmenti a munkások egy részét a fárasztó kézi munkával végzett anyag ki- és berakástól. Képünk a 10 méter magas daruval ellátott emelőkocsit mu­tatja be. A volán mellett Gosztolya József ÜL A munkaegységek számát a terméseredményektől teszik függővé a lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezetben Tarlót bántanak, másodnövényt vetnek a fülöpszállási tsz-ek Fülöpszálláson a termelőszö­vetkezetek eddig minden esz­tendőben lemaradtak a gabona betakarításával. Az idén azon­ban a községi pártbizottság és a tanács közösen jó előre kidol­gozta az aratás-cséplés tervét, s a gépállomással karöltve megszervezte az év egyik leg­fontosabb munkáját. A három tsz földjein két ké- ■ vekötő-aratógép és egy kom­* bájn már befejezte az árpa ara­tását, s a búzához fogtak hoz­zá. Ugyanakkor hajnaltól késő estig a tsz-ek tagságának ap- raja-nagyja is künn serényke­dik a földeken. E hét közepére végeznek az aratógéppel levágott árpa csép- lésével is, s az eddigi eredmé­♦ nyék alapján holdanként 17—18 mázsás eredményre számíta­nak. A betakarítással párhuzamo­san végzik a tsz-ekben a tarló­hántást és a másodvetést is. A Vörös' Csillag Tsz-ben már 33 holdon juttatták földbe másod­vetésként a silókukoricát. Számlálják a gyümölcsfákat (Községi tudósítónktól.) Július 1-én érdekes munkába kezdtek Jánoshalmán a Köz­ponti Statisztikai Hivatal embe­rei: megszámlálják a gyümölcs­fákat a község területén. A számlálás kizárólag statisztikai célokat szolgál. A kék karszala­gos KSH számláló biztosok elő­reláthatólag augusztus végére fejezik be az adatgyűjtést. .......— „ ____ Ez év februárja óta Czira Sándor személyében agronó- must is alkalmaz a közel ezer­holdas lászlófalvi Alkotmány Termelőszövetkezet. A nagyüzemi gazdaságban nélkülözhetetlen magasabb fo­kú szakirányítás a tagság egyet­értésével és szorgalmával páro­sulva máris megmutatta ered­ményességét. Egyrészt a talajerő visszapót­lásához szükséges trágyamennyi­ség biztosítása, másrészt a jöve­delem növelése végett nemrégiben 48 szarvasmar­hát vásároltak szerződéses hizlalásra, s ebben az évben a már meglevőkkel együtt 60 hízott marhát adtak át a fogyasztópiacnak. Az állatállomány növelésével összhangba hozták a takarmány­bázist, s amíg a gazdasági év kezdetén a silókukorica tíz hol­don való termelését tervezték, végül 40 holdon vetették el e fontos takarmánynövényt. Az agronómus javaslatára a kukorica, a cukor- és a takar­mányrépa, a mák és a paradi­csom területét parcellákra oszt­va egyénenként művelik, s en­nek a munkának a jövedelmét is újszerű — még kevés helyütt alkalmazott — módon állapít­ják majd meg. A munkaegysé­gek számát a parcellák termés- SSBBBB^SE----BB Ne mzedékek lázadása Kunszabó József kocsivizsgáló lakatos a „tűzszünetben” sem tétlenkedik, hanem elősegíti a forgalmi dolgozók munkáját. Teljesíti kongresszusi vállalását Is: egy-egy szerelvény átvizsgá­lását a szokásos 20—25 percnél kevesebb idő alatt végzi el. Szerkesztői üzenetek: Rajkó Imre Kecskemét: A pana­szolt ügyet a városi tanács illeté­kes osztálya vizsgálja ki. X. y. Lászlói alva: A tűzoltóság munkájáról írt sorait a Megyei Tűz- oltóparancsnokságnak juttattuk el kivizsgálás céljából. Dörömbözl Erzsébet Baja: Észre­vételeit köszönjük. Meglátásai bizo­nyára helyesek. A megyei tanács szövetkezetpolitikai csoportját inior- máltuk. Budai István Tiszakécske: Pana­sza ügyében eljártunk, Amikor vá­lasz érkezik, értesítjük. Drégely Ferenc Mélykút: Kérdé­sére a megyei tanács ipari osztá­lyától kap választ. A zsanai homoktengerben olyan a 11 holdas Lukács­féle gazdaság, mint az afrikai Szaharában egy üde oázis. Azaz mégsem egészen olyan, mert a pátmafás sivatagi pihenőt a ter­mészet szeszélye alkotta meg, de ezt a birtokot egy nagy akaratú és szorgalmas család esze, két keze, sok verítéke. A gazda őszülő, keménytar- tású ember. Olyan, aki össze­házasította homokkal küzdő faj­tájának gazdag gyakorlati ta­pasztalatait a szerzett tudás hasznos újszerűségével. Ezüst- kalászos tanfolyamot végzett, a szoba polcán sokat forgatott szakönyvek, folyóiratok árulkod­nak a többet tudni akarás vá­gyáról. — 1919-ben építtette apám ezt a tanyát — meséli Lukács Já­nos. — Pár évvel azután, hogy a szegedi műút megépült, de az életünk, a gazdálkodásunk nem lépett ki a buckából a kövesút- ra. Apám, nyugodjon, irtózott minden újtól, változástól. Pedig hányszor biztattam: ültessünk gyümölcsöst, ami pénzt hoz! Hallani sem akart róla. „Hol te­rem meg akkor a kenyérnek- való, fiam? — oktatott — pedig az a legelső f 1944-ben temették el az öreg Lukácsot, s fia lett a gazda. — Menekülni akartam ebből a sivatagból. Ügy gondoltam: eladom a földet, s a Dunántúlon jobbat veszek. De hogy többet érjen, hogy többet adjanak érte, egy darabot beültettem almafá­val. A következő évben meg­próbáltam az őszi barackot, s mind a kettő bevált. És ami­kor termőre fordultak a fáim, a fél Dunántúlért sem lehetett volna elzavarni innen ... 1^ellázadt tehát az új nem- zedék, s kitört az ősök gazdálkodásának gúzsbakötött maradiságából. Kevesen csinál­ták utána itt, Zsanán akkori­ban, pedig ennek a bátor lépés­nek évről évre dúsabb gyümöl­csei igazolják, hogy Lukács Já­nos okosat tett. Az 1200 négyszögöles őszi ba­rackos drága, közel s távolban párját ritkító aranykert. Eddig 3 mázsa termést szállítottak róla (kilónként 6 forintért), de az igazi szüretet ezután adják az almányi, piros gyümölcsöt nevelő fák. Barack futószalag ez: a legkorábban érő fajtáktól a legkésőbb erőkig mindenből van. A barackos mellett fél hold alma és két hold kitűnően kezelt, jófajtájú szőlő díszük a valamikor rozshoz is mostoha homokban; csupán 500 tőke, lu­gast utánzó pozsonyi fehérről tavak' 13 hektó bort szüreteltek. A zsanai sivársághoz szokott szemnek második meglepetés a tanyaudvar. Ahogyan az idő­sebb Lukács János megmutatta: hogyan lesz a homokból virá­goskert, két fia, a 26 éves ifjabb János és a 18 esztendős Dezső azt fundálgatja: mint lehet könnyebben, izmokat kímélve, verejtéket megtakarítva dolgoz­ni. Régen kisebb fajta urada­lomban sem volt talán olyan háziműhely, mint itt: eszterga­paddal, száz más szerszámmal ellátva. Maguk csinálták a gu­mikerekeken futó gyümölcsper­metezőt, lóval vontatott jár­gány segítségével fűrészelnek, szecskáznak, ládákat szegeinek, kosarakat fonnak házilag a gyü­mölcsnek. Őszönként 10 köbmé­teres silógödröt töltenek meg takarmánnyal, s házi gyártmá­nyú csövekkel melegített pom­pás fürdőház is van a tanyában. A z egyik fészer alatt motor- kerékpár áll: a fiúké. — Sokat járnak ugy-e Halas­ra? s az ifjabb János sajnálkoz­va mosolyog: — Dehogy, inkább ritkán, pláne ilyenkor. Rengeteg a do­eredményeitől teszik függővé. Alapos számvetéssel meghatá­rozták, hogy egy mázsa ter­mésért mennyi munkaegység jár, s a szintén körültekintően tervbe vett termésmennyiségen felül el­ért eredmény alapján pré­miumban is részesítik a parcella művelőit. Az utóbbiaknak tehát érde­kük, hogy az elvállalt területü­kön minél lelkiismeretesebben végezzék a növényápolást. A parcellák művelői termé­szetesen részt vesznek egyéb munkákban is. Hogy milyen odaadással, jel­lemző esetet mondott el Czira Sándor. Trágyahordáskor hat ember egésznapos munkájára lett volna szükség, de csak ötöt lehetett máshonnan nélkülözni. Ez az öt tsz-tag azonban reggel 5 órakor már ott volt a trágya­telepen, s mivel délután három­ra elvégezték a munkát, még ki­mentek a határba megkapálni a kukoricát is. így aztán nincs mit csodálni rajta, hogy vannak tagok, akik­nek havonta 25—30, vagy ennél is több munkaegységet írnak a könyvecskéjükbe, s ráadásul az általuk megművelt terület ter­méseredménye után is tekinté­lyes summát könyvelnek majd a javukra. log! Itt, a faluban szoktunk néha mozit nézni. Olvasni is csak télen érünk rá jobban, pe­dig igen szeretjük a könyveket Az öcsém most is vett egy csa­patot. Igen, ez pedig már ennek a kis életközösségnek az árnyol­dala. A Lukács-család megcsi­nált mindent, amit a kisparaszti életforma keretei között meg lehetett, — de a mezsgyekaró tovább nem engedi őket. Kihaj­tották életük szekerét az ősök maradiságának homokos kátyú­jából a köves útra, — de a sze­kérnél gyorsabb közlekedési eszközök futnak ezen az úton. Lukács János eszéből, tehetsé­géből többre jutna, mint 11 hold homok felvirágoztatása, a jár­gánynál is jobb a motoros szecs. kázó és a termelőszövetkezet­ben dolgozó fiatalok nemcsak télen érnek rá olvasni... ¥¥iba lenne Lukácsékat azzal vádolni, hogy mindezt nem látják. Csak a felismerés­től a változtatásig idő kívánta­tik; a döntésnek is meg kell ér­nie, mint a zamatos barack­nak. De Lukács Jánoséknál senki sem hivatottabb arra, hogy Zsanának ezen a részén teljes diadalra vigyék az új pa­raszti nemzedék lázadását a régi életforma ellen, s szekér helyett az összefogás gyors mo­torjával hajtott járműre üljenek szomszédaikkal együtt! Gáspár Klára Rövidesen Kerekegyházára indul a személy­szerelvény. Az állomásfőnök a „kijárás előtt” néhány szóval tájékoztatja Forcek András mozdonyvezetőt és Kun István fűtőt a kongresszusi versenyben elért menet­rend szerinti vonatindításra tett felaján­lásról. tv.1 jjumuaau. a.*,**»« < mind a személy-, mind a te- hervonatoknál személyi hibá­ból nem volt vonatkésés, csu­pán a csatlakozás bevárása miatt hagyta el pályaudvarun­kat néhány vonat pár perces késéssel. De volt olyan tíz nap Is, amikor Kecskemét térségé­ben minden személyszállító vo­natunk százszázalékos menet­rendszerűséggel közlekedett. Ez nemcsak a forgalom jo munkáját, hanem a fűtőház dol­gozóinak munkaszeretetét is tükrözi. A vonalon Lemberger Laios mozdonyvezető, az álló-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom