Petőfi Népe, 1959. június (14. évfolyam, 127-151. szám)

1959-06-21 / 144. szám

1959. június 21, vasárnap 3. oldal Élni a lehetőséggel! Már többször hírt adtunk arról, hogy a megye több ter­melőszövetkezetében saját erő­bői, vagy főként saját erőből építkeznek. Jelentős tartalékot jelent a termelőszövetkezetek saját erőből történő beruhá­zása, hiszen az állami segítség nem tud minden igényt kielé­gíteni, bár a lehető legnagyobb segítséget adja az újonnan ala­kult, de a régebben működő termelőszövetkezeteknek is. A Bajai Járási Tanács például 3,2 millió forint hitelkeretet ka­pott azzal a céllal, hogy bo­csássa azoknak a termelőszö­vetkezeteknek rendelkezésére, amelyek építőanyagot akarnak vásárolni és a megvásárolt anyagból saját erőből felépítik az istállókat. Ugyanakkor a termelőszövet­kezetek a megye két erdőgazda­ságától előreszabdalt deszka­elemeket vásárolhatnak, ame­lyekből sertésfiaztatót napok alatt építhetnek. A bajai járás­ban sok új szövetkezet alakult és különösen szükség volna ilyen sertésfiaztatók építésére. A megyei tanács termelőszövet­kezeti csoportja a rendelkezés­re álló anyagokból 12 garni­túrát szánt a bajai járás ter­melőszövetkezeteinek. Ez 240 jószág elhelyezésére alkalmas. A Bajai Járás Tanács illetéke­seinek feladata ezt propagálni, és az igényeket beküldeni a megyei tanácshoz. Hosszú hetek után azonban csupán három ilyen igénylést küldtek be. Ez is bizonyítja, hogy nem eléggé ismertetik a járás termelőszö­vetkezeteiben ezt a lehetősé­get. Nagyobb gondot kellene erre fordítani a mezőgazdasági osztálynak. Nem szabad elfe­ledkezni a sok egyéb teendő mellett erről serfl, hiszen a pénz és az anyag is megvan hozzá, csali cselekedni kell. 230-an venznek részt a termelőszövetkezeti könyvelői tanfolyamokon A termelőszövetkezetek hitel- gazdálkodásának, valamint pénzgazdálkodásának megjaví­tása érdekében széleskörű ká­derképző tanfolyamok indultak. Jelenleg 230 termelőszövetke­zeti könyvelő vesz részt külön­böző oktatásokon. Ebből 40 alapfokú, 160 középfokú, "0 pedig felsőfokú oktatásokon. Annál is inkább szükséges a termelőszövetkezeti könyvelők tudásának gyarapítása, mert 1961-től kezdve 1000 katasztrá- lis holdon felüli termelőszövet­kezetekben csak mérlegképes könyvelő dolgozhat. Becsülettel dolgosunk Bácsalmáson igen szerény keretek között működik az 1. sz. körzeti KISZ-szervezet. Taglétszáma csupán huszonegy fő, azon­ban annál nagyobb a tagság lelkesedése. Helyiségünket rendbe hoztuk. Legutóbb pedig KlSZ-szerve- zetünk tagjai Gellai Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront titkára vezetésével a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium udvarának rendbehozásakor körülbelül 40 köbméter földet mozgattak meg. A pártszervezettel és a népfront-bizottsággal megbeszéltük, hogy a közeljövőben részt veszünk a községfejlesztési társa­dalmi munkában is. Pletikoszity Antal levelező, ŐSKORTÓL NAPJAINKIG <Hefiwdukálós kiáUítdi a DCrdona Qáziel Qjmnőéinmbaa Hétfőn, június 22-én nyitják meg a Katona József Gimná­zium dísztermében az »Őskor­tól napjainkig« című reproduk­ciós képzőművészeti alkotások­ból összeállított kiállítást. A tárlaton — amelyet a Művelő­désügyi Minisztérium hozott létre — bemutatják a képző­Szépirodalmi, ifjúsági regények, politikai és szakmai irodalom kincses­tárát találja a megyei, járási könyvtárainkban. Iratkozzon be olvasónak a megyei és járási könyv­tárakba. 826 művészet történetét. A díszte­rem szépen díszített falain az ős- és ókor festészete, a közép­kor és a reneszánsz festők al­kotásai, a klasszicizmus, az impresszionizmus, realizmus és a szocialista realizmus képvi­selőinek alkotásait láthatja a látogató. A képzőművészeti alkotásaik megismerése nagy segítséget nyújt még a jeles szobrászok által alkotott szobrok gipszmá­solata, valamint az építőművé­szetet — gót, reneszánsz, ba­rokk, empír — bemutató ma­kettek. A kiállításon a Kato­na József Gimnázium tanárai kísérik végig a látogatókat és nyújtanak egy-egy kor festé­szetéről, szobrászatéról, építő- művészetéről szakszerű tájékoz­tatást. A kiállítás megtekintése díjtalan, PERUI „CSENDÉLET' Peru fővárosának, Limának banktisztviselői 54 napos sztrájkjuk után tiltakozó felvonulást rendeztek, amelyet kegyetlen brutalitással vert szét a rendőrség. Tatarozás és kerékpárállvány Nemrégen tatarozták a jános­halmi postahivatalt, amely a jó hivatalok közé tartozik, s igen érdemes arra, hogy külsejében is tetszetős legyen. Helyes, hogy a postahivatal gondot for­dít rá. Van azonban egy hiba, amely úgy látszik elkerülte a műszakiak figyelmét. A posta előtt ugyanis nincsen kerékpár­állvány és a nagy forgalmú hivatal nemrég rendbehozott fala — ha nem állítanak ki egy olcsó, vasrudaikból készült állványt — rövidesen ismét a tatarozás előtti képet fogja mutatni; Korszerűsített gall kakas fr 1 fé yyK A yyyyf > 1 •*»>/, 1 1 * ' * * .... . A francia katonai körök azt tervezik, hogy megszervezik az atombomba gyártását. En­nek megfelelően Franciaország jelképének, a gall kakasnak is át kell alakulnia. (Abra­mov rajza a Pravdában.) Ázsia képekben Tudja meg a Petőfi Népe minden olvasója: Ázsiában jár-1 tam a napokban, bár Kecske* métről egy pillanatra sem tá* voztam el. A megyei könyvtár* ban ugyanis az Indonéz Köziár* saság elnöke, Szukarno áltál összegyűjtött, s Peringben ki* adott képgyűjtemény gyönyörű, kötetbe fűzött reprodukcióit né* zegettem. Opál, gyöngyszín, alabástrom, égőpiros, zöldesbarna színekben Ázsia tárult elém. A titokzatos földrész, ahol ma százmilliók teremtik, formálják eddiginél jobb holnapjukat. Lapozok. Azaz egyik tájról a másikra utazom. A képek bár* miről — Sárga-tenger melletti naplementéről, épülő erőmű­óriásokról, a hajdan volt idők gazdag mandarinjairól készül* tek is ■—, olyan súlytalannak, olyan anyagtalannak tűnnek, mint a tovasuhanó szél, a reg* gelí álom, egy szép gondolat, nagy halk érzés. Valamennyi kép ünnep a szemnek, öröm a szívnek és himnusza, sokszínű, áradó, felejthetetlen zsoltára az életnek. El kell mondani erről a gyö­nyörű könyvről ezeket a szava­kat, hogy minél többen fel­figyeljenek rá... (heltai) Anyám és unokája kis faluban született, s alig volt hétéves, amikor egy csúf, hi­deg hajnalon durva, fekete szövetruhába öltöztették az izgatott szomszédasszonyok, a tisztaszobában pedig csodálatos fényes gyer­tyákat gyújtottak — mozdulatlanul pihenő édesanyja ágya körül. Nagyapa ekkor a fa­lu gulyása volt. Haj­nalban kelt, későn tért haza. Anyám, az ak­kor még gyönge karú, elárvult, hétéves kis­lány, mosta az ingét, főzte a vacsoráját. Egyik nap szörnyű veszedelem támadt. Nagyapa átkozódva, könnyes szemmel te­relgette haza a gulyát. Valami zsivány gaz­ember »elkerítette« a legjobb tehenet. Gaz­dája az árát követelte, — s míg nagyapa — akit elcsaptak a gulya mellől —. mint fűrész­telep! munkás, a kö­vetelést egyenlítette, anyám egy távoli ro­kon tehenére vigyá­zott. Hajnalban szőlőt kapált, gyümölcsöt szedett, piacra járt, s este 11 órakor már alig vonszolta elgyö­tört gyermektestét. S a jutalom? Ó, ne is említsék! A rokon, ha tetszett neki vala­mi — örömében, ha nem, akkor dühében vágta görcsös mankó­ját anyám hátához. Ehhez képest való­ságos megváltás volt hát anyám számára, hogy megszánta a fa­kereskedő szép, fiatal felesége, s maga mel­lé vette szolgálónak. 12 éves korában szí­vós volt, munkabíró, s eleven mint a tűz. Késő estig nem állt meg kezében a vasa­ló, nyughatatlapul se­perte az udvart, gyom­lálta a kertet — és senki nem vette már gyerekszámba. Ke­nyérkereső volt. Pedig néha neki is voltak önfeledt, gyerekes gondolatai; Szeretett volna szép ruhában sétálni, beállni a liba­pásztor lánykák vagy a lakodalmast játszó vidám gyerekcsapat közé. De ez csak ábránd maradt. Ma meg már távoli mese, melyet sokszor duruzsolt fü­lembe, míg kislány voltam, s ágyam szé­lén esténként megpi­hent kicsit... S most, hogy emlé- - kezetembe idéztem a régi »mesét«, meg- adóan hajtom meg fe­jem az anyai ítélet előtt: — Ne bántsd a gyermeket, apró csíny- tevéseit szeretettel igyekezz jó cseleke­detté formálni, hogy boldog legyen felnőtt korában! x* éné -* A napokban egy ki­csit összezördültünk anyámmal. Mi más le­hetett volna a hirtelen támadt haragvás oka, mint az egyszem kis unoka? Én valami apró csínytevéséért meg- : feddtem, mire ő visz- : szafeleselt — s erre a ; legnagyobb eréllyel : fogadtam meg, hogy ; nem szeretem többé. ■ A kicsi sírva futott ■ »nagymamihoz« — s ’ én már akkor tudtam, : hogy szigorú gyermek : nevelési módszerei- [ mért anyám ismét | megszid ... | Ö ugyanis legjobban : a gyermeksírásra érzé_ ; kényül el — s ki tud- ; ná számontartani, fel- ; kutatni, hova, merre • röppennek, melyik i régmúlt, szomorú em­• léken pihennek meg j — gyermeksírást hall­• va — gondolatai? > Mert szomorúság, • gond bizony túlontúl ! is sok volt az ő életé- i ben. Egy Duna-menti Hétköznapi dolgok járási székhelyünkön alkalma­zotti munkakörben dolgozó kommunisták elhatározták, hogy munkabrigádot alakítanak és rendszeresen dolgozni fognak az egyik termelőszövetkezetben. Az elhatározás döntő oka az volt, hogy felismerték, úgy fog­lalkozni a mezőgazdaság, a szö­vetkezetek mindennapos gond­jaival, hogy ne tapasztalják ki a munka gyakorlati oldalait, nem lehet. A fentiekhez hasonló, vagy azokkal rokon példákat tucat­jával lehetne felsorolni. Ezek mindennapos dolgok — hétköz­napi esetek. S mégis sokszor el­feledkezünk arról, hogy ezeken a kis hétköznapi, többször szür­kének látszó egyszerű dolgokon nagyon sok múlik. Hányszor előfordul, hogy a hősiességet, a példamutatást, különösen a kommunista példa- mutatást világot, vagy legalább is országot rengető események­ben keressük, s közben megfe­ledkezünk arról, hogy a hétköz­napok során a példamutatásnak tucatnyi, sőt ezernyi esetéve] találkozhatunk. A kommunista szerény harco­sa pártjának. Ebben az is ben­ne van, sőt igazán és elsősorban az van benne, hogy a kommu­nista példamutatás eseteit és módját elsősorban ne kiugró, nagy dolgokban, hanem a mun­ka, az élet mindennapos sodrá­sában keressük. Ha a tömegek bizalmát ki akarjuk érdemelni jobban, mint azt eddig tettük, akkor soha sem szabad megfeledkezni ar­ról, hogy tudatosan fejlesszük és ápoljuk a kommunista példa- mutatásnak ezeket az egyszerű, de mindennapos hajtásait. A kommunisták ezrei és tízezrei nagy erő. De még nagyobb erő­vé válik akkor, ha mindegyik tudatában meggyökeredzik ez az egyszerű és hétköznapi igazság. Romaic* Ferenc A minap mesélte egy főmér­nök: — Gyárunk egyik részlegében igen magas százalékú volt a se­lejt, főleg a nyersanyag rossz minősége miatt. A helyzetet vizsgálva arra a következtetésre jutottam, hogy a gyenge minő­ségű nyersanyag ellenére jelen­tősen lehetne csökkenteni a se- lejtet, nagyobb figyelmességgel ügy, ha pontosan megismerke­dünk az anyag rossz tulajdon­ságaival. A helyzet felmérése után nem haboztam egy percig sem, hanem minden időmet, amennyit csak lehetett az emlí­tett részlegnél töltöttem el se-» gítve és bizony sokszor figyel­meztetve is a munkásokat az előforduló hibákra. A részleg egyik munkása, aki egyébként kiválóan dolgozik az egyik fi­gyelmeztetésemre kifakadt mondván, csináljam én, ha olyan nagyon jól tudom. Nem szól­tam semmit, beöltöztem és el­készítettem egymásután három gyártmányt selejt nélkül, siker­rel. Azóta az említett gyárt­mánynál jelentős százalékban csökkent a selejt, arról nem is beszélve, hogy úgy érzem a te­kintélyem is megnőtt. Egy fiatal kommunista mér­nök mesélte: — Az egyetemet elvégezve olyan üzembe kerül­tem, amire nem is számítot­tam. Az öregebb szakmunkások bizony már az első napokban észrevették bizonytalanságomat. Először a tudásommal akartam »lehengerelni« őket, nem sike­rült, hiszen hiányzott a tapasz­talat és a gyakorlat. Mást gon­doltam. Három hónapig majd minden nap egy-két órát töl­töttem el lent a műhelyekben, sokszor órákig szerszámmal a kezemben. Ma már ... meg­szűntem a munkások előtt »zöldfülű« lenni, van tekinté­lyem és ez nemcsak a mérnök­nek, hanem a párttagnak is szál. Nemrégiben történt, hogy egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom