Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

i. oldal 195D. június 19, pcníck Éltetőeleme: a pereskedés Az orvosetikai bizottság ülése elé ' Június 3-i számunkban Az •anyagias« unoka és a nagy­pap* etikája címmel cikket ír­tunk dr. Mattyasovszky Lajos (ánoshalmi magánorvos valuta­ügyéről, s felhívtuk az orvos- ■etikai bizottság figyelmét arra, hogy a falu lakosaitól és szak­ikörökben érdeklődve olyan ér­tesüléseket szereztünk, amelyek a dr. Mattyasovszky orvosi mű­ködésében rejlő, etikai vonat­kozású problémákra utalnak. Megyénk orvosetikai bizott­sága cikkünk megjelenése után el is határozta, hogy megidézi tír. Mattyasovszkyt egy Kecs­keméten tartandó tárgyalásra, ahol őt személyesen hallgatják majd meg a cikkünkben emlí­Ízelítő a perhalmazbói tettek kivizsgálására, s más módon is utánanéznek ügyei­nek. Mivel azonban az etikai, sőt a fegyelmi bizottság hatáskö­rén is túlnő dr. Mattyasovszky cselekménysorozata, szükséges­nek tartjuk az azóta megismert főbb tények megírását, amelyek ugyan dr. Mattyasovszky arc­képének csak kis részletét ké­pesek nyújtani, de alkalmasak arra, hogy felfigyeljenek rá az igazságügy képviselői is, — hi­szen az etikai éj a fegyelmi bi­zottságok jogkörének szűk vol­ta miatt csak igazságszolgálta­tási úton van mód elbírálni je­lenleg: érdemes-e valaki orvosi működésének folytatására vagy nem. Dr. Mattyasovszkyt — dr. Cseh Imre, akkori bajai kór­bonctani főorvos állítása sze­rint — 1937-ben nem vették fel az orvosi kamaraba egy magzatelhajtási ügye miatt, s nem sokkal felszabadulásunk előtt bűnvádi eljárás is indult ellene orvosi műhibáért. Az ügyben kiszabott börtönbünte­tést csak a keleti frontra való jelentkezésével kerülhette el. 1915-ben a jánoshalmi orvos- Tiiány miatt — diplomájának egyszerű felmutatásával — si­került ismét orvosi magángya­korlathoz jutnia. Előlegben ennyit dr. Mattya- Bovszky szerencsés klientúrához jutásáról. Sokkal fontosabb ennél az a cselekménysorozat, amit a felszabadulás utáni más- lei évtizedben folytatott a köz- hegben. s amelynek alapján — enyhén szólva — kételkedünk az orvosi gyakorlathoz való jo­gában. A bácsalmási és a kis­kunhalasi járásbíróság irattára tanúskodik arról: miképpen ««sarolU es fosztogatta pácien­seit. Módszerré és rendszerré tet­te, hogy a már megfizetett or­vosi költségeket másodjára is kerté betegeitől, s a fizetési •meghagyás ellen tiltakozókat — ■'beperelte. Annak ellenére hogy ;betegei — mint az már min­törvénytelenség határán jár, nem egyszer túl is lépve azon! Legutóbb Briss Sándortól kö­vetelt 700 forintot, amelyet az állítólag kölcsön kért tőle. Dr. Mattyasovszky, saját állítása igazolásául Briss egy aláírását mutatta be a 700 forintról szóló bon alatt, amely aláírást a bí­róság nem fogadott el Briss kezétől származónak, s a kere­set elutasítása, majd jogerőre emelkedése után átteszi az ügyet az ügyészségnek, — a magánoldrathamisítás megálla­pítása céljából. Szigorúan ragaszkodtunk a tényékhez, — csupán kis há­nyadát , említve dr. Mattya­sovszky üzelmeinek, s azokat sem szenzációhajhászás miatt tettük közzé, hanem azért, mert ez az ember sok jános­halmi lakos békéjét és nyu­galmát felbolygatta, tőlük ez­rekre menő jogtalan jövedel­met akart húzni, — s bizonyos esetekben húzott is. Sze­rintük ezzel méltatlanná vált az orvosi magángyakorlat foly­tatásra — talán az országban is páratlanul álló, jogtalan ke­resethez való jutást célzó pe­reskedéseivel; ...Jánoshalmán jobban tudják! Szembetűnően hallgattunk dr. Mattyasovszky orvosi munká­járól, amelyet érdemben csak az orvosetikai bizottság tud ki­vizsgálni, — jóllehet adattal e téren is tudunk szolgálni a bi­Kuruzslóval akarta gyógylttatni világtalan férjét Balog Istvánné 66 éves, Kis- kunmajsa, Kígyóspuszta 1033/1. szám alatti lakosnál egyik na­pon megjelent egy nő és azt mondta, hogy a két év óta vi­lágtalan férjét meg fogja gyó­gyítani. A »szertartáshoz« kért egy pohár vizet (»szentelt« vizet) és egy fehér abroszt. A vizet le­terítette az abrosszal, körül­járta azt és közben érthetetlen zottság tagjainak. Megírtuk viszont az itt ol­vashatókat, mert dr. Mattya­sovszky becsületes orvos kollé­gáival szemben is pert perre halmoz, — számukra is méltat­lanul kényelmetlen helyzetet teremtve gyógyító munkájuk­ban a paragrafusok útvesztői­ben nyert, kétesértékü sikerei­vel. Megírtuk, mert szükségesnek tartottuk felhívni rá a közvé­lemény, s elsősorban is az igaz­ságügyi szervek figyelmét: dr. Mattyasovszky orvosi működé­sének esetleges továbbíolytatá- si lehetőségét a helyszínen, Já­noshalmán, száz és száz kiját­szott páciense véleményének megkérésével, az összes körül­mények mérlegelésével, vala­mennyi, törvényesség határait súroló vagy azt átlépő ügye összegezésével lehet és kell el­bírálni, imát mormolt és verset mondott Az imába azt is belefoglalta: neki most 400 forintot fizetnek azért, hogy Balog István meg­gyógyuljon. Ezzel egy kis baj volt, mert nem volt otthon a háznál csak 300 forint. Ezen azonban nem múlt a gyógyítás. Megegyeztek, hogy a hiányzó százért majd eljön máskor. A beteg hét na­pon belül meggyógyul, de ne szóljanak róla senkinek. Neki (a kuruzslónak) nem lehet sem­mi baja, mert kirepül az abla­kon is, de a gyógyulás veszély­ben van, ha valaki megtudja. A végén persze rendőrségi ügy, jegyzőkönyv lett ebből a csalásból is. A jegyzőkönyv el­mondja, hogy a hiszékény, ma­radi asszonyt felvilágosították, a férje világtalan maradt, még ma is az, de a bajt bajjal te­tőzte, amikor minden pénzét a lelketlen csalónak adta. A „csodadoktor„ lakat alá került, de úgy látszik, elhagyta a tu­dománya, mert még eddig nem tudott az ablakon kirepülni. Igaz, hogy jó erős rács van rajta. A mostanában megjelent ha« sonló tárgyú és mostani cik­künknek sem a szenzációkeltés a célja. Azt szeretnénk elérni, hogy a babonás emberek kö­zül minél többen rájöjjenek arra, hogy földöntúli képesse­gekkel felruházott emberek nincsenek, nem járkálnak kö­zöttünk. Aki annak mondja magát, az csaló és mielőtt va-. lami kárt okoz, adják át a rendőrségnek. A három korábbi hasonló tárgyú cikk főszereplői: Sztojkf, Lajosné, Ajtai Jolán, Kolompá1 Jánosné, Kolompár Ilona, egye­lőre az őket megillető helyen tartózkodnak. Védekezésül azt mondják: hiába mesélnek ők akármit, ha nincs olyan, aki elhiszi, nem veszik semmi hasz­nát a »tudományuknak«... Hát ne is higgyen senki az, efféle babonákban. Tóth Miklós ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦•♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦HM** Olvasó parasztok MEGHATÓ és felemelő pa­rasztembert könyvvel a kezében látni. Az a tény, hogy a szántóföl­dek művelői is egyre többen ol­vasnak, kulturális igényeik, szé­lesebb körű érdeklődésük meg­növekedését jelzi, ami viszont kétségtelenül az emögött lévő gazdasági felemelkedésüket, anyagi helyzetük javulását is bizonyítja. Végig lehet böngészni me­Itthon is megnősült, Svájcban is nenütt szokásban van — nem "kértek tőle az orvosi költségek átadásakor átvételi elismer­vényt; s így a bíróság előtt -sem tudták ilyen módon bizo­nyítani igazukat — dr. Mattya­sovszky tucatjával veszi tette el a pereket. A bácsalmási járásbíróság irattárában ma is megtalálható a P. MG 1948. számú irat, amelyben perújítási keresetet indított Rasotkin Mihályné el­len. Keresetét a bíróság el­utasította. A P. 185/1952. számú perben pedig Czinkóczi Mihály ellenében vesztett és Taskovics Janos is győzött az ellene irá­nyuló perben. Dr. Mattyasovszky iratainak se szeri se száma a jánoshalmi községi tanács — általa leki­csinylőén »bagatell-bíróság«- nak nevezett — szervénél is. Kövesdi Györgytől 50, Mis- kolczy Mihálytól 36, Lencse Máriától 66, Farkas (Csibe) Ist­vántól 52 forintot követelt, s e követeléseinek jó részét — mint a Nagy Sándor Halasi úti la­kostól követelt 200 forintot is — a tanács ugyancsak el­utasította. Okirathamisítás is...? Nem ilyen szigorú azonban a követelések behajtása iránt, ha azok a követelések — ellene szólnak! A Pintér István ellen indított, s elvesztett pere után ■ nem volt hajlandó kifizetni a peres költségeket, sőt még sza- , bójának, Császár Árpádnak is csak per útján sikerült tőle megkapni a — ruhavarratási dijat! Éltető eleme a per! Pereske­dik szabójával, fuvarosával é» kollégáival is, & állandóan a Különös és eléggé ritka bűn­ügyben nyújtott be a járásbí­rósághoz Kecskeméten* az ügyészség vádiratot Drávitz György foglalkozás nélküli és Hovanyecz Istvánné büntetett előéletű lakosok ellen. Az ügyészség mindkettőjüket ket­tős házasság (bigámia) bűntet­tének elkövetésével vádolja. Az alkalmi munkából élő Drávits György először 1930- ban nősült. Felesége 1935-ben meghalt, házasságukból gyer­mek nem született. Drávits 1956-ban újra megnősült Sop­ronban. Az ellenforradalom idején Svájcba szökött, el­hagyva feleségét, s alkalmi munkát kapott a svájci Küss- nachtban, egy vendéglőben. Itt találkozott a másodrendű vádlottal, Hovanyecz Istvánné- val, aki 1955-ben kötött házas­sága után néhány hónapra el­hagyta férjét, s 1956-ban szö­kött ő is nyugatra. Rövid is­meretség után elhatározták, hogy összeházasodnak. Hova- nyeczné elmondta, hogy 6 nem vált még el törvényesen férjé­től, de Drávitz megnyugtatta, hogy majd ezt elintézi. Arról azonban az asszonynak nem be­szélt, hogy o is törvényes há­zasságban él. Hovanyeczné előtt úgy tűntette fel magát, mint ■ özvegy ember, akinek 1955-ben meghalt a felesége. Így 1957 márciusában Svájcban megkötötték a házasságot, s a boldog »házasság« törvénytelen előzményei csak itthon derül­tek ki, amikor megunva a nyu­gati nélkülözéseket, visszajöt­tek ‘ hazájukba. A tárgyalásra rövidesen sor kerül. gyénk könyvtárainak a kimuta­tásait, ezek a paraszti olvasók táborának a fejlődéséről tanús­kodnak; vagy ma már nem rit­ka jelenleg az sem, amikor a piacról hazatérő parasztasszony betér a könyvesboltba, s köny­vet vásárol. Nemrégiben egyik nagyközségünkben egy — köny­vet a kezébe azelőtt csak hébe- hóba vevő — idősebb tanácstag bejelentette, hogy 300 forintért vett olvasnivalót. A paraszti otthonokban az egész esztendő olvasási igényét kielégítő cgyszem kalendáriu­mot kiszorítják a szép- és a szakirodalmi, valamint a politi­kai művek. Az is gyakori lát­vány, tiogy a tehenet, libát le­geltető paraszfiatalok — főleg leányok — könyvvel a kezük­ben őrzik a jószágot. NEM MAS EZ, mint a pa­ * S rasztság körében végbemenő kulturális forradalom, társadal­munk létszámban legnagyobb osztályának igyekvése, hogy lé­pést tartson az általános szelle­mi fejlődéssel. S ami különösképpen öryen- detes, nemcsak a nagyobb fal­vak, s városaink parasztjairól mondható el az előbbi, hanem a kisebb helységek, a tanyavi­lág lakóiról is. Fülöpházán például a nép­könyvtár vezetője, Kántor Em­ma pedagógus elmondotta, hogy negyedévenként több mmt 200 ERDEI HÁZIKÓ könyvet vesznek ki a 400 köte­tes kis bibliotékából. A szám nem magas, de az évekkel az­előtti állapothoz viszonyítva je­lentős fejlődést mutat az olva­sás terén. Másrészt az olvasók száma ennél jóval nagyobb, hi­szen egy-egy jó könyvet a csa iádban többen is elolvasnak. Minthogy a könyvtárt az isko­lában rendezték be, a kisdiákok viszik szüleiknek a könyvet. Érdemes különben megfigyel­ni, hogy az önállóvá 11 eszten­deje avatott kisközségben leg­jobban melyik műveket szere- tik. LEGOLVASOTTABB Gár­donyi Géza »Az egri csillagok« című műve, de szorosan felzár­kózik mellé »A láthatatlan em­ber«, a Móra »Aranykoporsó»- ja. Jókai és Móricz Zsigmond könyveit is gyakran veszik kéz­be. A szovjet irodalom remekei közül Solohov a »Csendes Don«, Szimonov »Nappalok és éjsza­kák« című művét olvasták már sokan. A »Miéi mackó kuckója« is nagy népszerűségnek örvend, s nemcsak a gyermekek, hanem a felnőtt olvasók körében is. (Itt látszik meg, hogy a mos­tani idősebb generáció gyermek­korában nem juthatott a neki megfelelő meséskönyvhöz.) Szakkönyveket főleg télen ol­vasnak — akárcsak másutt — Fülöpházán is a parasztok. A politikai tárgyú irodalom egye­lőre kevésbé keresett, amire a könnyebb megértésére szüksé­ges előiskolázottság (szeminá­rium, stb.) hiánya a magyará­zat. A fülöpházi pedagógus-könyv­táros egyébként nemcsak admi­nisztrálja a könyvforgalmat, hanem propagálója is az olva­sásnak, segít a megfelelő olvas­nivaló kiválasztásában. Igazga­tója, Herpai László hasonlókép­pen, aki például most. tanév végén az'arra érdemes tanuló­kat olyan könyvekkel jutalmaz­ta meg, amelyekkel egyszers­mind a jó irodalom keresésé­nek az útjára is irányítja őket. AZ OLVASOK táborának új tagjairól szólva nem hallgathat­juk cl azt sem, hogy íróinkra nem kis feladat vár mai éle­tünk magas művészi színvona­lon való ábrázolásában, a szé­pen szaporodó paraszti olvasók növekvő igényelnek n kieiégite- sébea, _ T. (. épül a cserkeszéiül gyógyfürdő mellett. A panelekből épített kis ház körül munkások szor­goskodnak. Debek József és Tóth Mihály a kőműves-, Szé­kely Imre és Józsa Antal a lakatos-, Dancsó Béla és Gál János 'a festési munkákat vég­zik. De szombatonként jóval többen vannak. A kecskeméti Épületlakatosipari Vállalat dol­gozói, ki autón, ki motoron, tár­sadalmi munkával egybekötött fürdőzésre rándulnak ki a ház­építéshez. — A telket már régebben megvette a vállalat — mond­ják érdeklődésemre a szorgos építők —, de csak az ősszel fogtunk hozzá, hogy egy kis hétvégi nyaralót, építsünk raja lAlxALiOS ÉVŰMÉN V, ltU szili,, hogy kedvvel csinaijáh. Hatszor kétágyas kis fülkékből és egy társalgóból áll. A fekvő­helyeket — valódi rekamiékat —, s hozzá a praktikus szekré­nyeket a tanműhely fiataljai készítik. Amit csak lehetett há­zilag, elfekvő- és hulladék­anyagból állítottak elő a dol­gozók. Tervezik, hogy egy kony­hát is szerkesztenek a ház mellé, a jó házikoszt se hiányoz­zon a családdal érkezőknek. A gyermekeknek hoir.okozót, s ha futja az erőből, a későbbiek fo­lyamán lubickoló medencét is építenek. A teiltet már régeb­ben bekerítették, s ha a par­kírozás is elkészül, igazán ott­honos lesz az üdülőjük. AMINT A VALL AGAT igaz­gatója lói, Denke Janos elite • s­toí megtudtam, dolgozóik mini­mális önköltségi áron vehetik igénybe a vikendházo.t egy-két napra, vagy akár egy-két hétre is a szabadidejükben. Azt is elárulták, hogy ki szorgoskodott legtöbbel az ötlet megvalósításában. Dávid Ödön üzemvezetőt illeti a dicséret, aki sokat fáradozott, szervezett, mire idáig eljutottak. ÜGY TERVEZIK, hogy a hét végén megtartják az ünnepé­lyes átadást, s a cserkeszölői gyógyfürdőt, a kis erdő és a ■vidék pihentető csendjét máris elvezhetik az Épületlakatosipari Vállalat dolgozói. AZT MONDJ AK, van még bőven hely az árnyas fák o’atl. Mások is kivethetik n neldút. J. tótb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom