Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
Z. oldal 1959. Július 1, szerda Beszámoló a megyei tanács üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Számoló az iskolai szülői munkaközösségek szép eredményeiről, majd a felnőtt oktatás néhány problémáját érintette. A megyei tanács művelődési osztálya, valamint az egyes iskolák pedagógusai az elmúlt tanév folyamán fokozottabb gondot fordítottak a felnőttek, különösen a munkások továbbképzésére a levelező és dolgozó tanfolyamok keretében, Ebben a törekvésükben azonban az üzemektől igen kevés segítséget kaptak, így a fejlődés az előző évhez viszonyítva a vártnál kisebb. Az általános műveltség emelése érdekében a levelező tanfolyamokra és a dolgozók iskoláiba való bekapcsolódást főleg az üzemi dolgozók körében kell szorgalmazni, hogy a munkások zöme elvégezze az általános iskola nyolcadik osztályát. A népmüveiés helyseié és feladatai A pedagógusok továbbképzésének problémái után az előadó a népművelés helyzetével, intézményeivel és a különböző népművelési feladatokkal foglalkozott. Megállapította, hogy míg oktatásügyünk a maga hagyományos inlézméríyeivel, kialakult rendszerével viszonylag teljes egységet alkot, s ha nem is hibáktól mentesen, de a jövőre nézve ' biztató módon fejlődik, — a népművelés területén más a helyzet. Itt nincsenek olyan kialakult hagyományok, kiforrott módszerek, rendszert alkotó intézmények. A személyi ellátottság itt lényegesen eltérő képet mutat, bár rövid idő alatt viszonylag biztató eredmények születtek. Kulturális életünknek ez a lényegesen fiatalabb ága: a népművelés korántsem mutat egységes képet, Váljanak művelődési otthonaink a falusi kulturális élet központjává ! Részletesen foglalkozott az előadó a művelődési otthonokkal, s különösen a falusi kulturális életben betöltött szerepükkel. Megyénk területén — mondotta Madarász elvtárs — a falusi művelődési otthonok egy részének helyzetét jól jellemzi az a megállapítás, amely azt mondja, hogy ezek az intézmények elsősorban mozik, másodsorban tánctermek, és csak ezután beszélhetünk a művelődési otthonok összes többi feladatairól. Ez a helyzet mindenképpen tarthatatlan; A kulturális forradalom jelenlegi szakasza, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése, a falusi lakosság, különösen a fiatalság egyre növekvő kulturális igényei parancsoló szükség- szerűségként írják elő, hogy a párt kulturális irányelveinek szellemében a művelődési otthonokat hivatásuknak megfelelően a falu kulturális központjaivá tegyük. Amíg a művelődési otthonokat a különböző szervek nagy bevételt ígérő rendezvényekből származó pénzszerzési lehetőségnek tekintik, amíg a művelődési otthon igazgató elsődleges gondja a pénzügyi terv teljesítése, addig nem várhatjuk, hogy népi demokráciánknak ezek a jelentős intézményei a világnézeti és szakmai nevelés döntő tényezői legyenek falun, Mi itt a fő hiba, hol kezdjük a hibák kijavítását? — tette fei a kérdést az előadó. A felületes szemlélő előtt úgy tűnhet, mintha a művelődési otthon igazgatója arra volna kényszerülve, hogy táncmulatságokkal, nevelési szempontból sokszor káros, de nagy tömegeket mozgató rendezvényekkel kellene biztosítania az otthon fenntartási költségeit. Azok a tapasztalatok azonban, amelyeket a bajai, kiskőrösi, madarasi, kiskunhalasi, keceli művelődési házkban és otthonokban szerezhettünk, azt igazolják, hogy megfelelő irányítás mellett, a társadalmi szervek összefogásával és együttműködésével a tartalmi munka magas színvonalon biztosítható költségvetési kockázat nélkül. A kérdés fordulópontja tehát a társadalmi szervek együttműködése és a művelődési otthon társadalmi irányítása. Ez a társadalmi vezetés azonban — bár szervei létrejöttek — legtöbb művelődési otthonunkban még nem valósult meg. Az otthonok igazgatói magukra hagyva dolgoznak — vagy nem dolgoznak. Egyre sürgetőbben jelentkezik tehát olyan egységes kulturális bizottságok létrehozása, amelyekben az összes társadalmi szervek képviselve vannak, a művelődési otthont magukénak tekintik, programját közösen dolgozzák ki, és annak végrehajtására koncentrálják erőiket. A párt megyei kulturális programja erre határozatot is hozott. Jogosan kérhetjük tehát tanácstagjainkat, ellenőrizzék ennek a határozatnak végrehajtását, annál is inkább, mert a tanács, mint államigazgatási szerv, a rábízott művelődési feladatokat elsősorban a művelődési ottho-’ nokon keresztül tudja megoldani. Megyénkben jelenleg 82 művelődési otthon működik, s újak építésére vonatkozó szándék a lakosság körében nem csökkent, Egy-két éven belül megyénk valamennyi községe rendelkezni fog ilyen intézménnyel. Biztosítanunk kell tehát, hogy ezek az otthonok valóban betöltsék hivatásukat, bár ma még művelődési otthonaink többsége több lehetőséggel és eszközzel rendelkezik, mint amilyen eredményeket felmutathat. Könyvtármozgalom Könyvtármozgalmunk helyzetéről szólva jelentős eredményként könyvelte el az előadó, hogy biztató módon növekszik a munkás- és parasztolvasók arányszáma, ami azt mutatja, hogy megyénkben is érvényes a megállapítás: dolgozó népünk fokozatosan olvasó néppé válik. Több községünk ma már szívesen áldoz könyvtárfejlesztésre. A tanyai területek könyvvel való ellátása szempontjából pedig igen nagy jelentőségű a Művelődésügyi Minisztériumtól kapott művelődési autó üzembe állítása. A gépkocsi jelenleg 30 kölcsönző állomást lát el könyvvel, a későbbiekben pedig filmmel is. A beszámoló felhívja a tanácstagok figyelmét arra, hogy könyvtáraink elhelyezése nem mindenütt megfelelő, s az alkalmatlan helyen levő könyvtárak forgalma igen alacsony. Ennek a helyzetnek a megváltoztatásaira nagy gondot kell fordítani és az is helyesnek látszik ha a tanácstagság figyelemmel kíséri az ifjúsági könyvkölcsönzés alakulását is. A művészeti élet problémái A filmszínházak és a Kecskeméti Katona József Színház helyzetének ismertetése után a művészeti élet problémáival foglalkozott az előadó. Az ellenforradalom után — mondotta — megyénk volt az országban az első, amelyben rendszeres irodalmi élet indult. Színvonalban és szocialista szemléletben megyénk írói nagyon keveset fejlődtek. A fejlődést hátráltatja a kritikai élet szegényessége, amely egyúttal az írók politikai és szakmai fejlődésének is akadálya. Ennek a fellendítésére a megyénkben működő két irodalmi társaság mellett helyi lektorátus létrehozását tervezzük, melyeknek legfőbb feladata az írók nevelése és a megjelenésre szánt írások elbírálása lesz. Szólt a Kiskunság című folyóirat megyei folyóirattá való fejlesztéséről. Javaslat hangzott el arra nézve, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága kérjen a folyóirat számára lapengedélyt, s a -Kiskunság« a jövőben a megyei tanács művelődési osztályának szerkesztésében és kiadásában jelenjék meg. A képzőművészek megyei helyzete — állapította meg az előadó — valamivel szervezettebb képet mutat az irodalomnál, de a kritikai élet hiánya itt is nagymértékben hátráltatja a- művészi színvonal emelkedését. A képzőművészeti körök anyagi ellátása is igen szegényes. Megállapítható, hogy művészeink szemléletmódja fokozatosan a szocialista élet felé fordul, a lakosság körében azonban még nagyon szűk körű ‘az érdeklődés a képzőművészeti alkotások iránt. Művészeink biztonságérzetét nagymértékben fokozná és bátrabban nyúlnának mai témákhoz, ha képeik értékesítésének lehetőségére nagyobb biztosítékok volnának. Mindenképpen célravezető lenne, ha üzemeink, termelőszövetkezeteink, vállalataink és intézményeink szocialista szerződést kötnének egyes művészeinkkel megbatározott témájú alkotásokra. Ezzel elősegíthetnénk a giccs elleni küzdelem hatékonyabbá válását és művészeinket is eredményesebb alkotó munkára ösztönöznénk. Ezek után az ének és zenei élet néhány problémáját érintette az előadó. Ez művészeti életünk legkevésbé rendezett területe — mondotta, majd az öntevékeny művészeti csoportok eredményeiről szólt. Ezek megfelelő felhasználása a dolgozó tömegek és az ifjúság kulturális nevelése terén nagymértékben attól függ, hogy mikorra sikerül a falvak kulturális életét a művelődési otthonokban összpontosítani. A törekvések főleg arra irányulnak, hogy a meglevő csoportok számára jó szakmai vezetést, vagy legalább is rendszeres patronálást biztosítsunk. Különösen arra kell ügyelni, hogy a csoportok ne váljanak öncélúakká, lássák maguk előtt azt a művelődési célt, amelynek megvalósításával a szocialista kultúra kifejlesztésének elevenen ható tényezőivé válhatnak. Célravezetőnek látszana, ha például színjátszó csoportjaink azokon a helyeken, melyeket a színház tájrészlege nem keres fel, állandó vagy legalább is tartós jellegű műkedvelő színházat hoznának létre. Az ilyen kezdeményezéseket anyagilag is szívesen támogatná a megye. Termelössöieíheseíetnk kulturális problémái Részletesen kitért a beszámoló a termelőszövetkezetek és a tanyai lakosság kulturális helyzetére. Szövetkezeteink ma még nem fordítanak elég gondot tagjaik kulturális igényeinek kielégítésére. De legtöbb helyen a községi kulturális bizottság, a népművelési ügyvezető, vagy a községi művelődési otthon vezetője sem törődik eléggé a termelőszövetkezeti tagok kulturális életének fellendítésével, illetve megteremtésével. A termelőszövetkezetekben nincsenek megválasztva a kul- túrfelelősök, akiknek kapcsolatot kellene tartaniok a községi népművelési szervekkel. Emellett néhány jó kezdeményezés máris született. Több helyen rendszeres ismeretterjesztő munka folyik, s a szövetkezeteket kultúrcsoportok is felkeresik. A szövetkezeti kulturális élet jelenségei arra késztették a megyei művelődési osztályt, hogy megvizsgálja a soron következő feladatokat. Több megyei jellegű tanácskozás folyt erről a témáról, felmérték már a termelőszövetkezetek könyvtári ellátottságát is. Az indulás állapotán tehát túl jutott ez a kérdés. A kövekező időkben azonban még részletesebben kell tisztázni a tennivalókat és szorgalmazni kell, hogy a rendelkezésre álló szervezeti feltételek a gyakorlat részeivé váljanak, fejlődő termelőszövetkezeteink a falusi kulturális élet fellendítésének fontos helyeivé fejlődjenek. Népművelés a tanyán Nem foglalkoztunk hosszú évek során kellő mértékben a tanyán élő lakosság kulturális helyzetével sem. Jelenlegi anyagi adottságaink és más természetű lehetőségeink arra mutatnak, hogy a tanyavilágban elsősorban művelődési autók beállításával lehetne eredményeket elérni, Általában megállapítható, hogy a tanyai lakosság körében nagy a kultúrszomj, ennek megfelelően a tanyai tanítók is több hivatástudattal és több kedvvel vállalják a népművelési munkát. Sokat javulna a tanyák népművelési helyzete, ha a szakszervezetek és az üzemek a tulajdonukban levő kulturális felszereléseket és a rendelkezésükre álló gépkocsikat havonta egy-két alkalommal a tanyai területek és a termelőszövetkezetek kulturális ellátása számára a művelődési szervek rendelkezésére bocsátanak. Megemlékezett az előadó a 14 éven felüli, iskolát elhagyott serdülőkkel való foglalkozás terén elért eredményekről is. Elsőnek a bajai járásban oldották meg ezt a kérdést a járás négy községében a' serdülők iskolájának megszervezésével. 1958. őszén már a bajai járás minden községében rendezlek ilyen tanfolyamokat és a dunavecsei és a kiskőrösi járás is megkezdte a szervezést. Az e téren elért eredményekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy e kezdeményezés feltétlenül követésre méltó és országos figyelmet érdemel. A tanácsi irányítás kérdései Végezetül a tanácsi irányítás kérdéseivel foglalkozott a beszámoló. Jelenleg a művelődési intézmények felügyelete és irányítása nem egységes. Az oktatási intézmények túlnyomó része a Művelődésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. A szakiskolák és szak-középiskolák irányítása a szaktárcák és egyéb főhatóságok feladata és csak a közismereti tárgyak szakmai ellenőrzésébe kapcsolódnak bele a tanács művelődési osztályának megfelelő szervei. Az üzemi óvodák és napközi otthonok kiesnek a Művelődésügyi Minisztérium központi irányításának hatásköréből. A népművelési intézmények közül a szakszervezetlek és üzemiek egyáltalán nem, a tömegszervezetiek és a múzeumok pedig csak igen laza kapcsolatban állanak a népművelési apparátussal. Hangot kell adnunk annak, hogy az egységes irányítás nélkülözhetetlen, s ha az egyes intézmények meg is maradnak a szaktárcák kebelén belül, az ellenőrző hatóságok között az eddiginél sokkal nagyobb együttműködést kell biztosítani. A megyei népművelési apparátus létszáma az 1957-es átszervezés előttinek alig fele. Ez a létszám a több mint ezer intézményhez képest kicsi és csak igen jó vezetés, a munka legcélszerűbb megosztása és az alsóbb szervekre való támaszkodás útján végezhet eredményes munkát. Ezen a téren hibák tapasztalhatók még. A megyei osztályon nehezen alakulnak ki a jó munkamódszerek. Az elvi irányítás helyett sokszor a konkrét ügyek intézése köt: le a szakapparátus idejét és energiáját. Sokáig nehezítették a jó munkamódszer kialakulását a különböző létszámproblémák. A viszonylag alacsony dotáll- ság miatt az üres állások betöltése csak nagyon nehezen és- nem is mindig a legmegfelelőbb személyekkel történt. így részben az átszervezés, részben a betöltetlen állások miatt a meglévő dolgozókra fokozott terhek súlyosodtak. Ezt még tetézte a járási osztályok megszüntetése és sok munkaterületnek a járásoktól a megyéhez való centralizálásáa. Jelenleg megyei népművelési szerveink munkájának terv- szerűsége sokat javult. Egyre eredményesebben látják el feladataikat a tanulmányi felügyelők is. Annak megoldása azonban a jövő sürgető tennivalója, hogy a népművelési felügyelők a megnövekedett falusi kulturális feladatok között jól tájékozódjanak, határozottabb formában nyújtsanak segítséget. E feladat betöltésére akkor válnak csak alkalmassá, ha függetlenítjük őket, s kiépítjük a községi művelődési irányítás egységes és jól működő társadalmi szervezetét is, amellett hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai megfelelően ellátják kulturális szervező és irányító funkciójukat. A kultúra kérdései ma már egyértelműek népünk nevelésének kérdéseivel. Hibás az a szemlélet, amely a művelődés- ügyet kizárólag értelmiségi problémának, vagy egyes meghatározott funkcióban levő emberek ügyének tekinti. A feladat, amelyet pártunk kulturális irányelvei elénk tárnak, a társadalom minden egészséges erejének összefogását igénylik. — Csak így lehet »növelni az egész dolgozó nép műveltségét, tudását, emelni kulturális színvonalát, a kultúra eredményeinek közkinccsé tételével biztosítani, hogy szocialista társadalmunkban a nép kulturális alkotó ereje sokoldalúan kibontakozzék, illetve tovább fejlődjék« — fejezte be megyénk kulturális helyzetével és az ebből adódó feladatokkal foglalkozó beszámolóját Madarász László elvtárs, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese. Lapzártakor az ülés még tart; Szőlősgazdák! Borpincék! Szeszfőzdék FIGYELEM! A Kiskunhalasi Mezőgazdasági Ktsz kádár-részlege az egész megye területén vállalja helyszínen hordók, kádak javítását, 1453 í
