Petőfi Népe, 1959. július (14. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-01 / 152. szám
1959. július 1, szerda 3. oldal A termelőszövetkezetek megvitatták a módosított alapszabályt. Ezért összegezhetjük, hogy a közös gazdaságok miként tárgyalták meg a termelőszövetkezeti élet alkotmányát. A közgyűlésnek ugyanis joga van ahhoz, hogy az alapszabály- mintát a helyi viszonyoknak és a szövetkezet sajátosságainak megfelelően kiegészítse és az alapszabályba a szövetkezet belső szervezeti életét érintő további előírásokat is felvegyen. Mennyi a kötelező munkaegység Az alapszabály elsősorban a tagok jogaival és kötelességeivel foglalkozik. A tagok kötelességeit tárgyaló részben a kötelező munkaegység mennyiségét a közgyűlésnek kellett eldönteni. A lábjegyzet azt javasolja, hogy a férfiaknál évi 120, a nőknél pedig 80 munkaegységnél kevesebbet nem lehet megállapítani. A kisgyermekes anyák részére a közgyűlés mérlegelése szerint a kötelező munkaegység ennél kevesebb is lehet. Néhány termelőszövetkezetben a legalacsonyabb munkaegységet állapították meg e javaslat alapján. A kalocsai Iszkrában például a közgyűlés úgy döntött, hogy 120 munkaegységet kell teljesíteni a férfiaknak, 80-at a nőknek, 60-at pedig a kisgyermekes anyáknak. Ebben a termelőszövetkezetben minden évben ennél jóval többet teljesítettek a tagok, tehát nyilvánvaló, hogy az ilyen kötelező munkaegység megállapításnak nincs, serkentő hatása. Azokban a termelőszövetkezetekben határoztak helyesen, ahol az évi átlagos munkaegység- teljesítéseket vették alapul. A gátéri Békében a férfiaknak 800, a nőknek 200, a kisgyermekes anyáknak 80 munkaegységet állapítottak meg kötelezően évente. A bajai ' Petőfiben 250, 150 és 120 munkaegység teljesítését határozták meg. Egyenlősdi a háztájinál Sok vita volt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban. Az1 alapszabály kimondja, hogy a háztáji föld területe a közgyűlés határozatától függően fél—egy katasztrális hold lehet, ezen belül a szőlő- és gyümölcsterület nem haladhatja meg a 400—600 négyszögölet. Számos szövetkezetünkben egyformán kiadják az 1600 négyszögölet, nem veszik figyelembe a családtagok számát. Ez nem igazságos, hiszen ugyanannyi háztáji földdel rendelkezik az, aki csak egyedül lépett a szövetkezetbe és az a család, ahol négyen termelőszövetkezeti tagok. Másutt a háztájin felül is adnak ki területet, például a petőfiszállási Békében az 1600 négyszögölön kívül 800 négyszögöl kaszálót s ugyanannyi legelőt is adtak a tagoknak. Ugyanakkor a közös á!latállománynak nincs elegendő takarmánya. A jólét forrása a közös A mlntaalapszabály szerint a termelőszövetkezeti tag egy tehenet, egy-két növendékmarhát, egy-két anyakocát malacaival, évente 3—4 hízott sertést, öt juhot, vagy kecskét, korlátlan számú baromfit, házinyulat és méhcsaládot tarthat. Ez a megfogalmazás nem eléggé pontos és érthető. Nincs megjelölve, hogy a termelőszövetkezeti tag az állat mennyi idős koráig tarthat növendékmarhát és sertést. Emiatt aztán különösen azokban a termelőszövetkezetekben, ahol liberális a vezetés, nagymértékben felduzzadnak a háztáji, állatállományok. A kiskunhalasi Szabadság Termelőszövetkezetben. nemrégen még háromszorannyi volt a szarvas- marha a háztájiban, mint a közösben és kétszerannyi sertést neveltek a tagok, mint a termelőszövetkezet. Az egyik tag — saját bevallása szerint — 2500 forint jövedelemre tett szert havonta a tejeladásból és azonkívül húsz sertése is volt. Nyilvánvaló, hogy azokban a szövetkezetekben, ahol ilyen magas a háztáji állomány, ott nincs idő a közösben dolgozni, elhanyagolják a közös munkát. Helyes tehát, ha a termelőszövetkezetekben kimondják a közgyűléseken, hogy milyen idős korig tarthatják a háztáji szaporulatot a tagok: Gondoskodni az öregekről A közös vagyon felosztására vonatkozó résznél legtöbb termelőszövetkezetben átsiklottak a szociális, kulturális alap megtárgyalásánál a nyugdíjban nem részesülő öregekre vonatkozó részen. Csak egy-két termelő- szövetkezetben, többek között a kiskunfélegyházi Felszabadulásban és a Petőfiben jegyezték meg kiegészítésül, hogy a 65 évet betöltött, de nyugdíjban még nem részesülő tagok részére az átlagos munkegységtel- jesítés 50 százalékát jóváírják. Helyes lenne, ha a többi termelőszövetkezetben ezt ugyanígy pontosan meghatároznák annak érdekében, hogy az idősebb tagok is megtalálják helyüket a közösben. Ha kell: újratárgyalni ! Nincs arra mód, hogy az alapszabály valamennyi pontját megtárgyaljuk, csak néhány fontos szempontra hívtuk fel a közös gazdaságok figyelmét. Sajnos, egy-két termelőszövetkezetben hanyagul, nemtörődömséggel tárgyalták meg az alapszabályt. Így volt ez például a kecskeméti Győzelem Termelőszövetkezetben is a városi mezőgazdasági osztály egyetértő belenyugvásával. A termelőszövetkezetek alapszabálya, a közösségi élet alkotmánya meghatározza a tagok jogait, kötelességeit, a közös gazdaság működését, a jövedelemelosztást stb. Éppen ezért minden tagnak egyaránt fontos, hogy alaposan, jól vitassák meg és azután alkalmazzák. Mint a példák bizonyítják, ez nem mindenütt történt így, éppen ezért helyes, ha egyes termelőszövetkezetekben ismét összehívják a közgyűlést és nagyobb gonddal tárgyalják meg az alapszabályt. Reméljük, hogy egyes városi, községi, valamint járási tanácsvezetők is levonják a tanulságot és több segítséget adnak ehhez a közös gazdaságoknak. K. S. F.gy „szegény“ trónörökös Károly, a tízéves walesi herceg még javában nyomja az iskolapadot, »akár a többi gye- rek«, de gondos kezek máris vásároltak számára egy teljes angol falut Gloucesterhireben, valamint öt birtokot évi százezer font jövedelemmel. Erzsébet királynő fia ezenkívül magáénak mondhat egy osztrigatenyészetet, az ő tulajdona a Dartmoor-i fegyház, egy devoni kőbánya, és néhány londoni bérház is. Mindezen javak tényleges birtokába az ifjú herceg 18 éves születésnapján kerül. Búvár ? Nem! Kádporolő a Zománc- ipari Művek Kecskeméti Gyáregységében. Balogh János nyolc éve dolgozik az üzemben. A tisztítómühely egyik legügyesebb dolgozója. A kongresszusi versenyben vállalta, hogy az eddigi 1,5 százalékos selcjíjct 1,1 százalékra csökkenti. Jelenleg 1,4 százalék a selejt. Naponta 6 órát dolgozik. Homok és sűrített levegő segítségével ez idő alatt 45 kádat, s egyéb apróbb öntvényeket tisztít meg az öntödei homoktól. Teljesítménye átlagosan 120 százalék. , Többnapos vizsgálatot tartott a Vöröskereszt megyei titkársága a bácsalmási és bajai járásban. Az ellenőrző vizsgálat során főként az állami gazdaságokba látogattak el, ahol az egészségügyi szabályok és rendelkezések végrehajtását tanulmányozták. Igen helyes kezdeményezésnek tartják, hogy a bajai járásban zárt ételhordó kocsik szállítják az élelmet, s így a gazdaságok dolgozói is tiszta, s mégis meleg ételhez jutnak. Egy másik állami gazdaságot viszont komolyan elmarasztaltak azért, mert a dolgozók egészségügyi körülményeinek megjavítása érdekében létesített fürdőszobát csibenevelővé alakították, a fürdőkódba tojásokat raktak, s ott keltetik a kiscsibéket. A Vöröskereszt megyei vezetői örömmel állapították meg, A fülöpháxi fiatalok éber őre Mint megyénkben már több helyütt, Fülöpházán is működik a gyermek- és ifjúságvédelmi bizottság. Kántor Emma tanítónő elnökletével pedagógusok, a szülésznő, valamint a tanácsapparátus és a szülői munkaközösség képviselői a tagjai. E szétszórt egymástól kö- zelebb-távolabb eső házcsoportokból álló községben különös jelentősége van egy ilyen jellegű bizottságnak, hiszen nem egy csalóban a gyermekekkel való bánásmódban még eléggé ^vwvwwwvuvwwvwvvvvvwvvvvyv 48 ezer forintot takarítottak meg a szorgalmas dunaszentbenedekiek A felületesen szemlélő azt mondaná, hogy Dunaszentbe- nedeken — ebben az apró Duna-menti községben — teljesen megfeledkeztek a községfejlesztési tervekről. Hát bizony, egy-két dologban szó érhetné a ház elejét, de az iskola felépítése érdekében végzett de- rekas munkájukért meg kell bocsátani minden kisebb mulasztásukat, Nem is annyira mulasztás az egyes építkezések elhanyagolása, ha tekintetbe vesszük, hogy a kéttantermes1 iskola felépítését több mint áO ezer forinttal ca 48 ezer forint értékű társadalmi munkával támogatták. Ezt azért tették, mert mindenáron biztosítani akarták, hogy szeptember 1-én már az új iskolában is megkezdődhessen a tanítás. A dunaszentbenedekieknek ezt sikerült elérniük, és afelől is megnyugtattak bennünket, hogy nemsokára bemutatják nekünk az új óvodát és tanácsházát. Ezeknél a munkáknál — az iskolaépítés tapasztalatai alapján — társadalmi munkát akarnak szervezni. Reméljük, törekvésüket siker koronázza. N- O. dívik a régi erkölcs, erősen kifogásolható a fiatalok iskolán kívüli nevelése. A bizottság egyik feladata a nem megfelelő családi körülmények között élő iskolások otthoni életének a figyelemmel kísérése, s szükség esetén, a lehetőséghez mérten a közbeavatkozás. Egy kisfiú érdekében pl. a bizottság már lépéseket tett, hogy vegyék állami gondozásba. Vagy megtörtént például, hogy egy másodikos kisfiú napokig nem ment iskolába, mire társai megmondták a bizottság egyik tagjának, Oravetz Ferenc pedagógusnak, hogy az apjával együtt az italboltban tartózkodik. A tanító nyomban felkereste a gyereknek nem való helyiséget, s csakugyan, igaza volt a szemfüles kisdiákoknak. A gyermeke iránt, úgy látszik, felelősséget nem érző apa szeszesitallal kínálgatta a tízéves kisfiút, aki egyébként — valószínű, hogy éppen az ilyen fajta szülői »gondoskodás« eredményeként — már háromszor megbukott az iskolában. A pedagógus bizottsági tag beavatkozása remélhetően kedvét szegi az apának, hogy gyermekét ezentúl az italozásra »nevelje«. Másik családnál a himlőből még teljesen fel nem gyógyult, ép- pencsak lábadozó hétéves kisgyerekét a szülei kizavarták birkát legeltetni. A szomszédos szülő nem nézhette ’ezt a lelketlenséget, szólt a bizottságnak, s Oravetz Ferenc a jogosan vádolt családot is felkereste. A szülők letagadták ugyan a gyermekükkel való szívtelen bánásmódot, s remélhető, hogy a jövőben nem lesz rájuk panasz e tekintetben. A felsorolt esetek is igazolják a bizottság működésének szükségességét, . másrészt amellett , tanúskodnak, hogy a község lakóinak a többsége lelkes aktívája — mintegy »társadalmi munkával« — a gyermek- és ifjúságvédelemnek. Ez pedig nem más, mint annak dokumentálása, hogy érzik, tudják, a gyermek, jövőnk generációja nemcsak a szülőké, hanem a társadalomé is. Bár a bizottság szervezetileg nem tartozik az iskolához, a többi pedagógus is támogatja munkájában. Herpai László igazgató például — aki a bizottságnak nem, a tanács végrehajtó bizottságának viszont tagja — megkérte a tanácstagokat: segítsék a bizottságot, hogy minél eredményesebben tevékenykedhessen. A Jjyermek- és ifjúságvédelmi bizottság egyébként általában havonta, szükség esetén gyakrabban is ülésezik, s működéséről minden hónapban beszámol a megyei tanács művelődési osztályának. £ i.: hogy az elsősegélynyújtást mind« két járásban megszervezték s különösen jó a felkészülés az aratás és cséplés idejére. Minden cséplőgéphez biztosították már a mentőládát, ezenkívül több felvilágosító előadást is tartottak. A Bácsalmási Állami Gazdaságban 700 dolgozó hallgatta meg a baleset- és egészségvédelemről szóló előadást.- Nagy fejlődést jelent az is, hogy a legtöbb állami gazdaságban már vannak napközi otthonok, ahol gondos felügyelet alatt vannak a kicsinyek, míg szüleik dolgoznak. Kohl — Számottevően fejlődött az öntevékeny színjátszómozgalom. A statisztika szerint hazánkban hat hónap alatt kétmillió ember nézte meg az öntevékeny színjátszó-csoportok előadásait. SZAKSZERVEZETEINK listájával járják az üzemrészeket. Emiatt aztán látszólagos ellentétek alakulnak ki az üzemi bizottság, az igazgató és egyes minisztériumok között. Ezek az aktivisták nem látják a fától az erdőt. Vagyis mindent szó nélkül továbbítanak, sőt szorgalmaznak olyan kérdéseket, amelyeknek megoldása nem lehetséges gazdasági feltételek híján. Arról viszont keveset szólnak, hogy siettetni is lehet a gondok megoldását, ha a munkások se- lejtmentesen dolgoznak, újítanak, takarékoskodnak, a tapasztaltabb segíti a gyengébbet, egyszóval küzd a márciusi határozatban ajánlott célok megvalósításáért. Erről azonban az üzemi bizottságnak, az aktíváknak és a bizalmiaknak nemcsak néha-néha, hanem a nap minden órájában beszélni kell. Éppen ezért üzemi bizottságainknak az a feladatuk, és akkor dolgoznak igazán a munkások érdekeiért, ha hozzáértően foglalkoznak a termelés bonyolult kérdéseivel, a kongresszusi munkaversennyel, a versenv- nyilvánossággal, ha arra neveik a reszortbizottságaikat, hogy bármiről is tárgyalnak, mindig abból induljanak ki; — az előrehaladás alapja a szocializmus építésében a munka. a megye 55 ezer szervezett dől gozójának érdekeit akkor védil igazán, ha lépten-nyomon segí tik a szocializmus felépítését, s ami ezzel összefügg, munkájukban egy percre sem feledkezne! cl arról, hogy mindennek alapja a munka. Enélkül nincs fejlődés nincs jóiét. Ha a bevezető gondolat jegyében tesszük mérlegre üzemi szakszervezeteink munkáját, akkor azt kell mondanunk, hogy a Központi Bizottság márciusi határozata óta nagyobb aktivitással avatkoznak a termelés szerteágazó, bonyolult kérdéseinek megoldásába. , A Bajai Ruhaüzem, a Kecskeméti Gépgyár, a Kecskeméti Epületlakatosipari Vállalat, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat üzemi bizottságában kezd kialakulni a helyes módszer, hogy semmit sem tárgyalnak egyoldalúan. Vagyis összefüggésbe hozzák az üdülést, a segélyezést, a munkavédelmet a termelésben megoldásra váró kérdésekkel. Ez a követendő példa már csak azért is, mert ez az új munkastílus még nem általános. Sajnos, van néhány olyan üzemi bizottság, ahol egyes vezetőségi tagok csak a „követelés” fl dolgozók egészségvédelmét ellenőrizte i ^VöröikettLzl a halai éj a háeialniáii tátáihan
