Petőfi Népe, 1959. május (14. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

4. oldal 1959. május 1, péntek A SZENTIVÁNÉJ1 ÁLOM a kecskeméti színpadon isméi Cgy Shakespeare-fel- újilással gazdagodott a kecs­keméti színház repertoárja. A nagy angol költőóriás szertelen fantáziája, költői lángelméje ebben az alkalmi darabnak ké­szült műben a szerelemnek ál­lít emléket. A szerelemnek, amely olyan csodálatos és sok­féle. mint az élet, telve ellen­tétekkel, derűs cs tragikus percekkel. Dr. Németh Antal, a rendező magyar színpadokon ritkán lá­tott felfogásban vitte színre a csodálatos' álomjátékot, amely akárcsak Shakespeare bárme­lyik halhatatlan műve minden kor számára aktuális mondani­valóval rendelkezik, s mindig azt az arculatát mutatja, ame­lyik a legközelebb áll a kor emberéhez. Dr. Németh Antal a shakesperaei színpad hagyo­mányait is tiszteletben tartva, olyan modern előadást kompo­nált, amely díszletben, vizuális élményben, játékban és drámai koncepcióban egyaránt újat adott. Az öt felvonást három részre bontja a rendező. A bevezető első felvonás és a mesét le­záró útójáték között háborítat­lan folytonossággal kavarog, rajlik, él a mese, a Shakes­peare szívében és fejében szü­letett féktelen csapongású álom. A rendezői műgond a felépí­tés harmóniáját azzal tette tel­jessé, hogy Puck záró mono­lógja ellenképeként az első felvonás bevezetőjében is meg­szólaltatja ezt a kedves, fék­telen mesealakot, az erdőnek, a természetnek ezt az állatból és csintalan gyermekből össze­szőtt furcsa teremtményét. Fi­gyelmezteti a nézőt, hogy me­se kezdődik, amelyben elmosó­dik a tér, az Idő, ha Shakes­peare bámulatos logikával — a mese belső törvényszerűségei szerint — is bonyolítja a sok­színű cselekményt. Mindaz, amit a néző lát, hall, nem köt­hető egyetlen korhoz sem, nem rögzíthető egyetlen való ese­ményben sem, hiszen álom. Alom, amelyben a valós élet cselekményeinek töredékei va­dul és logikátlanul csapnak át saját ellentmondásukba, álom, amelyben álmodó lények sze­retnek bele állatokba, s tün­dérek* egymással viazálykodó mesealakok bonyolítják a sor­sokat. A mü szimbolikája világosan és a Shakespeare! kompozícióhoz méltó* megszó­laltatásban éled meg, nem vész el a szerelem sokféle megjelenítésének értelme sem. A négy szerelmes féktelen fél­tékenykedése, az egyik szál. Theseus és Hippolyta érett, há­zasságra váró szerelme a má­sik, s a tündéri szerelem bű­bájos civódása a harmadik szál ebben a sokszínű fonál­ban, ebben a csodálatosan ára­dó szimfóniában, amely Sha­kespeare fantáziájából bonta­kozik ki. A középső rész a kon­venciókon felül emelkedő szel­lemesség. színe, íze adja a néző számára a legtöbb él­ményt. A módéra színpadi megjelenítés eszközei — hála a nagyszerűen megkomponált díszleteknek, a rendezői inven­ciónak — azonban nem vál­nak üres mechanizmussá. Az álom „hitelességének” szolgá­latában állnak, az élményt gazdagítják, anélkül hogy ez a bonyolult világítási effektu­sokat alkalmazó Színpadi kép­alkotás — és bámulatos tér­alkotás — elmosná, másodren­dűvé tenné a dialógusok érté­két. Cselényi József díszletei nemcsak szereplői a játéknak, hanem az élmény művészi to­vábbfejlesztői, anélkül, hogy a műtől idegen funkciók hor­dozóivá válnának. Ha az Arany János szépséges líráját hordozó szöveg, mely mindenképpen méltó társa az eredetinek, itt- ott kissé háttérbe szorul, ez talán annak tudható be, hogy az egyébként nagyszerű fel­adatokat megoldó színészek maguk is most járják a shakes- pearei színjátszás iskoláját. Milyen szép lenne, ha minden évben megajándékoz­hatna bennünket a kecskeméti színház egy-egy újabb Shakes- peare-bemutatóval — a szovjet színjátszás nyomdokaiba lép­vén, hiszen köztudomású, hogy ma sehol a világon olyan gyak­ran nem nyúlnak Shakespeare zsenijéhez — még Angliában sem — mint éppen a Szovjet­unió színpadain. A mü mondanivalójának jel­lemzésére más eszközöket is felhasznál a rendező. Az álom szimbolikus mozgáskultúrája, a pantomimikus jelenetek beik­tatása, a mendelssohnl kísérő­zene művészi párjaként jele­nik meg a színpadon s ugyan­csak az élményt mélyíti, vagy alakokat jellemez, mint az a pajkos játék az álomerdőben Puck jellemzésére. Nagyajtay Teréz Kossuth-díjasunk jelmezei a keleti mesevilág pompáját hozzák, különösen Oberon, Ti­tánja és Hippolyta kosztümje kitűnő, bár stílusban nagysze­rűen alkalmazkodik az athéni jelenetek díszletéhez Theseus, Egeus és a négy szerelmes jel­meze is. A rendezés, a díszletek és a jelmezek stílusegysége, az álomjelenetek dinamikája, gyö­nyörködtető látványa, a közép­ső felvonás nagyszerű tagolása, s a kisegítőkkel kiegészített ze­nekar játéka Róna Frigyes ve­zénylésével bámulatos egységbe forr. (A zenekar kitűnő teljesít­ménye ismét arra utal, hogy igényesebb feladatok megoldá­sára ez a kis együttes csak ki­segítőkkel együtt képzelhető el. Rendkívül megfontolatlan in­tézkedés volt az év elején a zenekar létszámának csökken­tése.) Ez a stílusegység, ez a nagyszerű harmónia a legfőbb biztosítéka a sikernek. A szereplők játéka is egységbe forrott — bár szinte emberfeletti feladatnak lát­szik, hogy viszonylag rövid próbaidővel ilyen színvonalra emelkedjék a népes szereplő- gárda játéka. Kiss László hig­gadt és derűs Theseusa, Lysan- der (Baracsi Ferenc) és Demet­rius (Perlaky István) kitűnő teljesítmény. Hippolyta Ama­zon királynő szerepében nagy­szerűen érvényesül Medgyesl Mária sokoldalú tehetsége. La- bancz Borbála és Győlay Vik­tória Heléna és Hermia szere­pében bájosan egyénített figu­rákat visz színpadra. Dobák Lajos, Oberon alakítója és Ti­tania szerepében Dévay Ka­milla fő erősségei a második felvonásnak. Gyulay Antal Ege- ust, Hermia atyját rutinosan formálja meg. Érdekes és egyé­ni Galambos Erzsi Puck-ja. Az „emberalatti világ” e Shakes­peare fantáziájában megszüle­tett furcsa kreatúráját kevés­szer látott egyéni stílussal kelti életre. Buday László Philostrat szerepét mulatságosan egyéníti. A mesteremberek közül kétségtelen Tánczos Tibor ala­kítása a legérdekesebb, hiszen maga Shakespeare is ezt a fi­gurát' jellemzi a legsokrétűb­ben. Harsány komédiázásuk (Pyramus és Thisbe históriájá­nak harmadik felvonásbeli ka­rikatúrája) kitűnő. Zuboly álom­jelenete Tánczos Tibor bővérű humorát, nagyszerű megjele­nítő képességét dicséri. Szalma Sándor, T. Szabó László, Fo- nyó József, Fekete Tibor és Udvardy Sándor, a jószándékú de kissé együgyű mesterembe­rek valóban kitűnő népi figu­rák. Árkos Judit invenciózus koreográfiájának, a tündértánc­nak technikában és költői- ségben magasszínvonalú meg- elevenítése a tánckar mara­dandó érdeme. A shakéspearei szöveg, Arany János csodálatos fordítása üt­ött meghaladja a szereplők szövegmondást kultúrájának színvonalát. Kiss László, Gyó- lay Viktória, Dobák Lajos, Dé­vay Kamilla, Baracsi Ferenc és Perlaky István mindent meg­tesz a csodálatos költőiségű szöveg, a nyelvi zene megszó­laltatása érdekében, néhányan azonban még vétenek a szö­vegmondás tisztasága ellen. A szentivánéji álom kecskeméti bemutatása ennek az élményekben gazdáig évadnak talán a legszebb, legkimagas­lóbb teljesítménye. Minden di­cséret és elismerés megilleti a rendezőt, a szereplőket, a ze­nekart, a díszlet- és jelmezter­vezőt, valamint a koreográ­fust. — Csáky Lajos — Oberon (Dobák Lajos) és Puck (Galambos Erzsi) Társadalmi ösztöndíjak Kiskunmajsán A társadalmi ösztöndíjak lé­tesítésének kérdésével Kiskun- majsán is foglalkoznak. A terv szerint mintegy 10 társadalmi ösztöndíj létesítéséről van szó. A termelőszövetkezetek egy-egy, a tanács öt tanulmányi ösz­töndíjat létesít a község azon kifogástalan magatartása és jól tanuló fiataljai számára, akik tanulmányaik elvégzése után visszatérnek a községbe és otthon értékesítik tudásukat A termelőszövetkezetek ezáltal sajátmaguknak kívánnak szak­embereket, agronómusokat ia taníttatni. Jánoshalmi mozaik A jánoshalmi fiú- és leány állami általános iskola tantes­tülete a közelmúltban megte­kintette — tanulmány céljából — a Kiskunhalasi Mezőgazda- sági Technikum mintagazdasá­gát. A várakozásnak megfele­lően nagy megelégedéssel szemlélték a nevelők a nagy­üzemi gazdálkodás kiváló ered­ményeit. ■ A Jánoshalmi Földművesszö­vetkezet ének- és népi tánc- csoportja rövid pihenés után újra munkához kezdett A ki­tartó próbák meghozták a si­kert Április 25-én Bácsalmás­ra kaptak meghívást. A vendégszereplés azt bizo­nyította, hogy a földművesszö­vetkezet ének- és népi tánc­csoportja képes művészi telje­Lvsander (Baracsi Ferenc), Hermia (Győlay Viktória) é* Heléna (Labancz Borbála) 1750 munkás, paraszt- és diák­fiatal táborozik a nyáron megyénkben Felkerestük László József elvtársat, a KISZ mellett mű­ködő Megyei Ifjúsági Sportbi­zottság elnökét és megkértük arra, hogy nyilatkozzon a fia­talok nyári táborozásának elő­készületeiről. László elvtárs kérdéseinkre az alábbi választ adta: A megyei KISZ-bizottság eb­ben az évben nagyobb gondot fordít az üzemi és falusi fiata­lok táborozásának és természet- járásának megszervezésére. Le­hetőségeinket erősen megnö­velte az, hogy a KISZ Köz­ponti Bizottsága, a Munkaügyi Minisztérium és a megyei ta­nács jelentős anyagi támoga­tást nyújt céljaink megvalósí­tásához. Terveink szerint az anyagi lehetőségeket is figye­lembe véve — mintegy 1750 fiatalt tuduűk egy-kéthetes tá­borba, illetve természetjárásra küldeni. Az eddig már elfogadott ter­vek szerint mozgalmi jellegű tábort indítunk Baján, 600 munkás-paraszt és ipari tanuló fiatal részvételével 1959. jú­nius 1-től szeptember 19-ig. A KISZ Központi Bizottsága az elmúlt évhez hasonlóan ebben az esztendőben is szervez olyan tábort, amely hasonló a han­sági mocsarak lecsapolásának érdekében szervezett táborok­hoz. Ezekbe a táborokba a megyei KISZ-bizottság össze­sen 360 főt küld, 300-at Bo- gyiszlóra, 60-at pedig Balaton- boglárra. Ebben az évben megyénkben is szervezünk olyan táborokat, amelyekben a fiatalok termelő munkát végeznek. Ilyen tábor lesz Solton, a Tőserdőben, Ti- szakécskén és Pirtón, összesen 250 középiskolás fiatal részvé­telével — fejezte be nyilatko­zatát László elvtárs. sítményt nyújtani. Ennek tud­ható be; az a másik meghívás, amely május 1-re és 2-re szól. Ugyanis a kultúregyüttes Sá­toraljaújhelyen tartandó kultu­rális seregszemlén is részt vesz. Az együttesnek további jó munkát és sok sikert kívánunk. Jánoshalma dolgozói nevében. András Tibor levelező ^OOCKHK Keve Jenő: Vidám májusi köszöntő Májusfával jövök én is, Melynek tüskéje nincsen, Köszöntőmmel nem kívánok Megbántani senkit sem. A piaci vásárlóknak Nem kívánok egyebet, Mindig több legyen az áru, A kufár meg kevesebb, Köztisztaság dolgozói Ébredjenek csudára, Nem dobják már a szemetet Házakból az utcára. Részeg embert sose lássunk Dülöngélni a járdán, . Fogyassza el porcióját Mindenki a lakásán. Mivel színházjegyet kapni Hétről-hétre nehezebb. Árulják hát jövő évre Idén már a jegyeket. Kürtölhesse az SZTK, A hallatlan esetet. Hogy ezentúl utcán fogják Lasszóval a beteget. Kongjon minden patikának Üresen a belseje, Legyen inkább a patikus Ennek majd a betege. A mi megyénk járjon elöl, Pillanthassunk bármerre. „Tekintetes" helyett immúi Tekintélyes vármegye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom