Petőfi Népe, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-04 / 53. szám
4L oldal 1959. március 4, szerda KÖZELEBB AZ ELETHEZ Hozzászólás az iskolai gyakorlati oktatás kérdéséhez .4 köxelmúlíban politechnikai ankétem vettünk részt Budapesten és Szegeden. Mindkét helyről abban a meggyőződésben távoztunk, hogy Kecskeméten is és így közelebbről a Katona József Gimnáziumban is tovább kell lépni az első próbálkozásoknál. A megyei ipari iskola igazgatója már több ízben foglalkozott a gyakorlati oktatás problémájával, s igen helyesen hangsúlyozta, milyen jelentősége van a gyakorlati alapismeretek megszerzésének gyermekeink fejlődésében. Világosan kell azonban leszögezni, hogy nem szakmunkásképzést akarunk, hanem készségeket fejleszteni ahhoz, hogy a középiskolából kikerült tanuló minél hamarabb bekapcsolódhasson a társadalmilag hasznos termelő munkába, ne idegenkedjék a fizikai munkától. Az elveket azonban a gyakorlatban kell aprópénzre váltani. Kérdés, hogy iskolánkban és általában Kecskeméten hogyan oldható meg e gyakorlati kérdés. Nézetem szerint három lehetőség előtt állunk: 1. A tanulókat a kecskeméti üzemekben kellene bekapcsolni a gyakorlati oktatásba. Ezt az utat választotta az űjszegedi gimnázium úgy, hogy a növendékek a hét öt napját tanulással, a hatodikat pedig délelőtt üzemi gyakorlattal töltik el. 2. Iskolai tanműhelyeket kellene létesíteni, ahol a tanulók vagy tantárgyszerűen, vagy szakköri szervezetben dolgoznak. Ezt valósították meg a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban és a pécsi Széchenyi Gimnáziumban. 3. Városunkban egy központi tanműhelyt kellene létrehozni, ahol az összes általános és középiskolák növendékei tervszerűen dolgoznak. Annak eldöntése vár ránk, melyik út a legcélszerűbb és a legkönnyebben járható. Ha a kecskeméti középiskolák tanulóit viszonyítjuk az üzemek számához, már az első pillanatban láthatjuk, hogy nincs mód az összes tanulók foglalkoztatására. Márpedig ez a cél. A központi tanműhely létesítése helyiségek és modem felszerelés nélkül megoldhatatlan, de ennek számos más akadálya is van. Iskolánkban ezért a második módszer, vagyis az iskolai műhely létesítése mellett foglaltunk állást. Elhelyezéséről gondoskodni tudunk, csupán a felszerelés okoz problémát. Biztató. hogy lelkes és baráti segítséget kaptunk máris a Kecskeméti Gépgyártól, a Lakatos- ipari Vállalattól, az ÉMVK-tól O O o A FÉLKEGYELMŰ Dosalojevnskij regénye filmen Legyen-e levelező tagozata a Kalocsai Mezőgazdasági Technikumnak ? Évek óta sikeresen működik Kalocsán a gimnázium levelező tagozata. Évről évre sok dolgozó ember sajátítja itt el a régebben alkalom és lehetőség hiányában meg nem szerezhetett magasabb fokú általános műveltséget. Sokan szeretik ezt az iskolát, de mostanában egyre gyakrabban találkozunk olyan óhajjal, hogy helyette — vagy ha lehetséges: mellette — nyíljon meg a mezőgazdasági technikum levelező tagozata is. E nagy területű vidéknek, ahol fő foglalkozási ág a földművelés. csak hasznára válhatna, ha a gyakorlati munkában jártas parasztfiatalok megismerkedhetnének a műveltebb paraszti életet biztosító mezőgazdasági tudnivalókkal. Ezen kívül szakemberekben sem bővelkedik a járás, s gondolni kell arra is, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés még több okosan számitó, ügyes mezőgazdászt kíván. Olyanokat, akik nemcsak az iskolában, hanem a gyakorlati életben is elsajátították már a jó gazdálkodás alapfeltételeinek tudnivalóit. A Hazafias Népfront járási bizottsága éppen e szükségszerűségek feismerése után indított mozgalmat a mezőgazdasági technikum levelező tagozatának megszervezése érdekében. Reméljük, e kezdeményezést — helyi támogatóin kívül — helyeselni fogja a megyei tanacs művelődési osztálya, s a minisztériummal együtt minden segítséget megad a terv valóra- váltásához. Kép a nagysikerű szovjet filmből után vállalkozott erre a nagy feladatra. Dosztojevszkij regénye szenvedélyes tiltakozás az ember elnyomása, a társadalmi igazságtalanságok, a pénz hatalma ellen. A lélek- és jellemábrázolás mélységeibe kevesen hatoltak le úgy, mint éppen ő, s a film, mely lényegében a regény első részét eleveníti meg, híven adja vissza Dosztojevszkij reménytelen, szenvedésekkel telt gondolatait. Jakovijev egyszerű közvetlenséggel állítja a néző elé a mélyen érző Miskin herceg alakját. s a film többi szereplőit is. Boriszova, Parhomenko, Pod- gornij is nagyszerű alakítást nyújtanak, Karilt? Nem, kofkát! A KÁVÉZÁS divatja napról napra jobban terjed. Ezt ■ bizonyítja a cukrászdák és az eszpresszók zsúfoltsága is. Nincs pontos adatunk arról, hogy mikor terjedt el a kávézás hazánkban. Apor Péter fejedelem az 1700-as évek elején így emlékezik a XVI. századbeli Erdélyre: »Reggeli kávé herbathé tsukolátának híre sem vala, ha valakinek azt mondottad volna: kell-e kávé — talán azt értette volna »cave«, azaz állj el mellőlem .;; A régi időben Brassóban főzték a fahéjvizet, vagy penig égett bort töltvén a tálba, azt megnézették, egy vagy két fügét, vagy néhány szem ma- sola szőlőt tettek köziben, meggyújtották az égett bort, aztán eloltván a tüzet, azt itták, az figét utána ették.« A NÖVEKVŐ kávé- és teafogyasztás azt eredményezte, hogy az alkoholizmus mellett megismerkedtünk a »koífemiz- mus- fogalmával, amely — ha módjával élünk vele — nem nevezhető káros szenvedélynek. A koffeinizmus lassan tömeg- szenvedély lesz, s egyre inkább a gyógyszerek felé fordul. Különösen a Karil nevű fájdalom- csillapítót kapta fel a divat olyan mértékben, amely már nem is koffeinizmusnak, hanem karilizmusnak nevezhető. Gyakran látni a nőknél a táskájukban a tükör és rúzs mellett a kisdoboz karilt. AZ EGYESÜLT Gyógyszer- gyártól — amely a Karilt készíti — megtudtuk, hogy a havi 3 millió körüli Karilt nem orvosságként, hanem frissítőként fogyasztja a közönség. »Ingyen feketekávénak« tekintik egyesek, mert az orvos SZTK-vényre írja, ha a beteg főfájásra panaszkodik. Azt már kevesen tudják, hogy ez a gyógyszer koffeinen kívül fájdalomcsillapító és lázcsökkentő anyagot is tartalmaz, s ennek mellékhatása jelentkezik a szervezetben. Az élénkülésre vágyók számára ezért a gyógyszeripar létrehozta a Kofka tablettát, amely öt centigramm koffeint tartalmaz, s más mellékhatású anyag egyáltalán nincs benne. A munkában elfáradt emberek, a vizsgára készülő diákok, a fárasztó szellemi vagy fizikai munkát végzők rövid idő alatt megkedvelték. SZTK-vényre ugyan nem kaphatók, de a ki vánt hatást mellékhatások r.él kül elérik Kis tnázeufn — UUttöséqtkUel különösen a kalocsai járás, vagy csak egyszerűen Kalocsa nép- művészeti arculatát, az már a jelen rmjlasz- tása. Olyan dolog ez, amin lehetne változtatni, sőt kellene is, hiszen nemcsak a Kalácsa környéki népművészet, néprajzi hagyaték legszebb darabjainak gyűjtőhelyévé válhatna, s ezzel egyedülálló jellegű múzeummá, hanem idegenforgalmi szempontból sem megvetendő lehetőségeket rejt magában. Ha az olvasó rátekint a múzeum egyik szobáját ábrázoló képállapotban van. Az utóbbi időben a Kalo csai Városi Tanács behatóbban foglalkozik a gyűjtemény sorsával és jövőjével, és szóba- került az is, hogy bizonyos lehetőségek birtokában áttelepítik alkalmasabb helyre. Ezzel mindenképpen egyet kell érteni és helyénvalónak kell megítélnünk a múzeum fejlesztésére tett kezdeményezéseket. • Feltétlenül a városi tanácsnak kellene gondoskodnia arról, hogy a meglevő gyűjtemény- anyag méltó helyen, jól rendezhetően kerüljön a nyilvánosság elé. De a kalocsai múzeum fentebb vázolt perspektívái szempontjából, ha tehet is_ valamit a városi tanács, nem állanak rendelkezésére azok az adottságok, amelyek a kalocsai múzeumot valóban lehetőségeihez és a gyűjtési feltételeknek megfelelő, nagyobb szabású néprajzi gyűjteménnyé tehetnék. Az illetékes múzeumi szervnek lenne — úgy hisszük — a feladata, és természetesen a megyei tanács művelődési osztályának, hogy megvizsgálja ennek a jelenleg fejlődésben megállott múzeumnak a helyzetét és az országos szervekkel egy ütt megteremtené egy átfogó, tudományos színvonalú néprajzi gyűjtemény alapjait, cs. L. re, könnyen meggyőződhetik róla, hogy a kalocsai gyűjtemény- helyzete tarthatatlan. Sem a múzeum központ, sem a Néprajzi Múzeum nem tett eddig jóformán semmit azért, hogy ez a kis gyűjtemény országra szóló értékű, rendszerezett és nevelési célokra jól hasznosítható intézménnyé váljék, — sem pedig a város. A múzeum a városi tanács egyik folyosójának elrekesztett szűk falai között, nehezen rendezhető és a korszerű kiállítási követelményeknek egyáltalán meg nem felelő Sokat vitatkoztak afölött, vajon lehet-e valóban művészi módon átmenteni egy-egy nagy regény minden értékét a filmre? Nem jelent-e a megfilmesítés egyúttal megalkuvást is? Nem sikkadnak-e el a nagy mű legszebb értékei, amikor a filmművészet eszközeivel próbálják az alkotók életrekelteni hangulatát, mondanivalóját, szépségét. A félkegyelműt, Dosztojevszkij hatalmas regényét Ivan Pirjev dolgozta át filmre, s ő a szovjet filmalkotás rendezője is. Az idősebb szovjet rendezők egyik legtehetségesebbike valóban művészi munkát végzett, amikor sikeres filmjei — a Vidám vásár, a Szibériai rapszódia, a Párttagsági könyv — és a művelődési osztálytól. Ügy gondoljuk, még több segítségre is számíthatunk és sokat várunk természetesen az égés: kecskeméti társadalomtól. Gondolunk itt elsősorban a mérnök, segítségre, az ipariskola tanáraira, a párt- és tanácsszervekre, de természetesen az egész társadalomra. Iskolai műhelyünkben a tanulók szívesen dolgoznak, de kicsit szűkösen vagyunk és ehhez hívjuk segítségül a társadalmat. Befejezésül még egyszer szeretnénk hangsúlyozni, hogy a gyakorlati oktatás bevezetése • nem szakmunkás-képzést jelent, az egyik fő cél. hogy közelebb vigyük a tanulóifjúságot a munkához, a munkásosztályhoz, és mindazoknak az érettségizett fiataloknak, akik nem tanulnak tovább egyetemen, főiskolán, megkönnyítsük az elhelyezkedést. Gyöngyösi János tanár Televíziós látogatások ! az amerikai kórházakban; i Az Egyesült Államok 30 olyan' kórházában, ahol gyermekek; nem látogathatják beteg szü-i leiket, újszerű megoldást talál-J tak arra, hogy a szülők mégis! láthassák gyermekeiket és be-' szélhessenek velük. A gyerme-; kék a kórház egyik helyiségé-i ben televíziós felvevőgép elé' állnak, a szülők pedig kór-! házi szobájukban láthatják őket a televíziós készülék ernyőjén,' és mikrofonnal beszélhetnek is, velük, Vidéki kisvárosaink múzeumainak sajátos hivatása van. Egybegyűjti elsősorban a város, a környék múltjának tárgyi emlékeit, a hétköznapi élet, a mesterségek, a házi ipar, a történelmi múlt fennmaradt dokumentumait. Legtöbbjükben kisebb-nagyobb régészeti gyűjtemény is található. A kalocsai múzeum is ilyesféle hivatást töltött be hosszú időn keresztül. Gyűjteményeinek összeállítása is ilyenfajta képet mutatott, pedig országunk egyik legjelentősebb néprajzi területe, az élő népművészet hagyományai megőrzésének szüksége kiemelhette volna mostani állapotából, s megyénk talán legjelentősebb néprajzi tájmúzeumává emelhette volna. Van szép és értékes népművészeti tárgyi anyag a múzeumban és a Kalocsai Népművészeti Ház is rendelkezik értékes gyűjteménnyel, amely a híres kalocsai hímzés fejlődését, történetét mutatja, őrzi. Ennek rendezésével azonban a múzeum lehetőségei még nincsenek kihasználva. A felszabadulás előtt valóban nem sokat törődtek a múzeummal, de hogy a gyűjtemények felszabadulás utáni, mai állapotukban is inkább cs'ik a 'lehetőségeket mutatják, s nem tükrözik
