Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-19 / 142. szám

1989. június IS, pénlcir 8. oldal OTOHS - OLCSÓ - TÖKÉLETES I Az ország minden tangazdaságában bevezették a félegyházi lucernaszárítási módszert í Fejlett állatállo- tmánya ellátására f agy területen ter- leszt lucernát a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági ^Technikum Tan­I 'azdasága, az 1930- :s évek elején azon- >an nyaranként ásszatérő súlyos ;ond volt a széna Kitakarítása. A régi nódszerrel renden fagyott és kézzel orgatott lucerna te- dntélyes része meg- othadt az esők niatt. k A gazdaság veze- ösége több mód­^ serrel kísérletezett; ipróbálták a finn toyársas, a svéd lo- Kas, a sodronyos és fa mezőhegyesi el- árást is, de egyik em bizonyult meg­felelőnek. A finn (nyársról például ki­derült, hogy bár jó «zónát ad, igen drága módszer. A végső és leg­jobb megoldást az « tízezer darab ka­ró adta, amit tévedésből a tan- Három darab kétméteres ka- gazdaságnak diszponáltak. Za- rót egy lucernából sodort kö- lay Géza igazgató vezetésével téllel a felső hatodrészen ösz- a gazdaság szakemberei meg- szekötnek és a három lábat 130 alkották' az új szénaszárítási centiméteres terpesztéssel felál- módszert, amely lényegében a lítják, majd a karók mentén mezőhegyesi forma javított ki- felrakják a lucernát úgy, hogy adása, annál olcsóbb, gyorsabb egy-egy ilyen kis boglyába egy 1, és tökéletesebb. mázsa száraz szénának megfe­Mi az új eljárás lényege? , . Két-három rövid mozdulat, és már kész is a szárító-ágas. A három darab két­méteres karót a felső hatodrészen lucer­nából sodort kötéllel rögzítik, s 130 cen­timéteres terpeszben leállítják. lelő zöld takarmány jut; Az alul sátorszerűen üres boglyát a levegő szabadon járja, egyenletesen* gyorsan szárad és hamarosan kazlazható, A tangazdaság hetedik éve szárítja ezzel a módszerrel a lucernát, s az eljárást az idén tovább tökéletesítették. Eddig ugyanis a boglyákat a lucerna­táblán állították fel, s a száraz szénát onnan hordták kazalba. De a karók alatt a sarjadó új lucerna kivakult, a kártevők menedéket találtait, akadályo­zott .volt a porozás; Most a motoros fűkaszával levágott lu­cernát másnap rendsodrózzák, és a harmadik napon taposás nélkül kocsira rakva behord^ ják a szérűre, ahol a sűrűn egymás mellé szúrt karócso­portra felrakják. A második és harmadik kaszálásnál azonban az idő megrövidül, ekkor már 24 órai rendhagyás után szá­ríthatják. Zalay igazgató további terve, hogy a kazalbarakást is géppel gyorsítják: a Zetorra emelőt szerelnek, amely egy-egy kis boglyát visz egyszerre a kazal­hoz. A módszer eredményességét bizonyítja, hogy a főigazgató­ság az ország mind a 45 tan­gazdaságában kötelezővé tette a félegyházi lucernabetakarítási módszer alkalmazását. Helyes lenne, ha az egyre nagyobb pil­langós területtel rendelkező ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek megyénkben is mielőbb meghonosítanák. Gáspár A honvédelmi tömegmunka megjavításáról Erről folyt a vita az MHS megyei elnökségi ülésén. Vich- nál Pál elvtárs, az MHS me­gyei elnöke a Honvédelmi Sportszövetség munkájának eredményei mellett nagy teret szentelt a hiányosságok elem­zésének, hiszen t— mint meg­állapította — az elnökségi ülés fő célja a vezetés javítása. A jövőben sűrűbben össze kell hívni a megyei elnökség ülé­seit — mondta többek között —, mert másképpen a kollektív vezetés csak jelképessé válik, s az elnökség a függetlenített apparátussal együtt elszakad az élettől, az alapszervek tagságá­nak problémáitól. Ez máris érezhető a tagtoborzásban, amely a minimálisra esett visz- sza. Lemaradás tapasztalható a sportmunkában és elsősorban az összetett honvédelmi verseny megrendezésében. 83 alapszer­vezet közül csupán 10 bonyo­lította le ezt az igen sok fiatalt foglalkoztató versenyt. Ezen­kívül eléggé rendszertelenül tartják a politikai előadásokat is. Ezután részletes határozati javaslatban taglalta Vichnál elvtárs a honvédelmi munka megjavításának feltételeit, majd sor került a hozzászólásokra. Gömöri László (Baja) felszóla­lásában a tömegek között vég­zett propaganda, az MHS iránti érdeklődés felkeltésének külön­böző módozatairól beszélt. Putics József elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára a po» litikai nevelőmunka jelentősé­gét hangsúlyozta. Rámutatott arra, hogy az MHS kiképzői' hajlamosak a politikai munka elhanyagolására a szakmai ne­veléssel szemben. Az elnökség tagjai a határo­zati javaslatot még sok értékes gondolattal bővítették ki. Nem anekdota, bar annak is beillik az a kis történet, amit a napokban Cserkeszőlőn, ezen a Bács me­gyeiek által is kedvelt gyógy­fürdőhelyen hallottunk. ügy kis társaság hangos jó­kedvvel labdázott az egyik me­dencében, ahol tudvalevőleg — a gyógyulni akarók érdekében — tilos az effajta szórakozás. Ezt a mulatságot többrendbeli figyelmeztetésre sem hagyták abba, sőt »ellentámadásba« mentek át, s a fürdő dolgozóit, vezetőjét kezdték ócsárolni. Azt hangoztatták, hogy ők jogosul­tak ilyen magatartásra, hiszen nem akárhonnan jöttek. A közeli rendőr őrszem nem méltányolta az érveket, s egyen­ként igazoltatta a rendbontó­kat. Kiderült, hogy közülük ketten a Bács megyei tanács dolgozói, egy személy pedig a Félegyházi Járási Tanács dol­gozója. Az utóbbi csupán egy »öreg« menetlevéllel rendelke­zett a hivatali motorhoz, s az is csak a járás területére volt érvényes. Talán mondani sem kell, hogy a hangoskodók hamaro­san elcsendesültek, s örültek, amikor az őrszem útnak enged te őket. Reméljük, hogy még okultak is az esetből. t. p. rv<«wsAe/wwwv<WWW/WWWWWVs< Önkiszolgáló bolt Orgoványon (Községi tudósítónktól.) Az Orgovány belterületén le vő 1. sz, fűszer- és csemegebol­tot július 1-ére alakítják át önkiszolgálóvá. Az átalakítás 30 ezer forintos beruházást vesz Igénybe, de végre meggyorsul a vásárlás, s az új kiszolgá lási rendszer. A korszerűsítést a héten megkezdik, Sűrűn egymás mellett sorakoznak a szérűn a szellős kis boglyák, hátuk mögött a félig kész kazallal. A tangazdaság a felrakást is hamarosan gépesíti Zetorra szerelt emelővel. Foto: Pásztor ízlett az ebéd? Őrjárat a kecskeméti menzákban A Kecskeméti Városi Tanács Katona József utcai konyháján 1100 személy részére főznek na­ponta ebédet. Hét általános is­kola és kilenc óvoda, napközi otthon gyermekserege fogyasztja a konyha főztjét. Nehéz dolog lehet ilyen hatalmas mennyi­ségű ételt elkészíteni úgy, hogy mindenki kívánságát kielégítse. Erről beszélgettünk Mozolai Józsefné főszakáccsal, mielőtt őrjáratunkra indulunk a nap­közi ebédlőibe. Lassan jár a lovaskocsi — Azontúl, hogy a sok gyer­mek szájízét nehéz eltalálni, más nehézségeink is vannak — fejtegeti Mozolainé. — Tudjuk, hogy többször kellene baromfi­húst főzni, viszont a létszám­hoz szükséges nagyobb tételek­hez ritkán jutunk hozzá. Másik ellenünk felmerülő gyakori pa­nasz, hogy a várostól távolabb eső óvodákba és napközikbe késve érkezik az ebéd, s ennek oka, hogy a szállításhoz egyetlen lovaskocsival rendelkezünk. Mindezek ellenére a mennyi­séggel* általában elégedettek — panasz van azonban olykor az ételek minőségére. Korszerűsítésre vár a konyha A Nagykőrösi utcai óvodában — látogatásunkkor — a sok marhahúst, a Máriavárosban a sok tésztát kifogásolták. Bán Sándorné, a Csongrádi utcai óvoda vezetője többnyire elége­dett, de a kedvező vélemény mellett megjegyezte azt is, hogy már drótot és fadarabot is ta­láltak a levesben, illetve a fő­zelékben. Bár ez nem visszatérő jelen­ség, de mégis nagy hiba — ha nem is a gondatlanságra, ha­nem inkább a konyha korsze­rűtlen felszerelésére is követ­keztetni lehet belőle. Kőrútunk során ellátogattunk a középiskolai menzákra is. Itt már főleg a mennyiséggel elé­gedetlenkedtek, mikor a pana­szokra került a sor. t Egy hét miatt egész hónapot űzettek A másik, ennél jóval kelle­metlenebb meglepetés, hogy a menzásoknak legutóbb is egész hónapra kellett fizetniük a té­rítési díjat, holott ebédet csak június 14-ig kaptak. Ezt tálán még meg lehet magyarázni, de azt aligha, hogy azok a diák­otthonosok, akik leérettségiztek*' s június elején csak egy hétig voltak a kollégiumban — szin­tén az egész havi térítési díjat fizették. Reméljük, az illetékesek utá­na néznek a dolognak, és bár vége a tanévnek, a hibák orvoslására még módot talál­nak. Pankovits József Savanyú riport az acélgyártásról Üzem, amely 2 809 napja működik egyfolytában — Mennyi idő kell az álko­hol ecetté alakulásához? — Ha kedvező feltételt, 29— 32 Celsius fokú optimális hő­mérsékletet teremtünk az ecet­baktériumok működéséhez és biztosítjuk a megfelelő levegő­ellátást, valamint az átalakulási folyamat közben képződött fe­lesleges hőmennyiség elvezeté­sét, akkor az alkoholtartalmú folyadékot hat-hét napi állandó cirkuláció közben ecetté alakít­ják a parányi élő szervezetek. A z ecetgyártásnak is van ** selejt je? — kérdezem, mikor elhagyjuk a savanyúszagú pince üzemet. A telepvezető kis házi laboratóriumba kalau­zol, és egy alkoholmennyiség ellenőrző vizsgálata közben vá­laszol. — A selejt nálunk ismeretlen fogalom. Vegyi folyamatoknál a pontosság minden bajt megelőz. Ez a helyzet az eeetgyártásnil is. Igen ügyelünk arra. hogy a kész anyagot megfelelő időben fejtsük le az erjesztő kádakból: Tudniillik, ha a folyadékban lévő alkoholt a baktériumok már mind átalakították, akkori egy olyan kártékony baktérium­fajta lép fel, mely az ecetsavat bontja, s így hat-hét napi mun­ka és rengeteg érték menne kárba, Sándor Géza ~ kaszerű baktériumok a szeszes < folyadék alkoholtartalmát a le- : vegő oxigénjével ecetsavvá és vízzé oxidálják. ! — Hát mégis csak szeszből | készül az ecet? — Igen, de nem romlott bor­ból, hanem 96 százalékos tiszta szeszből. Havonta 50 hektóliter alkoholt használunk fel ecetké- : szítéshez. — És mi a biztosíték arra, ; hogy nem történik visszaélés ( ennyi tisztaszesz feldolgozásé- ■ nál? \ Ilyesmi nálunk nem fordul- J hat elő. Az alkohollal telt ; hordók raktárát a pénzügyőrség jelenlétében nyitjuk csak ki. Ott : helyben 3 százalékos ecettel ' tesszük az alkoholt fogyasztás- . ra élvezhetetlenné. Az így de­naturált szeszt aztán vegyileg elemzett igen alacsony mangán­tartalmú vízzel 11,5 százalékos < koncentrációjú ' szeszes folya- : dékká hígítjuk. Maláta és ke­vés tópsó hozzáadásával készül azután az ecet. is meggyőzött, méghozzá olyan érdekes módon, ami papírra kí­vánkozik. Kezdem mindjárt a pincével, mivel hogy az ecetgyártásban ez a termelő üzem. A lépcsők al­ján meghökkenek. Óriás kádak. Némelyiknek a nagy létra sem ér a tetejéig. Ba ísérőm magyarázni kez­“ debt. — Ezeknek az erjesztőkádak­nak 150—180 hektoliter a befo­gadó képességük. Felkapaszkod­tunk. Üjabb meglepetés. Nem látok mást, mint egy csomó for­gácsot, melyre valami átlátszó folyadék csorog egy körbcforgc csővezetékből. 1 — Ez minden? — kérdem kissé lehangolva. — Igenis, meg nem is. Tudni­illik az ecetgyártás lényege ké­miai folyamat. Ebben a hal nagy kádban két-két és íélmé- ter vastagságú bükkfaforgács rétegre milliárd és milliárd ne­mesített ecetbaktériumot tele­pítettünk. Ezek a csak mik­‘ roszkóppal latható rövid, paid­TWem akartam hinni a fü- lemnek, amikor Hazai János, az Ecetipari Vállalat kiskőrösi telepének vezetője az­zal kezdte beszélgetésünket, hogy 1951. szeptembere óta megszakítás nélkül éjjel-nappal folyik náluk az ecetgyártás. Az első nap óta annyi ecetet ter­meltek az üzemben, hogy ez a mennyiség fedezné Bács megye két évi' kereskedelmi szükség­letét. Ez a magyarázat az ecetgyár­tás technológiájával kapcsola­tos. Az emberek nagyrészének téves fogalma van az ecetké­szítésről. Hazai elvtárs így be­szél erről. — Tavaly a jó szőlőtermés, meg a hordóhiány ugyancsak próbára tette idegeinket. Sok gazda azt gondolta, hogy a rom­lott bor, vagy a felforrt mus1 ecetgyártásra még kiválóan al­kalmas. Hordták is ide hordó­szám. Volt úgy, hogy egész soe gazdát kellett meggyőzni véle­ményük ellenkezőjéről. A telepvezető azután engem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom