Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)

1959-07-01 / 152. szám

1959. július 1, szerda 3. oldal A termelőszövetkezetek meg­vitatták a módosított alapsza­bályt. Ezért összegezhetjük, hogy a közös gazdaságok mi­ként tárgyalták meg a terme­lőszövetkezeti élet alkotmányát. A közgyűlésnek ugyanis joga van ahhoz, hogy az alapszabály- mintát a helyi viszonyoknak és a szövetkezet sajátosságainak megfelelően kiegészítse és az alapszabályba a szövetkezet bel­ső szervezeti életét érintő to­vábbi előírásokat is felvegyen. Mennyi a kötelező munkaegység Az alapszabály elsősorban a tagok jogaival és kötelességei­vel foglalkozik. A tagok köte­lességeit tárgyaló részben a kötelező munkaegység mennyi­ségét a közgyűlésnek kellett el­dönteni. A lábjegyzet azt java­solja, hogy a férfiaknál évi 120, a nőknél pedig 80 munkaegy­ségnél kevesebbet nem lehet megállapítani. A kisgyermekes anyák részére a közgyűlés mér­legelése szerint a kötelező mun­kaegység ennél kevesebb is le­het. Néhány termelőszövetke­zetben a legalacsonyabb mun­kaegységet állapították meg e javaslat alapján. A kalocsai Iszkrában például a közgyűlés úgy döntött, hogy 120 munka­egységet kell teljesíteni a fér­fiaknak, 80-at a nőknek, 60-at pedig a kisgyermekes anyák­nak. Ebben a termelőszövetke­zetben minden évben ennél jó­val többet teljesítettek a tagok, tehát nyilvánvaló, hogy az ilyen kötelező munkaegység megálla­pításnak nincs, serkentő hatása. Azokban a termelőszövetkeze­tekben határoztak helyesen, ahol az évi átlagos munkaegység- teljesítéseket vették alapul. A gátéri Békében a férfiaknak 800, a nőknek 200, a kisgyerme­kes anyáknak 80 munkaegysé­get állapítottak meg kötelezően évente. A bajai ' Petőfiben 250, 150 és 120 munkaegység telje­sítését határozták meg. Egyenlősdi a háztájinál Sok vita volt a háztáji gazda­ságokkal kapcsolatban. Az1 alap­szabály kimondja, hogy a ház­táji föld területe a közgyűlés határozatától függően fél—egy katasztrális hold lehet, ezen be­lül a szőlő- és gyümölcsterület nem haladhatja meg a 400—600 négyszögölet. Számos szövetke­zetünkben egyformán kiadják az 1600 négyszögölet, nem ve­szik figyelembe a családtagok számát. Ez nem igazságos, hi­szen ugyanannyi háztáji földdel rendelkezik az, aki csak egye­dül lépett a szövetkezetbe és az a család, ahol négyen termelő­szövetkezeti tagok. Másutt a háztájin felül is adnak ki terü­letet, például a petőfiszállási Békében az 1600 négyszögölön kívül 800 négyszögöl kaszálót s ugyanannyi legelőt is adtak a tagoknak. Ugyanakkor a közös á!latállománynak nincs elegen­dő takarmánya. A jólét forrása a közös A mlntaalapszabály szerint a termelőszövetkezeti tag egy te­henet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente 3—4 hízott sertést, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot tarthat. Ez a meg­fogalmazás nem eléggé pontos és érthető. Nincs megjelölve, hogy a termelőszövetkezeti tag az állat mennyi idős koráig tarthat növendékmarhát és ser­tést. Emiatt aztán különösen azokban a termelőszövetkeze­tekben, ahol liberális a vezetés, nagymértékben felduzzadnak a háztáji, állatállományok. A kis­kunhalasi Szabadság Termelő­szövetkezetben. nemrégen még háromszorannyi volt a szarvas- marha a háztájiban, mint a kö­zösben és kétszerannyi sertést neveltek a tagok, mint a terme­lőszövetkezet. Az egyik tag — saját bevallása szerint — 2500 forint jövedelemre tett szert ha­vonta a tejeladásból és azon­kívül húsz sertése is volt. Nyilvánvaló, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol ilyen magas a háztáji állomány, ott nincs idő a közösben dolgozni, elhanyagolják a közös munkát. Helyes tehát, ha a termelőszö­vetkezetekben kimondják a köz­gyűléseken, hogy milyen idős korig tarthatják a háztáji sza­porulatot a tagok: Gondoskodni az öregekről A közös vagyon felosztására vonatkozó résznél legtöbb ter­melőszövetkezetben átsiklottak a szociális, kulturális alap meg­tárgyalásánál a nyugdíjban nem részesülő öregekre vonatkozó részen. Csak egy-két termelő- szövetkezetben, többek között a kiskunfélegyházi Felszabadulás­ban és a Petőfiben jegyezték meg kiegészítésül, hogy a 65 évet betöltött, de nyugdíjban még nem részesülő tagok ré­szére az átlagos munkegységtel- jesítés 50 százalékát jóváírják. Helyes lenne, ha a többi ter­melőszövetkezetben ezt ugyanígy pontosan meghatároznák annak érdekében, hogy az idősebb ta­gok is megtalálják helyüket a közösben. Ha kell: újratárgyalni ! Nincs arra mód, hogy az alapszabály valamennyi pontját megtárgyaljuk, csak néhány fontos szempontra hívtuk fel a közös gazdaságok figyelmét. Sajnos, egy-két termelőszövet­kezetben hanyagul, nemtörő­dömséggel tárgyalták meg az alapszabályt. Így volt ez például a kecskeméti Győzelem Terme­lőszövetkezetben is a városi mezőgazdasági osztály egyetértő belenyugvásával. A termelőszövetkezetek alap­szabálya, a közösségi élet alkot­mánya meghatározza a tagok jogait, kötelességeit, a közös gazdaság működését, a jövede­lemelosztást stb. Éppen ezért minden tagnak egyaránt fontos, hogy alaposan, jól vitassák meg és azután alkalmazzák. Mint a példák bizonyítják, ez nem min­denütt történt így, éppen ezért helyes, ha egyes termelőszövet­kezetekben ismét összehívják a közgyűlést és nagyobb gonddal tárgyalják meg az alapszabályt. Reméljük, hogy egyes városi, községi, valamint járási tanács­vezetők is levonják a tanulsá­got és több segítséget adnak eh­hez a közös gazdaságoknak. K. S. F.gy „szegény“ trónörökös Károly, a tízéves walesi her­ceg még javában nyomja az is­kolapadot, »akár a többi gye- rek«, de gondos kezek máris vásároltak számára egy teljes angol falut Gloucesterhireben, valamint öt birtokot évi száz­ezer font jövedelemmel. Erzsé­bet királynő fia ezenkívül ma­gáénak mondhat egy osztriga­tenyészetet, az ő tulajdona a Dartmoor-i fegyház, egy devoni kőbánya, és néhány londoni bér­ház is. Mindezen javak tényle­ges birtokába az ifjú herceg 18 éves születésnapján kerül. Búvár ? Nem! Kádporolő a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyár­egységében. Balogh János nyolc éve dolgozik az üzemben. A tisztítómühely egyik legügye­sebb dolgozója. A kongresszusi versenyben vállalta, hogy az eddigi 1,5 százalékos selcjíjct 1,1 száza­lékra csökkenti. Jelenleg 1,4 százalék a selejt. Naponta 6 órát dolgozik. Ho­mok és sűrített levegő segítsé­gével ez idő alatt 45 kádat, s egyéb apróbb öntvényeket tisz­tít meg az öntödei homoktól. Teljesítménye átlagosan 120 százalék. , Többnapos vizsgálatot tartott a Vöröskereszt megyei titkár­sága a bácsalmási és bajai já­rásban. Az ellenőrző vizsgálat során főként az állami gazda­ságokba látogattak el, ahol az egészségügyi szabályok és ren­delkezések végrehajtását tanul­mányozták. Igen helyes kezdeményezés­nek tartják, hogy a bajai já­rásban zárt ételhordó kocsik szállítják az élelmet, s így a gazdaságok dolgozói is tiszta, s mégis meleg ételhez jutnak. Egy másik állami gazdaságot viszont komolyan elmarasztaltak azért, mert a dolgozók egészségügyi körülményeinek megjavítása ér­dekében létesített fürdőszobát csibenevelővé alakították, a für­dőkódba tojásokat raktak, s ott keltetik a kiscsibéket. A Vöröskereszt megyei veze­tői örömmel állapították meg, A fülöpháxi fiatalok éber őre Mint megyénkben már több helyütt, Fülöpházán is műkö­dik a gyermek- és ifjúságvédel­mi bizottság. Kántor Emma ta­nítónő elnökletével pedagógu­sok, a szülésznő, valamint a ta­nácsapparátus és a szülői mun­kaközösség képviselői a tagjai. E szétszórt egymástól kö- zelebb-távolabb eső házcsopor­tokból álló községben különös jelentősége van egy ilyen jelle­gű bizottságnak, hiszen nem egy csalóban a gyermekekkel való bánásmódban még eléggé ^vwvwwwvuvwwvwvvvvvwvvvvyv 48 ezer forintot takarítottak meg a szorgalmas dunaszentbenedekiek A felületesen szemlélő azt mondaná, hogy Dunaszentbe- nedeken — ebben az apró Du­na-menti községben — teljesen megfeledkeztek a községfej­lesztési tervekről. Hát bizony, egy-két dologban szó érhetné a ház elejét, de az iskola fel­építése érdekében végzett de- rekas munkájukért meg kell bocsátani minden kisebb mu­lasztásukat, Nem is annyira mulasztás az egyes építkezések elhanya­golása, ha tekintetbe vesszük, hogy a kéttantermes1 iskola felépítését több mint áO ezer forinttal ca 48 ezer forint ér­tékű társadalmi munkával tá­mogatták. Ezt azért tették, mert mindenáron biztosítani akarták, hogy szeptember 1-én már az új iskolában is meg­kezdődhessen a tanítás. A dunaszentbenedekieknek ezt sikerült elérniük, és afelől is megnyugtattak bennünket, hogy nemsokára bemutatják nekünk az új óvodát és ta­nácsházát. Ezeknél a munkáknál — az iskolaépítés tapasztalatai alap­ján — társadalmi munkát akarnak szervezni. Reméljük, törekvésüket siker koronázza. N- O. dívik a régi erkölcs, erősen ki­fogásolható a fiatalok iskolán kívüli nevelése. A bizottság egyik felada­ta a nem megfelelő családi kö­rülmények között élő iskolások otthoni életének a figyelemmel kísérése, s szükség esetén, a le­hetőséghez mérten a közbeavat­kozás. Egy kisfiú érdekében pl. a bizottság már lépéseket tett, hogy vegyék állami gondozás­ba. Vagy megtörtént például, hogy egy másodikos kisfiú na­pokig nem ment iskolába, mire társai megmondták a bizottság egyik tagjának, Oravetz Ferenc pedagógusnak, hogy az apjával együtt az italboltban tartózko­dik. A tanító nyomban felkeres­te a gyereknek nem való he­lyiséget, s csakugyan, igaza volt a szemfüles kisdiákoknak. A gyermeke iránt, úgy látszik, fe­lelősséget nem érző apa sze­szesitallal kínálgatta a tízéves kisfiút, aki egyébként — való­színű, hogy éppen az ilyen faj­ta szülői »gondoskodás« ered­ményeként — már háromszor megbukott az iskolában. A pe­dagógus bizottsági tag beavat­kozása remélhetően kedvét sze­gi az apának, hogy gyermekét ezentúl az italozásra »nevelje«. Másik családnál a himlőből még teljesen fel nem gyógyult, ép- pencsak lábadozó hétéves kis­gyerekét a szülei kizavarták birkát legeltetni. A szomszédos szülő nem nézhette ’ezt a lelket­lenséget, szólt a bizottságnak, s Oravetz Ferenc a jogosan vá­dolt családot is felkereste. A szülők letagadták ugyan a gyer­mekükkel való szívtelen bánás­módot, s remélhető, hogy a jö­vőben nem lesz rájuk panasz e tekintetben. A felsorolt esetek is igazolják a bizottság működésének szük­ségességét, . másrészt amellett , tanúskodnak, hogy a község la­kóinak a többsége lelkes aktí­vája — mintegy »társadalmi munkával« — a gyermek- és ifjúságvédelemnek. Ez pedig nem más, mint annak doku­mentálása, hogy érzik, tudják, a gyermek, jövőnk generációja nemcsak a szülőké, hanem a társadalomé is. Bár a bizottság szervezetileg nem tartozik az iskolához, a többi pedagógus is támogatja munkájában. Herpai László igazgató például — aki a bi­zottságnak nem, a tanács vég­rehajtó bizottságának viszont tagja — megkérte a tanácsta­gokat: segítsék a bizottságot, hogy minél eredményesebben tevékenykedhessen. A Jjyermek- és ifjúságvé­delmi bizottság egyébként álta­lában havonta, szükség esetén gyakrabban is ülésezik, s mű­ködéséről minden hónapban be­számol a megyei tanács műve­lődési osztályának. £ i.: hogy az elsősegélynyújtást mind« két járásban megszervezték s különösen jó a felkészülés az aratás és cséplés idejére. Min­den cséplőgéphez biztosították már a mentőládát, ezenkívül több felvilágosító előadást is tartottak. A Bácsalmási Állami Gazdaságban 700 dolgozó hall­gatta meg a baleset- és egész­ségvédelemről szóló előadást.- Nagy fejlődést jelent az is, hogy a legtöbb állami gazdaságban már vannak napközi otthonok, ahol gondos felügyelet alatt van­nak a kicsinyek, míg szüleik dolgoznak. Kohl — Számottevően fejlődött az öntevékeny színjátszómozga­lom. A statisztika szerint ha­zánkban hat hónap alatt két­millió ember nézte meg az ön­tevékeny színjátszó-csoportok előadásait. SZAKSZERVEZETEINK listájával járják az üzemrésze­ket. Emiatt aztán látszólagos el­lentétek alakulnak ki az üzemi bizottság, az igazgató és egyes minisztériumok között. Ezek az aktivisták nem látják a fától az erdőt. Vagyis mindent szó nél­kül továbbítanak, sőt szorgal­maznak olyan kérdéseket, ame­lyeknek megoldása nem lehetsé­ges gazdasági feltételek híján. Arról viszont keveset szólnak, hogy siettetni is lehet a gondok megoldását, ha a munkások se- lejtmentesen dolgoznak, újíta­nak, takarékoskodnak, a tapasz­taltabb segíti a gyengébbet, egy­szóval küzd a márciusi határo­zatban ajánlott célok megvaló­sításáért. Erről azonban az üze­mi bizottságnak, az aktíváknak és a bizalmiaknak nemcsak néha-néha, hanem a nap min­den órájában beszélni kell. Éppen ezért üzemi bizottsá­gainknak az a feladatuk, és ak­kor dolgoznak igazán a munká­sok érdekeiért, ha hozzáértően foglalkoznak a termelés bonyo­lult kérdéseivel, a kongresszusi munkaversennyel, a versenv- nyilvánossággal, ha arra neve­ik a reszortbizottságaikat, hogy bármiről is tárgyalnak, mindig abból induljanak ki; — az előre­haladás alapja a szocializmus építésében a munka. a megye 55 ezer szervezett dől gozójának érdekeit akkor védil igazán, ha lépten-nyomon segí tik a szocializmus felépítését, s ami ezzel összefügg, munkájuk­ban egy percre sem feledkezne! cl arról, hogy mindennek alapja a munka. Enélkül nincs fejlődés nincs jóiét. Ha a bevezető gondolat jegyé­ben tesszük mérlegre üzemi szakszervezeteink munkáját, ak­kor azt kell mondanunk, hogy a Központi Bizottság márciusi ha­tározata óta nagyobb aktivitás­sal avatkoznak a termelés szer­teágazó, bonyolult kérdéseinek megoldásába. , A Bajai Ruhaüzem, a Kecske­méti Gépgyár, a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizottságában kezd kialakulni a helyes mód­szer, hogy semmit sem tárgyal­nak egyoldalúan. Vagyis össze­függésbe hozzák az üdülést, a segélyezést, a munkavédelmet a termelésben megoldásra váró kérdésekkel. Ez a követendő példa már csak azért is, mert ez az új munkastílus még nem általános. Sajnos, van néhány olyan üze­mi bizottság, ahol egyes vezető­ségi tagok csak a „követelés” fl dolgozók egészségvédelmét ellenőrizte i ^VöröikettLzl a halai éj a háeialniáii tátáihan

Next

/
Oldalképek
Tartalom