Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959. június 21, vasárnap 5. oldal Tctlatáíták tnagukat a );•” Ifjú Miskolci Sándor­jai, a tavasszal létrejött máté- telki Űj Barázda Tsz elnöké­vel beszélgetek a község pere­mén, amelyhez dús vetéssző- nyeggel simulnak földjeik. Figyelem ennek a szép szál, nemrég még középparaszti em­bernek minden szavát, mozdu­latát, a tekintetét, aki — bár nem kérdem tőle — kétségte­lenül nem egy álmatlan éjsza­kát vívódott át jó három hó­napja, mielőtt búcsút mondott az egyéni gazdálkodásnak. De ennek már nyoma sincs benne. Akkora lelkesedéssel és szak- szerűséggel beszél az 1050 hol­das gazdaságukról, mintha már évek óta a közösben élne. A Bácsalmási Gépállomás há­rom erőgéppel segítette elvé­gezni a tavaszi munkát, a zab- és burgonya-vetőmag nagy ré­szét pedig a helybeli állami gazdaságtól vásárolhatta meg hivatalos — tehát nem a ma­gasabb piaci — áron a termelő­szövetkezet. Egyrészt tehát a közös­ben rejlő lehetőség, másrészt a kívülről jövő segítség lendítette ét az Űj Barázda tagjait azon a bizonyos — az egyéni és a társas gazdálkodás közötti — ►holtponton«. Meglátta már a tagság is, mennyivel nagyobb lehetősé­gekkel szolgál a szövetkezés, mint az egyénileg gazdálkodás. Erre mi sem jellemzőbb, mint terveik. A tsz-nek — 38 lovon kívül — eleinte nem volt közös állat- állománya, de vásároltak 60 da­rab egy-kétéves üszőt. Tartá­sukhoz 100 hold jó minőségű legelővel rendelkeznek. Sertést is vettek 60 darabot, s kötnek majd hizlalási szerződést is. Az elnök így mondja: »Segítünk a járásnak, hogy teljesíthesse hiz­lalási tervét.« Nem hanyagol­ják el a juhászatot sem. 200 darab fésűs merinóival megala­pozták juhállományukat. Tá­volabbi tervük: hússertés te­nyésztése, bőhozamú tehenészet létrehozása. A takarmánybázis meg­teremtése végett 270 kh-n — a községben eddig csak az állami gazdaság által termelt — hib­ridkukoricát vetettek, s 70 hol­don érik a zabvetésük. Lucer­nát a jövőben a lehető legna­gyobb területen termelnek. Egyébként szerződtek cukor­répa,' kender, édescirok és pa­radicsom 56—5—6—15 holdon való termelésére is. Szembetűnő tehát, hogy igen erőteljesen kibontakozik itt a szövetkezeti élet, s az elmon­dottakat tetézi, hogy a későbbi földrendezés után szőlőt és gyümölcsöt is telepítenek. A tegnapi középparasztok ön­vizsgálódásuk során valószínű­en megállapítják: nem gondol­ták volna, hogy ennyire fel­találják magukat abban, amitől még az év elején húzódoztak. Mint az elnök tájékoztat: han­gulatuk kitűnő, munkakedvükre pedig eddigi eredményeiken, terveiken kívül az is jellemző, hogy a bácsalmási földnyilván­tartótól igényeltek 300 hold föl­det a sajátjukéval határos tar­talékból. — Megértjük, hogy az idén, amikor annyi termelő­szövetkezet alakult, ezek segí­tése országos nehézséget okoz. Nem kérhetünk mindjárt arany­órát láncostól, előbb adnunk kell nekünk is. Igen, így már azok gondol­koznak, akik tudják, hogyan kell építeni a szocializmust falun is. T. I. A NAQY CARUSO A ragyogó kiállítású, színes amerikai film a világhírű olasz énekes, Caruso életének egyes mozzanatait eleveníti fel. Az ízléssel, műgonddal összeállított zenei részletek a fő erősségei a filmnek. Verdi, Puccini,1 Mas­cagni, Gounod, Rossini, Doni­zetti operáinak legismertebb ré­szei szólalnak meg Mario Lan­za, a népszerű amerikai teno­rista tolmácsolásában. A cím­szereplő szép éneke mellett mértéktartó, jó színészi alakítást is nyújt. Richard Törpe rendezése ki­kerülte az életrajzi filmek szo­kásos szirupos romantikáját, s igyekezett Caruso életének való­ban a legjelentősebb állomásait bemutatni. Mario Lanza mellett a női főszerepet a bájos és te­hetséges Ann Blyth játssza. A film magyar vonatkozású érde­kessége. hogy egy öregedő ope­Képünkön a film egyik operajelenetében Mario Lanza, Cf-Jwír&vi min* ár a: Ostornyeles kandelábereket helyeznek el Kecskemét főterén Kecskemét főterén a városi tanács, a színház, a megyei ta­nács, és a posta előtt vezető út­vonalon az idén 49 darab, 9 mé­ter magas, ostornyeles kandelá­bert helyeznek el. Az ostomyeles kandelábere­ket a Kecskeméti Épületlakatos­ipari Vállalat dolgozói társadal­mi munkával készítik el, akik hatezer munkaórát ajánlottak fel erre a célra. Az előirány­zott 250 000 forintos költségből így több mint 120 ezer forintot takarít meg a város, melyet más célokra használnak fel. A kandeláberek elkészítését ősz elejére vállalta a vállalat, s a tervek szerint már az év vé­gén fényárban ragyog esténként a város központja. ÚJ BÚTORÜZLET KECSKEMÉTEN A raktár azonban nem üres: három típusban 30—40 konyha­bútor garnitúra található itt. Szóló székeket, asztalkákat is lehet kapni. A jövő héten pedig megérkezik az újabb csőbútor- szállítmány. Csupán a kombi­nált szekrény- és a külföldi há­lóbútor-igényeket nem tudják a keresletnek megfelelően kielégí­teni. Kecskemét város bútorszük­ségletét ismerik Budapesten, a Bútorért Központban is. Az üz­let megnyitásán jelenlévő Ju­hász István, a Bútorért igazga­tója az elismerő szavak mellett azzal búcsúzott, hogy a lehető­ségekhez képest ízléses bútorok­kal fogja ellátni Kecskemét vá­rosának ezt az igazán vonzó, új bútorüzletét. Reméljük, az ipar segítségé­vel tartja majd szavát! Nagyon szép a külföldi kombi­nált szoba berendezés. Csupán egy »hibája« van: kevés van belőle. Kecskemét legszebb utcáján, a Rákóczi úton egy új, 44 laká­sos bérház földszintjén nyitotta meg kapuját az új bútorüzlet. Kirakata előtt és bent az üz­letben is állandóan sok az ér­deklődő, kíváncsiskodó és a vá­sárló. Nem csoda, mert az új bútorüzletről annyi szépet és jót mondanak, hogy híre már túljutott a város határain is: Nagykőrösről, Izsákról, Félegy­házáról jönnek a látogatók. Egyébként az alig egy hete .működő üzlet raktárkészletét ^ugyancsak megritkították a ve­vők. A nyolc kirakatban lát­ható bútorokat is megvették már. Elfogyott az összes csőbú­tor, elkeltek a kombinált szek­rények. Emellett pár nap alatt 45 konyhagarnitúrát, több kis­asztalt, székeket, s egyéb bútor­darabot is eladtak. Konyhabútorból bőséges a készlet. Jelenleg is három típusból lehet választani. SÄRGÜLNAK a ga­bonatáblák Bácsszent- györgy termelőszövet­kezeti község határá­ban. Dús kalászok rin- ganák mindenütt, a jó termés Ígéretét hor­dozzák magukban. Ez bizakodóvá teszi az aratás előtti hangula­tot. Járdl Mihály, az Űj Alkotmány Terme­lőszövetkezet elnöke örömmel újságolja: — Igyekeztünk jól megművelni a föld­jeinket. A tavasszal átlag egy mázsa péti­sót szórtunk vala­mennyi gabonánkra. Ez jól megjavította a növényt és ahogy be- csülgettük, á terve­zettnél három mázsá­val magasabb ' termést takarítunk be holdan­ként, vala menyi gabo­nafélénkből. A szövetkezetben készülnek az aratásra. Az első termés — A napokban meg­kezdjük az őszi árpa vágását — mondják —, egy aratógépet ka­punk a gépállomástól, s az egész idő alatt nálunk dolgozik. 130 hold gépi aratásra szerződtünk, de ha a körülmények engedik, ennél többet is lé­vág majd a gép. AZ ELNÖK felvtárs mindjárt el is mond­ja, hogyan készülnek fel a nagy munkára: — Búzából 102 hold, árpából 40 hold, zab­ból pedig 35 hold ve­tésünk van, összesen tehát Í77 hold a ga- bonaterületünk. Az el­múlt év augusztusá­ban alakultunk. 60 höld búza, 30 hold ár­pa és 25 hold zab van egy tagban, amit az ősszel az akkori tag­sággal vetettünk. — Télen többszörö­sére szaporodott a tag­létszámunk, most már 59-en vagyünk és 600 hold az összes terüle­tünk. A téli belépők kis parcellákat hoztak magukkal, egy kis bú­zát, egy kis egyéb ve­tést, ezek a régi táb­láink mellett szanaszét helyezkednek el. Az aratás előkészületeinél mindezt figyelembe kellett vennünk, hi­szen mint ismeretes, ezeken a szétszórt te­rületekén a gépi mun­ka nem kifizető, Ezért itt kézi kaszával dol­gozunk majd, összesen 15 kasza aratja a szét­szórt parcellákon a gabonát. Az aratással egyidőben végezzük majd természetesen a tarlóhántást is. ÜGY TERVEZIK. hogy közös konyhát állítanak fel a nagy munkák idejére. A fi­nom falatok mellé italról pedig majd a földművesszövetkezet mozgóboltja gondosko­dik. — Az idén először aratunk a közösben. Ez lesz az első termé­sünk. Ezért mindén erőt összefogunk, hogy minél kevesebb szem­veszteséggel takarít­suk be kalászosainkat — mondja végezetül Járdi Mihály. K. S. is. Amikor ott jártam, a bejá­rati ajtó fölött lévő hatalmas versenytáblára pillantottam, melyről ezt olvastam: »Sok a leértékelt cipő a tüződe dolgo­zóinak hibájából.« W7 ullai Margit elcsípte pillan­**• tásómat és mintha olvasott volna tekintetemben, így kezdte szavait: — A hónap végére pó­toljuk. Tegnap délben is erről beszélgettünk. Nemcsak ebéd­időben, máskor is szó esik róla. Ha feléjük visz az utam, mun­kaközben gyakran megállíta­nák, kérdeznek: — • Hallottál valamit arról, hogyan állunk?' Vagy mondd meg mi a hiba, mit) csináljunk...? Bizonyára ennek a szakszer-] vezti bizalminak is része van] abban, ha nem is máról holnap­ra, de azért javul a munka a cipőgyárban. Amíg a múlt hé­ten 80—82 százalék volt az el­sőosztályú gyermekcipők ará­nya, addig ez az arány ezen a héten 90 százalék fölé emelke­dett. A szorgalmas bizalmit nem­csak munkatársai, az állam is megbecsüli. Nagy ünnepnapo­kon négy-öt kitüntetés, kis öt­ágú csillagok, a kiváló munka jelképei ragyognak ruháján. Ezenkívül persze a neve gyak­ran szerepel a jutalmazási lis­tán is. tapasztalataimat így ösz- -* szegezhetném végül: Kullai Margitnál jobb szakszervezeti bizalmit valóban nem találtak volna a csoport tagjai. Jól tet- . ték, hogy szavazatukat. bizal- . mukat immár harmadszor is . Kullai Margitra adták. \7c>npz?. O uszonöt esztendeje jár *-* Kullai Margit a Kecske­méti Cipőgyárba. A kis szöszke tanulólányból egy-kettőre ügyes­kezű szakmunkás lett, aki ma már több reszorton is jól meg­állja a helyét. Ö azonban nem csupán szak­mája ismeretével és szeretetével dicsekedhet, mint többi képzett munkatársa; ő nemcsak a saját ügyeivel, hanem másokéval is törődik. Odaadással, szeretettel foglalkozik munkatársaival. Szaktársnői egy hónappal ez­előtt éppen ezért mondták egy­öntetűen a választási gyűlésen: — Margitka, továbbra is te le " ’él a szakszervezeti, bizalmi... Kíváncsi voltam, hogy mi le­het az »egyhangúság« mögött, kimentem hát a gyárba. Elsőnek Szabó Rózsit látogattam meg. ö azt mondta: — Nem kivéte­lez, egyforma neki idős és fia­tal, csak azt nézi, hogy kinek hogyan tud segíteni. Pintér Imréné így egészítette ki Szabó Rózsi véleményét. — Megértő és amit tud, azt el is intézi. _ Szilágyi Vilmosnénak ^ Ilonka nevű kislányát öthetes röjtökmuzsai nyaraláshoz segítette, én meg közbenjárásá­ra kétszáz forint segélyt kap­tam,. s ez igen jól esett — szól Kovács Ferencné. Hasonló me­leg szavakkal ecseteli Kullai Margit munkáját Kovács Lász- lóné, Kovács Ferencné és Kó- sáné is, Szeretet, elismerés és tisztelet csendül ki ezekből a véleményekből. Nem Ok nélkül. Kullai Mar­git kollégáinak nemcsak ügyes­bajos dolgát vette vállaira, ha­nem a termelés sokáaú aondiait HARMADSZORRA IS raénekest alakít benne Jávor Pál neves színművészünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom